Dolgozók Lapja, 1975. január (28. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-04 / 3. szám
1971 Január L szombat Közügyekről — a Turulnál Válaszok és tanulság Ki gondozza a tatabányai Turul-emlékműhöz vezető új lépcsőket? Mikor kezd működni az emlékmű közelében épülő tv-erősítő? Miért ritkítják a parkerdő fáit? Rendbehozzák-e az erdei sétány súlyosan megrongálódott útjait? — ezeket a kérdéseket tettük fel lapunk 1974. december 31-i számában. A problémát néhány főből álló kiránduló társaság feszegette. Az illetékesek válaszait az új esztendő első munkanapján már megkaptuk. S ez gyorsaság kifejezi, hogy a nevezetes kirándulóhely szívügye mind a tanácsnak, mind az érdekelt vállalatnak. KULCSKÉRDÉS: A KÁBEL A Turul közelébe telepített tv-erősítő érdekli a legtöbb embert az említett kérdéscsoportból. Ezért ezzel kezdjük. Az erősítő mintegy 7 kilométernyi körzetben javítja majd a vételt — hangzott a városi tanács tervosztályának válasza. Kezdetben az 1-es adó műsorát erősíti az állomás. Helyet hagytak a második műsor átvételéhez szükséges antennának, berendezésnek. Ezt majd 1976-ban szerelik fel. Ekkor kezdi meg működését a kabhegyi nagyadó. A KOMÉP ezekben a napokban kezdi meg az erősítő építését. A munkát március végére fejezi be. A szükséges berendezés a posta rendelkezésére áll. Egyetlen gond az erősítőhöz szükséges, külföldön gyártott, speciális kábel. Az egész berendezés 1975. május 1-re üzembe állítható, ha a megrendelt kábel időben megérkezik. A posta mindent elkövet, hogy az átadás, ne késlekedjék. Kapcsolatba lépett néhány üzemmel, ahonnan kölcsönbe megkaphatná a speciális kábelt. FELELŐSSÉGGEL A PARKERDŐÉRT A Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat igazgatója szintén részletesen válaszolt. Emlékeztetett arra, hogy a Turul körüli 165 hektáros parkerdő létesítésekor kibontakozott nagyarányú társadalmi munkából a vállalat dolgozói kivették részüket. Társadalmi munkájuk értéke 700 ezer forint volt. A gazdaság jól átgondolt 10 éves terv alapján fejleszti a parkerdőt Nem csak újabb utakat, játszótereket, esőtől védő kis házikókat, padokat készít. Gondoskodik arról is, hogy a növényzet megfeleljen a parkerdő követelményeinek. Eltávolítja a kevésbé esztétikus gyomnövényjellegű bozótokat. Ahol szükséges, ott egyenletesen megbontja az erdő zárt faállományát. Ennek hatására gyorsabban vastagszanak a meghagyott fák. Koronájuk jobban kibontakozik. Ezt célozza a mostani kivágás. A ledöntött fákat — mint megírtuk — el kell szállítani. A járművek — sajnos — felvágják a csapadéktól felpuhult talajt. „A Panoráma utat, mint az egyéb létesítményeket, időben rendbehozzuk, illetve karbantartjuk, mivel mi — az erdőgazdaságiak — ezeknek gazdái vagyunk és leszünk. Valamennyi létesítményt, az úttal együtt, erdészek tervezték és kivitelezték. Szeretnénk, ha Tatabánya dolgozói, a jövőben sem csalódnának bennünk... A parkerdő létesítését közügynek tekintettük és fenntartását változatlanul így kezeljük” — írta levelében az erdészet igazgatója. „ Ilyen állásfoglalás után különösen meg kell szívlelnünk az erdőgazdaság igazgatójának azt a felkérését, hogy a kirándulóhely látogatói az eddiginél jobban őrizzék a tisztaságot, a létesítmények épségét. Segítsék elő a rongálok megfékezését, leleplezését. „A Turulhoz vezető lépcsőket a Városgazdálkodási Üzem útkarbantartó részlege gondozza” — kaptuk a rövid, és teljesen kielégítő választ a tatabányai városi tanács építési és közlekedési osztályától. A MI KÖZÉLETÜNK Lám, a közügyek elkísérnek bennünket szabad időnk hasznos elitöltésének óráiba is. A kérdéseket ugyanis — mint írtuk — kirándulók tették fel. S ez nem egyedi eset. Tapasztaljuk, hogy mind többen lépnek fel közérdekű ügyek elintézése érdekében. Senki sem nevezi őket illetékteleneknek. Ebben például különböző az esetben beosztású vezetők kötelességüknek érezték, hogy azonnal válaszoljanak. Állásfoglalásuk — minden reálisan gondolkodó állampolgár számára — kielégítő. Az örvendetes közéletiségnek néha azonban rossz „felhangja’,’. Valljuk be, előfordul, hogy a közérdekű kérdések feltevését némi bizalmatlanság kíséri. Lehet, hogy ez néha nem alaptalan. Jellemzően és többségében azonban minden vezető elsőrendű fontosságúként kezeli a közügyeket, mint például most is. Ilyen tanulsággal még értékesebbé válik a tatabányai Turul-emlékmű körül felmerült néhány közügy. Berde Mihály DOLGOZOK LAPJA Középiskolás vezetőképző KISZ-tábor Tatabányán Százkilencven KISZ-fiatal, az iskolai KISZ-bizottságok titkárai, valamint az alapszervezetek titkárai érkeztek csütörtök este Tatabányára. A KISZ Komárom megyei bizottsága háromnapos téli táborozáson kívánja felkészíteni a fiatalokat az 1975-ös évi mozgalmi feladataira. A tábor színhelye: a tatabányai 314-es Szakmunkásképző Intézet. A KISZ megyei bizottsága a KISZ kb 1974. évi áprilisi határozatának ismertetését, és az ezzel kapcsolatos feladatokat tekinti a tábor legfontosabb programjának. Pénteken Rozsnyói Györgynek, a KISZ Tatabánya városi bizottsága titkárának az előadását hallgatták meg a fiatalok. A KISZ-titkár ismertette az áprilisi határozatot. Délután három szekcióban folytatódott a fiatalok tanácskozása. A gimnazisták, a szakközépiskolások és a szakmunkásképzők KISZ-titikárai különkülön vitatták meg a határozattal kapcsolatos problémáikat. Szombaton ismét előadás szerepelt a programban. Varga Sándor, a KISZ Komárom megyei bizottságának titkára, a határozatból adódó feladatokat elemezte. Gyakorlati segítséget adott az akcióprogramok elkészítéséhez. A délutáni konzultációt követően kötetlenebb programról is gondoskodnak a házigazdák. fiatalokat a fővárosból érkező Bojtorján pol-beat együttes szórakoztatja majd. A zárónapon Horváth László, a KISZ megyebizottság munkatársa ismerteti a megyei szintű elképzeléseket az 1975-ös esztendő kulturális és sportprogramjáról. A rendezők bíznak abban, hogy a téli vezetőképzőtábor betölti szerepét, felkészülten térnek vissza a téli szünidő után a fiatalok az iskolába. A lakosság és a posta dolgozói egyaránt jól vizsgáztak Az új év harmadik napjának reggelén azért kerestük fel Hidas Tibort, az 1. számú, megyei postahivatal vezetőjét, hogy megkérdezzük, hogyan alakult a forgalom az ünnepek után, akadnak-e még cím nélküli, gazdátlan csomagok vannak-e a csomagraktárakban, elkésett, rosszul, vagy hiányosan címzett újévi képeslapok, levelek. A decemberi csúcsforgalom után január első napjai csendesek, nyugodtak. Már csak elvétve érkezik egy-egy újévi üdvözlőlap, s a posta nyomozóhivatala segítségével, a cím nélküli csomagok is mind eljutottak a címzettekhez — mondta Hidas Tibor hivatalvezető. — Az idén a tavalyinál is több küldeményt kellett kézbesítenünk, mégsem volt torlódás, fennakadás. Irányítószám nélküli levél, képeslap is kevesebb volt, mint az előző évben. Joggal érezhettük tehát, hogy a feladók igyekeztek segíteni munkánkat. Természetesen mi is mindent megtettünk azért, hogy a címzettekhez időben eljusson a várva várt karácsonyi, újévi csomag, a képeslapok, a levelek. Dolgozóink számára az ünnepek kemény munkát jelentettek. Ők tehát most, január első napjaiban pihennek. Több olcsó mirelit-ételt ígér a hűtőipar A magyar hűtőipar vállalatai az elmúlt évben mintegy 20 százalékkal több mirelit-árut adtak a belkereskedelemnek, mint 1973-ban, s a nagyobb készlet magasabb színvonalú ellátást tett lehetővé. Az elmúlt évben 400 tonnával több gyümölcs-mirelitkészítmény került az üzletekbe, és több főzelékárut vásárolhattak a háziasszonyok. Különösen sok mirelittésztás ételt vittek haza a fogyasztók, 60 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Népszerűek voltak gyorsfagyasztott húsételek is, a ezekből 150 tonnával többet adtak az üzemek a belkereskedelemnek. A forgalom 80 százalékát az olcsó áruk tették ki, mégpedig úgy, hogy egy év alatt 16 százalékkal növelték az olcsó árkategóriába tartozó mirelit-áruk mennyiségét. 1975- ben tovább növelik a mirelitáruk gyártását. Az év első hat hónapjában — az elmúlt év azonos időszakához képest — mintegy 2000 tonnával több mirelit-étel kerül a belkereskedelmi hálózatba. Az ipar azt ígéri, hogy az elmúlt évi színvonalon biztosítják az olcsó cikkek választékát, mennyiségét. A keresletnek megfelelően növelik a készés félkész ételek arányát, különösen a kedvelt levesekből és főzelékekből, valamint tésztafélékből gyártanak többet az új évben. Pápa—Leningrád—Tata — A hét, s 1975. első munkanapját néhány perces ünnepi köszöntővel kezdtük — fogad Mach Pál, a tatai Kesztyűs Szövetkezet elnöke. — Most gratulálunk Weisz Imrének — folytatja Molnár Frigyesné főkönyvelő és Nagy József műszaki vezető helyettes. — A fiatal mérnök: Weisz Imre, eddig üzemvezetőiként működött nálunk, most három perce, hogy megkapta osztályvezetői kinevezését — összegezik a munkatársai. — Az új megbízásnak örülök, noha meglepetésként ért. Eddig mindig alaposan kellett bizonyítanom, s az idei gazdasági év sem diákként, hanem felelős beosztással veszi kezdetét. A szövetkezet többségében exportra dolgozik. Az irányítás meggondolt szervező munkát, kifogástalan árut és nagyfokú takarékosságot ír elő. Áruinkat a TANIMPEX jócskán lekötötte. Tervünk 235 ezer pár különféle kesztyű készítése, amelyből csak a Szovjetunió 20 ezer párat kért. Nos, ha ebből a leningrádiak is vásárolnak, remélem elégedettek lesznek. — Miért épp a leningrádiak véleménye érdekli? — Mert 1966—1971-ig ebben a városban, a KIROV Textil és Könnyűipari Egyetem hallgatója voltam. — Vörös diplomával tért haza — szól közbe a szövetkezet elnöke. — S a mi mérnökünk ugyancsak jókora utat tett meg Tatáig. Az egykori pápai diák kitűnőre érett. A fővárosban, a bizottság előtt, elnyerte a külföldi ösztöndíját, s alkalmasságát kétnapi hosszú vizsgatétellel magyarul és oroszul is bebizonyította. Érdeklődése a könnyűipar kemizációjának nagyfokú fejlődése felé irányult, s ez találkozott a Pályaválasztásában. Amíg visszapergeti az elmúlt éveket, tekintete olykor megpihen a szövetkezet irodájában felállított másfél méteres nagyságú sötétkék, piros, fehér műbőrből készült kesztyűn, mintha egy figyelmeztető kéz lenne ... A szaggatott elbeszélésből összeáll az életrajz. Pápáról indult Leningrádba és Tatára jött vissza. — A külföldi tanulás első, legnehezebb szakasza Kijevben volt. ösztöndíjas Hat hónapig több diáktársammal napi hét órában oroszul tanultunk. Ezt követték a leningrádi szemeszterek, első beszámolók és a szigorlatok. Nagyon kemény, önfegyelemmel teli diákévek voltak ott, de Galja segített. Diákszerelemmel indult A kislány textilmérnöknek készült, én gyorsan tanultam az orosz nyelvet, mert Gáljának sok mondanivalóm lett. Hát valahogy így volt... — Volt? S ez már a múlté? — Részben. A diákéveket felváltotta a munka. Galja szülei Habarovszkból küldték beleegyezésüket házasságunkhoz, 10 ezer kilométerre Leningrádtól. Hazahoztam Gályát, feleségként. Most is Tatán dolgozik, mint mérőnök, a háziipari szövetkezetben. Galja Erőt ad neki bátor asszony, a szeretet... Az ünnepeken sem utazhattunk el Távol-Keletre, de Pápára sem, szüleimhez, veszterkor is vártunk ...Szil— Vártak? — Az első gyermekünk érkezésére. Egymásnak mondtunk boldog új évet, meg így is: „Sznovüm godom!” Ha fiúnk lesz, ha lányunk, mindenképpen olyan nevet kap majd, amelyik mindkét nyelven egyformán szépen cseng. S amikor nagyobbacska lesz, valószínű sokat utazunk majd Tatáról Pápára, onnan pedig a Távol-Keletre, régi és új hazánkba... Kálmány 3 Új feladatok a mezőgazdaságban Sokszor hangoztattuk az ................. elmúlt esztendő folyamán, hogy a mezőgazdaság 1974. évi krónikája sokáig emlékezetes lesz. Ma sem kezdhetjük mással az idei feladatokról szóló cikket, mint a tavalyi év sűrített tapasztalataival. Nehéz, de eredményes volt az esztendő, amely az aszálytól az árvízig mindent „produkált”. Ennek ellenére eredmények csendültek ki az legnehezebb körülmények között íródott beszámolókból is, mint ahogy azt akkor valamennyi munkahelyen, gazdaságban, szövetkezetben, irodákban tapasztaltuk. összességében dinamikus fejlődést mondhatunk el az elmúlt esztendőről, amelyben a tervezettet meghaladó mértékben nőtt mind a mezőgazdasági, mind az élelmiszeripari termelés. Nyomban hozzá kell tenni azonban, hogy ez a fejlődés korántsem a mezőgazdasági dolgozók belügye volt. Ezt egyik évben sem mondhattuk el, de 1974- ben különösen nem. Mert ami az elmúlt év őszén történt társadalmunkban, az méltó bizonyítéka minden ellenkező híresztelésnek, amely a mezőgazdaság elszigetelődését szeretné hirdetni. Elgondolni is sell (hát még teljesíteni), azt a négymillió munkanapot, amelyet társadalmunk rövid néhány hónap alatt adott mezőgazdaságnak, a mezőgazdaságért. Amikor az tényekről és sikerekről eredszó esik, ezt nagybetűvel kell emlegetni, nemcsak ma, holnap és holnapután is,hanem Az idei esztendőben természetesen nem tervezünk semmiféle négymillió munkanapos társadalmi munkát, hiszen mezőgazdaságunk szeriparunk képes, és élelmiméghozzá felső fokon képes az idei tervek teljesítésére is. De azért jó tudni, hogyha ismét megtréfálna bennünket a szer, akkor a társadalom terméismét néhány millió munkanapját adja a „versenybe”. Az 1975-ös esztendő senki számára nem lesz könnyebb, mint a tavalyi. Annál inkább sem, hiszen folyamatról lévén szó, a tavalyi gondok áthúzódnak az idei évre is, s ami akkor nem sikerült hát most kell megoldani. Efféle pedig jócskán akad, határon belül és kívül egyaránt. Elég, ha a világban tapasztalható energiagondokra hivatkozunk ismét, mint már annyiszor. Ezek újabb nyersanyag-áremelkedéseket hoztak és hoznak, amelyek megint más vonatkozásban érintik társadalmunkat. Jó ezt tudni, és felkészülni rá. Ebben a szellemben készül mezőgazdaságunk az idei esztendőre. • Amikor az első híradást kaptuk mezőgazdaságunk új terveiről, nyomban többször került szóba a takarékosság. Azóta kezdünk megbarátkozni e sokat emlegetett, és bizony kissé megkopott kifejezéssel. Hiszen eddig is takarékoskodtunk, ahol lehetett, váltakozó sikerrel. Most viszont úgy látszik, komolyabban kell venni a szó igazi értelmét. Erre intenek a világgazdaság válságjelei éppúgy, mint a mezőgazdasági termelés sok gondja. Mit tehetünk a mezőgazdaságban a takarékosság jegyében? Kevesebb műtrágyát adagoljunk a földekbe, netán néhány kilóval csökkentsük a kiszórandó vetőmag-mennyiséget, talán kevesebb takarmányt adjunk állatoknak, és lassabban járazjanak a traktorok, mint eddig? Korántsem. Minden maradjon a régiben — ezeken a területeken —, ahol a szakszerűség és ésszerűség megkívánja a kellő adagú műtrágyát és takarmányreceptet. De mindenütt takarékoskodjunk a szó szoros értelmében, ahol korábban több műtrágyát szórtak a kelleténél és túladagolták a takarmánykeveréket. Ahol korábban csak megnézték a különböző éppen előírásokat, recepteket, műszaki, technikai normákat, javaslatokat, aztán ki-ki saját elképzelése szerint alakította át azokat. Pedig e normák és receptek többet érnek, mint eddig hittük, s a takarékosság jegyében sokat tehetnek mindenütt az adagok pontos kiszámításánál, a takarmányméréseknél. Ettől már egy gondolat választ el csak az ugyancsak sokat emlegetett üzem- és munkaszervezés feladataitól, amelyeket a korszerű gazdálkodás jegyében nemcsak ajánlatos, szükséges megvalósítani,hanem Az idei tervév néhány sarkalatos tennivalóját ugyan hallottuk már, de — új év lévén —, még minden új. Tudjuk, hogy az idei esztendőben végérvényesen rendezni kell, hogy mennyi cukorrépát termeljünk, néhány olajos növény esetében ugyanígy. Sokak előtt ismert a 125 ezer hektárnyi cukorrépa említése, amely ebben az évben mindenképpen kívánatos lenne a magyar mezőgazdaságban. Hasonlóan vagyunk a napraforgó és a szója termelésének bővítésével, mint a legsürgősebb feladatok egyikével. Aztán nem kisebb jelentőségű — még mindig a takarékosság jegyében —, hogy mindenki a maga területén nagyobb figyelmet fordítson a különböző szántóföldi növények melléktermékeinek célszerű felhasználására. A sokat emlegetett répaszelet már szinte kiment a divatból, kérdés, hogy demei elismerése mellett e?érAz idei mezőgazdasági év terveinek tanulmányozásakor még egy kifejezésre kell felfigyelni, amely rokon az előbbivel. Ez a hatékonyság. Értelmét nem kell magyarázni, a korábbi években elméleti és gyakorlati jelentőségét tapasztalhattuk. Sokak szerint a termelési rendszerek kiterjesztése ma a leghatékonyabb, az iparszerű, zárt termelési rendszerekben termelt növények magas színvonalú előállítása. A számadatok szerint az újabb 100 ezer hektárral idén nő a kukoricatermelési rendszer országos területe, ötvenezer hektáron lesz cukorrépa és ugyanannyi a napraforgó-termelés. Hogy az előbbi növények gépparkját jól kihasználhassuk, mintegy 120 hektárnyi búza termelését is csatlakoztatjuk hozzá. Mindez együttvéve olyan hatékonyság-növelő tényező lehet a mai mezőgazdaságban, amilyenről korábban nem is beszélhettünk. (Csak zárójelben érdemes itt a takarékosságról szólni, amely egyik segítője lehet az akcióknak). Azt azonban már nem zárójelben, hanem csupa nagybetűvel volna érdemes hogy e rendszerek csak leírni, akkor lehetnek valóban hatékonyak, ha azt a mai értelemben vett legmagasabb színvonalon művelik. 1975. új feladatai még egy fogalom kerül között a sok szakkifejezés közül: elő A koncentráció. Értelmét ugyancsak nem kell magyarázni, hiszen ma már nemcsak pozitív, hanem negatív hatását is tapasztalhatjuk. A koncentráció ugyanis nemcsak mi, hanem szűkíteni is bővítenii, zavart kelteni, elégedetlenséget szítani azok között, akik pedig együttműködésre, kölcsönösségen alapuló kooperációra vállalkoztak. Példák sorát lehetne emlegetni mindkét irányban, belőlük azonban csak egy tanulság vonható le: többet kell tenni az együttműködés, szakosodás, koncentráció terén ebben az esztendőben. Nem könnyű ezt megtenni, hiszen kevés tapasztalat és még kevesebb jótanács áll ehhez rendelkezésre. De ami van, azt maradéktalanul hasznosítani kell. Azt is mondhatnánk, hogy ■ [UNK] [UNK] mezőgazdaságunk új tervei valójában nem is újak. Csupán a tavalyiak folytatása. Ám feladatainkat magasabb színvonalon, az ésszerű takarékosság jegyében kell megoldani, úgy, hogy egész mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk a leghatékonyabban funkcionáljon. Rajtunk múlik, hogy így történjék. Nóber Imre