Dolgozók Lapja, 1976. február (29. évfolyam, 27-51. szám)

1976-02-19 / 42. szám

4 DOLGOZÓ* LAPJA Múzeumi séták A budavári Munkásmozgal­mi Múzeumban március 21-ig tekinthető meg Féner Tamás fotóművész tárlata. A kiállí­tás, négy témáját tekintve, fo­tóművészet a munkásábrázo­lás szolgálatában címet is vi­selhetné. Féner fotóinak négy „fejezete” egy-egy sorozat szén- és olajbányászokról, a Csepeli Vas- és Fémművekből, valamint Oravecz István nyug­állományba vonuló mozdony­­vezetőről — óriásira felnagyít­va. Bevallom, megtudván méreteket, tartottam a nagy h­a­tás közeliséget, intimitást nél­külöző elidegenítő hatásától, attól, méterre hogy a két, két és fél növesztett kasírozá­­sokban hogyan is találja meg majd a néző barátai, társai, ismerősei­ vonásait, önmagát! Aggodalmam néhány tekin­tetben alaptalannak bizo­nyult. A fotóművész lencséjé­ben olyan a munkás, amilyen az életben: családjáért, élet­­színvonaláért küzdő, munka­közben időnként verejtékező, fáradtan pihenő, éhesen reg­geliző ember. S miközben ve­rejtékezik, küzd a géppel, az anyaggal, egyesül e küzdelem­ben intellektusa a fizikai ere­jével. Féner ezeket a pillana­tokat is megörökíti. Azt, ami­kor összpontosul a szellemi és a fizikai erő, ez az összpon­tosítás nagyítódik fel a feszü­lő karizmokban, az összevont szemráncokban. Néhány ilyen pillanattal találkozunk a vá- szolgálatában gázhajtó Cserhalmi-brigád és a zalai olajbányászok arcmá­saiban, vagyis ott van az em­ber is Féner fotóiban, minde­nestől. Ez új és mai vonás, és új, de csak annyiban, amennyi­ben portrékban napjainkban meglehetősen ritkán találko­zunk velük: néhány csepeli munkásegyéniségről alkotott portré. Ezeken a képmásokon nem a verejtéktől, hanem a magabiztosságtól fénylő ar­cokkal találkozunk. A nyu­godt önbizalmat, a humortól meg-megcsillanó szemeket — összességében magát a törté­nelmi stabilitást — semmi meg nem rendítheti. Nem, ezeknek az embereknek ez mert vérében van. Elmondható ró­­­luk, hogy ismerőseink, bará­taink, s hogy a munkásnéző benne magára ismer. Harcoltak az életért — Vietnam Az Országos Béketanács kez­deményezésére Hincz Gyula és Farkas Aladár Európát megjárt gyűjteményét tekint­heti meg a tárlatlátogató, a budapesti Csontváry-terem­­ben. A kiállítás február 12-i megnyitásán megjelent kul­turális közéletünk sok képvi­selője, számosan a vietnami nagykövetségről, valamint ha­zánkban tanuló diákjaik és aspiránsaik is. A kis délkelet-ázsiai nép legendás szabadságharcát más­más történelmi időben ábrá­zolja a festő és a szobrász. Hincz Gyula festő, Kossuth- és Munkácsy-díjas kiváló mű­vész, a gyarmattartó franciák uralmát lezáró Dien-Bien- Phu-i csatát követő újjáépítés kezdetét, míg Farkas Aladár , szobrász, Munkácsy-díjas, ér­demes művész a világ legfé­lelmetesebb hadigépezetével szembeszegülő, hazájáért éle­tét áldozó népet ábrázolja. Ma már a szabad, szocialista Vietnamot építő, a teljes győ­zelmét a kivívott népet tisztel­jük és köszöntjük a kiállítás valamennyi, nagyszerű alkotá­sában. „A középkorba kell őket visszabombázni” — hang­zott a jelszó, s hogy a félel­metes terv miért nem vált valóra, arról szól a két mű­vész alkotásaival. Arról, hogy e kicsiny nép miért volt képes küzdeni, megvívni harcát végső győzelemig, példát ad­n­ia valamennyi kis népnek, akik ma szerte a világon azo­nos célokért küzdenek. Bokor Rózsa Hincz Gyula műve „Keselyűk” A Turul filmszínház Tatabá­­nya-f­jváros egyik tetszetős, impozáns épülete — kívülről. De már a bejáratnál kelle­metlen meglepetések érhetik a látogatót. A szó szoros értel­mében be lehet lépni az ajtón keresztül, mivel egyik belső szárnyából hiányzik az üveg. Ez az ajtószárny — a többiek­kel ellentétben —■ ,,gyanúsan” tiszta és átlátszó. Kevésbé­ ille­delmes fiatalemberektől több ízben láttam már, hogy a film­színházba a csukott ajtón ke­resztül léptek be. A kérdés csak az, ki lehettet aki elsőnek „ment keresztül” az ajtón, amikor abban még üveg is volt? De egyéb furcsaságokkal is találkozik a szemlélődő láto­gató a moziban. Felfedezheti például, hogy „valakik” kés­­sel, bicskával összeszabdalták az ülőkék bőrborítását. Mintha cs­ak keselyűk szaggatták volna meg az éles csőrükkel! Kese­lyűk jártak volna a Turulban ? Nem valószínű, bizonyára jó­madarak lehettek. Nem hi­szem, hogy a filmvásznon jár­ a Turulban szóló történet gyakorolt volna ilyen erős katarzist a nézők­re. Vandál, értelmetlen pusztí­tás, felelőtlen rongálás áldo­zatai a felhasított, összekar­colt ülőkék. A pusztításról a filmszínház dolgozói nem tehetnek. Nem kívánhatjuk tőlük, hogy meg­motozzák a nézőket: nincs-e náluk bicska, kés? Egyes vad­nyugati­­ mulatókban divat, hogy táblák figyelmeztetik a látogatókat: „A fegyvereket kérjük a ruhatárban hagyni!” Vajon nem kellene ezt a gya­korlatot a Turulban is bevezet­ni? Már látom is lelki sze­meim előtt a táblát. ..Felhív­juk filmszínházunk látogatói­nak figyelmét, hogy bicskákat, konyhakéseket szíveskedjenek a pénztárnál leadni!” Félre a tréfával... A becsü­letes, a köztulajdont óvni, védeni kívánó nézőknek köte­lességük felfigyelni azokra, akik nem tudják, vagy nem akarják megérteni: a moziba filmet nézni jár az ember — nem rongálni, rombolni... — zső — A pedagógusok nyáron üdülnek ÜDÜLNI mindenki nyáron szeretne kora nyártól őszig és ez az igyekezet érthető, termé­szetes. Vannak azonban olyan munkák, foglalkozások, pá­lyák, amelyek bizonyos érte­lemben évszakhoz kötődnek. Hómunkásokat nálunk június­ban nem vesznek fel, a cukor­­gyártásnak kampánya van, aratni a gabonát meg télen nem lehet. Nem véletlen így, hogy dolgozói a termelőszövetkezetek közül jelentősebb számban jutnak el üdülni, utazni az idénymunkák meg­kezdése elsősorban előtt, s a pedagógus a nyári vakáció idejére kér beutalót.... Mindezt azért kellett beve­zetőül elmondanunk, mert a pedagógus-szakszervezet me­gyei bizottsága, amikor leg­utóbb foglalkozott az üdülte­téssel, nem csak azt vette tu­domásul az erről szóló tájé­koztató alapján, hogy 1975-ben az előző évihez viszonyítva csökkent az üdülésben részt­­vettek száma (ez lehet re­latív,­ hanem ennél még lé­nyegesebb problémát is. Csök­kent a főidényre jutó beutalók száma: 132 helyett 112-t kap­tak — a többi jegyünk a téli, tavaszi szünetre, illetve a szorgalmi időr­e szólt. Csökken­tette a nyári családos üdülő­jegyek számát az is, hogy a 15 családos jegyből 6 db. a téli szünet időszakára szólt”. A fenti, talán első pillantás­ra kissé furcsán ható beveze­tő magyarázza a következte­tést — nem új keletű ez a prob­léma —: „Továbbra is legna­gyobb gond a családosok, el­sősorban a több gyerekesek igényeinek kielégítése”. A megyebizottság Zamárdi­­ban lévő üdülőjében nem nyaraltathatott , az épületet le kell bontani. Ez is hozzájárult, hogy a nyaralók létszáma me­gyénkben csökkent Balaton­­bogláron béreltek épületet, ahol tíznapos váltásokkal, üdültek családok. Tatabánya a pedagógusok körében népsze­rűvé vált csereüdülést szervez­te meg ismét, Debrecennel. Az NDK-val szervezett csereüdü­lés 40-es létszáma alatta ma­radt az érdeklődésnek. Azóta kapott, aki már nyilván választ a megyei bizott­ság ülésén megkérdezte: nö­vekszik-e a SZOT-üdülőjegyek száma azáltal, hogy a szak­munkásképzők pedagógusai is ehhez a szakszervezethez ke­rülnek át? Elvileg ugyanis létszámnak megfelelő százalé­­­kos arányban kell beutalót kapniuk. (Ezt csupán azért iktatom itt közbe, mert hi­szen köztudomású, hogy a je­gyeket nem az üdülési idény­ben, hanem előbb osztják szét.) Mindezek alapján várhatóan ebben az évben is nehéz hely­zetben lesznek az üdülési fele­lősök, noha segít nekik az igazságosabb elosztásban, hogy az már alapszervezetekben most mindenütt készítenek rangsorolást az igényjogosult­ság megállapításához. A tapasztalatok sorából ér­demes még azt megemlíteni, hogy számos nyugdíjas igény­lő is van megyénkben, szíve­sen elmennének ők is üdülni. Végül is, ami a legnagyobb gond: egy város, egy megye az üdültetésben önellátásra ter­mészetszerűen nem rendez­kedhet be, s ha a főidényre kapott beutalójegyek száma nem emelkedik a foglalkozás, a pálya kötöttségeihez igazodó elv hathatósabb alkalmazásá­val, a pedagógusok lényegében lassanként mintha hátrább ke­rülnének összességükben az „igényjogosultak ranglistáján”. A PEDAGÓGUSOK számára ugyanis a téli és a tavaszi szü­net — nem szünet. Aki tanfo­lyamra, más szervezett foglal­kozásra nem megy, beosztható más iskolai foglalatoskodásra. Nem árt, ezt hangsúlyozni az érdekvédelemben. Ne a jószán­dékon múljon, hogy egy nevelő üdülni megy szorgalmi idő­ben ... S ha már tény, hogy a pedagógus csak nyaralhat — a tényt nem csupán tudomásul venni, hanem ahhoz igazodni is kell... Szakemberek a boltokban és a vendéglőkben A szakmunkásképzés és felnőttoktatás az ÁFÉSZ-eknél Az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezeteknek két fő területen kell biztosítaniuk a szakember-utánpótlást: a ke­reskedelmi és a vendéglátó­ipari üzletágban. Bár a szerve­zett képzés, továbbképzés már több mint tizenöt esztendeje folyik — még nem alakultak ki a legjobb, leghatékonyabb módszerek. Ennek sokféle ob­jektív és szubjektív oka van A kereskedelmi dolgozók 74,3 százaléka szerzett szak­munkás-bizonyítványt — míg a vendéglátóiparban csupán 59 százalék — elsősorban a na­gyobb arányú fluktuáció miatt alakult így az arány. A felvá­sárlási munkakörben foglal­koztatottak közül viszont csak 17,5 százaléknak van szakmun­kás-bizonyítványa. H­a az is­kolai végzettséget tekintjük: a dolgozók 20,B százaléka közép­iskolát végzett, 9,7 százaléknak viszont csak az általános iskola 6-7. osztályáról van bizonyít­ványa. Mindez meghatározza a ten­nivalókat. Szükség van a szak­mai képzés biztosítása mellett a továbbtanulás szorgalmazá­sára is. A szakképzettség aránya a IV. ötéves terv időszakában mintegy 10 százalékos javulást mutat. Évről évre több fiatal végzi el a kereske­delmi illetve a vendég­látóipari 1970—75-ben szakmunkásképzőt, több mint 400 ifjú szakmunkás végzett és döntő többségük jelenleg is az ÁFÉSZ-eknél dolgozik. Tizen­két százalékuk azonban el­távozott — elsősorban maga­sabb bérezés, jobb munkakö­rülmények, elköltözés miatt. A fiatalok előrehaladásához, szakmai fejlődéséhez megvan­nak a feltételek az ÁFÉSZ - eknél. Jelenleg a nyolc megyei ÁFÉSZ 212 szakmunkás fia­talt foglalkoztat. A felvételi lehetőségek évről évre megha­ladják a jelentkezők számát- és az is kedelmi, gond, hogy a keres­illetve vendéglátó szakma iránt fiú érdeklődik.egyre kevesebb A szakmunkásképzés színvo­nalának növelése érdekében sokat tettek az utóbbi időben. A gyakorlati oktatást vezető szakoktatót foglalkoztatnak az ÁFÉSZ-ek , és az idén létre­hozzák Tatán a gyakorlati ok­tatást szolgáló kabinetet. Ez a kereskedelmi egységhez csat­lakozó oktatási részleg jó le­hetőséget biztosít majd a ta­nulók számára a gyakorlati tudnivalók elsajátításához. A megyei szövetség ezenkí­vül tanfolyamokat is szervez. A boltvezetői, illetve üzletve­zetői tanfolyamra jelenleg több mint hatvanan jár­nak. Pénztárosvizsgát több mint ötvenen tettek si­kerrel. Rendeztek mérlegképes könyvelői, képesített könyvelői tanfolyamot, mind az ÁFÉSZ- ek, mind a takarékszövetkeze­tek szakemberei részére. Ugyancsak biztosítják a to­vábbtanulási lehetőségeket is. Ehhez az ÁFÉSZ-ek központ­jában oktatási bázisok megte­remtését szorgalmazzák. Jelen­leg például szakközépiskolában több mint kilencvenen tanul­nak, többségükben fiatalok. Rádió-­­ és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.57: Harsan a kürtszói 8.57: Előadóművészek. 10.05: Iskolarádió. 10.S0: A Rotschildok... 10.45: Operarészt. 11.35: Folyt, regény. 12.35: Melódiákoktól. 13.15: Házunk tája. 14.00: Csehov-jelenet. 14.30: Kóruspódium. 14.41: Énekszóval, muzsikával. 15.10: Operettdalok. 15.28: Ezeregy délután. 16.00: Világgazdaság. 16.05: Népzene. 16.28: A szovjet mezőgazdaság. 16.38: Híres énekesek. 17.05: A Dunánál. 17.25: Nyitány. 17.33: Mindenki zeneiskolája. 18.15: Kritikusok fóruma. 19.15: Színházi közvetítés. 21.28: Mozart-zongoraverseny. 22.15: Tenisz EK. 22.20: Hegedűest. 0.10: Operettrészt. PETŐFI RÁDIO 8.05: Körmendi-együttes. 8.20: Öten beszélnek... 8.33: Népdalok. 9.23: Délelőtti torna. 9.33: Útinapló. 10.00: A zene hullámhosszán. 10.55: Édes anyanyelvünk. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Operettrészt. 12.33: Pécsi stúdió. 12.55: Szvit. 13.33: Fúvószene. 14.00: Szórakoztató 17.00: Ifjúsági Rádió,antikvárium. 18.00: Könnyűzenei Olimpia. 18.33: Hét végi panoráma. 20.25: Tenisz Eb. 20.33: Kíváncsiak Klubja. 21.25: Magnósok, figyelem! 22.10: Nóták. 23.05: Tánczene. 3. MŰSOR 14.05: Áriák. 14.35: Barbirelli vezényel. 16.03: Századunk zenéjéből. 16.34: Ötórai tea. 18.03: Vokális zene. 18.45: Holnap közvetítjük... 19.15: Iskolarádió. 19.33: Versek világa. 19.50: Beethoven vonósnégyes. 20.16: Debussy- és Bartók-művek. 21.03: Händel-opera. 22.06: Kilátó. BUDAPESTI 1­­ 8.00: Tévétorna. 8.05—16.50: Iskolatévé. 17.23: Hírek. 17.30: Karel Gott műsora 17.45: Perpetuum mobile 18.30: Telesport. 18.55: Horizont. 19.20: Esti mese. 10.30: Tv-híradó. 30.00: Tévétorna. guer. Az acélt­­ leledzik V. 21.20: Dán zenés film. 21.55: Családi kör. 22.50: Tv-híradó 3. 3. MŰSOR 20­00: Vendégünk volt. 20.30: Vezetők klubja. 21.15: Tv-híradó 2. 31.35: Bad­ Arnstadtban. Tévé­film (ism.). BECS 9.00: Óvodások műsora. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Rosie. Film. 17.30: Kicsinyek műsora. 17.55: Jó éjszakát, gyerekek! 18.00: A Follyfoot farm. 18.25: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Tűzijáték. Komédia. 21.95: Hírek. H. PROGRAM 18.25: Orosz nyelvlecke.­­­9.00: Dokumentumfilm. 20.00: Randevú Brayban. Film. 21.30: Tv-híradó. POZSONY 9.00: Iskolatévé. ro.oo: Szovjet film. 15.40: Iskolatévé. 17.15: Fiúk, lányok magazinja. 18.00: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 20.00: Hely a házban. 2. 21.25: A Csehszlovák párt-és kor­mányküldöttség ma a Szovjetunióban.látogatá­21.45: A szovjet kultúráról. 22.10: Vasárnap a klubban.­­ 2. MŰSOR 18.05: A tudomány és technika világából. 19.00: Tv-híradó. 20.05: Operett. MAI TV-AJÁNLATUNK. 18.55: A béke, amelyért megküzdöttünk Interjúk, dokumentumok, heti híradófelvételek idézik fel ere­szovjet békediplomácia tevékeny­­­ségét. Azt az erőfeszítést, amelyet a Szovjetunió a helsinki tanács­kozást megelőző időben, 1975-ben a béke megőrzéséért tett. Az APN filmje a Szovjetunió városai­ból, s külföldi fővárosokból tu­dósít — tárgyalásokról, látogatásokról, diplomáciai államfői meg­beszélésekről —, amelyek mind a béke jegyében zajlottak. • 1916. február 19., csütörtök VÖRÖS REKVIEM Grunwalszky Ferenc első já­tékfilmje Sallai Imre, a már­tírhalált halt kommunista emlékét örökíti meg. Főszerepben: Andorai Péter és Szacsvay László Bemutatja: Esztergom, Petőfi: február 19—22-ig. Dorog, Otthon: február 23—25-ig. HA MEGJON JÓZSEF Színes magyar film. Két különös arc . .. Rendezte: KEZDI KOVÁCS ZSOLT Főszerepben: Ruttkai Éva, Monori Lili, Koncz Gábor. Bemutatja: Tatabánya, Szabadság: február 19—20-ig. Kisbér, Kossuth: február 21—22-ig. Tata, Tó: február 23—25-ig. EGY NOVEMBERI NAP Egy szökén.fiatalember a halál kü­liubai film. Mit nyújthat még az élet? Rendezte: Humberto Solas Bemutatja: Tatabánya, Szabadság : február 19—20-ig. FOLYTASSA COWBOY ! A nagy sikerű angol filmvíg­­játék újra a mozikban! A csatornatisztító serif... Rendezte: Gerald Thomas Bemutatja: Tatabánya, Turul: február 19—22-ig. Esztergom, Petőfi: február 23—25-ig. MÉG MEGNÉZHETI! Zsombolyai János első film­jét, a KENGURU-t Egy fiatal sofőr hétköznapjai sok zenével. Főszerepben: Győrffy László, Vándor Éva Közreműködik: Szörényi Levente, Délhusa Gjon, Frenreisz Károly. Bemutatja: Ács,Szikra: február 19—21-ig. Piliscsév, Tát, Duna:február 21—22-ig. február 22—25-ig. Nyergesújfalu, Alkotmány: február 23—25-ig. a HALHATATLANOK című színes román történelmi kalandfilmet. Egy láda arany: reménység. A vár utolsó védői. Rendezte: Sergiu Nicolaescu Bemutatja: Tata, Tó: február 19—22-ig. Oroszlány, Ady: február 23—25-ig. AZ ELFELEJTETT VÁROS című színes NDK filmet. A senki földjének harcosai. Rendezte: Hans Kratzert Főszereplő: Peter Friedrichson, Peter Aust. Bemutatja: Tatabánya, Turul: február 23—25-ig. a HUGO, A VÍZILÓ című magyar—amerikai rajz­filmet. Feledékeny felnőttek, igazságszolgáltató gyerekek és vízilovak. Rendezte: Bill Feigenbaum. Bemutatja: Tokodaltáró, Bányász: február 19—20-ig. Nyergesújfalu, Alkotmány: Tata, Béke:február 22—23-ig. február 24—25-ig.

Next