Dolgozók Lapja, 1976. november (29. évfolyam, 259-283. szám)

1976-11-07 / 264. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1976. november L. VASÁRNAP AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIX. évf., 264. sas. forint A Nagy Október az emberisé legjelentősebb forradalma Apró Antal ünnepi köszöntője Tisztelt Elvtársak! Csaknem hat évtizede, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme megren­gette, az addig egynek és megingathatatlannak tűnő ka­pitalista világot 1917. novem­ber 7-ig úgy tűnt, hogy jöhet­nek háborúk, megbukhatnak királyok, robbanhatnak, ki forradalmak, a kapitalizmus, a kizsákmányolás, a tőke uralma változatlan marad. Az oroszországi kommunisták Le­nin vezette forradalma azon­ban megrendítette a tőkés vi­lágot, megszakította földünket átfogó hatalmi láncát. 1917 novemberével két táborra szakadt a világ. Az egyik oldalon a győztes októberi forradalom népe kezdte meg egy olyan új, szo­cialista társadalom amely nem ismeri a építését, mányolást, a nemzeti kizsák­mást. A másik oldalon ennyo­meg­maradt az ismétlődő válsággal küzdő kapitalista világ, a kommunizmus eszméjétől és győzelmétől megrettent ural­kodókkal, tőkésekkel, földbir­tokosokkal, gyarmatosítókkal, akik akkor az októberi for­radalom láttán döbbentek rá először, hogy örök hitt hatalmuk milyen életűnek véges. Már akkor, 1917 őszén, és azóta is oly sokszor hangoztat­ták, hogy mindaz ami Orosz­országban történt és történik, csak orosz ügy, de az öntuda­tos dolgozók szerte a világon tudták, hogy az orosz bolse­vikok győzelme nem nem maradhat csupán marad, Szov­­jet-Oroszország belső ügye. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom, az emberiség legjelentősebb forradalma. Utat mutatott minden ország munkásosztályának, az elnyo­mott népeknek a tőkés rend­szer, a kizsákmányolás elleni harcban. A kizsákmányolt milliók szerte a világon nyom­ban megértették, hogy az em­beri történelemben először egy olyan munkás-paraszt ál­lam, olyan új hatalom szüle­tett, amely a dolgozók hatal­mát, a többség hatalmának megvalósítását tűzte ki célul. Olyan hatalom született, amely a polgári forradalmakban megfogalmazott — „egyenlő­ség, testvériség, szabadság” — jelszavának formális hangoz­tatásával szemben kizsákmá­nyolástól mentes életet, békét akart teremteni, a földesúri birtokokat pedig a parasztok kezébe adta. A világ népei ezért tekintették már születé­se pillanatában saját ügyük­nek az októberi forradalmat. Ezért tekintett minden el­nyomott, kizsákmányolt nép reménykedően, nagy szimpá­tiával a Szovjetunió felé, erőt­, hitet­­ merítve saját harcaihoz. A nehéz polgárháborús évek után nem sok idő jutott a békés építőmunkára. Az első szocialista állam biztonságát új veszélyek fenyegették, új­ból kiéleződött a világválság, nőtt a kapitalista háborús veszély és 1941. júniusában a hitleri Németország hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjet­uniót. Halálos veszély fenye­gette a világ első szocialista államát. A hosszú éveken át tartó háború sok szenvedést, nélkülözést, nagy emberi és anyagi áldozatot követelt. De végül is a szovjet nép hatal­mas katonai és politikai győ­zelmet aratott. A szovjet hadseregnek __ a német fasiszták feletti győzel­me Ázsiában és Európában — közöttük hazánkban is —ked­vező feltételeket teremtett a felszabadított országok számára, hogy nemzeti népei füg­getlenségüket visszanyerve ne csak a fasizmus rémétől sza­baduljanak meg, hanem egy­szer és mindenkorra a tőke uralmától is. Az elmúlt három évtized­ben újabb vereségek érték a kapitalista világot. Európai, afrikai és ázsiai országok egész sora vált ki a kapitalista rabságból. Demokratikus, né­pi, majd szocialista rendszert hoztak létre. Az amerikai kontinensen a kubai nép vív­ta meg hősies forradalmi har­cát. Felbomlott az imperializ­mus sok évszázados gyarmati rendszere. És ha ebben a nagyszerű történelmi folya­matban olykor kudarcok, fáj­dalmas vereségek is érték a szabadságukért küzdő népek családját, a harc még nem ért véget. A szocialista útra lé­pett országok sokasága újból bizonyítja, hogy október nem­csak a cári Oroszországot for­gatta ki sarkaiból, hanem új szakaszt nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi megemlékezés nehezen viseli el a számok hosszú sorát, nem férnek el benne a statisztikák. Mégsem mellőzhetjük adatok­ őket teljesen, mert a tények ma­kacs dolgok. Nemcsak azt árulják el, hogy mit, men­­nyit és hogyan termel az ipar, miként nő a kenyérnek való termés hozama, hogyan nő az átlagos életkor és a fejekben a tudás. Megvalósul-e a jö­vedelempolitikában, a szociális juttatásokban, az oktatásban és a lakáselosztásban a szo­cializmus legfontosabb elve, hogy mindenki annyit ér, amennyit a munkája. Nem, a számok ennél többről beszél­nek, a számok bizonyítanak! A Szovjetunió tizedik ötéves terve — amelyet a múlt hé­ten fogadott el a Legfelsőbb Tanács ülése — sok tekintet­ben különbözik az előző ter­vektől. Szovjet barátaink a tizedik ötéves tervet a mi­nőség és a hatékonyság ötéves tervének nevezik. Fő célkitű­zésük, hogy szerkezetében a népgazdaság és műszaki színvonalában minőségi válto­zások történjenek, s ennek következtében lényegesen megváltozzon a gazdaság egész arculata. A cári ipara 1913-ban az Oroszország amerikai termelésnek mindössze 12,5 százalékát állította elő. 1950- ben, a háborús károk helyre­­állítását követően a Szovjet­unió termelése már 30 száza­léka volt az Egyesült Államo­kénak. 1970-ben ez az arány már 75 százalékos volt, s ma túl jár a 80 százalékon. 1990- re a Szovjetunió körülbelül kétszer akkora anyagi és pénz­ügyi forrásokkal fog kezni, mint az elmúlt rendes­évek­ben. Új és gazdagabb lehetősé­gek nyílnak­­ a Szovjetunió Kommunista Pártja program­jában megfogalmazott társa­dalmi és gazdasági feladatok teljesítésére. A forradalmi mozgalmak újabb világméretű sikerei el­képzelhetetlenek lennének szocialista világrendszer léte­­ és internacionalista segítsége nélkül. Mindig tisztában kell lennünk azzal, hogy az a szé­les távlat, amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom feltárt, a proletár in­ternacionalizmus jegyében fo­gant. Mi magyarok is azok­nak a népeknek a sorába tartozunk, akik igaz barátra, segítő szövetségesre találtak a Szovjetunióban. Népeiket testvéri barátság szálad fűzik a a Szovjetunióhoz. A magyar— szovjet barátság mélyen gyö­kerezik a magyar nép érzés- és gondolatvilágában. Ez a barátság közös eszméink és közös céljaink azonosságán nyugszik. Pártunk XI. kong­resszusa másfél esztendeje összegezte a megtett utat és kijelölte a szocializmus építé­sével kapcsolatos további fel­adatainkat is. Országunk dol­gozó népe eredményesen mun­kálkodik a kongresszus hatá­rozatainak megvalósításán. Az ipar, a mezőgazdaság, a kul­túra új eredményei arról ta­núskodnak, hogy valóra vál­nak a XI. kongresszuson meg­fogalmazott terveink, elgon­dolásaink. Terveinket dolgozó népünk támogatja, egységben, cselekvően teljesíti. Munkánk közben szinte naponta tapasz­taljuk, hogy mit jelenít szá­munkra a szocializmus építé­sében a Szovjetunió barátsá­ga és támogatása. Országaink között a kétoldalú kapcsola­tok kiszélesedtek. Átfogják a politikai, gazdasági, kulturális együttműködést. Ezek a kap­csolatok jól szolgálják mind­két ország népeinek érdekeit. Egyben hozzájárulást jelente­nek a nemzetközi haladás ügyéhez is. A sokoldalúvá vált magyar —szovjet kapcsolatoknak ha­zánk életében betöltött szere­péről a tv-nézők és rádióhall­gatók nap mint nap értesül­nek. A Szovjetunió legna­gyobb gazdasági partnerünk. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok évről évre jól fejlődnek, biztonságot, stabili­tást nyújtanak építőmunkánk­hoz, szocialista céljaink meg­valósításához. A Szovjetunió­ból kapjuk a legfontosabb energiahordozók és alapanya­gok döntő többségét, iparunk műszaki színvonalának rétét szolgáló komplett eme­be­rendezések jelentős hányadát. A Szovjetunió nagy tételű megrendelésekkel, hosszú táv­ra szóló szakosítási és koope­rációs megállapodásokkal je­lentős mértékben járul hozzá a magyar ipar fejlesztéséhez, alapvető gazdaságpolitikai cél­kitűzéseink megvalósításához. A Szovjetunió és a szocia­lista országok békepolitikája, nemzetközi tekintélye kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy mi is és a többi szocia­lista ország a mind bonyolul­tabbá váló nemzetközi gazda­sági helyzetben is megvalósít­hassuk szocialista céljainkat. A proletár internacionaliz­mus eszméje magában fog­lalja a nemzeti és a nemzet­közi érdekek összhangját szocializmus építése során év­­­tizedeken át tapasztalhattuk, hogy minden, ami békénkkel, biztonságunkkal, előrehaladá­sunkkal összefügg, államaink, népeink pártjaink, testvéri együttműködésétől, a proletár internacionalizmustól kapja erejét A testvéri pártok si­kerei erősítik nemzetközi mozgalmunkat és a nemzet­közi kommunista mozgalom erősödése segíti az egyes pár­tok munkáját. Ebből az elv­ből kiindulva ítéljük el nacionalizmus, a nemzeti el­s­zárkózás mindenféle formáját az antikommunizmus és a szovjetellenesség megnyilvá­nulásait, mert mindez moz­galmunk egysége, az emberi haladás ellen irányul. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulóját köszöntve megerősítjük hű­ségünket a forradalom, marxizmus,leninizmus ma­gasztos eszméihez. 1917 ok­tóberét köszöntve megerősít­jük barátságunkat és szövet­ségünket a Szovjetunióval, a szocialista országok közösségével. Vállvetve testvéri küz­dünk a közös célok megvalósí­tásáért a marxizmus,leniniz­mus elveinek, eszméinek ér­vényesüléséért. A Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom szellemében a világ minden haladó gondolkodású emberé­vel, népével együtt vállaljuk a harcot a békéért, a népek biztonságáért, a békeprogram valóra váltásáért. Ez a politi­ka a feszültségek feloldását, az országok együttműködését, a világ vitás kérdéseinek tár­gyalásos­­ rendezését, a nem­zetközi viszonyoknak olyan átalakítását jelenti, amely a békés egymás mellett élésen és a kölcsönös előnyökön nyugszik. A nemzetközi hely­zet megítélésében — a Szov­jetunióval együtt — mindig , azt tartjuk mérvadónak, hogy milyen mértékben sikerült előrejutni a béke megszilárdí­tásában, a fegyverkezési haj­sza megfékezésében, a nuk­leáris háború veszélyének el­hárításában. A világ minden békeszerető Nagy Október emberével, szellemében küzdünk az ember felemelke­déséért, a munka becsületé­ért, a népek szabadságáért A Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepe alkalmá­­­ból üdvözletünket küldjük a dicső forradalom három nem­zedékének. Önök nevében is újabb sikereket kívánunk Szovjetunió népeinek, a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak, Brezsnyev elvtárs vezet­te Központi Bizottságnak Szívből kívánjuk, hogy érje­nek el új­ sikereket a szovjet haza ereje, tekintélye gyara­pításában végzett áldozatos munkájukban, ---------------------------. - - Távirat Groznijba AZ SZKP CSECSEN-INGUS TERÜLETI BIZOTTSÁGA ELSŐ TITKÁRÁNAK A. V. VLASZOV ELVTÁRSNAK G­r­o­z­n­i­j Kedves Vlaszov elvtársi A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győ­zelmének 59. évfordulója alkalmából elvtársi üdvöz­letünket és jókívánságainkat küldjük a testvéri Csecsen-ingus ASZSZK kommunistáinak, a köztársa­ság minden lakójának. Az évforduló alkalmából tisztelettel emlékezünk azokra a szovjet emberekre, akik Lenin vezetésével győzelemre vitték a forradalom ügyét. A szovjet nép felbecsülhetetlen politikai, társadalmi és gazdasági eredményei igazolják, hogy harcuk nem volt hiába­való, örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy a szovjet nép az SZKP XXV. kongresszusa határoza­tainak megvalósítása során újabb kimagasló sikere­ket ér el. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulóján - közös ünnepünkön - Komárom megye kommunistái és lakói nevében további sikereket kí­vánunk történelemalakító munkájukhoz. Elvtársi üdvözlettel: AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI­­ VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, A KOMÁROM MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA November 7-i ünnepség Tatabányán ,1 A tatabányai Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél el­­­helyezi az MSZMP koszorúját Mokri Pál, a megyei, és Szu­­nyogh László, a tatabányai városi pártbizottság első titkára A Tatabányai Szénbányái fej aknáinak feltárásán dolgozó szovjet szakemberek képviselői is megkoszorúzták a Felsza­b­a­d­t badulás téri emlékművet A háború utolsó heteiben Tatabányán született és édesanyjuk halála után két tatabányai család gondozását élvező Nelja Koszolapov, valamint ikertestvére, Tatabányára látogatott. A tatabányai Jurij Koszolapov ismét koszorúzási ünnepség után Szóda Sándorné, a népfront városi titkára társaságában (balról) részt vettek a városi pártbizottság fogadásán

Next