Dolgozók Lapja, 1977. augusztus (30. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-13 / 190. szám

tITT aagSMus is.; »ombst A tisztasági mozgalom nyertesei 1976-ban, a tisztasági moz­galom keretében versenyt indítottunk kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek részére is. A versenyre 33 boltegység nevezett be. Az ellenőrzés folyamatosan tör­tént. Az ünnepélyes eredmény­­hirdetésre a járási hivatalban gyűltek össze azoknak a bolt­egységeknek a vezetői, ame­lyek tisztaságukkal és az egészségügyi kultúra színvo­­­­nalának emelésével kiemel­kedő eredményt értek el. Az élelmiszerboltok első a 68. számú tokodi közül Er­zsébet aknai, második az 51-es csolnoki boltegység, harmadik a dorogi Palatínus ABC. A ZÖLDÉRT Vállalat bolt­jai közül első a 188-as an­­navölgyi, a második 151-es számú dorogi boltegység lett. A Kristály Vendéglátó Vál­lalat benevezett egységei kö­zül a következők kerültek az élre: Tárna borozó Dorog, 922. számú italbolt Lábatlan, Hó­virág cukrászda Dorog. Az értékes díjakat, okleve­leket és az annavölgyi zöld­ségesboltnak a vándorserleget Herbály János, a járási hi­vatal elnöke adta át. Kérte, hogy ezt a tisztasági színvo­nalat a jövőben is tartsák meg. járási Koppányi Mária vöröskeresztes titkár, Dorog Szerkesztői üzenet „Nag­ymam­a __ Esztergomból" Azt tanácsoljuk önnek, hogy keresse fel a körzeti ta­nácstagot, ő ugyanis meg­kapta a helyi tanács által ki­adott tájékoztatót a város te­rületén érvényes építési elő­írásokról az építésügyi ha­tósági ügyek intézéséről. Szabad idő — hasznosan A heti munka után jó a kikapcsolódás. Dolgozói hét­végi pihenéséhez, szabad ide­jének kulturált eltöltéséhez járul hozzá a Nehézipari Mi­nisztérium esztergomi To­vábbképző Központjának ve­zetősége és szakszervezeti bi­zottsága azzal, hogy a nyári hónapokban rendelkezésükre bocsátja autóbuszát, tájainak megismerésére.hazánk Az idei nyár első túráján Pécs és környéke nevezetes­ségeivel ismerkedtünk meg. Először a Misina tetőre láto­gattunk. Sajnos a lift nem működött, így gyalog nekivágni a több mint kellett 400 lépcsőnek. Akik rászánták magukat erre a „sportra”, nem bánták meg, az elragadó város teljes panorámájában gyönyörködhettek. Újból föl­det érve, némi pihenés után az állatkertet látogattuk meg, elsősorban a velünk utazó kisgyermekek kedvéért, de osztatlan sikert aratott a fel­nőttek körében is. Visszatérve a városba, meg­tekintettük a barbakánt majd a székesegyházat. Megcsodál­tuk Zala György szobrait, Lotz Károly és Székely Ber­talan falfestményeit, a Cor­pus Christi kápolna piszkei vörösmárvány reneszánsz ol­tárát. Ellátogattunk Új Me­­csekaljára, a város felszabadulás óta épült együk ne­gyedébe. A második nap délelőttjét Harkányfürdőn töltöttük A gyógyvíz valamennyiünknek kellemes felüdülést A délutáni program nyújtott­ kereté­ben a siklósi várat meg, majd Villányba néztük men­tünk, hogy megkóstoljuk hí­res borát. (Itt érte a csopor­tot az út egyedüli kudarca, ugyanis Villány valamennyi vendéglőjében esküvői ren­dezvény volt. Még élcelőd­tünk is: talán a villányi bor az oka, hogy ilyen sok fiatal­ember vesztette el Egyéni gazdáktól sem a fejét? sike­rült bort vennünk, így a he­lyi borkóstolás elmaradt. Utolsó nap Pécs belvárosá­val, további nevezetességei­­­vel ismerkedtünk meg. Innen szerpentinekkel borított úton Abaligetre utaztunk, ahol már a hely szépsége lenyűgözte a csoportot. Első­i­­ként a Mattenheim József helyi molnár által 1768-ban felfedezett cseppkőbarlangot látogattuk meg. A mintegy fél kilométer hosszú barlang — a 12,5 Celsius fokos magas páratartalmú levegőjével — méltán vonzza a sok látoga­tót. Fürdés és után tértünk vissza csónakázás Eszter­­gom­-Kertváros­ba. A felejthetetlen élménye­­ket nyújtó túráért ezúton köszönetet mondunk az inté­is­zet szakszervezeti bizottságá­nak, vezetőségének, valamint Huttlesz Lászlónak, aki sok kilométeren­ át fáradhatatla­nul és biztos kézzel vezette autóbuszunkat. Az április 4. szocialista bri­gád, valamint a csoport va­lamennyi tagja nevében. Holl József Csolnok A telefon ördöge ismerős fodró­­műhelyébe, üstökömet, de A minap szem­beinvitált látván bozontos Kaptam­ az alkalmon, megkértem figaró barátomat, hogy az üzleti telefonon hív­ja fel nejemet, mert az szív­repesve vár engem. Hallot­tam is, ahogy beszélnek és tudomásul veszik az én szé­pítkezésemet. Rendben van — jött vissza a mester — azt mondták, csak szépítkezzen a kisöreg. A szokásos „borbély öt­­perc” múlva hazaballagtam, de meg sem nézték lenyírt kobakomat, hanem felelősség­re vontak. Hivatkoztam a te­lefonra,­­ de nejem tiltakozó­­an csóválta fejét: vele ugyan nem beszélt senki. A telefon ördöge meg bennünket. Olyan tréfált szá­mot kapcsolt a posta, ahol egy hasonló korú druszám lakik. Ezúton fejezem ki együttér­zésemet, ha netán későn és nyiratlanul ment haza. Sulyok Tibor Oroszlány notGorstlf T. A­V­TA Játékos vetélkedők A kultúrotthonok majdani közönségét már gyermekkor­ban kell megnyerni. Ennek legjobb módszere a gyerekek játékos foglalkoztatása, így észrevétlenül is megszeretik a kultúrotthont és szívesen jön­nek majd más jellegű foglal­kozásokra. Mi a karácsonyi, a húsvéti szünetben, valamint a nyári szünidőben . játékos foglalko­zásokat biztosítunk a gyerme­keknek. Néhány éve az külön erre a célra SZMT-től kaptunk 5 ezer forintot, amelyből egy játékszobát rendeztünk be. A gyermekek nagyon szere­tik az élőjátékokat is. Az idei nyáron főleg ilyenekkel fog­lalkoztunk. Az Annavölgyön vándortáborozó budapesti, csepeli, békéscsabai, kalocsai, letkési úttörőkkel közös prog­ramokat és játékos vetélkedő­ket rendeztünk, amelyek szép és izgalmas élményt nyújtot­tak a gyerekeknek. Ebben a munkában a KISZ is dereka­san részt vett és együtt ké­szítettük elő a gyerekek szel­lemes, vidám foglalkozásait. A „táborozók” jól érezhet­ték magukat, mert mindegyik úttörőcsapat így búcsúzott: Viszontlátásra jövőre —’ újra Annavölgyön. Kucsera Imre Annavölgy I Betegek kulturális találkozója Dohán Az egyik július végi napon, a tatai kórház psychiátriai osztályán éjszakai szolgálatot teljesítő nővérek jelentése, csak néhány sorból állt. — Minden beteg jól aludt. Reg­gel a szereplők izgalommal készülődtek az utazásra. Szereplés? Utazás? Elég szokatlan egy elmeosztály életében. De ez, már a máso­dik alkalom,­ hogy betegeink­kel kulturális betegtalálko­zón vehettünk részt. Először Simaságon, most pedig Dó­ban. Az utazást az osztály biztosította a munkatherápiás keresetből. Az út vidáman, énekszóval telt el. Vendéglátóink, meleg fogadtatásban részesítettek bennünket. A látogatás, érté­kes tapasztalatcserét jelentett tíz dolgozónknak. A találko­zón kilenc dunántúli psychiát­riai intézet kultúrcsoportja vett részt, színes változatos műsorral. Láthattunk és hall­hattunk szavalókórust, ének­kart, bábjátékot és zenekart. Osztályunk, huszonöt főből álló kultúrcsoportja kiemel­kedően szerepelt. Mindannyian örültünk a si­kernek és maradandó, szép élményekkel tértünk vissza. Dobos József­né szakápolónő, kultúrfelelős Sós Jánosné szakápolónő, szakszervezeti bizalmi Tatabánya felső csak forduló buszállomás Azok közé a „szerencsé­sek” közé tartozom, akik gyakran teszik meg vonaton a Budapest—Tatabánya távolsá­got. Egy visszatérő tatabánya­felsői élményemet szeretném elmondani. Szombat este 19 óra 23 perc: megérkezik a vonat Tatabá­nya felsőre. Az utasok siet­nek a buszpályaudvarra, ahol több autóbusz áll. A kezdeti lendület azonban hamar le­lohad .... Eltelik öt perc, tíz perc, buszok a­jtai zárva maradnak, a Tájékoztatás semmi. Nem tu­dom, a hangosbemondó mely napszakban és­­ meddig műkö­dik? Sóvárgó tekintettel vesszük körbe a GF 00-77-es rendszá­mú 1-es buszt. A volán mel­lett egy fiatalember ül, olvas,­­és üdvözli a közben beérkező kollégáit Körülötte immár negyedórája kisgyerekekkel, várnak szülők idősebbek csomagokkal és sokan má­sok, akik sietnének haza, mert ki tudja, hány órája vannak már úton. A fiatalember tu­domást sem vesz rólunk. Ál­lunk és várunk... Aztán hirtelen nyílik az aj­tó, de csak az egyik. Ezen tő­­bérletes és jegyváltó utas. Felzúg a motor, megin­dul az ostrom. Feljuthatunk — negyedórás ácsorgás után — az áhított buszra. Most aztán mindent bele! Száguldunk. Amelyik megállónál csak egy vagy két utas vár, meg sem állunk. Ezen a nyári estén még­­csak elálldogállt az ember, ha bosszúsan is, de ez történik akkor is, ha esik az eső, vagy ha hideg van. Szeretném megkérdezni az illetékesektől: A komputeres menetrend­­készítés során, nem lett vol­na-e lehetőség a buszok ér­kezését és indulását a vonato­kéval valamilyen formában összehangolni ? Nem lehetne-e valamit ten­ni, hogy a tatabánya felsői állomáson a fent vázolt mó­don várakozó utasok­ testi ép­ségét­ ne veszélyeztessék a va­dul tolató, beérkező buszok? Ha­mar beérkeztek egyszer, fel lehetne-e az indulásig fo­lyamatosan szállni? Mert egyelőre csak állunk és várunk — zúgolódik B. J. olvasónk. Levélírónk kérdéseire, ame­lyek esetleg utastársaiban is megfogalmazódtak, a 13. sz. Volán tatabányai üzemigazga­tójától kértünk választ. A tá­jékoztatást az alábbiakban ad­juk közre. A panaszbejelentés nem je­lölt meg pontos időt, így csak következtetni tudunk, hogy az eset július 23-án történhetett. E szombati napon a vonat be­érkezése után a 19.30 órás 8- as, a 19.40 órás 4-es, 19.42 ór­ás 1-es és a 19.45 órás a 2-es, tehát rövid 15 perc alatt négy autóbusz indult Tatabá­nya felsőről. A panaszos a 19.42 órakor induló 1-es já­rattal utazhatott tovább, te­hát a vonat érkezése után 20 percen belül. Szombaton és vasárnap osz­tott szakban 18 óráig van for­galmi szolgálattevő Tatabá­nya- felsőn. E fordulóállomásnak végállomást tekintsük, utasforgalma az utóbbi idő­ben a szanálások miatt elég­gé lecsökkent, ezért végállo­­másszerűen csak négy jára­tunk érinti. Szűk és baleset­veszélyes ez a hely az autó­buszok megfordulásához. A jövőben tovább kívánjuk csökkenteni a végállomás for­galmát, célszerű lenne, ha utasforgalma a vasúti csatla­kozás miatt Tatabánya alsóra tevődne át. Az újvárosi vasút­állomásról minden irányban mindenkor megfelelő az autó­buszcsatlakozás, sőt taxi­állomás is működik ott. .A panaszos kérdésekre következőkben összegezhetjük a a válaszokat: A helyi tömegközlekedés — éppen a periodikussága mi­att — az országban sehol sem veheti figyelembe a vonal­csatlakozást.­ Éppen azért szeretnénk kor­látozni Tatabánya felső for­galmát, mert mi is tudjuk hogy az állásokra tolatással ráállni balesetveszélyes. Az új autóbuszállomás átadásával két végállomásra koncentrál­juk a tömegközlekedést: Új­városra és a Bányász körtér­re. Mint ahogy a levélben is történt rá utalás, a gépkocsi­­vezető indulás előtt három perccel megkezdte a beszállí­tást — nagyon helyesen csak az első adón, mert így a bér­letjegyeket és a jegyvételt egyaránt ellenőrizni tudja. (Az utasok becsületes nagy több­sége talán nem is gondol ar­ra, mennyi visszaélés fordul elő, mióta az utazás gyorsí­tása érdekében bevezettük minden adón való felszállást.)­­ A vizsgálat alapján »nem ta­láltunk okot járati személy­zetünk elmarasztalására. 5 Társadalombiztosítási tanácsadó Több nyugdíjas panaszko­dott, hogy a jogosan járó házastársi pótlékot nem kapta meg. Amikor reklamáltak, csak a kérelem benyújtásától visszamenőleg számított 6 hónapra folyósították nekik, pedig már évek óta járt volna a pótlék. Mit lehet tenni ez ügyben ? A feltett kérdések mind nyugdíj megállapítását­ köve­­­tően beállott házastársi pót­lék jogosultságról szóltak, te­hát a nyugdíjmegállapító szervet nem terheli mulasz­tás a megállapítás kérdésében. Ezt azért kell hangsúlyoz­nunk, mert ha tévesen utasí­tották el a nyugdíjas házas­társi pótlékigényét, akkor évre visszamenőleg meg kel­­­lene azt kapnia. si A jelentős összegű házastár­pótlékkal kapcsolatban ezért a következőkben tájé­koztatjuk olvasóinkat: Házastársi pótlék annak az öregségi, rokkantsági, vagy baleseti rokkantsági nyugdí­jasnak jár, akinek a nyugdí­ja jelenleg nem éri el az 1720 forintot (korábban más volt ez az összeg) és a vele együtt­élő házastársa az állandó öz­vegyi nyugdíjra jogosító élet­­kort betöltötte, vagy rokkant, továbbá a házastárs nyugellá­tása, keresete, jövedelme az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. (Ez jelenleg 870 forint). A feltétel tehát kettős: függ a férj nyugdíjának összegétől és a házastárs jövedelmétől, továbbá életkorától (esetleg rokkantságától). Ha ezek va­lamelyike a férj nyugdíjának megállapítása idején nem állt fenn, a házastársi pótlékot nem lehetett megállapítani. Ha­­ a nyugdíjigénylő mégis előterjesztett ilyen igényt, azt jogorvoslattal megtámadható határozattal kellett elutasítani. Ismételjük azonban, hogy a panaszolt esetekben a nyugdí­jasok felesége a nyugdíj igénylésekor az előírt feltéte­lekkel nem rendelkezett, ez a lehetőség csak később­, a nyugdíj folyósítása során kö­­­vetkezett be. Ezért az igényt nyugdíjasnak a feltételek bróPisakor írásban be kellett volna nyújtani a nyugdíjfolyó­sító szervhez. Késedelem ese­tén legfeljebb 6 hónapra vis­­­szamenőleg lehet a házastársi pótlékot — mint minden más társadalombiztosítási el­látást — megállapítani. Ettől a jog­­szabályi rendelkezéstől eltér­ni nem lehet. Éppen ezért az anyagi vesz­teség elkerülése érdekében a következőkre hívjuk fel a nyugdíjasok figyelmét. Annak, akinek felesége nyugdíj megállapításakor nem a volt jogosult házastársi pót­lékra, de később jogosulttá vált, a nyugdíjfolyósító szerv­hez kell az ilyen irányú igé­nyét bejelentenie. Ez bekö­vetkezhet úgy, hogy a feleség megrokkan (munkaképes­égét 67 százalékban elveszti) vagy az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkort betölti. Ez az életkor munkásalkalmazot­tak nyugdíjánál 55 életév. A termelőszövetkezeti nyugdíja­soknál az előírt életkor 1976- tól fokozatosan, évenként csökken. 1975. évben még csak a 60. életévet betöltött fele­ség volt jogosult pótlékra. Az előírt házastársi életkor 1976. évben 59 életév, 1977- ben 58 életév, 1978-ben 57 életév, 1979-ben 1980-ban 55 életév, 56 életév. Éppen ezért főleg a termelőszövetke­zeti nyugdíjasoknak ajánljuk figyelmébe, hogy ha a saját nyugdíjuk keretösszege meg­engedi és feleségük a fent is­mertetett évben előírt élet­kort elérte (és természetesen jövedelme, házastársi pótlékot kizáró ok nem áll fenn) már igényelheti a házastársi pót­lékot. Ugyanez a tehetőség vonat­kozik arra a feleségre, aki a férj nyugdíjazása után rok­kant meg. Kaphat már há­zastársi pótlékot a termelő­szövetkezeti járadékos, sőt lehetőség van arra is, hogy a nyugdíjas (járadékos) az élet­társa után, nyugdíjas nő pe­dig munkaképtelen férje után igényeljen házastársi pótlékot Leghelyesebb, ha az ilyen igényt érvényesíteni kívánó nyugdíjasok — körülményeik részletesen leírva — levél­ben kérnek tanácsot a megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóságtól, vagy az illetékes esz­tergomi kirendeltségtől. Hol és milyen alapján igényelhető okmányok a házas­társi pótlék? Aki a nyugdíj igénylésekor úgy gondolja, hogy házastár­si pótlásra jogosult, a nyug­díjigénnyel egyidejűleg kér­heti annak megállapítását. A már nyugdíjban részesülő­nek pedig a nyugdíjfolyósító szervhez (a nyugdíjfolyósítási törzsszámra hivatkozva !) kell igényét benyújtani. kell hozzá a házassági Csatolni anya­könyvi kivonatot és egy nyi­latkozatot arról, hogy a há­zastárs nyugdíja, jövedelme nem haladja meg az özvegyi nyugdíj legkisebb összegét. (870 forint). Ha valaki rokkantság cí­mén kéri a házastársi pótlé­kot, akkor erre kell hivat­kozni. A rokkantságot az il­letékes orvosi bizottság a társadalombiztosítási szerv kérésére fogja elbírálni. Ismét több olvasónk kérte,­ közöljük részletesen, hogy gyermek továbbtanulása ese­­­tén meddig áll fenn a családi pótlékra jogosultság. Függ-e az életkortól vagy más ténye­zőtől ? Egyikük gyermeke most, júniusban tett érettségi vizsgát és szeptembertől az Esztergomi Tanítóképző Fő­iskolán folytatja tanulmánya­it, így továbbra is tanuló ma­rad. Munkahelyén a családi pótlék folyósítását beszüntet­ték és reklamációját azzal uta­sították el, hogy az érettségi vizsgát tett gyermeke után már nem illeti meg a családi pótlék. A felmerült kételyek elosz­latására részletesen ismertet­jük a továbbtanulást folytató gy­ermekek utáni családi pót­lékra való jogosultságot. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény 29. §-a szerint családi pótlékra való jogosultság tekintetében azt a gyermeket lehet figye­lembe venni, aki­­ — tizenhat éven aluli, vagy, — tizenhat éven felüli, de tizenkilenc éven aluli és alsó­vagy középfokú oktatási in­tézmény nappali tagozatán folytatja tanulmány­ait, vagy — tartósan beteg, illetve testileg vagy szellemileg fo­gyatékos. Tehát a rendelet b) pontja ad választ olvasónk kérdésé­re. Az a gyermek, aki sikeres érettségi vizsgát tett és szep­tembertől főiskolán vagy egye­temen folytatja tanulmánya­it, nem felel meg a rendelet­ben előírt követelményeknek, mert ha tizenkilenc éves nincs is de nem középfokú oktatási intézményben folytat­ja tanulmányait. egyetem, felsőfokú­­ főiskola, oktatási intézmény, s az ott tanulók után nem illeti meg családi pótlék a szülőt. ■ * Más a helyzet akkor, ha az érettségi vizsga letétele után a gyermek ismét középfokú oktatási intézményben foly­tatja tanulmányát, például szakmunkástanuló lesz és nem részesül szakmunkástanuló­­otthoni elhelyezésben. Ebben az esetben az érettségi után is jogosult a­ szülő a gyerme­ke után a családi pótlékra ad­­­dig, amíg a gyermek a 19. életévét be nem tölti, kivéve a harmadéves ipari­ tanulókat. A harmadéves ipari tanuló gyermek után már szintén, nem illeti meg a családi pót­lék a szülőt, sem a tovább­tanuló tizenkilencedik élet­évét betöltött gyermek után, még a középfokú oktatási in­tézményben tanulók után sem. A középfokú oktatási in­tézményben tanulmányokat folytat­ó gyermekeknél a vég­ső korhatár a tizenkilencedik életév betöltése.

Next