Dolgozók Lapja, 1977. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-03 / 259. szám
4 notfiörslK tAPJ* A szovjet film ünnepe előtt Filmművész vendégeket várnak tatabányára A Nagy Októberi Szocialista zetet formáló feladatot is vár című film története a polgárháború időszakában játszódik, és főhőse egy operatőr, aki felvételeket készít a fehérek rémtetteiről. S egy régebben készült mű, A tűzön nincs átkelés című film is a nézők elé Forradalom közelgő 60. évforráitdulója időszakában megkülön , nem csupán a kezdeti időköztetett jelentőséget kapnak szakban, de a sematizmus az idei szovjet filmek feszti- uralomra jutásának idejét leváljanak rendezvényei. Hat- számítva — minden évtizedvanesztendei múltra tekintően megszülettek a szovjet vissza a szovjet filmművészet filmművészetben azok a jelen- körül — a stúdiómozik prog is — és a hat évtized alatt tős alkotások, amelyek nem ramjában. olyan nagy filmtörténeti érték csak az akkori idők emberikek születtek, amelyek mára társadalmi arculatot mutat- Megyénk filmszínházait adandóan gazdagítják az emberek fel, a kor kérdéseit avat- három új filmet tűzték műsoriség kultúrkincsét, jelentősen rákt a művészet témájává — rákra — de bemutatnak egy hozzájárultak a filmművészet de maradandó értékei az egye- sor korábbi, sikeres alkotást is. egyetemes fejlődéséhez. temes filmművészetnek. Elég ~ A szovjet filmek fesztiválba csak a filmcímeket sorolva jának ünnepi megnyitója no Elég csak a szovjet film el jutunk el a tegnapig, a maig:vember 4-én, pénteken lesz fő nagy korszakának alkotósa Csapajev, a Rettegett Iván, Tatabányán. A Turul moziban sarra gondolni. Közvetlenül az a korai korszakból, s az öt 17,15-kor szovjet filmplakáto- Októberi Forradalmat követő venes években zajló nagy át fcat bemutató kiállítást nyitesztendőkben születtek olyan alakulást tükröző filmek h a nak meg, 17,30-kor pedig díszművek, mint a Patyomkin Ballada a katonáról. Emberi előadáson vetítik le Ozerov A páncélos, Az anya — ezeket a SorSj szállnak a darvak, a jeg-szabadság katonái című alkufilmeket az egykori brüsszeli utóbbi években született Andrásának IV. részét, amelyben rangsorolás nyomán a világ rej Rubljov s a napjainkban Magyarország felszabadításalegjobb 12 filmalkotása köjátszott Prémium — mind- ránk története elevenedik meg zött tartják számon. Nem le- mind a szovjet filmművészet A díszbemutatón részt veszhet véletlen, hogy éppen az új fejlődésének egy-egy fontos ülnoki hazánkba érkező szovrend építésének első forradallomását is jelzik. jőt filmdelegáció tagjai is, mi időszakában Eisenstein Patyomkin páncélos című al- Az idei fesztiválprogram- A szabadság katonái című kotása forradalmi változásokban a mozik műsorára kerülő L és II. részét a tatabáelőfutára és megteremtője négy új film a maga módján nyai Turul moziban november lett a filmművészetben, új kor tükrözi a szovjet filmművét 3-tól 6-ig, Dorogon november rok határkövét jelenti a film szét legjobb törekvéseit — el a Hl IV. részt a Tvesztétikájában is. Nem vélet- kötelezettséget, humanizmus 16"jelen, hiszen a fiatal szovjet állat Jurij Ozerov A szabadság elsőként a Fehér hajósidlám kultúrpolitikájában kö katonái című négyrészes film-vember 10_13-a között az vetkezetesen érvényesült az je például egyedülálló vállal- esztergomi Petőfi, november a lenini megállapítás, mely korás. Hét ország háborús tör- 17—20-a között a tatai Tó moszerint: „Számunkra az összes ténetének eseményeit, törtézi műsorán szerepel. A szeneművészetek közül legfontosabb nefmi fordulópontjait dolgozza Nem rabja című filmet novema film.” S ebből következően fel, és a kommunista mozga '5er lö ig Orományban az is természetes, hogy a szov lem ma élő vezető személyiségM ^ -sítoSnháLfműgei is szerepelnek az egykori sorára kerül ebben az időeseményeket felidéző történet szakban. Esztergomban példáben. A Fehér hajó című film bemutatják a Patyomkin írója a nálunk is népszerű páncélost, s több moziban Csingiz Ajtmatov — rendező- játsszák majd A tűzön nincs só Samsijev: A szerelem rabja átkelés című alkotást. jőt filmművészet nem csupán az első alkotások születésekor, de egész története során mindig szorosan kapcsolódott társadalmi fejlődés szakaszaiahoz, fontos politikai, világné- Múzeumalapítók Minden hónap utolsó hétfőjén összejövetelt tartanak a tatabányai múzeumbarátok. Ilyenkor általában vagy előadást hallgatnak meg, vagy a gyűjtőmunkával kapcsolatos kérdéseket beszélik meg. S ezzel párhuzamosan mind gyakoribb a régi épületek lebontása is, s az új otthonba költözők egy sor „kacatnak” tartott holmit nem visznek a muzeológusok — s immár a múzeumbarátok számára is — teszik ezt immár tíz észten- sokszor valójában kincsesbádere. Most, október utolsó hét- nyát jelentenek, fején, ünnepi találkozót rendeztek. A múzeumbarátok, akiket ezúttal bizonyos megfontolás alapján talán épp méltatlanul sorolunk nem „múzeumalapítók” közé, most a sem tagadták meg önmagukat : egyre-másra érkezve, majd’ mindenki hozott magával valamilyen frissen gyűjtött tárgyat, muzeális értékű emléket. Aki felismerte a leletmentés fontosságát, s eljegyezte magát ezzel a moz-Art megítélni, hogy milyen tárgyi emlékek érdemesek a megőrzésre, végső soron szakemberek dolga. A tatabáyai múzeumbarátokban azonban az eltelt időszakban kialakult és erősödött az a tájékozottság — és egy ilyen amatőr mozgalomban nélkülözhetetlen „ráérzés” képessége —, hogy a talmit és a valóságos értéket meg tudják különböztetni. Sokakban mindmáig él az a hit, hogy a felszabadulalommal, legyen bár nyolcas előtti időkből viszonylag vanéves vagy fiatal, tudja, kevés muzeális értékű emlék hogy számítanak rá. A tíz éve maradt fenn a bányásztelepnalakult múzeumbarát kör tag ___________________ a múzeumalapítók jaj, a múzeumalapítók kis csapata, az ünnepi összejövetelen az intézményt így köszöntötte ... A József Attila Megyei Könyvtárban 1967. februárjában rendezték az alakulóülést. Csaknem tíz éven át dr. Ravasz Éva, a Komárom megyei Munkásmozgalmi és Ipartörténeti Múzeum vezetője, a baráti kör szervezője, az ügy lelkes és fáradhatatlan képviselője (aki egy esztendeje a tatabányai városi tanács elnökhelyettesi posztjára került), mozgósított a megyeszékhelyen a történelmi emlékek gyűjtésére. Azóta persze bizonyos változások történtek a megye első múzeumbarát körének összetételében, erősödtek a fiatalítási törekvések is, egészében azonban a kör — és a mozgalom — célja ugyanaz maradt, amit egy évtizede meghirdettek. Nevezetesen, hogy Tatabányán, ebben a gyorsan változó arculatú nagyvárosban — mondhatni, az utolsó pillanatban — megmentsék utódaink számára azokat a munkásmozgalmi és ipartörténeti emlékeket, amelyeket tíz-húsz év múlva talán csak szavakkal tudna errdekeiből felidézni az idősebb generáció. Nem kis feladat. teljesítésére szövetkeztek tehát a múze”műszatok, hiszen a me zeolórtimok irányításával tunBosult bennük: a megyeszékhelyre nem csupán a nagyarányú lakásépítkezés . Jellemző, hanem az is, hogy lésen. A Munkásmozgalmi és magukkal. Ezek a „kacatok” Ipartörténeti Múzeum szakemberei — a kör tagjainak hathatós segítségét felhasználva — ezt már az intézmény létesítése után csakhamar tényekkel cáfolták. Azóta a múzeum nevet, rangot vívott ki magának. Kedves kis ünnepség tanúi voltunk a hét elején, amikor köszönő szavak kíséretében kő szoborfej-másolatot nyújtott át Fűrészné Molnár Anikó, múzeumi csoportvezető az alapító tagoknak, külön szöntve dr. Ravasz Évát köés Frank Miska bácsit (aki épp 80. születésnapját is ünnepelte). A köszönet azonban mindazoknak szól, akik múltunk emlékeinek megmentéséért bármit tettek is... (Is) Gondolat-könyvek „Aki meg akarja érteni Lenin stílusát, annak elsősorban azzal kell tisztába jönnie, hogy ez a stílus változtat és nem állít” — írta a világszerte nagy tekintélynek örvendő irodalmár, Viktor Sklovszkij. A Lenin nemzedéke című gyűjtemény Lenin közvetlen munkatársainak, illetve őt közelről ismerő történelmi tanúknak az írásait adja közre. E. Fehér Pál előszava áttekinti e nemzedék történelmi szerepét, felvázolja tevékenységét. A szerzők között olyan neveket találunk mint Drabkina, Ehrenburg, Krupszkaja, Lunacsarszkij Sklovszkij, Boncs-Brujevics, Voronszkij. E nagy nemzedék műhelyébe betekintve az októberi forradalom eseményei mellett a forradalmi gondolatok műhelyébe is bepillantást nyerünk. Az Uránia Növényvilág sorozatának utolsó kötete, az Alacsonyabbrendű növények. Ebben a kötetben az olvasó sok rajz- és fotóillusztráció segítségével egyebek mellett a megismerheti vírusokat, a gombákat. A szép kiállítású kötet a sorozat magas színvonalának megfelelően sok érdekes és hasznos ismerettel szolgál. Rádió- és tv-műsor KOSSUTH RADIO B.27: Áriák. 9.09: Lánc, lánc, játéklánc. 10.05: Iskolarádió. 10.30: Zenekari muzsika. 11.23: Riport. 11.38: Colas Breugnon. III. rész. 12.35: Melódiakoktél. 13.15: Népi ellenőrök vizsgálták ... 14.01: Mindenki Könyvtára. 15.10: Mezők, falvak éneke. 15.28: Ezeregy délután. 10.10: Haydn-szimfónia. 16.36: A Szovjet Kultúra Hete. 17.07: Kincsünk, a víz. 17.32: Áriák. 18.15: Kritikusok fóruma. 18.30: Hangképek Moszkvából. 19.15: Köszöntjük a 75 éves Illyés Gyulát. 20.27: Új felvételünk. 21.01: Népi zenekar. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Bartók: II. hegedűzongoraszonáta. 23.01: Simone Boccanegra. Részi. 0.10: Virágénekek. PETŐFI RADIO 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Mai dalok. 8.40: Slágermúzeum. 9.30: Regény folytatásokban. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Gyermekek könyvespolca. 12.00: Nóták. 12.33: Nyíregyházi stúdió. 12.55: Gieseking zongorázik. 13.28: Édes anyanyelvünk. 13.33: Gyermekrádió. 14.00: Rádiónapló. 17.00: Dokumentumjáték. 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Daloló, muzsikáló tájak. 20.59: Rádiószínház. 21.35: Muzsikáló szovjet egyetemi városok. 22.05: Farkas Ferenc daljátékaiból. 22.33: Tíz perc külpolitika. 23.05: Slágerturmix. 3. MŰSOR 14.05: Új operalemezeinkből. 16.30: Éneklő világ. 16.55: Ötórai tea. 18.05: Dvorzsák és Brahmsműveiből. 19.15: Iskolarádió. 19.33: Hangfelvételek felsőfokon. 20.27: A Szovjet Kultúra Hete. 20.57: Operakórusok. 21.20: Új Melódia-lemez. 22.08: A Szovjet Kultúra Hete. BUDAPESTI TV 9.59: Tévétérna. 19.05: Iskolatévé. 10.30: Wickle. 11.00: STOP! 16.33: Hírek. 16.45: TELESPORT. Kosárlabda BEK. 18.30: Ipari kaleidoszkóp. 19.10: Esti mese. 19.20: Tévétorna. 19.30: Tv-hiradó. 20.00: Naponta két vonat. Tévéjáték. 21.10: 1917—1977. A Tv-híradó különkiadása. Kb. 21.40: Bemutatjuk a Leningrad Music Hallt. 2. MŰSOR 18.58: Francia nyelvtanfolyam. 19.15: Angol nyelvtanfolyam. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Zenés ajándékkosár. 20.55: Bálnavadászat. 21.15: Tv-híradó 2. 21.40: Hokuszai. Japán rövidfilm BECSI TV 9.00: Kicsinyek műsora. 9.30: Francia nyelvlecke. 10.00: Iskolatelevízió. 17.30: Gyermekműsor. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Tv-Konyha. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A három nővér. Színmű. 22.50: Dokumentumfilm. 23.40: Hírek, Sporthírek. n. PROGRAM 18.00: Orosz nyelvlecke. 18.55: Dokumentumfilm. 19.30: Iskolatelevízió. 20.00: Cirkusz-fesztivál 1977. 21.45: Tv-híradó 2.. Kultúra. POZSONYI TV 8.45: Tv-híradó. 9.00: Iskolatévé. 9.30: A CSKP gazdasági politikája — 1. r. , 10.00: Amíg a szív dobog. 2. rész. 11.15: A rendőrség nyomoz. 15.35: Tv-híradó. 15.40: Mikropódium. 17.00: A baráti hadseregek zászlói alatt — dok. film. 17.20: Pionírok műsora. 13.00: A Jezerka stúdió adása. 18.40: Esti mese. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Zenés műsor. 19.40: A Kreml toronyórája — tévéjáték. 21.40: Táncdalok. 22.05: Zbrojovka Brno—BSK Isztambul férfi kosárlabda. 2. MŰSOR 17.45: Tv-híradó. 18.00: Tudomány és technika. 18.55: Tévétéma. 19.00: Publicisztika. 19.30: Zenés műsor. 21.00: Élettörténetünk. 38. rész. 22.00: Tv-híradó. IV4«VTVTTTTTTTTTT'>TTTTTT»TTTrrVT»ttrtTaTT»VTr4rrr»>HT4TTT»» (28.) Épp a fogsor reparálása miatt kényszerült gyakori szobafogságra. Gyomorbántalmak miatt is szenvedett. Hiába tett meg érte mindent Brüll Berta, egészségileg megint leromlott, emiatt hosszabb pihenőre hazautazott Érmindszentre. Részben az elzártság ellensúlyozására, részben a tényleges teendők miatt sűrű, sokfelé ágazó levelezést folytatott. A tényleges teendők legfontosabbika a Minden titkok versei új kötetének küszöbön álló megjelenése volt. Izgatott levélváltásokra adott okot a részletek tisztázása. Ady a bizalmatlanságig minden új könyvemből, ebből is kérek egy szép puha fekete bőrkötést, lehetőleg gyorsan. Végtelenül bánt ez a leaggályos kicsinylés, ez a megcsúfolás, volt köteteinek sajtó alá ren- Egyébként is csupa indolendezésekor. Izgatta minden ciát látok. A jegy, a vasúti semmiség, mert azt akarta, hogy kötetei küllemre is tökéletesek legyenek. Az efféle, szeszélyekbe hajló igényeit soha nem tudták kielégíteni. Ezúttal is szinte dühödten pajegy dolgában semmit sem írnak. Pedig alá kellene írnom a fényképeket, ha ugyan ki nem akarnak hagyni. Az új Nyugatot sem küldték. Küldjék el s küldjék el a két legnaszolta el kifogásait a kötet utolsó Nyugat-számot a Koroküllemét illetően. ..A Nyugat tekintetes kiadóhivatalának Kedves Uraim. Budapest, megszégyenítve és meggyalázva kardam legújabb verseskönvemet. Igy megcsúfolni valamit csak akarattal lehet. Hitvány, ízléstelen, rongy, feje sajtók!Rokkni még a címekben és dedikálásokban is. Én rá se tudok nézni, nem válna herceg-utca 6. sz. alá Mile, Gilberte részére is. A Tanulmányok-füzetet karácsony után majd fönn összeállítom. Az új Nyugat számba írni fogok valamit, bár beteg vagyok s undorodom önmagamtól s a Nyugattól egyaránt. Szerető üdvözletel Ady Endre. Ér-Szentkirály, 1910. dec. 20.” Költői működését növekvő lalom, utálom. Azonban mint bizalmatlansággal figyelték a ► DERENCSÉR MIKLÓS' 14 holnap ADY ENDRE ÉLETTÖRTÉNETE hivatalos körök. A duk-duk affér lezajlásával véglegesen és visszavonhatatlanul a konzervatív kormánypolitikával szemben álló liberális, radikális világnézet mellett kötelezte el magát Ady, sőt a Népszavában közölt versei bátor forradalmi hangot ütöttek meg, magáénak vallva a proletariátus ügyét, ha teoretikusan nem is, de érzelmileg-erkölcsileg feltétlenül. Éppen az időben, amikor új kötete ügyében levelezett Érmindszentről, maga Tisza István miniszterelnök nyilvánította ki, milyen a hivatalos vélemény. Igaz, kijelentése bizalmas körben — 1910. november 8-án — hangzott el, de irányt, állásfoglalást jelentett a magas beosztású fültanúk számára. A konzervatív grófpolitikus, a költő által „geszti bolond”-nak nevezett bihari diktátor ezt mondta: — Ady és a Nyugat levéltetűk a magyar kultúra pálmafáján. Nincs rá adat, de cseppet sem valószínűtlen, hogy Ady tudomást szerzett erről a becsületsértő kijelentésről. Tisza István volt az egyetlen ember, akit gyűlölt. De nem is akárhogy: tajtékozva, elkékülve. Ez annál drámaibb, mert Ady valóban nem termett személyeskedő gyűlöletre. Tudott lenézni, lesajnálni, kigúnyolni, fölényesen megsemmisíteni, de gyűlölni egyedül Tiszát tudta. Tisztázott hovatartozását új kötete nyomtatott ajánlásával is megerősítette: „Hatvany Lajosnak, aki hideg szeretetével is több volt hozzám bárkinél, hívőbb és jobb, adom s ajánlom talán ezt az utolsó verses könyvemet. Érmindszent, 1910. november 30. Ady Endre.” A NYUGHATATLAN UTAZÓ Léda ismételten sürgette, utazzon hozzá Párizsba. 1911. január 24-én el is indult — ezúttal hatodszor — a francia fővárosba. Most sem tudtak zöldágra vergődni. Hiába békültek ki Pesten annyi huzavona után az előző év őszén, Ady túlzott önállósága és Léda sebzett érzékenysége neprenden tartotta a veszekedéseket./Folytatjuk) • ^ tart. MTeniter 1, esRtSrM A SZABADSÁG KATONAI I—a. Színes, szélesvásznú hangbemondásos szovjet filmeposz, Bulgária, Jugoszlávia, Lengyelország, felszabadításáról. Rendezte: JURIJ OZEROV. Készült a MOSZFILM Stúdióban, lengyel, csehszlovák, jugoszláv, bolgár, román és magyar közreműködéssel. Bemutatja: Tatabánya, Turul, Dorog, otthon: november 3—6, nov. 7—8. A film IV. részét díszelőadáson a tatabányai Turul Filmszínházban mutatják be november 4-én. MÉG MEGNÉZHETI SIMÓ SÁNDOR rendezésében a színes magyar filmet: APÁM NÉHÁNY BOLDOG ÉVE „Amikor elhallgattak a fegyverek .. Szereplők: LOHINSZKY LORÁND, KOVÁCS ESZTER, BUJTOR ISTVÁN. Bemutatja: Esztergom, Petőfi, nov. 3—6, Kisbér, Kossuth: nov. 8—9. KÚTVÖLGYI ERZSÉBET és ANDORAI PÉTER főszereplésével a RIASZTÓLÖVÉS című magyar filmet. Nyomozás egy gyilkossági kísérlet ügyében. Rendezte: BACSÓ PÉTER. Bemutatja: Tát, Duna: nov. 3—4 Nyergesújfalu, Alkotmány: november 6—7. Tata, Béke: nov. s—9. A SZOVJET FILMEK FESZTIVÁLJA KERETÉBEN: GRIGORIJ CSUHRAJ rendezésében, A NEGYVENEGYEDIK című színes szovjet filmet, Harc a szerelem és a kötelesség között. Szereplők: IZOLDA SZVICKAJA, OLEG SZTRIZSENOV. Bemutatja: Oroszlány, Ady: nov. S. Tát, Duna: nov. 6. Esztergom, Petőfi: nov. 7. Tata, Tó: nov. 8. SZ. K. CSIGUN „VISSZATÉRÜNK” című dokumentumregénye alapján készült színes, kétrészes háborús filmdrámát. FRONT SZÁRNYAK NÉLKÜL Rendezte: IGOR GOSZTYEV. Szereplők: VJACSESZLAV OLEG ZSAKOV,TYIHONOV, Bemutatja: Tata, Tó: nov. 3., 5—6. Szőny, MOLAJ: nov. 7. A SIVATAGI 13-AK című szovjet filmet MIHAIL ROMM rendezésében. Szereplők: KUZMINA és KUZNYECOV. Bemutatja: Szőny, Szabadság: nov. 6. Tata, Tó: nov. 7. Esztergom, Petőfi: nov. 8. Gorkij „Makar Csudra” című elbeszélése nyomán készült színes szovjet filmet: A CIGÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY Rendezte: EMIL LOTJANU. Szereplők: SZVETLÁNA TOMA, GRIGORIJ ORIGORIÜ. Bemutatja: Bábolna, József A. nov. 3. Komárom, Jókai, Tatabánya, Szabadság:nov. 6. november 7. Tatabánya, Turul: nov. 8. Tata, Tó: nov. 9. a szinkronizált kétrészes szovjet kalandfilmet: GYÉMÁNT AKCIÓ Felderítők és ékszercsempészek. Rendezte: GRIGORIJ KROMANOV. Szereplők: VLAGYIMIR IVASOV, ALEKSZANDR KAJDANOVSZKIJ. Bemutatja: Tatabánya, Bányász: november 3—4. Sárisáp, Vörös Csillag: november 5—6. Komárom, Jókai: nov. 7—9. TATJANA SZAMOJLOVA és ALEKSZEJ BATALOV 9 főszereplésével a SZÁLLNAK A DARVAK című magyarul beszélő szovjet filmet, amely az 1958-as cannes-i filmfesztiválon nagydíjat nyert. Rendezte: MIHAIL KALATOZOV. Bemutatja: Tatabánya, Bányász, Oroszlány, Ady: november 6. Tatabánya. Szabadság:nov. 7. november 8. VLAGYIMIR MOTIL rendezésében a színes kétrészes szovjet filmet: FELRAGYOG TISZTA, SZÉP FÉNYŰ CSILLAG Szereplők : IRINA KRUPCSENKO, ALEKSZEJ BATALOV. Bemutatja: Lábatlan. Otthon: nov. 3—4. Kisbér, Kossuth : nov. 6—7. Szőny, Szabadság: nov. 8—9. V