Dolgozók Lapja, 1977. november (30. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-10 / 264. szám

4 Emberek és fegyverek A Magyar Néprajzi Múzeum nem először jelentkezik az ér­deklődők előtt a tatai Kuny Domokos Múzeumban (a Nagy vadászok című kiállítás-soro­zat elindításához is ez az in­tézmény adta a bemutató anyagát). Ezúttal mindössze egy teremben láthatók az Óceá­niai népek fegyverei, s — ki­sebb számban — békésebb használati eszközei. Persze itt is nyomban tisztázni kell a fogalmakat. Az óceániai tér­ség (ide sorolják Ausztráliát, Melanéziát, Mikronéziát, Poli­néziát, Indonéziát) népeinek létfenntartásában alapvető szerepet játszik a vadászat és a halászat. Ilyen alapon a bé­kés használati eszközök közé kell sorolnunk például a fú­­vócső-dárda kombinációit, az íjat, a fából készült, több ágú szigonyt, a dárdahajítót, ame­lyek jó részének természete­sen a háborúskodásokban is szerepe volt. A halászhálót, a varsát, a haltartó kosarat, a vízmerítőt valóban egészen egyszerű módon készítették. Különlegesség ezen a kiállítá­son a cápacsalogató csörgő. A csónakok, lakóházak díszíté­se láttán megértjük, hogy ezeknek kultikus jelentőségük is volt. Idézzünk pár sort a kiállí­tás tájékoztatójából: „Koráb­ban Óceánia egész területén szinte állandó volt a háborús­*­kodás, melynél a támadó­fegyverek — dárda, íj és nyíl, buzogány, parittya — mellett a védőeszközök — pajzsok — is fontos szerepet játszottak. Sokfelé a vadászat egy külön­leges formájával, szattal találkozunk, a fejvad a­melynél társadalmi és rituális célokból a zsákmányolt fejek felfüstö­lése, díszítése kiemelkedő je­lentőségű volt.” Nos, ha nem is hátborzongató, de legalábbis megdöbbentő, milyen nagy leleménnyel igyekeztek a kő­korszaki körülmények élő emberek egyszerre között gon­doskodni­­ a létfenntartásukat biztosító, illetve társaikat pusztító fegyverek készítésé­ről. Félelmetes harci bárdok, fejvadász kardok, dárdák mellett olyan nyilak, ritka darabokat is láthatunk, mint a kőbalták, a kőfejű buzogá­nyok, vagy az áldozati „szék”. Modellált koponya és egy fel­füstölt fejtrófea, (amelyen a haj is megmaradt) jelzi a fejvadászat eredményességét. A tatai Várban látható ki­állítás megtekintése közben mégsem fogja el a az iszonyat, hiszen látogatót láttunk ma már indokolatlanabb bar­barizmust is, s épp a civili­zált, XX. századi Európában. Inkább eltöprengünk azon, hogy Óceánia népeinek men­­nyit kellett küzdenie fennma­radásáért, a mindennapi bete­vő falatért, nem is olyan ré­gen — a kőkorszakban. S ugyan miként is változnának gazdasági-társadalmi viszo­nyaik oly gyorsan, mint amit mi a magunk világában an­­­nyira természetesnek tartunk? Legalább olyan elgondolkod­tató tehát ez a bemutató, mint amennyire egzotikusnak ne­vezhető. — is — Részlet a kiállításról Radio­és tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Harsam a kürtszó! 8.57: Kamarazene. 10.­15: Iskolarádió. 10.30: Dvorzsák-művek. 11.16: Kiárusítás egész évben. 11.31: Colas Breugnon. V. 12.35: Melódiakoktél. 13.15: Házunk tája. 14.00: A Magyar Rádió novella­pályázata. 14.18: Mai dalok. 14.37: Nóták. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Gyöngyhalászok. Részi. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.27: Prokofjev: I. zongoraver­seny. 17.42: Színes népi muzsika. 38.15: Kritikusok fóruma. 19.15: A barokk százada. 19.40: Hangverseny. Kb. 20.15: Versek. Kb. 20.35: A hangverseny közv. folyt. Kb. 21.30: Társas tánc. 21.40: A Dunánál. 22.20: Peter Schreier dalestje. 23.36: Dzsessz. 0.10: Bach: Motetta BWV. 225. PETŐFI RADIO 8.05: Cseh fúvósmuzsika. C.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Most érkezett... 4­8.58: Népdalok. 9.30: Folyt, regény. 10.00: A­­ zene hullámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: A tegnap slágereiből. 12.33: Pécsi stúdió. 12.55: Népdalok. 3­3.28: Édes anyanyelvünk. 13.33: Csizmás kandúr. 14.00: November: Keresztmetszet. 15.00: Sportviág. 17.00: Segíthetünk? 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hétvégi 19.F5* Slágerlista.nanoráma. 20.33: Életmód. 20 58: Dalszínház. 22.52: Tóth Árpád versei. 22.33: Tíz perc külpolitika. 22.43: Harminc perc rock. 23.13: Nóták. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. 15 50: Novella. 16.03: Halas Frigyes műveiből. 16.*2: vonotéka. 17.02: Czórai tea. 18.05: Wiener operáiból. 18..M: Kórusmuz­ska. 1915: Iskola rádió. 19­22: Versek világa. 19.50: Bartók vonósnégyes. 21.05: A hang­játék történetéből. BUDAPESTI TV 0.93: Tv-torna. 0.00: Iskola-tv. Mi: Wickie. 10.00: Stop! 10.05: Iskola-tv. 16.33: Hírek. 16.40: Melyiket az ötezerből? 16.55: Szabadegyetem. 17.45: Telesport. 18.10: Tv-börze. 18.20: Szépen, jól magyarul. 18.30: Stúdióbeszélgetés. 19.10: Esti mese. 19.20: Tv-torna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy óra, három szerep. ■ Márkus László műsora. 21.10: Algyői emberek. II. rész. 21.40: Zene, zene, zene. 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.58: Francia nyelvtanfolyam. 19.15­: Angol nyelvtanfolyam. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Stone és Charden a Pári­zsi Olympia Színpadán. 21.00: A népművészet birodalmá­ban. 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: A vágy. Amerikai film. BÉCSI TV 9.00: Óvodások műsora. 9.30: Francia nyelvlecke. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Bezárt ajkak. Film. 17.30: Kicsinyek műsora. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Tv-konyha. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Amikor én uraság voltam! Film­vígjáték. 21.30: Portréfilm: Fritz Wotruba. 21.55: Hírek, sporthírek. II. PROGRAM 18.00: Orosz nyelvlecke. 19.30: Iskolatelevízió. 20.00: Egy házasság története. M.35: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 8.45: Tv-híradó. 9.00: Iskola-tv. 9.30: Harcoltak a hazáért. Film. 12.05: A rendőrség nyomoz. 15.05: Tv-híradó. 15.10: Iskola-tv. 17.15: Pionírok műsora. 18.00: Kerekasztal. 18.00: Esti mese. 19.00: Tv-híradó! 19.30: Tíz lépcsőfok az aranyhoz. 20.25: Egy jó főnök esete. Tv-já­ték. 22.00: A rendőrség naplójából. •22 05: Az úton nem vagy egyedül. 2. MŰSOR 17.45: Tv-híradó. 18.00: Tudomány és technika. 19.00: Antonin Zapotocky. Port­­réfilm. 10.30: Spartacus. Balettfilm. 21.00: Élettörténetünk. 22.05: Tv-híradó.. OOseGOZrtK scAPJÄ Levéltári beszélgetések Idén negyedik rendezték meg a alkalommal Komárom megyei Levéltári Ortutay Andrástól, a Napokat. megyei levéltár igazgatójától arra kérdésre kerestünk választ, a a rendezvény­sorozat elérte-e célját, illetve mennyiben gaz­dagodott az elmúlt négy év­folyamán. — Egyetlen célunk volt, amikor először szerveztük meg a levéltári napokat; a múzeumokhoz hasonlóan mi is közelebb kerültünk az em­berekhez, felkeltsük a fi­gyelmet a múlt hagyományai­nak ápolása, a levéltári szol­gáltatások iránt. — mondja az igazgató. — Lengyelországban már régen hagyomány a le­véltár napjának megrendezé­se. Nálunk még mindig ke­vesen tudják, milyen kutató­munka folyik a levéltárban, hogy nálunk kölcsönözni is lehet, mód van a helyben történő kutatómunkára stb. — Ha jól tudom, a Komá­rom megyei kezdeményezés­nek azóta követői is akad­tak? — Hajdú-Biharban is meg­rendezik már a levéltári na­pokat, sőt az októberben Sze­geden megtartott országos konferencián javasolták ezt minden megye számára. levéltár közművelődési felada­­­ta már ismert, viszont a köz­­művelődési tevékenységet több irányba is szeretnénk kiterjeszteni. Az idei rendez­vény alkalmából meghívtuk Esztergomba a közeli megyék levéltárosait, s ezen a tanács­kozáson született egy javas­lat, a levéltárak kölcsönösen cseréljék ki az egymást érintő iratjegyzékeket, tájékoztassák egymást a történelmi értékű anyagok fellelhetőségéről, ál­lapotáról stb. Ezt az együtt­működést aztán ki szeretnénk terjeszteni az egész országra. — Milyen új vonásai voltak az idei napoknak? — Azt szeretnénk elérni, hogy a rendelkezésünkre álló anyagot még jobban felhasz­nálják a közművelődésben, a közoktatásban, a pedagógusok tudatosan használják a levél­tárat a mindennapi munká­jukban. A középiskolai törté­nelemtanárok továbbképzésé­nek egyik foglalkozását a le­véltárban tartották. Keressük annak a lehetőségét, hogyan lehetne xerox-, fotómásolato­kat készíteni a középiskolai oktatáshoz helytörténeti nélkülözhetetlen anyagokról, s ezeket eljuttatni minden kö­zépiskolába, fő intézetbe.szakmunkáskép­— A levéltári napok egyik rendezvénye volt térképek kiállítása.a kéziratos — Tatán bemutattuk a vá­ros és a vonzáskörzetébe tar­tozó községek XIX. századi kéziratos térképeit (Tatabá­nyán az előző évben volt ilyen, kiállítás), jövőre Orosz­lányban, majd Kisbéren, Ko­máromban is rendezünk ha­sonlót. Az ötödik napokon jövőre eddigi levéltári köz­­művelődési „profilunkat’’ meg­tartva az intézményben folyó tudományos munkával, ennek feladataival is szeretnénk megismertetni a közönséget. — A rendezvény eddig jól bevált formája a levéltári beszélgetések. Hogyan sikerül­tek ezek az idén? — Az intézményben 40—50 érdeklődőt tudunk egyszerre fogadni, ennyi látogatóra szá­mítottunk. Esztergomban nem értük el a kívánt, várt hatást. Viszont a községekben, mint például Táton, is, telt ház előtt folytak a beszélgetések. 60—70 érdeklődőt is vonzot­tak. Természetesen a jövőben is az egyik leghatásosabb formának tekintjük a­ levéltá­ri beszélgetéseket. — ez — Két kiállítás — a filmfesztivál jegyében A szovjet filmek fesztivál­jának filmes programja jegyé­ben két vándorkiállítás anya­ga tekinthető meg ezekben a napokban, hetekben a mozik előcsarnokában. Tatabányán, a Turul filmszínház előcsarno­kában a sikeres és kiemelkedő értékű, szovjet filmeket pro­pagáló plakátok kaptak he­lyet a tablókon. S nem csak a nálunk játszott — bemutatott filmekről adnak képet, de néhány idegen nyelvű plakát jelzi azt is, hogy a szovjet filmek eljutnak a világ min­den tájára — nagyon sok or­szágba. A plakátkiállítás anyagát november 16—26-ig az oroszlányi Ady, november 30-tól december 3-ig az esz­tergomi Petőfi, december 6— 16-ig a tatai Tó filmszínház­iban láthatja majd a közönség. Másik kiállítási anyag is útnak indult november első napjaiban. A szovjet filmmű­vészet 60 éve című összeállí­tás tablói az 1917-től 1977-ig tartó történelmi korszak fil­mes dokumentumait sorakoz­tatja fel. Az oroszlányi be­mutatót követően november 16-tól 24-ig az esztergomi Pe­tőfi, november 28-tól decem­ber 8-ig a tatabányai Turul, december 12-től 22-ig a nyer­gesújfalui Viscosa, december 24-től december 31-ig a tatai Tó moziban kerül majd az anyag a nagyközönség elé. Az új filmek bemutatóival folytatódik a megyei ban a fesztiválprogram. mozik­Fel­újítottak több híressé vált ko­rábbi filmalkotást is — így például Csuhraj A negyven­egyedik és Mihail Romm a Si­vatagi 13-ak című filmjét. De szerepelt, illetve szerepel megyei mozik műsorán a Csa­n­pa­jev, a Patyomkin páncélos, Dovzsenko filmtörténeti ér­­dekességű alkotása, a Scsorsz, a Ballada a katonáról, a Száll­nak a darvak és több más nevezetes alkotás. A filmplakát-kiállítás nézői a tatabányai Turul moziban yvmuVir U­mi TiTmiiumnuur»r..T*,T„.r.vvT.y,TV,»i' WH. WTWiliw W., es SMrttt GERENCSÉR MIKLÓS ! %A holnap elébe ! ADY ENDRE ÉLETTÖRTÉNETE­­­ MiAAAAAAAifctAAAAAAAáAAAlAAAAAAiAAiAatA^iAAAAAAtkAA4iHMÍ<uJ (33.) A nőkhöz fűződő sok zűrzavaros kapcsolatban Boncza Bertával való, egyelőre a nem túl gyakori levélváltás maradt a változatlan. De mintha Ady is kezdte volna megelégelni a prózai kalando­kat. 1913 februárjában irodal­mi matinét rendezett a Nyu­gat szerkesztősége a Nemzeti Színházban. A költő nyugod­tan olvasta fel verseit, beje­lentve, hogy szakít rossz élet­módjával, elbocsátja a „kis női csukákat”, akiket arany­halaknak képzelt, ígéretét be is tartotta, a nőkkel ben tartózkodóbb lett, a szem­bőr azonban maradt. Barátai sze­rették volna elfogadtatni ve­le az alkohol iránti mérsékle­tet is. Határozottan összefog­tak érdekében. A Nemzeti Színházban tartott követően ezt írta neki matinét Nagy Endre. ..Édes Bandim! . . . Sán­dor bá­­ Bródy Sándort kért, közöljem veled, hogy Hatvany Laci föl fog keresni egy kis pénzügyi ajánlattal. Kér té­ged Sándor bá, hogy fogadd szeretettel. Hatvany esetre nagy szeretettel minden­teszi majd meg ajánlatát. Sándor bá öt-hatezer korona Irányá­ba szólott neki, amely pénz arra lesz jó, hogy egy jó kül­földi szanatóriumban megtanítsanak inni, mert végre azt az egyet nem tudod, Bandi­­kám. Én mondom, a tanár.” Orvosi tanácsra a stájeror­szági Maria­ Grünt választot­ták. 1913. márciusában a jónevű szanatóriumba, indult de mielőtt alávetette volna­gát az orvosi kezelésnek, ma­egy pezsgős éjszakát töltött Grác leghíresebb mulatójában. A véletlen úgy hozta, hogy ugyanitt szórakozott drago­­nyos tisztek társaságában Haynau gróf, az aradi hóhér unokaöccse. Bosszantására Ady a Kossuth-nótát játszatta mulatóhely magyar zenekará­­­val. Ebből vita kerekedett, Haynau gróf sértve érezte magát, Ady sem hagyta az igazát. Végül sikerült elsimí­tani a kakaskodást. Csupán annyi kár származott ebből a pezsgőzésből, hogy Ady elké­pesztően sokat költött a Hat­vany Lajostól fontosabb célra kapott nagy összeg rovására. Különben az eddigi szanató­riumi kezeléseihez hasonlóan, most is gyorsan rendbe jött. A nyugodt élet hatására meg­hízott, kedélye kiegyensúlyo­zódott, munkakedve is na­gyobb lett. Átmeneti gondta­lanságát a Maria-Grünben írt szerelmes versei jelzik. tázatlanul udvarolgatott, Vál­szo­lidabb formák között, egy alkalommal titokban bár pillanatnyi imádott után utá­n­zott. Inkognitás kiruccanásáról Nagy Endre értesítette Hat­vany bárót. „Kedves Uram! Ady Endre nevű védence egy napra fölnézett Budapest­re, halaszthatatlan miatt. Egész más ember teendők lett belőle. Egészséges, jókedvű, szelíd, türelmes. Öröm volt ránézni. Azt mondja, hogy június el­sején készül Münchenbe, de — mint elpanaszolta — a sza­natóriumból csak nagy borra­valók árán tud kiszabadulni. Ez bizony báró úrra vár! Én — ha ez ugyan érdekli — június elsején szintén el­búcsúzom szeretett hazámtól. Egyenest Párisba megyek, la­kást felvenni és két hét múlva követ a családom. Ha csak le­het, egy napra kiszállok Münchenben és fölkeresem. E komoly fenyegetéssel be is fejezem levelemet. Üdvözli igaz szeretettel híve Nagy Endre. 1913. május eleje.'’ Ady levelezése eközben is folytatódott Boncza Bertával, aki látogatóba hívta a Király­hágó mögötti festői kastélyuk­ba. Ady szorgalmasan, udva­riasan válaszolhatott, de a lá­togatást nem siette el. (Folytatjuk) FEHÉR HAJÓ Színes, szinkronizált szovjet film CSINGIZ AJTMATOV re­gényéből. Rendezte: BOLOTBEK SAMSIJEV. Főszereplők: NARGAZI SZÁDIG ALI­JEV, ASZANKUL KUTTABAJEV. ‘’'’mutatja: Esztergom, Petőfi: november II—II. Tatabánya, Szabadság: november II—IS. A SZABADSÁG KATONÁI III—IV. Színes szovjet film, amely len­gyel, csehszlovák, jugoszláv, bolgár, román és magyar köz­reműködéssel készült. Rendezte: JURIJ OZEROV. Szereplők: KOVÁCS KAROLT, SZOKO­­LAY OTTO, NAGY ATTILA, BENEDEK MIKLÓS, F. DIETZ, DALLOS SZILVIA, L. HUDIK, J. TRIPOLSZKIJ. Bemutatja: Tatabánya, Turul: november M—II. Dorog, Otthon: november 14—15. VERES FÖLD Színes jugoszláv film egy szerb kisváros tragédiájáról. Rendezte: BRANOMTR-TORI JANKOVIC. Szereplők: DRAGOMIR BOJANIC­­GIDRA, L.JURILA ZIVJIN­OVIC, SAMARDZIC, BATA ZIVJINOVIC. Bemutatja: Tatabánya, Szabadság: november 10—11. Tokod, Kossuth: november 11—14. MÉG MEGNÉZHETI: a KÉK KATONA című amerikai filmet. „Táma­dás az indiánfalu ellen.” Rendezte: RALPH NELSON. Szereplők: CNADICE BERGEN, PETER STRAUSS, JOHN ANDERSON. Bemutatja: Tata, Tó. (éjszakai előadás) november 12. ÉGŐ PAJTÁK Színes, szinkronizált francia­­olasz film. „Gyilkosság a ta­nyán”. Rendezte: JEAN CHAPOT. Főszereplők: ALAIN DELON, SIMONE SIGNORET. Bemutatja: Komárom, Jókai: november 11—13. Tatabánya, Turul: november 14—16. RI­ASZTÓLÖVÉS Színes magyar film. Ki lőtt rá? Rendezte: BACSÓ PÉTER. Szereplők: KÚTVÖLGYI ERZSÉBET, ANDORAI PÉTER, SIMON ÁGOSTON. Bemutatja: Tokodaltáró, Bányász: november 10—11. Tatabánya, Bányász: november 13—14. A SZERELEM RABJA Színes, szinkronizált szovjet film. Mindig szép, de szomorú! Rendezte: NYÍRIT­A MIHALKOV. Főszereplő: JELENA SZOLOVEJ. Bemutatja: Oroszlány, Ady: november 10—13. Tata, Béke: november 15—16. PIEDONE HONG-KONGBAN „Nagylábú nagyerejű­ ökölcsa­­pásai”. A kábítószerbanda nyo­mában! Színes, olasz ka­­and Film.szinkronizált, Rendezte: '•"ENO Főszereplők: BUD SPENCER, AL LETTIERI, ENZO CANNAVALE. Bemutatja: Tata, Tó: november 10—16.

Next