Dolgozók Lapja, 1977. november (30. évfolyam, 257-281. szám)
1977-11-10 / 264. szám
4 Emberek és fegyverek A Magyar Néprajzi Múzeum nem először jelentkezik az érdeklődők előtt a tatai Kuny Domokos Múzeumban (a Nagy vadászok című kiállítás-sorozat elindításához is ez az intézmény adta a bemutató anyagát). Ezúttal mindössze egy teremben láthatók az Óceániai népek fegyverei, s — kisebb számban — békésebb használati eszközei. Persze itt is nyomban tisztázni kell a fogalmakat. Az óceániai térség (ide sorolják Ausztráliát, Melanéziát, Mikronéziát, Polinéziát, Indonéziát) népeinek létfenntartásában alapvető szerepet játszik a vadászat és a halászat. Ilyen alapon a békés használati eszközök közé kell sorolnunk például a fúvócső-dárda kombinációit, az íjat, a fából készült, több ágú szigonyt, a dárdahajítót, amelyek jó részének természetesen a háborúskodásokban is szerepe volt. A halászhálót, a varsát, a haltartó kosarat, a vízmerítőt valóban egészen egyszerű módon készítették. Különlegesség ezen a kiállításon a cápacsalogató csörgő. A csónakok, lakóházak díszítése láttán megértjük, hogy ezeknek kultikus jelentőségük is volt. Idézzünk pár sort a kiállítás tájékoztatójából: „Korábban Óceánia egész területén szinte állandó volt a háborús*kodás, melynél a támadófegyverek — dárda, íj és nyíl, buzogány, parittya — mellett a védőeszközök — pajzsok — is fontos szerepet játszottak. Sokfelé a vadászat egy különleges formájával, szattal találkozunk, a fejvad amelynél társadalmi és rituális célokból a zsákmányolt fejek felfüstölése, díszítése kiemelkedő jelentőségű volt.” Nos, ha nem is hátborzongató, de legalábbis megdöbbentő, milyen nagy leleménnyel igyekeztek a kőkorszaki körülmények élő emberek egyszerre között gondoskodni a létfenntartásukat biztosító, illetve társaikat pusztító fegyverek készítéséről. Félelmetes harci bárdok, fejvadász kardok, dárdák mellett olyan nyilak, ritka darabokat is láthatunk, mint a kőbalták, a kőfejű buzogányok, vagy az áldozati „szék”. Modellált koponya és egy felfüstölt fejtrófea, (amelyen a haj is megmaradt) jelzi a fejvadászat eredményességét. A tatai Várban látható kiállítás megtekintése közben mégsem fogja el a az iszonyat, hiszen látogatót láttunk ma már indokolatlanabb barbarizmust is, s épp a civilizált, XX. századi Európában. Inkább eltöprengünk azon, hogy Óceánia népeinek mennyit kellett küzdenie fennmaradásáért, a mindennapi betevő falatért, nem is olyan régen — a kőkorszakban. S ugyan miként is változnának gazdasági-társadalmi viszonyaik oly gyorsan, mint amit mi a magunk világában annyira természetesnek tartunk? Legalább olyan elgondolkodtató tehát ez a bemutató, mint amennyire egzotikusnak nevezhető. — is — Részlet a kiállításról Radioés tv-műsor KOSSUTH RADIO 8.27: Harsam a kürtszó! 8.57: Kamarazene. 10.15: Iskolarádió. 10.30: Dvorzsák-művek. 11.16: Kiárusítás egész évben. 11.31: Colas Breugnon. V. 12.35: Melódiakoktél. 13.15: Házunk tája. 14.00: A Magyar Rádió novellapályázata. 14.18: Mai dalok. 14.37: Nóták. 15.28: Ezeregy délután. 16.10: Gyöngyhalászok. Részi. 17.07: A magunk érdekében, a magunk védelmében. 17.27: Prokofjev: I. zongoraverseny. 17.42: Színes népi muzsika. 38.15: Kritikusok fóruma. 19.15: A barokk százada. 19.40: Hangverseny. Kb. 20.15: Versek. Kb. 20.35: A hangverseny közv. folyt. Kb. 21.30: Társas tánc. 21.40: A Dunánál. 22.20: Peter Schreier dalestje. 23.36: Dzsessz. 0.10: Bach: Motetta BWV. 225. PETŐFI RADIO 8.05: Cseh fúvósmuzsika. C.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Most érkezett... 48.58: Népdalok. 9.30: Folyt, regény. 10.00: A zene hullámhosszán. 11.55: Ifjúsági könyvespolc. 12.00: A tegnap slágereiből. 12.33: Pécsi stúdió. 12.55: Népdalok. 33.28: Édes anyanyelvünk. 13.33: Csizmás kandúr. 14.00: November: Keresztmetszet. 15.00: Sportviág. 17.00: Segíthetünk? 18.00: Mindenki iskolája. 18.33: Hétvégi 19.F5* Slágerlista.nanoráma. 20.33: Életmód. 20 58: Dalszínház. 22.52: Tóth Árpád versei. 22.33: Tíz perc külpolitika. 22.43: Harminc perc rock. 23.13: Nóták. 3. MŰSOR 14.05: Zenekari muzsika. 15 50: Novella. 16.03: Halas Frigyes műveiből. 16.*2: vonotéka. 17.02: Czórai tea. 18.05: Wiener operáiból. 18..M: Kórusmuzska. 1915: Iskola rádió. 1922: Versek világa. 19.50: Bartók vonósnégyes. 21.05: A hangjáték történetéből. BUDAPESTI TV 0.93: Tv-torna. 0.00: Iskola-tv. Mi: Wickie. 10.00: Stop! 10.05: Iskola-tv. 16.33: Hírek. 16.40: Melyiket az ötezerből? 16.55: Szabadegyetem. 17.45: Telesport. 18.10: Tv-börze. 18.20: Szépen, jól magyarul. 18.30: Stúdióbeszélgetés. 19.10: Esti mese. 19.20: Tv-torna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Egy óra, három szerep. ■ Márkus László műsora. 21.10: Algyői emberek. II. rész. 21.40: Zene, zene, zene. 22.40: Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 18.58: Francia nyelvtanfolyam. 19.15: Angol nyelvtanfolyam. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Stone és Charden a Párizsi Olympia Színpadán. 21.00: A népművészet birodalmában. 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: A vágy. Amerikai film. BÉCSI TV 9.00: Óvodások műsora. 9.30: Francia nyelvlecke. 10.00: Iskolatelevízió. 10.30: Bezárt ajkak. Film. 17.30: Kicsinyek műsora. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Tv-konyha. 18.30: MI. 19.00: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Amikor én uraság voltam! Filmvígjáték. 21.30: Portréfilm: Fritz Wotruba. 21.55: Hírek, sporthírek. II. PROGRAM 18.00: Orosz nyelvlecke. 19.30: Iskolatelevízió. 20.00: Egy házasság története. M.35: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 8.45: Tv-híradó. 9.00: Iskola-tv. 9.30: Harcoltak a hazáért. Film. 12.05: A rendőrség nyomoz. 15.05: Tv-híradó. 15.10: Iskola-tv. 17.15: Pionírok műsora. 18.00: Kerekasztal. 18.00: Esti mese. 19.00: Tv-híradó! 19.30: Tíz lépcsőfok az aranyhoz. 20.25: Egy jó főnök esete. Tv-játék. 22.00: A rendőrség naplójából. •22 05: Az úton nem vagy egyedül. 2. MŰSOR 17.45: Tv-híradó. 18.00: Tudomány és technika. 19.00: Antonin Zapotocky. Portréfilm. 10.30: Spartacus. Balettfilm. 21.00: Élettörténetünk. 22.05: Tv-híradó.. OOseGOZrtK scAPJÄ Levéltári beszélgetések Idén negyedik rendezték meg a alkalommal Komárom megyei Levéltári Ortutay Andrástól, a Napokat. megyei levéltár igazgatójától arra kérdésre kerestünk választ, a a rendezvénysorozat elérte-e célját, illetve mennyiben gazdagodott az elmúlt négy évfolyamán. — Egyetlen célunk volt, amikor először szerveztük meg a levéltári napokat; a múzeumokhoz hasonlóan mi is közelebb kerültünk az emberekhez, felkeltsük a figyelmet a múlt hagyományainak ápolása, a levéltári szolgáltatások iránt. — mondja az igazgató. — Lengyelországban már régen hagyomány a levéltár napjának megrendezése. Nálunk még mindig kevesen tudják, milyen kutatómunka folyik a levéltárban, hogy nálunk kölcsönözni is lehet, mód van a helyben történő kutatómunkára stb. — Ha jól tudom, a Komárom megyei kezdeményezésnek azóta követői is akadtak? — Hajdú-Biharban is megrendezik már a levéltári napokat, sőt az októberben Szegeden megtartott országos konferencián javasolták ezt minden megye számára. levéltár közművelődési feladata már ismert, viszont a közművelődési tevékenységet több irányba is szeretnénk kiterjeszteni. Az idei rendezvény alkalmából meghívtuk Esztergomba a közeli megyék levéltárosait, s ezen a tanácskozáson született egy javaslat, a levéltárak kölcsönösen cseréljék ki az egymást érintő iratjegyzékeket, tájékoztassák egymást a történelmi értékű anyagok fellelhetőségéről, állapotáról stb. Ezt az együttműködést aztán ki szeretnénk terjeszteni az egész országra. — Milyen új vonásai voltak az idei napoknak? — Azt szeretnénk elérni, hogy a rendelkezésünkre álló anyagot még jobban felhasználják a közművelődésben, a közoktatásban, a pedagógusok tudatosan használják a levéltárat a mindennapi munkájukban. A középiskolai történelemtanárok továbbképzésének egyik foglalkozását a levéltárban tartották. Keressük annak a lehetőségét, hogyan lehetne xerox-, fotómásolatokat készíteni a középiskolai oktatáshoz helytörténeti nélkülözhetetlen anyagokról, s ezeket eljuttatni minden középiskolába, fő intézetbe.szakmunkáskép— A levéltári napok egyik rendezvénye volt térképek kiállítása.a kéziratos — Tatán bemutattuk a város és a vonzáskörzetébe tartozó községek XIX. századi kéziratos térképeit (Tatabányán az előző évben volt ilyen, kiállítás), jövőre Oroszlányban, majd Kisbéren, Komáromban is rendezünk hasonlót. Az ötödik napokon jövőre eddigi levéltári közművelődési „profilunkat’’ megtartva az intézményben folyó tudományos munkával, ennek feladataival is szeretnénk megismertetni a közönséget. — A rendezvény eddig jól bevált formája a levéltári beszélgetések. Hogyan sikerültek ezek az idén? — Az intézményben 40—50 érdeklődőt tudunk egyszerre fogadni, ennyi látogatóra számítottunk. Esztergomban nem értük el a kívánt, várt hatást. Viszont a községekben, mint például Táton, is, telt ház előtt folytak a beszélgetések. 60—70 érdeklődőt is vonzottak. Természetesen a jövőben is az egyik leghatásosabb formának tekintjük a levéltári beszélgetéseket. — ez — Két kiállítás — a filmfesztivál jegyében A szovjet filmek fesztiváljának filmes programja jegyében két vándorkiállítás anyaga tekinthető meg ezekben a napokban, hetekben a mozik előcsarnokában. Tatabányán, a Turul filmszínház előcsarnokában a sikeres és kiemelkedő értékű, szovjet filmeket propagáló plakátok kaptak helyet a tablókon. S nem csak a nálunk játszott — bemutatott filmekről adnak képet, de néhány idegen nyelvű plakát jelzi azt is, hogy a szovjet filmek eljutnak a világ minden tájára — nagyon sok országba. A plakátkiállítás anyagát november 16—26-ig az oroszlányi Ady, november 30-tól december 3-ig az esztergomi Petőfi, december 6— 16-ig a tatai Tó filmszínháziban láthatja majd a közönség. Másik kiállítási anyag is útnak indult november első napjaiban. A szovjet filmművészet 60 éve című összeállítás tablói az 1917-től 1977-ig tartó történelmi korszak filmes dokumentumait sorakoztatja fel. Az oroszlányi bemutatót követően november 16-tól 24-ig az esztergomi Petőfi, november 28-tól december 8-ig a tatabányai Turul, december 12-től 22-ig a nyergesújfalui Viscosa, december 24-től december 31-ig a tatai Tó moziban kerül majd az anyag a nagyközönség elé. Az új filmek bemutatóival folytatódik a megyei ban a fesztiválprogram. mozikFelújítottak több híressé vált korábbi filmalkotást is — így például Csuhraj A negyvenegyedik és Mihail Romm a Sivatagi 13-ak című filmjét. De szerepelt, illetve szerepel megyei mozik műsorán a Csanpajev, a Patyomkin páncélos, Dovzsenko filmtörténeti érdekességű alkotása, a Scsorsz, a Ballada a katonáról, a Szállnak a darvak és több más nevezetes alkotás. A filmplakát-kiállítás nézői a tatabányai Turul moziban yvmuVir Umi TiTmiiumnuur»r..T*,T„.r.vvT.y,TV,»i' WH. WTWiliw W., es SMrttt GERENCSÉR MIKLÓS ! %A holnap elébe ! ADY ENDRE ÉLETTÖRTÉNETE MiAAAAAAAifctAAAAAAAáAAAlAAAAAAiAAiAatA^iAAAAAAtkAA4iHMÍ<uJ (33.) A nőkhöz fűződő sok zűrzavaros kapcsolatban Boncza Bertával való, egyelőre a nem túl gyakori levélváltás maradt a változatlan. De mintha Ady is kezdte volna megelégelni a prózai kalandokat. 1913 februárjában irodalmi matinét rendezett a Nyugat szerkesztősége a Nemzeti Színházban. A költő nyugodtan olvasta fel verseit, bejelentve, hogy szakít rossz életmódjával, elbocsátja a „kis női csukákat”, akiket aranyhalaknak képzelt, ígéretét be is tartotta, a nőkkel ben tartózkodóbb lett, a szembőr azonban maradt. Barátai szerették volna elfogadtatni vele az alkohol iránti mérsékletet is. Határozottan összefogtak érdekében. A Nemzeti Színházban tartott követően ezt írta neki matinét Nagy Endre. ..Édes Bandim! . . . Sándor bá Bródy Sándort kért, közöljem veled, hogy Hatvany Laci föl fog keresni egy kis pénzügyi ajánlattal. Kér téged Sándor bá, hogy fogadd szeretettel. Hatvany esetre nagy szeretettel mindenteszi majd meg ajánlatát. Sándor bá öt-hatezer korona Irányába szólott neki, amely pénz arra lesz jó, hogy egy jó külföldi szanatóriumban megtanítsanak inni, mert végre azt az egyet nem tudod, Bandikám. Én mondom, a tanár.” Orvosi tanácsra a stájerországi Maria Grünt választották. 1913. márciusában a jónevű szanatóriumba, indult de mielőtt alávetette volnagát az orvosi kezelésnek, maegy pezsgős éjszakát töltött Grác leghíresebb mulatójában. A véletlen úgy hozta, hogy ugyanitt szórakozott dragonyos tisztek társaságában Haynau gróf, az aradi hóhér unokaöccse. Bosszantására Ady a Kossuth-nótát játszatta mulatóhely magyar zenekarával. Ebből vita kerekedett, Haynau gróf sértve érezte magát, Ady sem hagyta az igazát. Végül sikerült elsimítani a kakaskodást. Csupán annyi kár származott ebből a pezsgőzésből, hogy Ady elképesztően sokat költött a Hatvany Lajostól fontosabb célra kapott nagy összeg rovására. Különben az eddigi szanatóriumi kezeléseihez hasonlóan, most is gyorsan rendbe jött. A nyugodt élet hatására meghízott, kedélye kiegyensúlyozódott, munkakedve is nagyobb lett. Átmeneti gondtalanságát a Maria-Grünben írt szerelmes versei jelzik. tázatlanul udvarolgatott, Válszolidabb formák között, egy alkalommal titokban bár pillanatnyi imádott után utánzott. Inkognitás kiruccanásáról Nagy Endre értesítette Hatvany bárót. „Kedves Uram! Ady Endre nevű védence egy napra fölnézett Budapestre, halaszthatatlan miatt. Egész más ember teendők lett belőle. Egészséges, jókedvű, szelíd, türelmes. Öröm volt ránézni. Azt mondja, hogy június elsején készül Münchenbe, de — mint elpanaszolta — a szanatóriumból csak nagy borravalók árán tud kiszabadulni. Ez bizony báró úrra vár! Én — ha ez ugyan érdekli — június elsején szintén elbúcsúzom szeretett hazámtól. Egyenest Párisba megyek, lakást felvenni és két hét múlva követ a családom. Ha csak lehet, egy napra kiszállok Münchenben és fölkeresem. E komoly fenyegetéssel be is fejezem levelemet. Üdvözli igaz szeretettel híve Nagy Endre. 1913. május eleje.'’ Ady levelezése eközben is folytatódott Boncza Bertával, aki látogatóba hívta a Királyhágó mögötti festői kastélyukba. Ady szorgalmasan, udvariasan válaszolhatott, de a látogatást nem siette el. (Folytatjuk) FEHÉR HAJÓ Színes, szinkronizált szovjet film CSINGIZ AJTMATOV regényéből. Rendezte: BOLOTBEK SAMSIJEV. Főszereplők: NARGAZI SZÁDIG ALIJEV, ASZANKUL KUTTABAJEV. ‘’'’mutatja: Esztergom, Petőfi: november II—II. Tatabánya, Szabadság: november II—IS. A SZABADSÁG KATONÁI III—IV. Színes szovjet film, amely lengyel, csehszlovák, jugoszláv, bolgár, román és magyar közreműködéssel készült. Rendezte: JURIJ OZEROV. Szereplők: KOVÁCS KAROLT, SZOKOLAY OTTO, NAGY ATTILA, BENEDEK MIKLÓS, F. DIETZ, DALLOS SZILVIA, L. HUDIK, J. TRIPOLSZKIJ. Bemutatja: Tatabánya, Turul: november M—II. Dorog, Otthon: november 14—15. VERES FÖLD Színes jugoszláv film egy szerb kisváros tragédiájáról. Rendezte: BRANOMTR-TORI JANKOVIC. Szereplők: DRAGOMIR BOJANICGIDRA, L.JURILA ZIVJINOVIC, SAMARDZIC, BATA ZIVJINOVIC. Bemutatja: Tatabánya, Szabadság: november 10—11. Tokod, Kossuth: november 11—14. MÉG MEGNÉZHETI: a KÉK KATONA című amerikai filmet. „Támadás az indiánfalu ellen.” Rendezte: RALPH NELSON. Szereplők: CNADICE BERGEN, PETER STRAUSS, JOHN ANDERSON. Bemutatja: Tata, Tó. (éjszakai előadás) november 12. ÉGŐ PAJTÁK Színes, szinkronizált franciaolasz film. „Gyilkosság a tanyán”. Rendezte: JEAN CHAPOT. Főszereplők: ALAIN DELON, SIMONE SIGNORET. Bemutatja: Komárom, Jókai: november 11—13. Tatabánya, Turul: november 14—16. RIASZTÓLÖVÉS Színes magyar film. Ki lőtt rá? Rendezte: BACSÓ PÉTER. Szereplők: KÚTVÖLGYI ERZSÉBET, ANDORAI PÉTER, SIMON ÁGOSTON. Bemutatja: Tokodaltáró, Bányász: november 10—11. Tatabánya, Bányász: november 13—14. A SZERELEM RABJA Színes, szinkronizált szovjet film. Mindig szép, de szomorú! Rendezte: NYÍRITA MIHALKOV. Főszereplő: JELENA SZOLOVEJ. Bemutatja: Oroszlány, Ady: november 10—13. Tata, Béke: november 15—16. PIEDONE HONG-KONGBAN „Nagylábú nagyerejű ökölcsapásai”. A kábítószerbanda nyomában! Színes, olasz kaand Film.szinkronizált, Rendezte: '•"ENO Főszereplők: BUD SPENCER, AL LETTIERI, ENZO CANNAVALE. Bemutatja: Tata, Tó: november 10—16.