Dolgozók Lapja, 1978. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-24 / 71. szám
YttAG PROLETÁRAI. EGYESÜLJETEK ! péntekC,,,Sí^ AZ MSZMP KOMÁROM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Jíď sínér Megnyílt az országgyűlés tavaszi ülésszaka Elfogadták az új belkereskedelmi törvényt Csütörtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka; az ülésen Losonczi Pál is részt vett.Kádár János és Lázár György Az országgyűlés kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadarról és dr. Ortutay Gyuláról. Ezt követően Apró Antal bejelentette, hogy dr. Kovács Gábor, Békés megye 10. vk. képviselője mandátumáról lemondott; az új választás kitűzéséről az Elnöki Tanács gondoskodik. Az országgyűlés a belkereskedelemről szóló törvényjavaslatot, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a külügyminiszternek a kormány külpolitikai tevékenységéről szóló beszámolóját vitatja meg, majd interpellációkra válaszolnak az illetékes miniszterek. Sághy — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15-20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett; az 1975. évi fogyasztás összehasonlító áron leg kétszerese volt megközelítőaz 1960. évinek; 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka, 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett. Nincs pontos nyilvántartásunk a kereskedelemben forgalomba kerülő termékek számáról, de annyit tudunk, hogy többszázezer árucikkről van szó, és hogy ma kétszer-háromszor több termékfajtát forgalmazunk, mint másfél évtizeddel ezelőtt. A fejlődés ezen a területen nagyon gyors, statisztikával nem is lehet nyomon követni. Fejlődésünk fontos minőségi mutatója az is, hogy a fogyasztásban és a kiskereskedelmi forgalomban 1960. óta az iparcikkeik aránya számottevően emelkedett. A törvényjavaslat előkészítése során sok vitát váltott ki az ellátási felelősség — mondotta a továbbiakban miniszter. A belkereskedelemnek itt annyiban különleges a szerepe, hogy a fogyasztói igények felmérésében és közvetítésében övé a döntő felelősség, és feladata, hogy gazdasági adottságainknak megfelelően, maximálisan elégítse ki a lakosság igényeit. A bő áruválaszték biztosításában, a technika és a divat gyors változása miatt, különös jelentősége van a piackutatásnak. Ezzel nemcsak a belkereskedelemnek, hanem a külkereskedelemnek és a termelőknek is egyaránt foglalkozniok kell és kölcsönös tájékoztatást kell nyújtaniok egymásnak. A törvényjavaslat nagy gondot fordít arra, hogy a fogyasztók jó minőségű árut vásárolhassanak. Ezért írja elő, hogy a szerződésekben szakszerűen határozzák meg az áruk minőségét és a minőség ellenőrzésének módját, valamint minőség tanúsítását, s előírja a azt is, hogy az áru minőségét meg kell őrizni a raktározás és forgalmazás egész folyamatában. Ezután a miniszter arról szólt, hogy a tövényjavaslat rendelkezései szinte minden pontban érintik a kereskedelmi dolgozókat. Ezek közül is kiemelte a vásárlók tájékoztatásának kötelezettségét, amelynek ki kell terjednie az árakra, az áru tulajdonságainak feltüntetésére és a vásárlói jogokra. Nagyon fontosak a törvényjavaslatnak azok a rendelkezései, amelyek a kereskedelmi dolgozók alkalmazási feltételeit határozzák meg. Ennek lényeges vonása, hogy meghatározott munkakörökben szükséges az erkölcsi bizonyítvány és időlegesen, vagy véglegesen el kell tiltani a kereskedelmi szakmától azokat a dolgozókat, akiket két éven belül háromszor megbüntettek a fogyasztók megkárosítása miatt. A törvényjavaslat egyik alapelve a fogyasztói érdekvédelem. Védi a fogyasztói érdekeket és a vásárlók jogait, tiltja a vásárlók megtévesztését és megkárosítását, s a fogyasztói érdekvédelem követelményeit a javaslat valamennyi fejezete magában foglalja. Hangsúlyozni kell, hogy bár a vásárló és a kereskedelem véleményében, pillanatnyi érdekében lehetnek eltérések, mégis a termelővállalatokkal, a külkereskedelmi vállalatokkal való kapcsolatban a belkereskedelem a vásárlói érdek képviselője, hordozója. A vásárlók érdekeit az áruforgalmi folyamat minden fázisában köteles figyelembe venni. Ártúllépés, vagy a vásárló bármely más módon történő megkárosítása esetén a vásárló kárát — minden külön felhívás, kérelem, igénybejelentés nélkül — meg kell téríteni. A jogok érvényesítéséhez szükséges, hogy a vásárló megismerhesse jogait, ezért a törvényjavaslat szerint a minőségi kifogások intézésének szabályait minden üzletben jól látható helyen ki kell függeszteni. Megkívánjuk, hogy a kereskedelmi dolgozók ezekről a kérdésekről pontos felvilágosítást adjanak. Természetesen a törvény önmagában nem oldja meg az áruellátás és a vásárlási körülmények általános és gyors javulását, hiszen a fejlődés sok tényező együttes eredményeként következik be. A fejlődésben szerepet játszik termelés hatékonysága, mennyisége, minősége, az importlehetőségek, a vezetési színvonal összessége és még sok más tényező. Ha azonban minden területen a törvény betűjének és szellemének megfelelően dolgoznak, ez önmagában a munka színvonalának emelkedését jelenti — fejezte be expozéját a belkereskedelmi miniszter. Ispánovits Márton, (Bács m. 11. vk), a törvényjavaslat bizottsági előadója szólt arról, hogy az országgyűlés kereskedelmi, valamint igazgatási és igazságügyi jogi bizottsága együttes ülésén hozott határozatával 11 módosítást terjeszt a parlament elé. Kiemelte a törvénytervezet felett kibontakozott társadalmi vita fontosságát, hangsúlyozva: a szocialista demokrácia érvényesülését erősítette, hogy a 19 megyében és a fővárosban megrendezett fórumokra még a döntés előtti szakaszban került sor. A viták nyomán egyértelműbben fogalmazódott meg a kereskedelem feladata, az, hogy javítani kell a vásárlási körülményeket, segíteni a korszerűbb fogyasztási szokások kialakítását, szorgalmazni az ésszerű és szervezett áruszállítást. Ispánovits Márton utalt a törvényjavaslatban végül is figyelembe nem vett javaslatokra és észrevételekre is, hangsúlyozva, hogy az indítványok nem vesznek el. A bizottság ülésén javasolták, hogy a végrehajtási rendelet kidolgozásánál, s majdan törvény megvalósítása során a a javaslatokat hasznosítsák. NOVICS JÁNOS (Baranya m. 9. vk.) nyugdíjas, felszólalásában a többi között kifejtette: az áruellátás színvonala nemcsak a Belkereskedelmi Minisztériumtól függ, hanem az árucikkeket előállító üzemektől, vállalatoktól is, ezért szükséges lenne, hogy a törvénytervezet 36. szakasza — amely előírja, hogy a lakosság áruellátásáért, fogyasztói érdekeinek védelméért Minisztertanács, felelős, s a a belkereskedelem ágazati irányítását a belkereskedelmi miniszter útján látja el —, határozza meg más minisztériumok és az általuk irányított termelő üzemek felelősségét is. VILMÁNYI MÁRIA (Hajdú m. 7. vk.), a hajdúböszörményi Textilfeldolgozó Vállalat műszaki osztályvezetője, a fogyasztói érdekvédelemmel és a vásárlók jogaival kapcsolatban szólt arról, hogy fogyasztói érdekvédelem mega valósítása a dolgozók eddiginél lelkiismeretesebb munkáját igényli. Arra van szükség, hogy a termelésben tevékenykedők keze alól olyan jó minőségű áruk kerüljenek ki, amelyeket mint fogyasztók is szívesen megvásárolnának. Antal Imre, (Pest m. 19. vk.), a Mezőgép Tröszt érdi gyárának igazgatója, sürgette a fővárost övező agglomerációban a lakosság igényeit kielégítő áruházak építését. Nem megoldás ugyanis, hogy a fővárosban a közlekedési csomópontokon új áruházak épülnek, mert a Budapest környékén lakóknak az itt vásárolt árut vonaton, vagy autóbuszon kell hazavinniük. Az ország lakosságának 19 százaléka Budapesten, 3,3 százaléka pedig az agglomerációban él. Míg az országos élelmiszer- és iparcikkforgalomból a főváros mintegy 31 százalékkal részesül, addig az agglomerációban az országban eladott élelmiszernek a 2,9 százaléka, az iparcikkeknek pedig csak 1,4 százaléka talál gazdára. Ezt az aránytalanságot az üzletek hiánya okozza. Ha a főváros környéki települések üzlethálózatát fejlesztik, csökken a zsúfoltság a budapesti üzletekben is. KOSZTOLÁNCZI JÁNOSNÉ, (Somogy m. 2. vk.), a Kaposvári Ruhagyár varrónője Somogy sajátosságáról, nagyarányú idegenforgalmáról szólva elmondotta, hogy a Balaton déli partján főidényben a lakossággal együtt 300 ezer vendég fogadásáról kell gondoskodniuk. Ez a kereskedelemtől és a vendéglátóipartól feszített, erejüket és törvényes munkaidejüket is gyak(Folytatás a 3. oldalon) Vilmos expozéja Mai számunkban: Nagy választék, divatos formák — O — — O — 3. oldal „Sokféle lehetőség.. Befejeződött a pszichológiai szabadegyetem 4. oldal Jövő heti rádió- és tv-műsor 5. oldal Finis a cukrászüzemben A Kristály Vendéglátó Vállalat központi cukrászüzemében napok óta folyik a húsvéti tojások festése. A többezer darab piros, sárga és kés tojást az ünnepek előtt hozzák forgalomba a cukrászdákban,, eszpresszókban és italboltokban. A tojásfestési munkában az ellenőrzési osztály szocialista brigádja és a cukrászüzem KISZ-fiataljai vettek részt. Húsvétra mintegy 50 féle cukrászsütemény készül csaknem kétszer akkora mennyiségben, mint egy szokásos vasárnapi rendelésre. A különböző töltésű torták mellett az aprósütemények garmadája is készült. Kitüntetés-átadó ünnepség a KISZ megyei bizottságán A Forradalmi Ifjúsági Napok alkalmából ünnepi ülést rendeztek csütörtökön KISZ megyei bizottságán. Az a ifjúkommunisták ünnepségén részt vett Makri Pál, az MSZMP Komárom megyei Bizottságának első titkára, és megyénk állami és társadalmi életének több vezető képviselője. Kis Imréné, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, a KISZ Kb első titkára ünnepi beszédében szólt a három tavaszi évforduló jelentőségéről, méltatta a KISZ zászlóbontásának 21. évfordulóját. Majd kitüntetéseket adott át gazdasági és KISZ-vezetőknek, társadalmi aktivistáknak, több éves mozgalmi munkájuk elismeréséül. Ifjúsági Érdeméremmel tüntették ki Bakos Jánosnét, a Komárom megyei Gyógyszertári Központ (Tata) személyzeti vezetőjét, és dr. Tóth Jánost, az IKR (Nagyigmánd) ügyvezető igazgatóját. KISZ Érdemérmet kapott: Kalmár Antal, a tatai Hűtőtechnikai Ipari Szövetkezet pártalapszervezeti titkára, Csömör Sándor (Esztergom) a városi PEB elnöke, Geiszler István, a Dorogi Szénbányák párttitkára, Szepesi István, a kisbéri Építőipari és Szolgáltatóipari Kisz KISZ alapszervezeti titkára, továbbá Krizsanyik József, a Tatabányai Szénbányák KISZ-titkára, és Boldog Jánosné, a Duna Cipőgyár oroszlányi gyáregységének stb. ifjúsági bizottsága vezetője. Az utóbbi kettő kitüntetését a KISZ Központi Bizottságánál vette át. Kiváló ifjúsági vezető lett: Hamvas Győző, a KOMÉP KISZ-bizottságának titkára, Pál Béla, a Tatabányai Szénbányák ifjúmunkás felelőse, Füleki Józsefné, a tatabányai városi tanács munkatársa, Mandusitz Ferenc, a SZTM esztergomi marógépgyárának fergályosa, Rákos József, eszLabor MIM (Esztergom) üzemi KISZ-bizottságának tagja, Szaxon Attila IKR (Nagyigmánd) KISZ-bizottsági titkár, Zsohár Sándor, a Komáromi Állami Gazdaság alapszervezeti titkára, Nagy Miklós, a nyergesújfalui Viscosagyár osztályvezetője, Hamar János, a lábatlani papírgyár ifjúsági bizottságának vezetője, Miskei Pál, PM Bevételi Főigazgatóság Komárom megyei Hivatala, a tatabányai városi PEB elnöke, Malich András MÁV Vontatási Főnökség (Komárom) alapszervezeti titkára és Stein Vendel, az Oroszlányi Szénbányák honvédelmi és sportfelelőse, aranykoszorús Továbbá 22-en KISZ-jelvényt és ötvenen a KISZ KB Dicsérő Oklevelét vették át. Somorjai József, megyénk úttörőelnöke úttörő kitüntetéseket adott át. Balázs Tibor, az esztergomi szakmunkásképző igazgatója, Kovács Viktor, a kisbéri általános iskola csapatvezetője, Czeglédi Csabáné, a tatabánya-újvárosi II-es iskola csapatvezetője és Szöllősi Mihályné, Dorog, tanulmányi felügyelő, Úttörővezető Érdeméremben részesült. Kiváló Úttörővezető lett: Richter Jánosné, az oroszlányi József Attila iskola rajvezetője, Szegvári Antal, a naszályi általános iskola rajvezetője, Kovács Sándorné, az ácsi I-es iskola rajvezetője, Nádai Mária, tatabányai Ságvári iskola kisadobosfelelőse, Baumstark Tibor, a Pilishegyi Állami Gazdaság ifjúvezetője és Mészáros Éva, megyei úttörőtitkár. A műszakpótlék kedvező hatása a vegyiparban • Ülésezett az SZMT elnöksége — Csütörtökön az SZMT elnöksége megtárgyalta a műszakpótlék rendezésére hozott határozat végrehajtásának tapasztalatait megyénk vegyipari üzemeiben. A tájékoztató beszámolót Pály Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének munkatársa terjesztette az elnökség elé. Az 1977-ben bevezetett műszakpótlék a vegyipari üzemek dolgozóinak 48 százalékát érintette, s a 10-20-40 százalékos pótlék kedvezően alakította a folyamatos munkarendben dolgozók Megállt a vándorlás, a bérét. műszakból való kilépés a váltóműszakban dolgozók elégedettek fizetésükkel. Nagy az érdeklődés a több műszakos munka iránt, sokan kérték áthelyezésüket folytonos munkarendbe, de több üzemben nem biztosított a három műszakos termelés feltétele. Ezért nagy feladat hárul a vállalatvezetőkre, szélesíteniük kell a három műszakos munkát, szorgalmazni, hogy minél több területen vezessék be a folytonos termelést. A műszakpótlék második, de nem másodlagos célja az volt, hogy ezzel együtt növekedjék a hatékonyság, a nagy értékű gépek és berendezések kapacitásának kihasználtsága elérje a maximumot, a minimumra csökkenjen a holtidő, s ezzel fokozódjék a gazdaságos termelés. A Központi Bizottság 1977. októberi határozata egyértelműen a hatékonyság fokozását tűzte ki célul, de ez nemcsak az első műszakra vonatkozik, hanem a második és harmadik műszakra is. A műszakpótlék életbe lépése óta még egy év sem telt el, de már érezhetőek a kedvező és nem kedvező hatásai is. Ez utóbbi tendencia szerint a gazdasági vezetés néhány helyen az egyenlősdi felé törekszik, mondván, a több műszakba járóknak úgyis magasabb a bérük, s magasabb bérfejlesztést próbálnak kieszközölni a nem váltóműszakos dolgozóknak. Ez pedig szöges ellentétben áll a központi bérpolitikai határozattal, melynek egyik célja az, hogy a csak délelőtt és a több műszakba járók alapbére között legyen különbség. A szakszervezeteknek éberen kell őrködniük, hogy egyes vállalatvezetők ne manipulálhassanak a műszakpótlékkal, szigorúan meg kell akadályozni az egyenlő osztás bevezetését. Állandó figyelemmel kell kísérni azt, hogy az éves bérfejlesztést ne az alap, hanem a törzsbér szerint meg a vállalatoknál,állapítsák A műszakpótlék bevezetésének kedvező tapasztalatainak kapcsán elmondták, a vegyipari üzemekben a határozat szellemében a korábban érvényben lévő jogos pótlékok továbbra is érvényben maradnak. A beszámolót megvitatva az SZMT elnöksége elfogadta tájékoztató jelentést és mega állapította: a műszakpótlék bevezetése kedvezően hatott a munkaerőhelyzetre és a hatékonyság növelésére, de továbbra is figyelemmel kell kísérni, hogy a fizetések növekedésével emelkedjék a párhuzamosan munka hatékonysága is.