Dolgozók Lapja, 1978. május (31. évfolyam, 102-126. szám)
1978-05-21 / 118. szám
DOLGOZÓK LAPJA A bronz minősítés története Naszály irodalmi színpada Naszály művelődési házának legnépszerűbb művészeti csoportja az irodalmi színpad. A község közel fekszik Tatához, a felnőttek, fiatalok jelentős része bejár dolgozni, tanulni. Itt is érvényesül az a „rossz hagyomány”, hogy katonaság, férjhez menés után, a fiatalok már nem igen látogatják a művészeti csoportokat, otthon maradnak. Naszályon mégis sikerült jó, ütőképes irodalmi színpadot szervezni. A csoportnak nincs utánpótlásgondja, szívesen jönnek játszani a fiatal szakmunkások, a középiskolások. Szinte évről évre újul, változik az összetétel, s ez nem hátráltatja a fejlődést, az irodalmi színpad egyre érettebb produkciókkal mutatkozik be. 1964. óta vezeti az irodalmi színpadot Szállási Zsigmondné. Kezdetben színdarabokat játszottak, 1969-től irodalmi jellegű, főleg oratórikus műveket tűznek műsorra, verses összeállításokat készítenek. Szívesen emlékeznek vissza a nagy sikerű egyfelvonásosokra (Idill a vízparton, Házasságszédelgő, görög darabok stb.), mégis úgy érzik, az irodalmi színpaddá válás óta művelik a nekik megfelelő, „testhezálló” műfajt A hajdani 12-14 tagú színjátszó csoportból 20 tagú irodalmi színpad lett, résztvevők 15—22 évesek, közülük 9 középiskolás diák. Többen egyidejűleg a községi tánccsoportnak is tagjai. A naszályi színpadosok rendszeresen részt vesznek a járási kulturális szemléken, s több oklevél bizonyítja sikereiket. 1970-ben, a felszabadulás 25. évfordulójára készítették a Tavasztól tavaszig című irodalmi műsorukat, mellyel a járási szemlén ezüst oklevelet szereztek. 1974-ig főleg a községi társadalmi ünnepeken, összejöveteleken léptek fel, adtak műsort, a tozó pusztákat községhez tar(Almáspuszta, Grébicspuszta) keresték fel.Aztán, ahogy érett-erősödött a színpad, , már a környék községeibe is meghívást kaptak. 1974-ben Környén, a FIN alkalmából rendezett vetélkedőn elsők lettek, 1973-ban sikerrel szerepeltek a Szóljatok szép szavak Petőfi Sándorról elnevezésű vetélkedő megyei döntőjén Tatabányán, ott voltak Esztergomban, a megyei színjátszó csoportok találkozóján. 1973-ban Káldi János verseiből készítettünk műsort, mellyel felléptünk Dunaalmáson, Neszmélyen, Naszályon — mondja Szőllősi Zsigmondné. 1974-ben, 1976-ban, és idén is részt vettünk a falusi színjátszók megyei találkozóján, Rédén. Minden alkalommal bemutattuk műsorunkat a gálaesten is. A két előző találkozón a Békében élni és A költő felel című vers-összeállítással szerepeltünk. (A költő felel Illyés Gyula, Gábor Andor, Jevtusenko és mások verseire épül), idén az Évszakok című lírai műsorral. Ez klasszikus és mai költők verseit fogja csokorba. 1977-ben Tatabányán alapminősítést kaptunk rá, s ennek birtokában vehettünk részt idén tavasszal az irodalmi színpadok és színjátszó együttesek győri minősítő találkozóján. A háromnapos győri találkozóra — Vas, Komárom, Győr-Sopron megyék színpadai vetélkedtek a minősítésekért — is az Évszakokat vitték, kissé átdolgozva. Az énekekkel oldott-ötvözött húszperces műsorral a Justh Zsigmond (falusi együttesek) kategóriában bronz minősítést értek el. Nagy elismerése ez a naszályi színpadosok eddigi munkájának. Kevés irodalmi színpadunk (falusiakra gondolunk) büszkélkedhet országos minősítéssel. Az Évszakok című műsort tulajdonképpen a falusi embereknek szánták. Be is járták vele a megyét, így többek között a Komáromi Állami Gazdaságnál, a lábatlani vasbetongyárban, a KKV-nál, az almásfüzitői timföldgyárban (ahol az ottani zenekarral és kórussal adtak közös műsort), a tatai hűtőtechnikai ipari szövetkezetben, a megyei oktatási igazgatóságon stb. mutatkoztak be. — Tatán, a családi intézetnél már több alkalommal közreműködtünk a társadalmi esküvőkön, 25-50 házassági évfordulón, KISZ-esküvőkön — mondja a színpad vezetője. — Minden ilyen családi jellegű eseményre külön-külön műsort készítettünk, s továbbra is fontos feladatunknak tartjuk a hasonló megmozdulásokon való részvételt. Elsősorban a kisközösségekkel szeretnénk tartani, erősíteni a kapcsolatot. Ezért, noha gondoltunk már a vidám népi komédiák műsorra tűzésére, továbbra is készítünk oratórikus versesdalos összeállításokat. Mint város környéki községnek, szoros kapcsolatunk van a tatai művelődési központtal, az ott tevékenykedő KOMÉP Színpad vezetője, Szóda Sándor segít majd a népi komédiák színpadra vitelében. Ez a műfaji bővülés mindenképpen előrelépést fog jelenteni. A KOMÉP Színpaddal közös szereplésre (már a népi komédia műfajában) is készülünk. Egyébként az országos minősítésre is segített felkészülni Szóda Sándor. Új verses műsorunkat ismét Káldi János költeményeiből állítjuk össze. Olyan, művészeti csoport naszályi, ahol mindenki jól érzi magát. Évente közösen mennek országjáró kirándulásokra, megemlékeznek a jubileumokról. Jövőre megalakulásuk 15. évfordulóját méltatják, s ezt amolyan két hét művészet Naszályon elnevezésű akcióvá bővítik, meghívják az eddigi színpadtagokat (150 volt ajándékkal színpadost). Szebb nem is lephették volna meg magukat, mint az országos bronz minősítéssel. — györke — Fellépés közben .1 197S. május 21., vasárnap kollégiumban Élet a Alapos vizsgálódást követően összefoglaló értékelést készítettek nemrégiben megyénk kollégiumainak, diákotthonainak helyzetéről, s ezt a témakört — mint azt lapunkban már jeleztük — megyei tanács oktatási bizottaságának legutóbbi ülésén megvitatták.tézményekről Fia oktatást beszélünk, még akaratlanul kiesnek körünkből a kollégiumok, legalábbis másodrendűen szerepelnek napirenden. Pedig ezek az intézmények rendkívül fontos szerepet töltenek be a középfokú iskolák növendékeinek nevelésében. Közösségben élni Iskola és kollégium Ez a kapcsolat elsősorban ott igen gyümölcsöző, ahol a kollégium lakói iskolába járnak, egyazon középváltozónak, esetlegesnek tartják viszont az együttműködést abban az esetben, amikor a diákok két vagy több oktatási intézményinis maben tanulnak. Mint megállalátapították, az iskola és a kordolégium vezetőinek és nevelői A tapasztalatok szerint az okot okoz, hogy a kollégiumi nek a jelenleginél fokozottabb mértékben kell keresni a kapcsolatot — a tanulók érdekében. Nehezíti egyébként a fiatalok helyzetét, hogy egyszerre több közösségbe kell beilleszkedniük (az iskolában és a kollégiumban egyaránt). Pedagógiai szempontból gonnevelők körében meglehetősen nagy a fluktuáció. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy kötelező óraszámuk és maximális óradíjuk nem azonos középiskolában tanító pedagógusokéval. Az esti elfoglaltság, feladatok összetettsége jelenleg nem vonzza fiatal pedagógusokat sem. Nem a véletlen tehát, hogy az oktatási bizottság ülésén szó esett arról: fokozottabb erkölcsi és anyagi megbecsülést kellene biztosítani a kollégiumi nevelők törzsgárdájának, azoknak, akik hivatástudattól telve végzik ezt a munkát. Az iskola együttműködéséről és kollégium szólva azt is meg kell még említeni, hogy a tapasztalatok szerint főként a középiskolák pedagógusainak kellene jobban megismerni a diákotthon életét, mindennapjait. Hiszen a tanulók intenzív felkészülése az órákra éppen a szaktanárok tevékenységét segíti, így lesz eredményesebb az iskolai nevelő-oktató munka. A két intézmény feladata, célja, lényegében azonos. Ennek a közös érdeknek a részletekre kiszülői ház biztonságérzetet adó a nevelési a fiatalok, akik általános iskolás korukban napközisek voltak, hamarabb be tudnak illeszkedni egy-egy kollégium közösségébe. Persze, ritka az olyan eset, is hogy valaki nem találja a helyét, ha egyenest a környezetéből érkezik. A nevelők elébe mennek az ilyen jellegű problémáknak: igyekeznek mielőbb megismerni a gyermekeket, megbízatásokat adnak nekik, stb). A közösségben, a közösségért végzett munka a kollégiumi nevelő tevékenység alapja. Ennek az „életformának” legfőbb sajátossága a fegyelem. A cél: annak elérése, hogy ez a fegyelem önként vállalt legyen, belülről fakadjon. A napirend, a tanulókkal egyetértésben kialakított házirend, az úgynevezett körletek rendben tartása, az önkiszolgálás, a studium-ügyelet vagy a portai szolgálat, s még sok más, a kollégiumi élethez tartozó kisebbnagyobb feladat segíti, hogy a közösség iránt érzett felelősség a három, illetve négy év alatt a fiatalokban kialakuljon, megerősödjön. Ugyancsak fontos az önállóságra nevelés, s ebben jelentős szerepe van egyebek között a diáktanácsok munkájának. Azt is hozzá kell tenni azonban, hogy a fiatalok érettségét bizonyítja: a diáktanácsok több bizalmat várnak a felnőttektől. A diákotthoni élet rendje is pozitív hatású a nevelésben. Ebbe természetesen beleértendő a diákok tanulásának megszervezése is. A nevelők folyamatosan figyelemmel kísérik a növendékek tanulmányi eredményeit. A vizsgálódás során megállapították, hogy ha vannak is problémák itt-ott, az iskolák és a kollégiumok kapcsolata általában jónak mondható, terjedő tudatosítása vitathatatlanul fontos. Az azonos „hullámhosszon” való gondolkodás viszont egyebek közt azt is megkívánja, hogy például a kollégiumok igazgatóit is ismertessék meg az új iskolai dokumentumokkal. (Ez egyébként a nyári tanfolyamon már elkezdődik.) Az integráció útján Említettük, hogy vannak kollégiumaink, amelyekben több középiskola diákjai laknak. Ez adott esetben problémát is okoz. Végső soron azonban az integráció a jövő útja. A komáromi Alpáry diákotthon, s több más intézmény példája tanúsítja, hogy járható ez az út. Talán újabban az Eötvös Gimnázium és a szakmunkásképző növendékei laknak együtt. Itt még kevés tapasztalattal rendelkeznek az összevont, úgynevezett középfokú kollégium tevékenységének lehetőségeit illetően. A most épülő tatabányai kollégium is több középiskola diákjait fogadja majd. Természetesen az integráció folyamatos végrehajtása során ügyelni kell arra, hogy az összevonásnak bizonyos határai vannak. Csak példaként: a szakmunkásképző intézetek tanulóinak más az iskolai munkarendje, s a gyakorlati foglalkozások napjain is más az életritmusuk, mint a gimnazistáké ... Végül is: jobbára kedvező tapasztalatokat szerzett a felügyelet a vizsgálódás során. Ennek alapján sikerült pontosabban, határozottabban megfogalmazni a következő időszak feladatait is. S örvendetes, hogy megyénk oktatásügyében reflektorfénybe került a kollégiumok munkája, hiszen ez az intézményhálózat szervesen hozzátartozik iskolarendszerünkhöz. Jenkei János Baráth Lajos: DriqyehiLrd,János fiester (42.) — Rólam azt mondják, elloptam a tatai plébánia szent ékszereit. Hát olyan fiatal vagyok én, ki falat hág télnek idején? — Bizony, nem úgy látszol. Oda csikóember kell. Meg bolond, aki nem számol az életével. Azt mondják, jobbágyaidat fogtad be a lopáshoz. Nyolc itt van nálunk. — Nincs köztük, ki elárulná? Vagy nagyobb részt követelnek? Ha három ember tud valamit, az már nem lehet titok. Itten meg nyolcat tartanak. — Nem vallanak! György páter bizony igen mérges. — Akkor azért nem jön hozzám .. . — Mostan itten sincs. Befogtak a parasztjaid. Téged követelnek, meg nyolc hidi embert. De el ne áruld, hogy szóltam néked. — Nem vagyok vénasszony. — Látom rajtad testvér, hogy magunkfajta szegény veréb vagy. Csak a hangod , nagyobb. Meg a markod is erős faág — tapogatta a karját, ahol Stublics György megszorongatta. — Befogták a hóhért? — A fráter nevetett. — Be! A kanonok úr titkára hagyta ott túsznak. — Uram, adj türelmet híveimnek. Még valami ostobaságot követnek el. — Nehéz azzal elbánni. Erős, mint egy medve, vasz, akár a róka... Ölni ráis képes. Ha előbb születik, akár főinkvizítor is lehetett volna. Ő verte ki a fogalmat. Éjszaka a főinkvizítorrá előléptetett György páterrel viaskodott a hidi plébános. Megtaposta, ujjait megtördelte, körmeit felszaggatta. Verejtékezett, mikor felébredt. A fráter is igen sápadtan jött reggel. Lopott kevés szalonnát a fogolynak. — Az isten szerelmére kérlek, el ne árulj! — Majd bolond leszek! Hanem, egy kupa borért odaadnám a fele üdvösségem. — Ne káromkodj! Isten megbüntet. — Isten azért adta a bort, hogy megigyuk. S ha már rászokott az ember teste, miért ne hiányozhatna? — Nekünk is igen módjával mérik Bezzeg György páter hordószám kapja, a legjobbakból. Néha a befogottakat is kínálja, de az csak színlelés, így akarja kiszedni belőlük, amit másként nem tud. Ha elfogadja a befogott és nem vall kedve szerint, az ujjait nyomkodja a torkába, hogy vesse ki. — Szépek a kilátásaim. — Míg bennünket látsz, addig ne félj. Mi csak amolyan zárka vagyunk. Itten nem bántanak senkit. Igaz, kevés az étel, nagy a büdösség. Dehát jobb, mint a pincében . .. Ahol azzal a szerencsétlennel találkoztál... Ottan már nehéz világ járja. — Itten nincsen törvény? — A magunk törvénye. — Királyi emberek tudnak erről? — Én ennyi mindenbe nem nézhetek bele. Jár néha erre megyei ember, sőt egyszer Bécsből is jöttek. Akkor egy mosoni plébánost kerestek. A kanonok úr nem tudott róla, megmutogattunk azoknak mindent, ami a föld felett és alatt van. Tényleg, senki sem volt a pincében. — Hová lett? — Nem tudom. Reggel még ott voltak, hárman is. Aztán egy se látszott. — Titkos utak is vannak? — Kell lenni. Bár György páter azt mondta: az Isten mindenható, mindent megtehet. — A szolgája is... ! — Igen. György páternak mindenki felett hatalma van. — Jezsuita? — Ki ne ejtsd ezt a szót, testvér. Másnap reggel érte jöttek. „Visznek vallatni!” Imát próbált fogalmazni, hogy az Istene erőt adjon elviselni mindazt, mi rá vár. A kanonok elé vezették. — Sok félreértés történt, kedves gyermekem. Persze nagy hiba volt, hogy övedet odaadtad annak a megátalkodott bűnösnek... — Szentatyám, most is csak azt tudom mondani, amit eddig már számtalanszor elmondtam : mikor a püspök urunk színe elé vezettek, olyan helyeken várakoztattak, hogy a saját kezem se láthattam. Éjszaka volt, álmosan öltözködtem, s tán rosszul kötöttem meg a cingulusomat. — Jól van, jól van! Feledjük el az egészet Más bajod nem esett? — Nagyságodéi? konyhája nem éppen az én fogamhoz méretezett öreg, fáradt ember vagyok, kinek jót tesz főzött étel, kevéske bor, min egymás. A kanonok a titkárára nézett. — Adni kell a plébános urunknak. — Rendelkezem. — ... Mi ugyanis ilyen szerényen élünk. Magam sem eszem mást, csak amit a vendégeim. — Fordulna ki a gyomrod, mikor ilyen istentelenül hazudozol — gondolta a hidi plébános. — Bizony, ez nagyon szerény konyha. (Folytatjuk) Tv-előzetes Tatabányaiak a VIT-vetélkedőben Kedden 20 órakor új filmsorozat indul a televízióban. Trenck báró különös élettörténete egyébként Jókai Mórt is megihlette. Most hat folytatásos NSZK-filmből ismerhetjük meg a XVIII. sajátos kalandortípusát. század A tévé kulturális folyóirata, a Nézőpont 21.25-kor jelentkezik. Szerdán 17.15-kor kerül a képernyőre László Ágnes szerkesztő-riporter Dinasztiák című második dokumentumfilmjének része, amely Lajos bácsi és kilenc fia sorsával, életútjával ismerteti meg nézőket. A labdarúgó-VB előtti utolsó jelentős esemény elé néz a magyar válogatott, amikor Anglia válogatottjával méri össze erejét A televízió 19.40-től közvetíti a mérkőzést Londonból, a riporter Vitray Tamás. Ezt követően a Megkérdezzük a minisztert sorozatban Bán János riporter — és természetesen a nézők kérdéseire Faluvégi pénzügyminiszter válaszol.Lajos Csütörtökön a Kuckó 17.20- kor kezdődő adásában egyebek között bemutatják a zsámbéki díszbaromfi-tenyészetet. A közelmúltban elhunyt Halasi Máriáról készült portréfilmet 17.50-kor tűzi műsorára a televízió, Ölombetűs vallomások című sorozatának újabb adásában. Köszöntünk, VIT, köszöntünk Havanna! — a VIT-vetélkedő második elődöntőjét nyilván sokan megtekintik majd, hiszen a versenyzők között ott találhatjuk a Tatabányai Szénbányák Vállalat csapatát is. A pénteki műsorból figyelmet érdemel a szegedi körzeti stúdió 17.50-től látható összeállítása a veseköves bántalmak megelőzéséről, illetve gyógyításáról. A Dolgozz Hibátlanul! mozgalomról szól a 18.30-kor kezdődő riportműsor. Kellemes esti szórakozást ígér a 20 órától látható, keresztül-kasul című angol film. 21.25-kor jelentkezik ismét a Családi kör, ezúttal a szülők példakép „szerepének" jelentőségét elemezve. A Dél*tá szokatlanul késői időpontban, 22.15-kor kerül a képernyőre. Szombaton 14.20-kor Turgenyev Apák és fiúk című regénye angol tévé-filmváltozatának első epizódját tekinthetjük meg. A Dinasztiák sorozat harmadik részének címe: A brigád, bemutatásának időpontja 17.05. Egy héten át minden adásnapon tízperces műsort láthatunk, az ünnepi könyvhét alkalmából. A 18.35- kor kezdődő Könyvsátor című műsort Mensáros László vezeti. 20.25-től Karinthy Ferenc Földünk és vidéke című tévéjátékát mutatják be, 22.05-kor pedig a Forgószél című, 1946- ban forgatott amerikai filmben láthatjuk Ingrid Bergmant. Vasárnap 14.10-kor métlik Varga Katalin mégisBarátom, Bonca című tévéfilmjét, majd Berkes Péter ugyancsak gyerekeknek szánt, Bezzeg Töhötöm! című filmjét vetítik, a 15.10-kor. A Kabos Gyula-sorozatban 15.55-től az Ez a villa eladó című, 1935-ben készült filmjét láthatjuk. Monica, Vitti a főszereplője a mozikban korábban már nagy sikert aratott Modesty Blaise című, 2005-től bemutatásra kerülő angol címnek. Jelenet a vasárnap este látható, Modesty Blaise című filmből