Dolgozók Lapja, 1979. július (32. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
4 BCMIGOZÓK LAPJA Jókai-gyűjtemény Talán természetes, hogy a komáromi Jókai könyvtár különleges szeretettel és következetességgel gyűjti a névadó, a nagy író munkáit. Mégis meglepő, hogy az elmúlt negyedszázad alatt 25 éve vette fel ugyanis a könyvtár az író nevét, és akkor született az elhatározás is, hogy a Jókai-életművet könyvgyűjteményt reprezentáló alakítanak ki —, milyen sok könyvritkaság került az anyagba. A gyűjteményről most — Hegedűs Bélának, a könyvtár igazgatójának összeállításában— kis kiadvány készült, amely nem csupán az érdeklődést kelti fel Jókai művei iránt, de jó eligazításul szolgál az olvasó, az érdekl lődő, a kutató számára. A gyűjtemény köteteit — a könyvritkaságokat — csak helyben olvashatják az érdeklődők, de az természetes, hogy bőven vannak kölcsönözhető Jókai-kötetek is a komáromi könyvtárban. A teljesség igénye nélkül említsünk néhány érdekességet a gyűjteményből, amely aprólékos gyűjtő- és kutatómunka, az antikvár boltok könyvanyagának nyomán állt össze.böngészése A gyűjtemény alapműveit két jelentős és teljes sorozat jelenti: egyrészt a „Jókai Mór összes művei. Nemzeti díszkiadás” — amely 1894—1898 között jelent meg, másrészt Jókai Mór műveinek kritikai kiadása, amely 1962-től látott napvilágot, s ugyancsak felöleli-feldolgozza az egész életművet. Ezenkívül számos első kiadást is megszerzett a könyvtár. Közülük talán a legérdekesebb az 1846-ban megjelent Hétköznapok című regény, amely az író első kötete volt, s a pályafutása kezdetét jelenti. (A Trattner-Károlyi nyomdából kikerült regény címlapján még a Jókay név ipszilonos változata jelent meg, és csak az 1848—49-es forradalom és szabadságharc idején, az események nyomán hagyja el a „nemesi” írásmódot.) Érdekessége a komáromi gyűjteménynek, gazdag a Jókai hogy nagyon életével és munkásságával foglalkozó tanulmányanyag is — ez is értékes forrásul szolgálhat. Másrészt a bibliográfia felsorolja a különböző könyvekben, folyóiratokban, napilapokban az íróról szóló, életművét méltató írásokat — s ezeket a példányokat a komáromi könyvtárban is megtalálja az olvasó. A komáromi könyvtár vállalkozása sok tekintetben példaadó. Mindenekelőtt azt jelzi, hogy nem pusztán formálisan viseli a könyvtár a nagy író nevét, de sokat tesz a is életműve népszerűsítéséért, Jókai-hagyományok ápolásáért. AVI. ÖTFIVES TERVBEN: Új színház Nyíregyházán és Zalaegerszegen Orosz László nyilatkozata A Kulturális Minisztériumban megvonták az elmúlt színházi évad mérlegét, s lényegében már kirajzolódtak az új évad körvonalai is. Ebből az alkalomból kért nyilatkozatot Orosz Lászlótól, színház-, zene- és táncművészeti főosztály vezetőjétől Molnár Erzsébet, az MTI munkatársa. Az elmúlt színházi évadot a magyar dráma térhódítása jellemezte. A újabb bemutatott darabok egynegyede, egészen pontosan 44 produkció, mai magyar dráma volt. Több színvonalas alkotás született az 1918—19-es forradalmak évfordulója alkalmából. S ez ideig két darabbal emlékeztek színházaink a centenárium alkalmából Zsigmondra, valamint Móricz Krúdy Gyulára. Az évad legkiemelkedőbb produkciói között szerepeltek klasszikus orosz és szovjet művek. Művészeti életünk eseménye volt Gorkij: Éjjeli menedékhelyének előadása a Nemzeti Színházban, s az emlékezetes sikerek közé tartozik a szolnokiak Tolsztoj: Legenda a lóról, valamint a pécsiek Roscsin: Szerelvény a hátországban című előadása. Színházaink repertoárjukon tartották az utóbbi években színre vitt sikeres szovjet darabokat is. A gazdag évadból a Vígszínház, a Népszínház, valamint a veszprémi és a kaposvári színház Shakespeare-bemutatóit, valamint Büchner: Danton halála című művének nemzeti színházbeli bemutatását említeném meg. Ugyancsak az évad kiemelkedő eseményének számított a magyar dráma szovjetunióbeli fesztiválja, amelynek során 128 szovjet színház 36 magyar szerző 45 művét 18 nyeliven tolmácsolta. A fesztivál továbbfejlesztette a magyar és a szovjet testvérvárosok színházi kapcsolatát is. A másik nagyszabású sorozat Lengyel színházi és zenei napok Magyarországon elnevezésű program volt, amelynek során 16 klasszikus és modern drámát adott elő három lengyel színházi együttes, s ezen kívül több rendező és tervezőművész vendégszerepelt országunkban. A lengyelországi magyar színházi zenei napokon a Nemzeti Színház és a veszprémi Petőfi Színház társulata képviselte a magyar színházművészetet. Bolgár és román színházakkal, produkciókkal is megismerkedhetett a magyar közönség, ugyanakkor több magyar együttes szerepelt a szomszédos országok határ menti körzeteiben. Az új évad is számos piai magyar drámát ígér. Illyés Gyula, Csurka István, Fejes Endre, Hubay Miklós, Karinthy Ferenc, Lajos, Páskándi Géza, Maróti Szabó Magda és más neves kortárs szerzők újabb műveit mutatják be a színházak. Csaknem 20 fiatal drámaíró, köztük Bereményi Géza, Boldizsár Miklós, Czakó Gábor, Kiss Anna, Ördögh Szilveszter, Schwajda György, Spiró György alkotásait is színpadra viszik. Az új évad kiemelkedő eseménye lesz a szovjet drámák magyarországi szemléje. Ezen 24 színház előadásában 31 klasszikus és kortárs orosz és szovjet író alkotását ismerhetik meg az érdeklődők. A szovjet nép mai életéről, vallanak majd Suksin, Trifonov, Vampilov, Arbuzov, Aljosin és mások művei, de nem hiányoznak az orosz klasszikus drámák sem. Puskin, Gogol, Csehov, alkotásai. Tíz szovjet rendező és több tervezőművész, zeneszerző, köztük Ljubimov, Jevremov, Efrosz közreműködésével jelenítik meg az orosz és szovjet alkotásokat. A rendezvénysorozatot november 1— 10. között tartják. Erre az ünnepi eseményre érkezik hazánkba a moszkvai Szatíra Színház. A minszki orosz Gorkij Színház is bemutatkozik Magyarországon, Madách: Az ember tragédiája című művét adják elő. A Borisz Lucenko rendezte mű előadásával díjat nyertek a magyar dráma szovjetunióbeli fesztiválján. A színházak igyekeznek minél több és maradandó élményt nyújtani a gyermekeknek, az ifjúságnak. E tervek megvalósításához merítenek abból a sikeres pályázatból, amelyet a gyermekek nemzetközi éve alkalmából hirdetett meg a Kulturális Minisztérium az illetékes művészeti szövetségekkel együtt. A díjnyertes drámák közül a jövő évadban hatot mutatnak be. Némelyik új gyermekdarabot október 21—28. között Kaposvárott, a nemzetközi gyermekszínházi találkozón láthatja a közönség. — A minisztérium kidolgozta a VI. ötéves terv színháztelepítési és -fejlesztési programját. Eszerint Nyíregyházán és Zalaegerszegen önálló színház, több színházban pedig új tagozat kezdi meg működését. És persze folytatódik a meglévő színházi épületek felújítása — mondotta befejezésül Orosz László. Rádió-és tv- KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Reggeli 8.45: Szerpentin,kórusmuzsika. 9.44: Muzsika Zsuzsika meséi. 10.05: Hobbi — Domino. 10.35: Operákból. 11.25: Népi ellenőrök. 11.40: A sziget. 12.35: Könyvszemle. 12.45: Zenemúzeum. 14.30: Mindenki Könyvtára. 15.10: Nóták. 15.33: Folytatásos mese. 15.50: Tanár úr Kérem! 16.05: Dalok. 16.15: Rádiószínház. 17.07: Körmikrofon. 17.32: Új felvételeink. 17/59: Swingle együttes. 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Ifjúsági Rádiószínpad. 19.56: Jasha Heifetz. VII. 20.46: Népzene. 21.26: Daljátékokból. 21.40: Adottságok , lehetőségek. 22.15: Sporthiradó. 22.25: Kína 30 éve. 22.35: Nyitány. 22.48: Metronóm. 23.08: Barokk muzsika. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Fúvósegyüttes. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Nótacsokor. 9.30: Operettekből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.27: Orosz nyelvű hírek. 11.30: Csak fiataloknak! 12.33: Mezők, falvak éneke. 12.55: Nyíregyházi stúdió. 13.25: Gyermekek 13.30: Mese zenével,könyvespolca. 14.00: Válogatott perceink. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Segíthetünk? 18.33: Tánczene. 19.05: Operaénekesek. 19.55: Slágerlista. 20.33: A 04. 05. 07 jelenti. 21.05: Fesztiválkörkép. 22.15: Tánczene. 22.45: Táncmuzsika. 23.15: Operettekből. 3. MŰSOR 8.08: Bach-lemezek. 8.56: Román művészek. 9.34: Kamarakórus. 9.50: Zenekari muzsika. 12.00: Operákból. 23.07: Új lemezeinkből. 14.22:Romantikus zene. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Bolgár népzene. 16.50: Ötórai tea. 17.51: Dokumentumműsor. 18.21: Händel-művek. 19.05: Dzsessz. 19.45: Falstaff. Részletek. 20.46: Szimfonikus zene. műsor 22.16: Kamarazene. 22.48: Operafelvételek. BUDAPESTI TV 16.10: Hírek. 16.15: Folyam partok nélkül. (Sz) 17.00: Villanófény. 17.20: A rejtelmes sziget. VI. (Sz) 18.15: Tv-börze. 18.25: Akinek inge. (Sz) 19.10: Esti mese. (Sz) 19.20: Tv-torna. (Sz) 19.30: Tv-híradó. (Sz) 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból. Elefántok Közép-Afrikában. (Sz) 20.50: Kubai portrék. 21.50: Szpartakiád. Közvetítés Moszkvából. (Sz) 22.50: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 20.00: Párizsi élet. Operett. (Sz) 21.25: Tv-híradó 2. (Sz). 21.45: Alfa Holdbázis. VI/5. (Sz) POZSONYI TV 9.00: Az apa bűne. Bolgár (Ism.) (Sz) film. 10.55: Szájharmonika-művész. (Sz) 15.55: Pionírhíradó. 16.55: Egy kiállításról. (Sz) 17.00: Spartakiád. (Sz) 18.40: Esti mese. (Sz) 18.50: Időjárás jelentés. 19.00: Tv-híradó. (Sz) 19.30: Dokumentumműsor. 20.10: A gesztenyefák alatt kezdő 21.30:dő történet. Tv-játék. 1.(SZ) Tv-híradó. 21.50: Könnyűzene. (Sz) 22.00: Riportfilm. 22.25: Pár perc könnyűzene. 22.40: Spartakiád-híradó. (Sz) 23.40: Hírek. (Sz) 2. MŰSOR 18.40: Spartakiád. (Sz) 20.00: Vetélkedő. (Sz) 20.40:■ Cseh szimfonikus zene. (Sz) 21.40: Az utolsó vizsga. 2. rész. 22.45: Tv-híradó. (Sz) BECSI tv 10.30: A skarlátvörös kabát, ténelmi film. Tér 17.55: Jó éjszakát, gyerekek. 18.00: Tv-konyha. 18.30: MI. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Telemúzeum. 20.15: Dalli, Dalli . . . 21.45: Hírek, sporthírek. n. PROGRAM 18.30: Ifjúsági magazin. 19.30: Pál és Virginie. (4.) 20.00: A tanácsos úr. Filmvígjáték. 21.40: Tv-híradó 2., kultúra. Magyar mozgalmi zászló — Párizsból A forradalmi harc becses tárgyi emlékével gazdagodott a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum. Birtokába jutott a Francia Általános Munkásszövetség — CGT — magyar csoportjának zászlaja. Az egyméteres bordó, bársony, aranyszállal hímzett zászlót több mint száz más dokumentummal együtt Zsiga Pál Párizsban élő veterán ajándékozta a múzeumnak. A budapesti születésű idős kommunista 1929- ben kényszerült emigrációba. Részt vett a spanyolországi polgárháborúban és a francia ellenállási mozgalomban. Jelenleg is a Francia Kommunista Párt tagja, a CGT társadalmi aktivistája. A viharvert, sok tüntetést „látott” zászlóval együtt átadta 1922-es magyar szakszervezeti könyvét és spanyol polgárháborús zsoldkönyvét. A zászlót rövidesen a múzeum állandó kiállításán helyezik el, a nemzetközi harcok emlékei között. (3.) Illetve hát történt változás, csak éppen nem a lakberendezésben. Idők folyamán ugyanis Ilonkának — aki épp ezért közben mamivá lépett elő, s az addigi mami a mai nagymamává — két gyermeke született, s ez örvendetes népmozgalmi eseménysor nyomán a kis család személyi állománya tekintélyesen kibővült. Ötvenkettőben megszületett Ispáki János — a későbbiekben Jani —, és ötvennyolcban a kishúga, Ispáki Katalin. Róluk eddig még nem sok szó esett, ám a történet szerzője nem érez lelkifurdalást miatta, hisz a továbbiakban semmire sem ügyel jobban, mint e mulasztás pótlására. Épp ezért nem is tartja fel tovább a nyájas olvasó el-ellankadt figyelmét: már kezdi is az ígért történetet. — Na! öltözködöm! Az ajtót hirtelen visszarántják odakintről, az előszobából jön a nagymama szemrehányó hangja: — Csak most ? — öt perc, és eltűntem! — A reggelit bevigyem, Janikám ? — Kösz, majd a konyhában! Jani ingébe bújik, pillantást vet a tükörbe, s egy A francba is, azért itt az arcán a múlt éjszakai elhajlás nyoma, hiába tusolt ma reggel is jéghideg vízzel. Megint kopognak. Mi az, hát Kati végzett már a fürdőszobában? — Bújj be! — Csak így vagy? — kérdi a lány, pedig ő is csak pongyolában van még. — Így. — Jani órájára pillant, s rántja fel a nadrágja cipzárját. — Háromnegyed lesz tíz perc múlva. Tíz perc alatt beérek! — Na, akkor menj, öltözni akarok! Nagymami vár a reggelivel. — Anyáék? — Anya még alszik, apa meg a fürdőben. — Hála a papnak! Legalább nem kell a szentbeszédet kiböjtölnöm! Szia! — S már ugrik is az ajtóhoz. Aztán már a konyhakredenc mellett áll és issza a kávéját, amikor az apja kinéz a fürdőszobából. — Mi lesz a vacsora, nagymami? lát.Az öregasszony fölvonja val— Még nem ■ tudom. Mit ennétek? Kati hangja a szobából. — Prézlis karfiolt! — És te, Jánikám? — Rántott húst. — És te? — néz végül a vejére. — Ilonkát tessék majd kérdezni, nagymama. Nekem mindenesetre jó lesz a tea is, egy kis sajttal vagy túróval. Nem kell folyton húst enni! * Egyáltalán, nem kell annyi húst enni! Nem csak, hogy drága, de érelmeszesedéshez vezet! Jani leteszi a csészéjét, száját törli, kapja a táskáját és indul. De az ajtóból még visszaszól. — Lehet, hogy ma nem vacsorázom itthon . .. — Hogyhogy? — néz rá az apja. — Ma sem? Tétova mozdulat. — Bekapunk valamit a srácokkal . .. — Te csak ne szórd a pénzt, igen? — néz rá rosszallóan a nagyanyja. — Esküszöm, ha rántott hús volna, mindjárt nem lenne más programod! Apja egy pillanatra eltűnik, lemossa arcáról a borotvaszappan habját. Törölni már itt törli szárazra bőrét az előszobában. S közben merően nézi a fiát. — Unjuk a zsíros kenyeret, fiatalúr? Pedig így tanulja meg az ember, hogy több nap, mint kolbász! Jani dühösen legyint. — Ne félj, már megtanultam! — Órájára pillant, az ajtóhoz ugrik. — De az még bizonyításra vár, hogy ki korán kel, aranyat lel! Szevasztok! — És elviharzik. Nemsokára Kati is elindul az iskolába, sőt a ház ura is felöltözött már, megreggelizett, s egy futó búcsúzásra benéz a belső szobába. Felesége — a hajdani kis Ilonka — most ébredezik. Rámosolyog a férfira. — Mégy már, Karcsikám? — Megyek, aranyom. És te? — Nemsokára én is. — Bemégy ma? — Be. Viszem, amit éjjel csináltam. — Csak okosan, szívem. Nem kell mindig veszekedni velük ... Az asszony sóhajt. — Ne félj, vigyázok. És te? Sietsz haza? — Sietek. De te még pihenj egy kicsit! Meddig dolgoztál? — Menj, Karcsikám, elkésel. — Meddig voltál fenn az éjjel? — Siess. Karcsikám, elkésel! Búcsúcsók, aztán a ház ura is elindul a hivatalába. (Folytatjuk) * Bárány Tamás: Villa a Balatonnál 1979. júTius 26., csütörtök GRIFFINES PHOENIX színes amerikai film. Szerelemmel a halál ellen. Rendezte: Dafye Duke. Főszerepben: Peter Falk, Jill Clayburgh. Bemutatja: Esztergom, Petőfi: VII. 26—29. Tata, Tó: VII. 30—VIII. 1. FÉLÉNK VAGYOK, DE HÓDÍTANI AKAROK Pierre Richard, a népszerű francia komikus újabb szerzői filmje. Mindent bele! A színes francia filmvígjáték női hőse: Mimi Contelier. Bemutatja: Tatabánya, Turul: VII. 26 —29. Esztergom, Petőfi: vii. 30—vm. 1. PAPUCS ES ROZSA I—II. színes angol, zenés film. A Hamupipőke átdolgozott, zenésített változata gyerekeknek, felnőtteknek! Rendezte: Bryan Fortes. Szereplők: Gemma Craven, Richard Chamberlain, Bemutatja: Tatabánya, Szabadság: Komárom, Jókai,VII. 26—27. vii. 30—vm. i. MEG MEGNÉZHETI ELCSÁBÍTVA ÉS ELHAGYATVA című nagy sikerű olasz filmszatíra felújítását. Egy szicíiai házasság . .. Rendezte: PIETRO GERMI. Főszerepben: Stefánia Sandrelli, Saro Urzi. Játssza: Tata, Tó: VII. 26—29. Oroszlány, Ady: vn. 30—vm. 1. Alekszej Moroz rendezésében A VÖRÖS PECSÉT című színes, szovjet ifjúsági filmet. Legenda két bátor fiúról az oroszországi polgárháborús időszakból. Főszerepben: Vagyik Sumejko, Vologye Csubajev. Játssza: Ács, Szikra: VII. 26—27. Tatabánya, Szabadság: VII. 29—30. Kisbér, Kossuth: VII.31—VIII. 1. Wim Wenders rendezésében: AZ AMERIKAI BARÁT című színes amerikai lélektani krimifilmet. Történik: New Yorkban, rizsban és Hamburgban . . . PáFőszerepben: Brúnó Ganz és a világhírű Dennis Hopper. Játssza: Oroszlány, Ady: VII. 26—29. Tata, Tó és Kert: Tarján, Béke: VII.30—VIII. 1. VII. 29—30. Lino Ventura és Jacques Brel főszereplésével a BAJKEVERŐ című színes francia—olasz filmvígjátékot. A merénylet elháríthatatlan akadálya . . . Rendezte: Eduard Mollinaro. Játssza: Tatabánya, Bányász: VII. 26—27. Ács, Szikra: VII. 28—29. Dorog, Otthon: VII. 30—VIII. 1. Donatasz Banionisz főszereplésével a KENTAUROK I—II. című színes szovjet filmjét. Katonai puccs a köztársaság ellen . . . Rendezte: Vitautasz Zsalakjavicsusz. Játssza : ^’agyigmánd, Petőfi: Tatabánya, Bánjász:VII. 26—27. VII. 29—30. Sárisáp, Vörös Csillag: VI. 31—VIII. 1. 4288