Dolgozók Lapja, 1980. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-03 / 79. szám

Kossuth­-díjasok A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa hazánk felszabadu­­­lásának 35. évfordulója alkalmá­ból Kossuth-díjat adományozott: Csyurkó László, József Attila-dííjas írónak; Hornicsek László, Ybl Miklós; Ti­j­as belsőépítésznek; Kin­cses Veronikának, a Magyar Ál­lami Operaház Liszt Ferenc-díjas m­agán­énekesének; Kolozsvári Grandpierre Emil, József Attila­­díjas írónak; Mensáros László, Já­szai Mari-díjas színművésznek; Miller Lajosnak, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas ma­gánénekesének ; Perényi Miklós, Liszt Ferenc-díjas gordonkamű­vésznek; Pilinszky János, József Attila-díjas költőnek; Seregi László, Erkel Ferenc-díjas koreo­gráfusnak ; Szilágyi Dezsőnek, az Állami Bábszínház igazgatójénak; Vilt Tibor, Munkácsy Mihály-dí­­jas szobrászművésznek. „KIVÁLÓ MŰVÉSZEK” A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a szocialista kultúra­­ fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk fel­­szabadulásának 35. évfordulója alkalmából a ,,Magyar Népköztár­saság Kiváló Művésze” kitüntető címet adományozta Agárdi Gábor­nak, a Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színművészének: Avar Istvánnak, a Nemzeti Színház K­ossuth-díjas színművészének: Ba­logh István, Munkácsy-díjas gra­fikusművésznek: Békés András­nak, a Magyar Állami Operaház­­ Liszt Ferenc-díjas magánénekesé­nek: Fényes Szabolcs, F­rkel Fe­­renc-díjas zeneszerzőnek, Hor­váth Sándornak, a József Attila­­ Színház Jászai Mar­i-díjas színmű­­v z­én­ek , Jan­csó Miklósnak, a Ma­gyar Filmgyártó Vállalat Kossuth­­dí­a­s filmrendezőjének, Kékesi M­ár­ának, a Magyar Állami Ope­­raház Liszt Ferenc-díjas m­­agán­­táncosának. Kolon­its Ilonának, a Magyar Film­gyártó Vállalat Ba­lázs Béla-díjas filmrendezőjének: Kovács Andrásnak, a Magyar Filmsvá^tó Vá’’a]az Kossuth-díjas filmrendeap’-nek: Márkus L­ászló­nak, a Madách Színház Jászai Ma­­r’-d­ nas színművészének: Maros Rudolf, Erke’ Ferenc-düas ze­neszerzőnek : Molnár István koreo­­gr­áfum­r­a ír: Marxon Tész’ó Munká­cs Mihály-díj as szobrászművész­nek: Palcsó Sándornak, a Magyar Ál­lam­i Operaház Liszt Ferenc-dí­­jas magánéreke­sének: Pongrácz Péter, Liszt Ferenc-díjas oboamű­­vésznek: Szabó Vladimír, Munká­csy Mihály-díjas festő- és grafi­kusművésznek^ Tarján­ Ferenc, Liszt Ferenc-díjas kürtművésznek, Vámos Lászlónak, a Fővárosi Operettszínház Kossuth-díjas fő­rendezőjének. „ÉRDEMES MŰVÉSZEK” A ..Magyar Népköztársaság Ér­demes Művésze” kitüntető címet kapta: Balla Ferencné, Megyeri Gabriella, a Magyar Televízió ve­zető rendezője; dr. Baross Gábor, az Eötvös Művészeti Együttes Liszt Ferenc-díjas vezetője; Bozóky Ist­­vánné, Barta Mária, a Szegedi Nemzeti Színház színművésze; Be­nedek Árpád, a József Attila Szín­ház Jászai Mari-díjas rendezője; Béres Ferenc, Liszt Ferenc-díjas népdalénekes; Csákány Márta, Pannónia Filmstúdió Balázs Béla-­­ díjas szinkronrendezője; Demeter Hedvig, a Miskolci Nemzeti Szín­ház Jászai Mari-díjas színművésze; Domahidy László, a Magyar­ Ál­lami Operaház magánénekese; Fe­hér Miklós, a Vígszínház Jászai Mari-díjas díszlettervezője; Gaál­­ Éva, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas magántáncosa; Gábor Pál, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas film­rendezője; Gémes József, a Pannó­­­­nia Filmstúdió Balázs Béla-díjas rajzfilmrendezője; Gergely István, Munkácsy Mihály-díjas belsőépí­tész ; Győri Emil, a Pécsi Nemzeti Színház Jászai Mari-díjas színmű­vésze; Hara László, Liszt Ferenc­­díjas fagottművész; Haumann Pé­ter, a Madách Színház Jászai Ma­ri-díjas színművésze; Horváth Ti­vadar, a Vidám Színpad Jászai Mari-díjas színész-rendezője; Kaesz Gyuláné Lukács Kató, gra­fikusművész ; Kalmár Magda, a Magyar Állami Operaház Liszt Fe­­­renc-díjas magánénekese; Kiss- Roóz Ilona, Munkácsy Mihály-díjas keramikusművész; Kiss Sándor, Munkácsy Mihály-díjas szobrász­művész ; Kurt­ág György, Kossuth­­díjas zeneszerző; Lehoczky Éva, a Magyar Állami Operaház magán­énekese; Lengyel György, a Ma­dách Színház Jászai Mari-díjas rendezője; Luzsicza Lajos, Munká­csy Mihály-díjas festőművész; Ma­gyar József, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas opera­tőr rendezője: Németh József, Munkácsy Mihály-díjas festőmű­vész: Németh Sándor, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművésze: Pécsi Ildikó, a Rad­nóti Miklós Színpad Jászai Mari­­díjas színművésze: Plesnivy Ká­roly, Munkácsy Mihály-díjas go­belintervező iparművész; Rados Ferenc zongoraművész; Ragályi Elemér, a Magyar Filmgyártó Vál­lalat Balázs Béla-díjas operatőre; Szécsényi Ferencné, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla­­díja­s vágója; Tordy Géza, a Víg­színház Jászai Mari-díjas színmű­vésze; Tréfás Györgry, a Debreceni Csokonai Színház Liszt Ferenc-dí­­jas magánénekese. JÓZSEF ATTILA-DÍJASOK: Reh István költő. Csanády János köl­tő. Csurka István író. Mátyás kritikus. Görgey Domokos Gábor író, műfordító. Győre Imre köl­tő. L­ázár István író, Szepesi At­tila költő. ERKEL FERENC-DÍJASOK: Feuer Mária, a Muzsika c. folyó­­irat felelős szerkesztője. Hidas Frigyes zeneszerző. Kocsár Miklós zeneszerző. dr. Körtvélyes Géza, a Magyar Táncművészek Szövet­sége főtitkára.. Simon Zoltán, a Nemzeti Színház zenei vezetője, dr. Vargyas Lajos népzenetudós. LISZT FERENC-DÍJASOK: Gei­ger György, trombita­művész. Jan­­dó Jenő zongoraművész. Matuz István fuvolaművész. Nagy János, a Magyar Állami Operaház ma­gánénekese. Szőnyi Nóra, a Ma­gyar Állami Ope­aház magánéne­kese. Tokody Ilona, a Magyar Ál­lami Operaház magánénekese. JÁSZAI MARI-DÍJASOK: Ando­­rai Péter, a Népszínház művésze. Balogh Zsuzsa, a Budapesti Gyer­mekszínház színművésze. Bodnár Erika, a Nemzeti Színház színmű­vésze. Bor József, a Győri Kisfa­ludy Színház rendezője. Donnert Károly, a Magyar Cirkusz és Va­rieté artistája. Gálvölgyi János, a Thália Színház színművésze, Hámori Ildikó, a Thália Színház színművésze, Hegedűs D. a Vígszínház színművésze, Géza, Ko­vács Zsuzsa, a Fővárosi Operett­színház színművésze, Paál István, a Szolnoki Szigligeti Színház ren­dezője, Pákozdy János, a Szolnoki Szigligeti Színház színművésze; Pataky Imre, az Állami Bábszín­ház színművésze, Pós Sándor, a Magyar Rádió rendezője. Radnóti Zsuzsa, a Vígszínház dramaturgja: Sándor János, a Kecskeméti Ka­tona Józ f Színház Timár Béla, a Madách rendezője; Színház színművésze. BALÁZS BÉLA-DÍJASOK: Bed­­nai Nándor, Czipauer János film­­vágó, Deme Gábor dramaturg, Horling Róbert fotóművész, Kar­dos Ferenc rendező, Nagy József operatőr, Neményi Ferenc opera­tőr-rendező, Pásztor Erzsi színmű­vész, Vitézy László rendező, Wieber Marianna jelmeztervező. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJASOK: Borbás Tibor szobrász- és érem­művész, Dienes Gábor festőmű­vész, Diószegi Balázs festőművész, Fürtös György keramikusművész, Horváth György művészetkritikus, Minya Mária iparművész, mikus, Molnár Árpád ipari kera­for­matervező, Nagy Gábor festőmű­vész, Paizs László szobrászművész, Szabados János festőművész, Ve­­rebi Sándorné nyomottanyag-ter­vező, Veszprémi Imre szobrász­­művész. DOLGOZOK LAPJA 11­ magyar film Államunk és társadalmunk sokat tesz az öregekért. A segítség egyik intézményesí­tett tém­ája, az öregek nap­közije, messze határainkon túl, meg a fejlett tőkés or­szágokban is, nagy elismerést vált ki, sokan jönnek hozzánk a tanulmányozására. Szépen fejlődik a házi szociális gon­dozás is, az ápolásra, ellátás­ra szoruló öregek pártfogása. Ennek ellenére sok még a gond, a tennivaló. Dárdai Ist­ván, és Szalai Györgyi új film­je, a Harcmodor, arra hívja fel a figyelmet: a törődés, gondoskodás ellenére is akad­nak még, főleg falun, nehéz né­ha embertelen körülmények kö­zött élő magányos, elhagya­tott öregek. Egy csupaszív, tettre kész­, érzékeny szociális lelkiismeretű főorvosasszony elhatározza, otthont épít a magukra öregeknek, maradt, ellátatlan ha másként nem megy, társadalmi összefogás­sal, üzemek, szövetkezetek se­gítségével. Sikerül is támogatókat ta­lálnia, felépül az otthon, be­költöznek az öregek. Néhá­­nyuknak azonban, köztük a főorvosasszonynak is, súlyos erkölcsi és politikai megráz­kódtatásokat kell közben el­szenvedniük, egyikük fizikai­lag is megrokkan. Mert a fel­sőbb szervek előbb magukra hagyják őket, később külön­féle módon akadályozzák ön­zetlen munkájukat, végül ma­guknak sajátítják ki a kezde­ményezés sikerét. Eközben tá­rul fel a „harcmodor”: bizo­nyos vezetők és hivatalok me­revsége, emberi kicsinyessége, bürokratikus tehetetlensége, alaptalan gyanakvása, hata­lomféltése, kiskirálykodása. S ami ezzel együtt jár: a vélt ellenfelek ellenségnek való beállítása az erkölcsi és poli­tikai rágalmazás, lejáratás, fenyegetés, nyomás. A film az otthon ünnepé­lyes fölavatásával ér véget, mégis keserű szájízzel osz­lanak szét a példás társadal­mi összefogás résztvevői és a róla készült film nézői is; meglehet, hogy a szinte cso­dát művelő főorvosnő és egyik-másik segítője még kí­nos következményekkel szá­molhat. Mert a „harcmodor” ugyan lelepleződött, ezúttal csődöt mondott, de változat­lanul tovább él némelyek gyakorlatában. Jelentős mondati­valójú film, napjaink egyik súlyos torzulását tárja föl. A tatabá­­­nyai Turul moziban, a má­sodik vetítési napon, mégis nagyon kevés volt a néző, kö­zülük is többen már vetítés közben vagy a szünetben el­távoztak, alig néhányan tar­tottak ki végig. Nem hiszem, hogy ez a po­litikai közöny jele volna. In­kább a film maga, az alkotók módszerei okozták a sikerte­lenséget. Úgy vélem, elsősorban a terjedelem riasztó. Három óránál is több vetítési időt kevesen tudnak elviselni. Nem vonzó az sem, hogy színészek nélkül, amatőrszereplőkkel ké­szült a Harcmodor. Bármi­lyen jók a kiválogatott ama­tőrök, alulmaradnak a tehet­séges, vagy vonzó külsejű filmszínészekkel szemben. A sztár, a milliók kedvence — nem lényegtelen, elhagyható eszköze a filmbeli hatálkel­­tésnek. A hagyományos mon­tázstechnika, a hatásos dra­maturgiai felépítést feloldó dokumentarista túlrészlete­­zettség sem­ alkalmas a figye­lem lekötésére és ébren tartá­sára. Hiányoznak a tűmből a lényegi lehetőségeihez tar­tozó technikai trükkök is: a színes filmben csupán az el­­színtelenedő nyomorképek­ ütik szíven a nézőt, alkotó képzeletét, fantáziáját semmi­vel sem gyújtják fel, nem képesztik el, nem tréfálják, nem ijesztik meg, nem ját­szanak vele. A szerzők tudatosan mon­danak le minderről, új mód­szereikhez és eszközeikhez új közönséget is keresnek. Tud­ják, hogy ehhez új forgalma­zási mód is kellene. Való igaz: pártfőiskolák, tanácsi dolgozók, diákok, pártmunká­sok, KISZ-szervezetek kisebb­­nagyobb csoportjainak vetít­­­ve és eszmét a vetítés utáni vitában nagyobb cserélve, valószínűleg hatást tehetne film. Kétséges azonban, hogy a nagyobbat és hasznosabbat-e, mint a jó „mozifilm”. Hasonló témával annak ide­­­jén nagy sikert aratott a „Megszállottak” a „Nehéz em­berek”, a „Falak". Már a cí­mük fogalommá vált, tükrö­zött magatartás-modelljük kö­vetendő példává. A „meg­szállott” főorvosasszony a „Harcmodor” kockáin való­színűleg nem válik ilyen ele­ven mozgató erővé. Nagy kár, elszalasztott le­hetőség. Igaz, a film a televí­zióval koprodukcióban ké­szült, valószínűleg tehát csakhamar a tévé is vetíti. Nagy kérdés azonban, hogy a televízió is hogyan bírja el ezt a terjedelmet, képes lesz­­e milliókat a képernyő elé csalogatni? S ez egyúttal föl­veti a kérdést: jó úton kere­sik-e az ugyancsak „megszál­lott" filmalkotók a filmkészí­tés, a nézőkkel való kapcso­latteremtés új útját. Jó néhány hazai rendezőnk és számos külföldi filmművész mai gyakorlata azt bizonyít­ja: a jó „mozifilm­’ nemcsak tömegsikert képes elerni ma is, de kiválóan alkalmas a ha­ladó politikai mondanivaló, a hatékony társadalmi mozgósí­tás közvetítésére is. Elég, ha csupán Milos Forman két filmjére utalok: kukk­ fészkére és Száll a ka­a Hair (Haj), vagy a tévében látott francia filmre, (amely a bur­­zsoá politikai „harcmodor” aljasságát leplezte le a por­nófotókkal való manipuláci­ókkal). Talán ideje volna már el­gondolkozni azon is, miért egyre nyilvánvalóbb, hogy mai magyar film legfőbb mi­n­tériája az eszmei gyengeség és a dramaturgiai gyatraság —, s ezt évek óta miért kéri hiába számon a kritika? A „Harcmodor” kapcsán is fölvetődik: a társadalmi erők miért nem tanácsi képviselőik útján próbálják érvényesíteni jó elképzeléseiket, miért nem a falusi, járási, megyei " ta­nácstagok meggyőzésével kezdik munkájukat? Miért nem politikai eszközökkel har­colnak, miért partizántevé­kenységet folytatnak? És az itt esetleg feltáruló tapaszta­latok, az itt kialakuló „harc­modor” — demokratikus, ha­tékony, cselekvő politizálás és netán az érvényesülését gátló hatalmaskodás nem lett vol­na-e érdekesebb és nagyobb hatást kiváltó, mint a jó és tettrekész emberek hadako­zása a silányak, tehetetle­nek, hitványak ellen? Homoródi József HARCMODOR Tallózás a színházi programban Táncegyüttes Abháziából A tatabányai Népház áp­rilisi programja változatos színházi kínálatot jelez — a „nagyszínházi” produkciók mellett több kamaraproduk­­ció, előadóest igér- különle­gességet a színház barátai szá­mára. Április 3-án, csütörtökön este 17 órakor felszabadulá­si ünnepi műsort mutat be a Bányász „A nagyvilágon Művészegyüttes e kivül.. címmel. Április 5-én, szom­baton este 19 órakor a Sa­­ratin Abház Állami Tánc­­együttes mutatkozik be Népházban. A Grúz SZSZK-­­ ban található Abház autonóm köztársaság a Kaukázus dél­nyugati részén terül el — s az E. Bebija vezette tánc­­együttes e táj folklórkincsét hozza majd hozzánk közel. Emeljük ki, hogy ismét vendégszerepel a Népházban a Nemzeti Színház együttese. Ezúttal ismét Csurka-darabot láthatunk majd — a Döglött aknák című vígjáték kerül­jínre. A kecskeméti Katona József Színház új produkció­ját hozza. Gyurkovits Tibor, Magyar menyasszony cí­mű groteszk komédiáját mu­tatja be. A Várszínház Shakespeare-művel szerepel, s az Amit­ akartok, avagy víz­­kereszt című vígjátékot két estén is láthatjuk. Monodrá­ma kerül színre a Radnóti Miklós Színpad produkciója­ként, William Luce Amherst szépe című darabjának sze­replője Pécsi Ildikó. A Kamaraszínházban ke­rül színb­e M. Vucetic Büféik, vacsora című monodrámája, Sütő Irén szereplésével. A Nemzeti Színház Életem cí­mű produkciójának pedig Csernus Mariann lesz a sze­replője . Jászai Mari alakja elevenedik majd meg a nagy színésznő híressé vált naplója tükrében. Külföldi vendégművész is szerepel a programban. A homokóra nyakában címmel Boráros Imre, a komárnéi Magyar Területi Színház mű­vésze tart előadói estet Folytatódik az amatőr szín­házi sorozat is. Április 25- én, pénteken este a kaposvá­ri Fonómunkás Kisszínpad és a tatabányai Bányász Szín­pad közös estjén groteszk ko­médiákat láthatnak az érdek­lődők.' Rádió- és tv-mű­sor 8.27: 8.46: 9.44: 10.05: 10.35: 11.05: 11.24 : 11.39: 12.35: 12.45: 13.59: 14.52: 15.10: 15.29: 15.56: 16.00: 17.07: 17.32: 18.15: 18.25: 18.30: Kb. 19.50: Kb. 20.50: 21.40: 22.20: 23.20: 0.10: 8.05: 8.20: 8.33: 9.30: 10.00: 11.27: 12.33: 12.55: 13.25: 14.00: 16.35: 17.30: 18.33: 19.56: 20.33: 21.30: 21.57: 23.15. KOSSUTH RÁDIÓ Romantikus kórusművek. Szerpentin. Az Ismeretter­jesztő Szerkesztőség órája. Muzsika Zsuzsika meséi. Hobbi-dominó. Cherubini: d-moll vonósné­gyes. Johann Strauss operettjei­ből. A járások jövője. Jókai Mór élete és kora. Könyvszemle. Zenemúzeum. Mindenki könyvtára. A Bart­ók-kórus énekel. Amatör együttesek műsorá­ból. Sosztakovics: e-moll trió. Útközben. Sorsfordító napok. n. Körmikrofon. Tito Gobbi operafelvételei­ből. Hol volt, hol nem volt. I­ Mai könyvajánlatunk. Esti Magazin. A zeneirodalom veiből. remekmű -Népi muzsika. Adottságok — lehetőségek. Antigone. Operarészletek. Emlékeztető — szimfónia. Melódiakoktél. PETŐFI RADIO Fúvószene. Tíz perc külpolitika. Sl­á­germ­ú­zeu­m. Népi muzsika. Zenedélelőtt. Hacki Tamás műsora. Mezők, falvak éneke. A pécsi stúdióban. Történelmi lecke . . . Válogatott perceink. Idősebbek hullámhosszán. Segíthetünk? Hétvégi Slágerlista.Panoráma. Mese a felnőtteknek. O­perettfe­­v­ételek. Nyelvrokonaink zenéjéből. A dzsessz a 70-es években. 3. MŰSOR 9.00: 10.35: Zen­ekari muzsika. Sanzonok sztereóban. 11.05: Vonósnégyes. 9.00: Húsvét. 12.00: Mozart: Lucio Silla., 10.50: Regina. Filmdráma. 14.23: Híres előadóművészek. 17.25: Don és Péter. Rövidfilm. 15.01: Az acélt megedzik. 17.30: Öt barát. Filmsorozat. ..öt 16.00: Zenei Lexikon. barát a vándorcirkuszban”. 16.20: Szabó Lőrinc és a muzsika. 17.56: Jó éjszakát, gyerekek. 16.52: Popzene sztereóban. 18 00: Ponciustól Pilátusig. 18.00: A Khyber-hágótól a Hor-18.30:•MI. muz-i szorosig. 39.00: Osztrák képek. 18.30: A munkád­al. 19.30: Tv-híradó. 19.05: Handel-művek. 20.15: Apám kis figurái. Film. 19.54: 20.15: Operaáriák. Versek. 21.50: Sporthírek. 20.30: 21.10: A dzsessz történetéből. Zenekari muzsika. 16.40: BUDAPESTI TV II. PROGRAM Egy év, apa nélkül. Film. 18.30: Hosszabbodnak a nappalok. Film. 16.20: Hírek. 19.00: Riportműsor. 16.26 : Gábor diák. Operettfilm. 19.30: Tv-híradó. 17.50: Suli-buli. Film búr Leszk. 20.15:Júdás. Film.­ 18.»: Reklám. *1.30: Húsvéti nagytakarítás.’ 18.10: Telesport. 18.35: öt perc meteorológia. 18.40: Tv-témna. 18.45: Esti mese. 19.00: Díszünnepség. 19.35: Tv-híradó 1. Kb. 21.00: Tv-film. 21.50: t­V-híradó 3. 22.00: Olivér:­Film­musical. 2. MŰSOR 20.00: öt perc meteorológia. 20.06: Móricz Zsigmond: Rokonok. 20.56: Tv-híradó 2. POZSONYI TV 8.55: Hírek. 9.00: Iskola-tv. 9.30: Tudományos kommunizmus. 10.00: Lövés a szilváskertben. Ju­goszláv film. 11.00: Napjaink hősei. Publiciszti­kai műsor. 11.20: A kassai kormányprogram. 11.45: Hírek. 16.10: Iskola-tv.. 16.30: Hírek. 16.45: Egy századparancsnokról. Portréfilm. ILOO: Pionírhíradó. 17.20: Pionírmagazin. 18.00: A Jezerka Stúdió műsora. 18.40: Esti mese. 18.50: Időj­á­rásjelen­tés. 19.01­: Tv-híradó 1. 19.30: Találós kérdések. Zenés szó­rakoztató műsor. 20.10: Arany angolnák Tv-játék. 21.35: Tv-híradó 2. 22.05: A rendőrség naplójából. 22.10: a helyes anyagtárolásról. 22.35: Hírek. 2. MŰSOR 17.50: Hírek. 18.05: Olimpiai vetélkedőműsor. 18.55: Felkészülés a Spartakiádra. 19.00: Orosz nyelvtanfolyam 19.30: Budapest. Rövidfilm.­­ 19.50: Két kongresszus között. 20.15: A néma dosszié. Magyar film. 21.50: Új pa*~tok között. Dokumen­tumműsor. 22.90: Budapest szórakozik. 22.50: Tv-híradó 1. BÉCSI TV 1980. április 1. esfitSrtBfc BÉKEIDŐ Vitézy L­ászló színes, doku­mentum-játékfilmje. Mennyire szabadultunk saját nyűgeinktől? Békeidőben is dúlhat harc. Bemutató: Esztergom, Petőfi: IV. 3—6. Tatabánya, Turul: IV. 8—9. BARNABAS, A SÁRKÁNY A kutyaszorítóba került király fele országát és lánya kezét ígéri annak, aki elbánik a sár­kánnyal. Színes, lengyel mesefilm-össze­­állítás. Megtekinthető: Tatabánya, Turul, IV. 8. FILMMÚZEUM: LEPKEGYŰJTŐ Rendezte: B. Wyler. Az ingerlő női nyak. Szerelem? — Izgalom — halál. Bemutató: Tatabánya, Turult II. 7. Filmbarátok figyelmébe ajánljuk! MEGKÖZELÍTÉSEK Színes «vájd—francia film. Rend­ertet Michel Soutter. Főszereplők: Jean Louis Trlntfgnant, Delphine Seyrig, Lea Massart. Bizalmas vallomás, m átfejtett elánok, a ki nem mondott hí­vások . *• Láthatót Komárom, IV. 4. Tatabánya, Petőfi, IV. 5. Esztergom, Petőfi: IV. 6—8. Oroszlány, Ady: IV. 9—10. Tata, Tó: IV. 11—13. Bábolna, József Attila: Nyerges­újfalu, Viscosa:IV. M. IV. 16. A LOVAKAT LELÖVIK, UGYE? Maratoni táncverseny arénája Los Angelesben ... Színes amerikai film. Rendezte: Sydney Pollack. Főszereplők: Jane Fonda, Michael Sarrazin, Susannah York. Bemutató: Tatabánya, Turul: IV. Komárom, Jókai: Tatabánya, Petőfi: Esztergom, Petőfi: IV. Oroszlány, Ady: IV. Tata. Tó: IV. Bábolna, József Attila: Nyergesújfalu, Piscosa: Még megnézheti! A TAJGA CSÁSZÁRÁNAK VÉGNAPJAI Színes, szinkronizált, szovjet kalandfilm. Rendezte: Vlagyimir Szaruhanov. Főszereplők: Andrej Rosztockij, German Kacsin, Jurij Majnagasev. Az eldugott településeken még Iván Szolovjov, a „tajga csá­szára” uralkodik. Megtekinthető: Esztergom, Petőfi: IV. 3—6. Tatabánya, Turul: IV. 7—I. 14—16. IV. 18. IV. 19. 20—22. 23—24. 25—27. IV. 28. IV. 30.

Next