Dolgozók Lapja, 1980. augusztus (33. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

4 A középiskola—1980—8­1-ben Nem csupán sokféle szak­mai — de jó néhány társa­dalompolitikai, ideológiai kér­dés is szóba került a «megye középfokú intézményeit­­ irá­nyító igazgatók, pár­talapszer­vezeti és szakszervezeti tit­károk, KISZ-vezető, tanárok, szakfelügyelők hagyományos tanévnyitó tanácskozásán, amelyet kedden rendeztek Ta­tabányán, a megyei tanács székházában. A SZAKMUNKÁSKÉPZÉS ÚJ ÚTJAIN A megyei tanács művelődés­­ügyi osztályának tanévin­­dító értékelésében első helyre került ezúttal a szakmunkás­­képzők tevékenységének elem­zése. Részben, mert ez a­z is­kolatípus a szakmunkás- és szakemberképzés legfontosabb intézménye, így társadalompo­litikai és gazdasági jelentő­sége igen nagy, másrészt az új típusú képzés negyedszá­zados jubileumához érkezett, így a mérlegkészítés különö­sen időszerű. ..Prózaibb” oka pedig az, hogy a Munkaügyi Minisztérium 1977. évi fel­mérése nyomán az elmúlt tan­évben utóvizsgálat zajlott le, annak ellenőrzésére, vajon a párt-, az állami határozatok szellemében a kijelölt irány­ban halad-e a munka. Az összkép megnyugtató, még akkor is, ha az okta­tásügy e területén is bőven vannak gondok, ellentmon­dások. A beiskolázási arányok az országoshoz hasonlóan ala­kulnak — az általános is­kolát végzettek mintegy 40-45 százaléka jelentkezik szak­munkásképzőbe — de növeli ezt az arányt a szakmunkás­képzési célú szakközépisko­lákba felvettek száma is. Ja­vultak az oktatás tárgyi fel­tételei, körülményei. A 314-es intézet kisbéri részlegéhez a Gamma Művek korszerű műhelyt gyáregysége csatlakoz­tatott, a péliföldi vájártanu­lók Annavölgyön jobb körül­mények közé kerültek. Tata­bányán 20 tantermes szak­munkásképző épül — s elké­szültével több más intéz­ményben — így például az esz­tergomiban is csökkenhet a zsúfoltság — néhány szak­macsoport oktatásának át­helyezésével. Ellentmondás, hogy miközben a tatabányai szakmunkásképző kollégiu­mában van szabad hely — a bejárók aránya meghaladja az 53 százalékot. Ez pedig ked­vezőtlen, e tanulók „időmér­lege” rossz, hiszen a bejá­rással kevesebb idejük jut a tanulásra, pihenésre. Az utóvizsgálat sommázva azt állapította meg: a szak­mai elméleti és gyakorlati ok­tatás színvonalát az elmúlt években tovább javított a pedagógusok képzettségi szín­a vonalának emelkedése. Az új nevelési-oktatási do­kumentumok bevezetése fon­tos szemléletváltozást tett. Félresöpörte az újból ha­a nevelést feleslegesnek tekin­tő technokrata gondolkodás­­módot. Ennek ellenére a ne­velés hatékonyságát, a mód­szereket vizsgálva, sok­ még a tennivaló. Ugyancsak hogy a közműveltségi fontos­ tár­gyak — mindenekelőtt az anyanyelvi oktatás, valamint a matematika — nagyobb szere­pet, rangot kapjanak. Az oktatás korszerűsítésé­ben döntő fontosságú a szak­középiskolai hálózat megte­remtése — ezen belül a szak­munkásképzési­­ célú intéz­ménytípus létrehozása. Az 1979 —80-as tanévben 16 szakkö­zépiskola közül hétben folyt szakmunkásképzés. szeresen ez az utóbbi Termé­számára nem kis gondot típus je­lent a személyi és a tárgyi feltételek biztosítása, hiszen jól felkészült szakoktatók és jól felszerelt tanműhelyek — gépek, műszerek — kellenek. Ez ma még részben hiányzik, bár sokféle forrás, társadalmi segítség igénybevételével igyekezett a művelődésügyi irányítás a feltételeket meg­teremteni. Néhány eredmény. Jobb körülmények közé ke­rültek a tatabányai szakkö­zépiskolák, új szaktanterme­ket alakítanak ki a tatai Já­vorka mezőgazdasági szakkö­zépiskolába és ugyanott tan­műhelyt is létesítettek. A Péch Antal technikum épü­letéhez új, 8 tantermes iskola csatlakozik az új tanévben, — részben a vájárképzés, rész­ben a bányaelektro-lakatos­­képzés biztosítására stb. A szakközépiskolában is az új dokumentumok szellemé­ben folyik a munka a fel­ügyeleti vizsgálatok — a Pe­dagógusok tapasztalataira építve — alapos elemzését ad­ták a tankönyveknek is. AZ ALAPELVEK SZELLEMÉBEN A gimnáziumokban zajlott le talán a legharmonikusab­ban az új dokumentumok és az első tankönyvek bevezeté­sével kapcsolatos munka. A gimnáziumi oktatás és nevelés terve már a felkészülés stá­diumában is elismerésre ta­lált és nagy készség mutatko­zott az alap­elvek meg­valósítására. S bár az új el­sős irodalomkönyv körül or­szágos vita dúlt, a gimná­ziumban tanító magyar sza­kosok igyekeztek magukévá tenni a könyv szemléletét, és elfogadtatni azt a tanítvá­nyaikkal is, összegezve olyan vélemény alakult ki a magyar irodalom tankönyvről, hogy bár felfogása modern, de heti négy órában 14 éves ta­nulóknak lehetetlen a közre­adott anyagot megtanítani. Az irodalom elméleti anyaga nem elég rendezett, didakti­kailag tagolatlan — viszont nagyfokú szabadságot biztosít a tanár számára. Egyértel­műen jó vélemény alakult ki viszont a földrajz­ a törté­nelemkönyvről, az orosz, az angol nyelvkönyvről. A művelődésügyi osztály átfogó elemzése kitér a felada­tokra is. A legfontosabb, hogy az új tanügyi dokumentu­mok folyamatos bevezetésére szakmailag-pedagógiailag egy­aránt jól készüljenek fel a tantestületek. — g — ­0~ és tv-műsor 20­05 . 21.00: SZERDA KOSSUTH RADIO rész. OMÉK. Fűtől — fáig. I. Beszélni nehéz. Operaó­riák. Kis magyar néprajz. Tarka mese, kis mese. Timm­y-Tom. Válaszolunk hallgatóinknak. Zenekari muzsika. Ki nyer ma? Házunk tája. O­perasl­ág­erek. D­zsess­z me’­­ód­iá­k. Kóruspódium. Sass Sylvia operettfelvéte­lei. Winnetou. Kritikusok fórum­a. A Szovjetunió népeinek ze­néjéből. I.i felvételeink. Téemkágok. Riport. Verbunkosok, nóták. Hol volt, hol nem volt. 1. Könyvajánlat. 19.12:# Könyvpárbaj. 20.25: Ü.i felvételeink. Kölcsey Ferenc versei. M­a­g­y­aror­s­z­á­g—S­z­o­v­j­e­t­un­ió válogatott labdarúgó-mérkő­zés II. félidő. 21.50: Lajtha László: Soproni ké­pek. II. 22.20: Tíz perc külpolitika. Zeneka­ri m­uzsika. Közelkép — az ugratásról. Táncdalok. 8.25: 8.28: , 8.57: 9.09: 9.44: 9.49: 10.05: 10.27: 10.42: 12.20: 12.35: 12.50: 13.20: 14.32: 15.10: 15.30: Ifj. 10: 16.20: 16.36: 17.07: 17.32: 18.15: 18.25 22.30: 23.00: 0.10: PETŐFI RADIO 8.05: O­neresthárm­aso­k. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. 11.30: A Szabó-család. 13.00: Népdalok. 12.38: Tánczenei koktél. 13.20: Tolmácsok. Riport. 1­3.30: Színes szőttes. 13.45: Kettőtől négyig . . . ifj.OO: Szóból ért az ember. 16.40: Sammy Davis énekel. 17.10: Külföldről érkezett... 17.30: Ötödik sebesség. 18.33: Könnyűzenei Olimpia. 19.0­­3: Könyvismertető. 19.12: A beat, kedvelőinek. 20.00: Magyar­ország—Szovjetunió labdarúgó-mérkőzés I. fél­idő. 20.45: ^auózás a világ étlapjai­ban. 21 05: r’O-fifiO. 23.15: Miljut­yin operettjeiből. 3. MŰSOR 9^: Katedra. o ?A: Farok1­­ versenyművek. 10 19: Oner?ár­ák. 1 n. ; rwc.a.s< 7 v­ételekből 1 ’ os: Tv­ricenlei körzeti stúdió, l­.off- Vnkális művek. Ka­me­razene. 19­05: Zenekari muzsika. 14.41: a nyíregyházi stúdió rokonra e’ott Szalay a Vom­tudós. * 15 f.i. p. ér»qi k­l­asszikusi muzsika. 15­57: Operákból. 16 49: élt földrész zenéje. Sri Lan­ka. 17.0­­0: r­ caikovszkij vonósnégyes. 17.37: Fin."verseny a Bécsi Rá­d­ióból. 1<. 05 • mn.tedua ys • onerpárií.ik. 'O­ i'-rowp<3T*ó­' magnóra. 9« 5$: Pe+er schreie­­d«testié. *1.34: Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd. BUDAPESTI TV 8.00: Továbbképzés pedagógusok­nak. 10.00: Óvodások filmműsora. (Sz) 10.20: Delta.­­ 10.40: Fehérnerrű­-hadművelet. Amerikai filmvígjáték. 12.35: Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedő. 14.40: Továbbképzés pedagógusok­nak. 16.05: Hírek. 16.10: Lépj olajra! kalandfilm. (Sz)Francia—olasz 18.15 :* OMÉK ’60. (Sz) 18.45: Staféta.­ Tíz perc ifjúság. (Sz) 18.55: Közönségszolgálat. 19.10: Tévétorna. (Sz) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 19.50: Magyarország—Szovjetunió válogatott labdarúgó-mérkő­zés. Közvetítés a Népstadi­onból. (Sz) 21.45: Fiatalok órája. (Sz) 22.45: Tv-híradó 3. (Sz) 2. MŰSOR 19.05: Nas Ekran — A mi képer­nyőnk. A Pécsi Körzeti Stú­dió műsora. 19.30: Tv-híradó. (Sz) 19.50: Leoncavallo: Bajazzók. Té­vévá­ltozat. (Sz) 20.55: Tv-híradó 2. (Sz) 21.15: Vasárnapi gyerekek. Len­gyel film. (Sz) POZSONYI TV 9.00: A legszebb szemű menyas­­­szony. Mesefilm. 10.26: A trombita dala. Tv-játék. (Isim.). Hírek. Pionírok műsora. Kelet-szlovákiai magazin. A hét könyvei. (Iám.). Találkozó a síneken. Doku­mentum m­űsor. A rendőrség naplójából. Vetél­ked­őm­űsor. Esti mese.­­ 19.20: Időjárásjelentés. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A palesztinoknak joguk van az életre. Szovjet dokumen­tumfilm. Szórakoztató műsor. Publicisztikai műsor. Tv-híradó. összeállítás a Labdarúgó Li­ga mérkőzéseiről. 23.30: Hírek. 16.15: 16.30: 17.25: 17.55: 18.00: 18 20: 18.25: 19.10: 7. MŰSOR 20.00: Berlin—Prága ünnepi hang­verseny. 20.56: A föld­eleges ember. Szovjet bűnügyi film. 2­2.35: Orvosi tanácsok. 25.45: Tv-híradó. BECSI TV 20.40. 21.20. 22.00: 22.30: 9.00: Kicsinyek műsora. 9.70: Ország és emberek. 16. 00: Ala­din és a csodalámpa. Rajzfilm. mik­ 15.00* nhaNie Bubbles. Film. Sándor 17.00: Kicsinyek műsora. 17.20: Bácsikám a Marsról. 17.55: Jó éjszakát gyerekek. 18.00: Flam­bards. Filmsorozat. 18.30: MI.­IP. oo: Osztrák képek. 19.30: Tv-híradó. 20.15: A Hubertus kastély. Film. II. PROGRAM 18.30: Hiúsági magazin. 19.70: Tv-híradó­ 29.15: Centrál kávéház. 22.20: Ártatlanok, piszkos kézzel. Filmdráma. DOLGOZOK LAPJA 1980. augusztus 21. szén Csaknem ezerkötetes Helfism­­ereki gyűjtemény a lemárom­ii könyvtárban Sok muzeális értékű ritkaság A KOMAROMI Jókai könyvtárban jelenős szerepe van a gazdag helyismereti anyagnak.. A gyűjteményben a követ­kező fontosabb dokumentumok kaptak helyet: könyvek, pe­­riodikumok (újság, folyóirat), kivágatok,­­ aprónyomtatvá­nyok, térképek, kották, kéz­iratok, mikrofilmek, hangdo­kumentumok (egy-egy ünnep­ség magnófelvétele stb.) má­solatok. Nagyon fontos a helyi in­tézményekkel, szerveikkel való együttműködés. Az iskolák honismereti szakköreinek tag­jai és a helytörténeti-honis­mereti kutatásokkal foglalko­zó pedagógusok pályamunkáik egy példányát a könyvtárnak ajándékozzák. A közgazdasági szakközépiskola, a gyors- és gépíróiskola segítségével ké­szült el e gyűjtemény külön­­katalógusa is. Gépíró órá­kon 20-25 írógépen másolták a tanulók a több ezernyi ka­talógus céduláit. A helyismereti- és Jókai­­gyűjtemény bemutatása rész­ben azt a célt is szolgálja, hogy minél többen meg az itt található ismerjék anyago­kat, másrészt, ha régi doku­mentummal rendelkeznek, ajánlják fel megvásárlásra, hiszen ezek méltó helyre ke­rülnek a könyvtárban, ahol megőrzik azokat az utókor számára.­A csaknem ezerkötetes gyűjtemény dokumentumait részletes ismertető, katalógus mutatja be. Nem csupán szer­ző cím és tartalom szerint, hanem a folyóiratokat, gyűj­teményes köteteket (emlék­könyvek, évkönyvek stb.) tar­talomjegyzékük alapján is si­került feldolgozni. Könn­yen tanulmányozhatók például az Új Forrás megyei­ folyóirat Komáromra, illetve a járásra vonatkozó cikkei. Csaknem öt­ven tanévről sikerült komá­romi iskolai értesítőt össze­gyűjteni. A legrégebbi 1878- ban adta ki a Pannonhalmi Szent Benedek-rend Komáromi Katholikus Kis­ Gimnáziuma. Ezek nagy részében található egy-egy — helytörténeti szem­pontból érdekes — tanul­mány, amelyeket szerző, cím és téma szerint külön is bemutat a katalógus. A történelmi tárgyú mű­vek három nagy csoportba kerültek: 1. Magyarország tör­ténete, 2. Komárom megye, 3 Komárom története. Csak ízelítőül sorakoztassunk itt fel a Komárommal kapcsola­tos könyvek, gyűjtemények, tanulmányok címét (a kötetek között sok szerzőjét a rit­kaság is). Holéczy Mi­hály: Rév-Komáromnak Es­mer­tetéje; — Komárom és Esztergom vármegyék múlt­ja és jelene; — Jókai Mór és szülővárosa; — Kecs­kés László­ , Komáromi mesterségek; — A mi ha­zánk, — Lehár Ferenc; — Ko­márom város rövid története; — Komárom vármegye és Komárom szabad királyi vá­ros; — Kecskés László: Ko­márom története; — A Ko­márom vármegyei és Városi Múzeum Egyesület Értesítője; — Takáts Sándor: A komáro­miak a diplomácia szolgála­tában; — Komáromiak a 16. században; — Mócsy András: Pannónia a késői császárkor­ban; — Komárom és közvet­len környéke a népvándorlás előtti időkben; — Takáts Sándor: Lapok egy kisváros múltjából; — Jászay Pál: A szőnyi béke 1627; — Thury Etele: A révkomáromi ev. ref. egyház története; — Magyary Szulpic: Rév-Komárom tö­rekvései a szabad királyi vá­rosi jog elnyeréséért; — Ada­tok a komárom Szent András templom történetéhez; — Or­­tutay András: Komárom és Esztergom városok gazdasági viszonyai a XCVIII—XIX. szá­zad fordulóján; — Ambrus Béla: Magyarország papírszü­k­­ségpénzei Komárom, 1849; — — Márkus László: Guyon Ri­chárd; — Szénássy Zoltán: Klapka György; — Szin­­­nyei József: Komárom 1848— 49-ben; — Klapka György: Emlékeimből; —■ Bárdos László — Piskolti Béla: Ko­márom az 1848—49. évi sza­badságharcban; — Prokopp Gyula: Komárom városképe a XVIII. szd. első feléből — Szi­nnyei József: Sajátkezű feljegyzése 1862—1882: — Ha­zánk. Történelmi közlöny 1887. évi számai; — Gombkötő Gá­bor: a Komáromi Lenárugyár története 1904—1979; — Bár­dos László István: Komáromi magánakció; — Testvériség: A komáromi magánakció ese­ményei; — Érsek János: Ko­márom légibombázása a 2. vi­lágháború alatt; — Komárom város Tanácsi­ Híradójának ün­nepi melléklete a felszabadu­lás 30. évfordulójára. GYŰJTEMÉNYÉS­zi kötetek is jelentős életraj­szám­ban fellelhetők a honismere­ti anyagban — az egyéni élet­rajz-kötetek, írások bőségét jelzi, hogy a Jókai Mórról csaknem nyolcvan szerző írt kisebb-nagyobb tanulmányt. 114 db századforduló előtti könyv legrégebbi darabja csaknem 330 éves. 1651-ben Bécs­ben adták ki és a ko­máromi erőd parancsnokának ajánlja a szerző. A 18 első ki­adású Jókai kötet között talál­ható a nagy romantikus éle­tének első műve is, az 1846- os Hétköznapok (Bővebbet a Dolgozók Lapja 1979. július 26-i számában.) Az 1705-től működő ko­máromi nyo­mda termékei kö­zül mintegy száz db eredeti könyv, újság, plakát talál­ható 1945-ig. A legrégebbi ezek közül az 1746. évi „a ko­máromi Schmid Miklós Já­nos nyomása szerint, aki pol­gár és nyomdász”. Az 1783-as Szt. írás teológiája és az 1789- es Mindenes Gyűjtemény után egyre több magyar nyelvű könyv hagyta el a nyomdát NAGYON érdekesek a sza­badságharc idején itt nyomta­tott kiáltványok, felhívások. Pl.: „Szózat Komárom rendít­hetetlen várából a feldunai hív magyar néphez!” — „Komá­rom várának megadása, kö­vetkező feltételek alatt!” stb. A Hírlapok eredeti példányai és a mikrofilmmásolatok 1880. évtől napjainkig nyúj­tanak tájékoztatást. Az 1898- as évről például három perio­dika is van: Komáromi Hír-’ lap, Komáromi Lapok, bér és Vidéke, 1908-ból Kis­öt: Komáromi Lapok, Komárom és Vidéke, Komáromi Hírlap, Komáromi Újság, Tata és Tóváros. A Komáromi Lapok utolsó száma 1944. december 16-án jelent meg. Fél évvel ké­sőbb 1945. június 9-én indult megyénkben a felszabadulás utáni időszak első hetilapja — a Dolgozók Lapja elődje — a Szabad Esztergom. A Dolgozók Lapja és a Népszabadság minden évfolyamának eredeti példányával rendelkezik a komáromi könyvtár. Az anyag egy részét képező Jókai Gyűjteményről 338 té­telt tartalmazó füzet-kataló­gus jelent meg az­­ elmúlt évben a nagy író halálának 75. évfordulójára. A könyvtár vezetése tervezi, hogy az anyagi lehetőségek függvényé­ben a közeljövőben a gyűjte­mény többi részéről is hason­lót jelentet meg — ezzel is se­gítve a honismereti mun­kát ... Hegedűs Béla a Jókai könyvtár vezetője Tv-előzetes Az olasz írónő. Natalia Ginzburg, eredetileg színpad­ra szánt alkotásának főszerep­lője Giuliana. A lány vidéki otthonából a fővárosba, Ró­mába szökik, hogy szeren­csét próbáljon Hivatás nélkül, céltalanul bol fongva keresi a „nagy álmot”, egy igazi part­nert. A köznapi történet — amely akár Budapesten is ját­szódhatna — hűen tükröz­­kallódó vidéki lányok sorsát, a a sebtiben kötött kapcsolatok gyorsan bomló házasságok szá­­­munkra is ismerős történetét A „Jókedvemben vettelek el" című tévéjátékot csütörtökön Kallódó vidéki lányok 20.40-kor mutatja be a televí­zió. Az „Emberi torpedód” című japán film a második háború idején játszódik. világ­Fő­szereplője a japán hadsereg kadétja. Csoportjukat egy kü­­lönleges támadó alakulat tag­jává fogadják. Szinte isten­ként tisztelik őket, nedig ..csak” emberek szeretnének lenni. A fiú hol egy földbe ásott üregben, hol a tengeren várja az ellenséget. A háború véget ér, de a ka­dét csak hetekkel később sze­rez erről tudomást. Kihachi Okamoto filmjét szombaton 22.25 órakor láthatjuk. A nyár folyamán — la­punkban is beszámoltunk róla — Csenterics Ágnes rendező a tatai szabadtéri színpadon neves énekesek közreműködé­sével könnyűzenei műsort ké­szített. Ezt a hangversenyt láthatjuk vasárnap este az „Egy-két-há-négy ... zenéid című összeállításban. A Marlene Dietrich sorozat legújabb alkotását vasárnap 15:20 órakor vetíti­ a televízió. A film címe: „Asszony­lázadás” Vasárnap este olasz westernfilm kerül képernyőre „Hé, ba­rátom, itt van Sabata!” címmel

Next