Dolgozók Lapja, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám

4 - Papp Albert képei — a Nyevában Papp Albert Tatabányán élő festőművész, az Új Forrás cí­mű Komárom megyei irodalmi folyóirat képzőművészeti ro­vatának vezetője a közelmúlt­ban Payer István főszerkesz­tővel viszontlátogatást tett a leningrádi Nyeva című iro­­dalmi-művészeti-társadalom­­politikai folyóirat szerkesztő­ségében. Mint ismeretes, a két folyóiratot évek óta kapcsolat, testvéri együttműködés fűzi egymáshoz. A testvérlapok szerkesztői rendszeresen ellá­togatnak egymáshoz, ismer­kednek barátaik munkájával. Papp Albert látogatása al­kalmából a Nyeva múlt évi, decemberi számában bemutat­ta a megyénkben élő festőmű­vészt. Művészeti mellékletként at olajfestményét közölte: a Fények (színesben) és árnyé­kok, A piros blúzos nő, Havas házak, a Kemendi házak és a Tardosbányai asszony címűe­ket. (A képek színes repro­dukcióit Jusztin Tibor készí­tette.) A Nyevában közölt ké­pek a művész 1977. évi bu­dapesti (Fényes Adolf terem) és múlt évi tatabányai (Kerns­­tok-terem) kiállításán is sze­repeltek. Papp Albert festmé­nyei elé­ Payer István, az Új Forrás főszerkesztője írt eliga­zító sorokat. Ebben többek közt elmondja, hogy a művész hosszú évek óta a bányászvá­rosban él és alkot, vásznain kortársaink jelennek meg rea­lista ábrázolásban. Papp Al­bert művei a dolgozó embe­rek, a mai változó falu világát vetítik elénk meggyőzően, ma­gas művészi színvonalon. Ed­dig többek közt. Esztergomban, Győrben, Tatán, Székesfehér­várott, Dorogon és más váro­sokban volt önálló kiállítása. Mint Payer István írja: ..örü­lünk, hogy a Nyeva olvasóinak lehetőségük adódik megismer­kedni Papp Albert néhány festményével.” Tardosbányai asszony című képe Kemendi házak Készül Magyarország irodalmi topográfiai adattára A Hazafias Népfront és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös vállalkozása Egyedülálló­ vállalkozásként megkezdődött a magyar iro­dalom és a magyarországi nemzetiségi irodalom helyi hagyományainak, azaz topog­ráfiai adattárának gyűjtési munkája. A széles körű mun­ka során több ezer kutatóra, mindenekelőtt a HNF honis­mereti és helytörténeti bizott­ságaiban tevékenykedők tár­sadalmi munkájára számíta­nak. A folyamatos gyűjtés eredményeképpen — ahogy azt Botka Ferenc, a Petőfi Irodal­mi Múzeum főigazgató-helyet­tese elmondotta : számba kí­vánják venni az ország min­den olyan építményét, művé­szeti emlékét, amely az irodalom alakjainak életéhez, munkásságához kapcsolódik. így például a majdan elké­szülő térképen Arany János­sal kapcsolatban feltüntetik a róla készült köztéri szobrokat is. Számba veszik azt is, hogy az írók-költők mely iskolákba jártak, s mely településeken fordultak meg hosszabb-rövi­­debb ideig. Természetesen sok, már ismert és rendszerezett emlék is a kutatási anyagokba kerül, de ugyanakkor számol­nak még felfedezetlen, vagy már az idők homályába ve­szett emlékek feltérképezésével is A múzeum és a HFN vál­lalkozása megyénket hangsú­lyozottan érinti, hiszen mint közismert, több nagy író, költő, többek közt Pálóczi Horváth Ádám, Vörösmarty Mihály, UThary Kálmán, Takafe Sándor, Kultsár István, Jókai Mór, Ré­vész Béla, Babits Mihály, Féja Géza, Bányai Kornél élete­, munkássága kötődik Komárom megyéhez, így hát a topográ­fiai adattár elkészítéséhez minden valószínűség szerint a mi kutatóink — pedagógusaink, népművelőink, irodalmáraink — is hozzájárulnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum a gyűjtőmunkát elvileg irá­nyítja, s amikor egy-egy na­gyobb városban, megyében teljességében elkészül az anyag, segít a lektorálásnál és a kiadásban is. A lényegében hónapról hónapra, évről évre bővülő, készülő irodalmi to­pográfia lexikonban kama­tozik majd. E műben az érdeklődő településenként is megtalálhatja, hogy egy-egy faluhoz, városhoz az irodalom alakjai milyen kékkel kötődnek, tárgyi emlé­s fordítva: például a Czuczor Gergely cím­szó alatt felsorolják­­ mindazo­kat a településeket, ahol hosszabb ideig tartózkodott, illetve ahol emlékek maradtak fenn róla. Nem jelentéktelen az többlet, amit a gyűjtőmunka a a helytörténészeknek ad — hang­súlyozták a HNF helytörténeti albizottságánál. Az emlékek kutatása — s ezzel összefüg­gésben az adott író, költő munkásságának teljesebb meg­ismerése, illetve felelevenítése — erősíti a szülőhely, a szülő­föld szeretetét, végeredmény­ben­ a szocialista -bazafiságot» DOLGOZÓK LAPJA A közelmúltban Gazdaságosság és együttműködés A VEAB Könyvtártudományi Munkabizottságának ülése tartot­ta idei első ülését a VEAB Könyvtártudo­mányi Munkabizottsága. Ko­rábban Irodalomtörténeti, Nyelv- és Könyvtártudományi Munkabizottság néven műkö­dött. Átszervezését a Társada­lomtudományi Szakbizottság funkcionális működése folyto­nosságának biztosítása tette szükségessé. 1979. májusában így három önálló, külön prog­ramok alapján, új felelt irányításával tisztségei­működő bizottsággá alakult át. A gióhoz tartozó megyékből ré­g Fejér, Győr-Sopron, rom, Vas, Veszprém és Koma­Zala — közel 40 könyvtári szakem­ber a tagja. A VEAB székházában tar­tott ülésen az elmúlt másfél esztendő rövid értékelése sze­repelt, kiemelve az 1980. év két rendezvényét, a győrit, ahol a vendéglátó megye helyismereti munkájáról hangzott el bemutatóval egy­bekötött előadás és a tatabá­nyai, ahol viszont a társada­lomtudományi információval kapcsolatos kérdésekről, hetőségekről tanácskoztak.le­Az idei munkatervi javasla­tok a szakmai kapcsolatok ki­építése, s a gazdaságosság jegyében fogalmazódtak meg. Erre természetesen lesz majd a júniusban hatással meg­rendezendő könyvtárügyi kon­ferencia. Az 1981-re meghirde­tett pályázati témákat is — a javasolt kilenc közül lasztva a legjelentősebb kivá­né­gyet — a fenti elvek határoz­ták meg. Fontos lenne feldol­gozni a külföldi folyóiratok beszerzését, használatát és szerepének változását a ré­gió felsőfokú könyvtáraiban. (Ezzel kapcsolatban dő még, hogy sürgető jegyzeti­feladat a megyékben —, ahol még nem készült el — a külföldi műszaki folyóiratok lelőhely­jegyzékének összeállítása, párhuzamos beszerzések kikü­­­szöbölése céljából.) Hasznos lenne a pályázatok útján a megyei könyvtárak együttműködésének regionális hatását, szerepét és tapasztalatait is elemezni. Évek óta aktuális téma megy­ei közgyűjtemények tevé­­­kenysége, munkája, együttmű­ködése a megye kulturális ér­tékeinek feltárásában és ter­mészetesen ezzel párhuzamo­san a gyűjtőkörök konkrét el­határolása is. Az együttműködésnek me­gyénkben szép példái vannak, így az 1973-ban és az 1979-ben megjelent helyismereti lelő­hely-katalógusok, amelyek már jelzik a lehetőségeket­ kö­ve­­tő­en élénk eszmecsere alakult ki. A pályázatok díjazásával kap­csolatban olyan javaslatok elhangzottak, hogy a régióhoz is tartozó megyék is adnának pályadíjakat, segítve ezzel a szakbizottságot, ahová a leg­több pályázat érkezik, ezen túlmenően a megyei kutatók ösztönzését is szolgálva. Szük­séges egymás­­ munkájának jobb megismerése. Ebből célból készítik el többek közt a a kutatási katasztert. — tapolcai — Az előterjesztést | Információcsere és munkamegosztás Tudományos együttműködés Szerződés három szovjet kutatóintézettel HÁROM SZOVJET kutató- rését és­ az energiatakarékos­ságot szolgálja. A Belorusz Akadémia minszki Tudományos hő- és­­ anyagátadási intézetével a gyógyszeripari és a vegyipari anyagok szárításának, granu­­lásának hatékony új módszere­it keresik, és együttesen fej­lesztik ki az e célt szolgáló berendezéseket, is. Az Azerbajdzsán Tudomá­nyos Akadémia bakui Elméle­ti Kémiai Technológiai Intéze­tével olyan módszereket dol­goznak ki, amellyel majd to­vább korszerűsíthetik a meg­intézettel kötött együttműkö­dési szerződést a Magyar Tu­dományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató­ Intézete az 1981—85-ös esztendőkre. El­készültek a munkatervek is, amelyek közös vonása, hogy nemcsak az információcserét jelölik feladatul, hanem az egyes témakörökben a munka­­megosztást is. A témaválasz­tás fő jellemzője, hogy szoro­san kapcsolódik VI. ötéves tervünk gazdasági célkitűzé­seihez, a vegyipar hatéko­nyabb­­ termelését, korszerűsí­tévő vegyipari rendszerek irá­nyítását, és modellezéssel se­gítik a tervezést. A Szovjet Tudományos Aka­démia Általános és Szervet­len Kémiai Intézetével együtt foglalkoznak az anyagátadási folyamatok és kémiai reakciók intenzifikálásának lehetősé­geivel és az erre alkalmas ké­szülékek fejlesztésével. MINDHÁROM SZOVJET kutató intézettel közösen pub­likálják majd tudományos eredmén­yei­ket. Szénássy Zoltán I A Lukácsy Sándor így tárgyalja a szabadságharc I * • utáni évek munkásságát: „Jókai sokat írt a sza­badságharcról. Már 1850-ben egész kötetet szen­telt ennek a nagyszerű témának, s később is több re­gényben, novellában, cikkben állított emléket 48/49 honvédő hőseinek... Senki a magyar irodalomban a szabadságharc nagy nemzeti küzdelmének pátoszát nem tudta úgy kifejezni, mint ő . .. Jókai maga ké­sőbb úgy emlegette ezeket az írásokat, hogy azok a vesztett csatákat gyászoló nemzet reményének’ébren­tartására íródtak, azt sugallva, hogy nem pusztulhat el az a nép, mely ilyen hősöket szült, s ilyen elszántan küzdött szabadságáért” Zsigmond Ferenc az egyik legrégebbi Jókai monog­ráfia szerzője írja: „Jókai személyes élményei 1848. március 15-én kapcsolódtak bele a nemzeti élet dele­jes áramába, s jórészt ennek köszönheti azt a bűvös hatást, mely az elnyomatás idején megbecsülhetetlen, nemzeti jelentőségre emelkedett. Jókai egész hosszú éle­tén át soha többé nem tudott szabadulni az 1848/49-i szabadságharc átélt emlékeinek varázsa alól. Ezek nél­kül nem lehet­ Jókai írói egyéniségét kellőképpen meg­értenünk. Szükséges tehát, már itt mérlegelni a ma­ga egészében azt a döntő befolyást, mellyel a szabad­ságharc Jókai későbbi világnézetét —, hogy úgy mond­juk —, determinálta. ” Benedek­ Marcell szerint: „A gyásztól lesújtott, de már bátortalanul reménykedő nemzet elé varázsol­ta a múlt ragyogó képeit. A fiatalság lelkét tüzes vá­gyakkal töltötte el, az idősebbek emlékezetének szár­nyakat adott.” Regényeinek tárgyát főként a magyar történelem­­ből merítette. Műveit lapozgatva szinte kronológiai sorrendben haladhatunk végig történelmünkön. Bélványosvár — honfoglalás Törökvilág Ma­gyarországon — a török hódoltság kora, Lőcsei fehér asszony — kuruckor, kőszívű ember fiai — szabadság­harc. Figyelme és érdeklődése egyre Inkább a m­agasz­ f 1981. február 11., kedd Korda-sorozat a televízióban Folytatja a nagy filmmű­vészek életművét bemutató so­rozatát a televízió: Korda Sándor alkotásaival március 1-től, vasárnap csei­Jtanonként ismerkedhetnek meg­,az érdek­lődők. A Túrkevén született­­ mű­vész fiatalon, haladó szellemű újságíróként szerzett nevet magának; filmkritikusként kezdte pályafutását. Filmren­dezőként a tízes években tűnt fel. A Tanácsköztársaság ide­jén direktóriumi tag, a film­gyártás művészeti vezetője volt. Emiatt később el­ kellett hagynia Magyarországot. A húszas évektől Németország­ban, Hollywoodban, ban, majd Londonban Párizs­, dolgo­zott és számos film­vállalat alapítása, felvirágoztatása fű­ződik nevéhez. Sok irodalmi művet vitt filmvászonra, töb­bek között Mikszáth Szent Péter esernyője, Kálmán Jókai Mór, Az Aranyember című sze­gényét. Az angol filmipar markáns­ alakjaként, számon tartott Korda Sándor — mint produ­cer — nagy gondot fordított filmjei pompázatos kiállításá­ra, s elsősorban a kosztümös műfajt kedvelte. E filmjei kö­zül az 1933-ban forgatott Vill­’ Henrik magánélete címűt tű­zi műsorára a televízió. Az 5 részes sorozat további adásai­ban képernyőre kerül az 1936- ban készült Rembrandt, az 1941-es „születésű” Lady Ha­milton és az Eszményi férj, amely utolsó önálló rendezé­sében, Oscar Wilde színművé­ből 1947-ben készült. Bemu­tatja a televízió a Bagdadi tol­vaj című, Michael Powell rendezte filmet is, amelynek a producere volt Korda Sán­dor. Új balatoni útikalauz Megjelent­ a legújabb bala­­n­toni útikalauz, a Balatoni In*«*1n­téző Bizottság, a KPM Útin­­form és az Országos forgalmi Hivatal közös Idegen­­kiad­ványa. A 100 oldalas, színes nyomású kézikönyvet angol, francia, német, horvát, szerb,­ és magyar nyelven 100 ezer példányban bocsátotta­ közre az Idegenforgalmi Propagan­da és Kiadó Vállalat, tos múlt felé fordul. Írásait nem a siránkozó nosztalgia hatja át, hanem a múlt üzenetének tolmácsolása a jelen korhoz. Élővé és valósággá öltötte azt a gondo­latot, amit Vörösmarty így fogalmazott meg: „Tiszteld a múltat a jelenben, s tarts meg a jövőnek.” Az ötvenes években kétszer is Erdélybe utazok, arra a földre, amely a török világban is a nemzeti eszme gondolatát képviselte, és ahonnan a Kossuth —Klapka—Teleky, vezette emigráció jóvoltából a re­mény sugara világított. (A Kossuth, Klapka, és Tele­ky vezette Nemzeti Direktórium Törökországon és Ha­tásai földön keresztül tervezte Magyarország fölszaba­dítását.) Az ősi erdélyi városok: Kolozsvár, Nagy­­enyed, Gyulafehérvár, a tájak és emberek: Székelyföld, a havasi pásztorok, a Kárpátok égbenyúló csúcsai, mind megragadják élénk képzeletvilágát és a táj ih­letésében írja erdélyi tárgyú műveit: Bálványosvár, Erdély aranykora, A nagyenyedi két fűzfa, Szegény gazdagok. írói működését ő maga három korszakra osztja: az első kor 1843—1860-ig tart, s szerinte Petőfi és faran­­cia romantikusok hatása érezhető. Valóban ezen idő­szak párosul Petőfi és Arany által képviselt irányzat­tal a költészetben. A második időszak 1861—1880-ig tart. Ebbe a korszakba tartoznak főként a társadalmi tárgyú regényei. A harmadik, a záró időszak 1880-tól élete alkonyával záródik. Jókait 1876-ban a Petőfi Társaság elnökévé vá­lasztják, és ezen tisztségét megtartotta­­ haláláig. Mint a társaság elnöke mondotta 1880. június 8-án Kiskőrö­sön ünnepi beszédét a Petőfi Múzeum felavatása al­kalmával. „Üdvöz légy emlékezetes hajlék, aki Petőfit szület­ni láttad. Uj gazdád a magyar irodalom nevében üd­vözöllek. Mint a költőnek egykori pályatársa, a ma­gyar író és művészi kör számára birtokba veszem Pe­tőfi születési házát. Engedjétek meg ti, kik ez ünne­pélyes ténynek tanúi vagytok, hogy a vén pályatárs, a régi jóbarát, elmondja, amik e ház küszöbén belül lelke elé tódulnak. Ifjú koromban láttam Petőfit, mint m­int költőt mindig magam előtt jóbarátot, mindig mellettem — azóta hosszú idő múlt el, de a költő­ most is mindig előttem repül, a jó barát most is mellettem áll ... Az­ új gazda, aki ezt birtokba veszi, a magyar iroda­lom és művészet sem halandó. Élni fog az, míg csak magyar nemzet él, magyar míg áll, az pedig élni és állni fog, még ez a föld és esz az ég lesz. S ez új gaz­dának gondja lesz időtlen­ időkig, hogy ez a fiaitok épen maradjon, ha roskadoz, újra­ helyreálljon, soha el ne hulljon, hogyha a nagy szellem vissz­avágyik be­kalandozva a kerek világot, s az egek csillagképeit, ebben a csendes kis otthonban mindig megtalálja azt a helyet, ahol most is vissza zöng még az elnyugtató böl­csődei : Cserebogár, sárga cserebogár ...”

Next