Dolgozók Lapja, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
4 - Papp Albert képei — a Nyevában Papp Albert Tatabányán élő festőművész, az Új Forrás című Komárom megyei irodalmi folyóirat képzőművészeti rovatának vezetője a közelmúltban Payer István főszerkesztővel viszontlátogatást tett a leningrádi Nyeva című irodalmi-művészeti-társadalompolitikai folyóirat szerkesztőségében. Mint ismeretes, a két folyóiratot évek óta kapcsolat, testvéri együttműködés fűzi egymáshoz. A testvérlapok szerkesztői rendszeresen ellátogatnak egymáshoz, ismerkednek barátaik munkájával. Papp Albert látogatása alkalmából a Nyeva múlt évi, decemberi számában bemutatta a megyénkben élő festőművészt. Művészeti mellékletként at olajfestményét közölte: a Fények (színesben) és árnyékok, A piros blúzos nő, Havas házak, a Kemendi házak és a Tardosbányai asszony címűeket. (A képek színes reprodukcióit Jusztin Tibor készítette.) A Nyevában közölt képek a művész 1977. évi budapesti (Fényes Adolf terem) és múlt évi tatabányai (Kernstok-terem) kiállításán is szerepeltek. Papp Albert festményei elé Payer István, az Új Forrás főszerkesztője írt eligazító sorokat. Ebben többek közt elmondja, hogy a művész hosszú évek óta a bányászvárosban él és alkot, vásznain kortársaink jelennek meg realista ábrázolásban. Papp Albert művei a dolgozó emberek, a mai változó falu világát vetítik elénk meggyőzően, magas művészi színvonalon. Eddig többek közt. Esztergomban, Győrben, Tatán, Székesfehérvárott, Dorogon és más városokban volt önálló kiállítása. Mint Payer István írja: ..örülünk, hogy a Nyeva olvasóinak lehetőségük adódik megismerkedni Papp Albert néhány festményével.” Tardosbányai asszony című képe Kemendi házak Készül Magyarország irodalmi topográfiai adattára A Hazafias Népfront és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös vállalkozása Egyedülálló vállalkozásként megkezdődött a magyar irodalom és a magyarországi nemzetiségi irodalom helyi hagyományainak, azaz topográfiai adattárának gyűjtési munkája. A széles körű munka során több ezer kutatóra, mindenekelőtt a HNF honismereti és helytörténeti bizottságaiban tevékenykedők társadalmi munkájára számítanak. A folyamatos gyűjtés eredményeképpen — ahogy azt Botka Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese elmondotta : számba kívánják venni az ország minden olyan építményét, művészeti emlékét, amely az irodalom alakjainak életéhez, munkásságához kapcsolódik. így például a majdan elkészülő térképen Arany Jánossal kapcsolatban feltüntetik a róla készült köztéri szobrokat is. Számba veszik azt is, hogy az írók-költők mely iskolákba jártak, s mely településeken fordultak meg hosszabb-rövidebb ideig. Természetesen sok, már ismert és rendszerezett emlék is a kutatási anyagokba kerül, de ugyanakkor számolnak még felfedezetlen, vagy már az idők homályába veszett emlékek feltérképezésével is A múzeum és a HFN vállalkozása megyénket hangsúlyozottan érinti, hiszen mint közismert, több nagy író, költő, többek közt Pálóczi Horváth Ádám, Vörösmarty Mihály, UThary Kálmán, Takafe Sándor, Kultsár István, Jókai Mór, Révész Béla, Babits Mihály, Féja Géza, Bányai Kornél élete, munkássága kötődik Komárom megyéhez, így hát a topográfiai adattár elkészítéséhez minden valószínűség szerint a mi kutatóink — pedagógusaink, népművelőink, irodalmáraink — is hozzájárulnak. A Petőfi Irodalmi Múzeum a gyűjtőmunkát elvileg irányítja, s amikor egy-egy nagyobb városban, megyében teljességében elkészül az anyag, segít a lektorálásnál és a kiadásban is. A lényegében hónapról hónapra, évről évre bővülő, készülő irodalmi topográfia lexikonban kamatozik majd. E műben az érdeklődő településenként is megtalálhatja, hogy egy-egy faluhoz, városhoz az irodalom alakjai milyen kékkel kötődnek, tárgyi emlés fordítva: például a Czuczor Gergely címszó alatt felsorolják mindazokat a településeket, ahol hosszabb ideig tartózkodott, illetve ahol emlékek maradtak fenn róla. Nem jelentéktelen az többlet, amit a gyűjtőmunka a a helytörténészeknek ad — hangsúlyozták a HNF helytörténeti albizottságánál. Az emlékek kutatása — s ezzel összefüggésben az adott író, költő munkásságának teljesebb megismerése, illetve felelevenítése — erősíti a szülőhely, a szülőföld szeretetét, végeredményben a szocialista -bazafiságot» DOLGOZÓK LAPJA A közelmúltban Gazdaságosság és együttműködés A VEAB Könyvtártudományi Munkabizottságának ülése tartotta idei első ülését a VEAB Könyvtártudományi Munkabizottsága. Korábban Irodalomtörténeti, Nyelv- és Könyvtártudományi Munkabizottság néven működött. Átszervezését a Társadalomtudományi Szakbizottság funkcionális működése folytonosságának biztosítása tette szükségessé. 1979. májusában így három önálló, külön programok alapján, új felelt irányításával tisztségeiműködő bizottsággá alakult át. A gióhoz tartozó megyékből rég Fejér, Győr-Sopron, rom, Vas, Veszprém és KomaZala — közel 40 könyvtári szakember a tagja. A VEAB székházában tartott ülésen az elmúlt másfél esztendő rövid értékelése szerepelt, kiemelve az 1980. év két rendezvényét, a győrit, ahol a vendéglátó megye helyismereti munkájáról hangzott el bemutatóval egybekötött előadás és a tatabányai, ahol viszont a társadalomtudományi információval kapcsolatos kérdésekről, hetőségekről tanácskoztak.leAz idei munkatervi javaslatok a szakmai kapcsolatok kiépítése, s a gazdaságosság jegyében fogalmazódtak meg. Erre természetesen lesz majd a júniusban hatással megrendezendő könyvtárügyi konferencia. Az 1981-re meghirdetett pályázati témákat is — a javasolt kilenc közül lasztva a legjelentősebb kivánégyet — a fenti elvek határozták meg. Fontos lenne feldolgozni a külföldi folyóiratok beszerzését, használatát és szerepének változását a régió felsőfokú könyvtáraiban. (Ezzel kapcsolatban dő még, hogy sürgető jegyzetifeladat a megyékben —, ahol még nem készült el — a külföldi műszaki folyóiratok lelőhelyjegyzékének összeállítása, párhuzamos beszerzések kiküszöbölése céljából.) Hasznos lenne a pályázatok útján a megyei könyvtárak együttműködésének regionális hatását, szerepét és tapasztalatait is elemezni. Évek óta aktuális téma megyei közgyűjtemények tevékenysége, munkája, együttműködése a megye kulturális értékeinek feltárásában és természetesen ezzel párhuzamosan a gyűjtőkörök konkrét elhatárolása is. Az együttműködésnek megyénkben szép példái vannak, így az 1973-ban és az 1979-ben megjelent helyismereti lelőhely-katalógusok, amelyek már jelzik a lehetőségeket követően élénk eszmecsere alakult ki. A pályázatok díjazásával kapcsolatban olyan javaslatok elhangzottak, hogy a régióhoz is tartozó megyék is adnának pályadíjakat, segítve ezzel a szakbizottságot, ahová a legtöbb pályázat érkezik, ezen túlmenően a megyei kutatók ösztönzését is szolgálva. Szükséges egymás munkájának jobb megismerése. Ebből célból készítik el többek közt a a kutatási katasztert. — tapolcai — Az előterjesztést | Információcsere és munkamegosztás Tudományos együttműködés Szerződés három szovjet kutatóintézettel HÁROM SZOVJET kutató- rését és az energiatakarékosságot szolgálja. A Belorusz Akadémia minszki Tudományos hő- és anyagátadási intézetével a gyógyszeripari és a vegyipari anyagok szárításának, granulásának hatékony új módszereit keresik, és együttesen fejlesztik ki az e célt szolgáló berendezéseket, is. Az Azerbajdzsán Tudományos Akadémia bakui Elméleti Kémiai Technológiai Intézetével olyan módszereket dolgoznak ki, amellyel majd tovább korszerűsíthetik a megintézettel kötött együttműködési szerződést a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Kémiai Kutató Intézete az 1981—85-ös esztendőkre. Elkészültek a munkatervek is, amelyek közös vonása, hogy nemcsak az információcserét jelölik feladatul, hanem az egyes témakörökben a munkamegosztást is. A témaválasztás fő jellemzője, hogy szorosan kapcsolódik VI. ötéves tervünk gazdasági célkitűzéseihez, a vegyipar hatékonyabb termelését, korszerűsítévő vegyipari rendszerek irányítását, és modellezéssel segítik a tervezést. A Szovjet Tudományos Akadémia Általános és Szervetlen Kémiai Intézetével együtt foglalkoznak az anyagátadási folyamatok és kémiai reakciók intenzifikálásának lehetőségeivel és az erre alkalmas készülékek fejlesztésével. MINDHÁROM SZOVJET kutató intézettel közösen publikálják majd tudományos eredményeiket. Szénássy Zoltán I A Lukácsy Sándor így tárgyalja a szabadságharc I * • utáni évek munkásságát: „Jókai sokat írt a szabadságharcról. Már 1850-ben egész kötetet szentelt ennek a nagyszerű témának, s később is több regényben, novellában, cikkben állított emléket 48/49 honvédő hőseinek... Senki a magyar irodalomban a szabadságharc nagy nemzeti küzdelmének pátoszát nem tudta úgy kifejezni, mint ő . .. Jókai maga később úgy emlegette ezeket az írásokat, hogy azok a vesztett csatákat gyászoló nemzet reményének’ébrentartására íródtak, azt sugallva, hogy nem pusztulhat el az a nép, mely ilyen hősöket szült, s ilyen elszántan küzdött szabadságáért” Zsigmond Ferenc az egyik legrégebbi Jókai monográfia szerzője írja: „Jókai személyes élményei 1848. március 15-én kapcsolódtak bele a nemzeti élet delejes áramába, s jórészt ennek köszönheti azt a bűvös hatást, mely az elnyomatás idején megbecsülhetetlen, nemzeti jelentőségre emelkedett. Jókai egész hosszú életén át soha többé nem tudott szabadulni az 1848/49-i szabadságharc átélt emlékeinek varázsa alól. Ezek nélkül nem lehet Jókai írói egyéniségét kellőképpen megértenünk. Szükséges tehát, már itt mérlegelni a maga egészében azt a döntő befolyást, mellyel a szabadságharc Jókai későbbi világnézetét —, hogy úgy mondjuk —, determinálta. ” Benedek Marcell szerint: „A gyásztól lesújtott, de már bátortalanul reménykedő nemzet elé varázsolta a múlt ragyogó képeit. A fiatalság lelkét tüzes vágyakkal töltötte el, az idősebbek emlékezetének szárnyakat adott.” Regényeinek tárgyát főként a magyar történelemből merítette. Műveit lapozgatva szinte kronológiai sorrendben haladhatunk végig történelmünkön. Bélványosvár — honfoglalás Törökvilág Magyarországon — a török hódoltság kora, Lőcsei fehér asszony — kuruckor, kőszívű ember fiai — szabadságharc. Figyelme és érdeklődése egyre Inkább a magasz f 1981. február 11., kedd Korda-sorozat a televízióban Folytatja a nagy filmművészek életművét bemutató sorozatát a televízió: Korda Sándor alkotásaival március 1-től, vasárnap cseiJtanonként ismerkedhetnek meg,az érdeklődők. A Túrkevén született művész fiatalon, haladó szellemű újságíróként szerzett nevet magának; filmkritikusként kezdte pályafutását. Filmrendezőként a tízes években tűnt fel. A Tanácsköztársaság idején direktóriumi tag, a filmgyártás művészeti vezetője volt. Emiatt később el kellett hagynia Magyarországot. A húszas évektől Németországban, Hollywoodban, ban, majd Londonban Párizs, dolgozott és számos filmvállalat alapítása, felvirágoztatása fűződik nevéhez. Sok irodalmi művet vitt filmvászonra, többek között Mikszáth Szent Péter esernyője, Kálmán Jókai Mór, Az Aranyember című szegényét. Az angol filmipar markáns alakjaként, számon tartott Korda Sándor — mint producer — nagy gondot fordított filmjei pompázatos kiállítására, s elsősorban a kosztümös műfajt kedvelte. E filmjei közül az 1933-ban forgatott Vill’ Henrik magánélete címűt tűzi műsorára a televízió. Az 5 részes sorozat további adásaiban képernyőre kerül az 1936- ban készült Rembrandt, az 1941-es „születésű” Lady Hamilton és az Eszményi férj, amely utolsó önálló rendezésében, Oscar Wilde színművéből 1947-ben készült. Bemutatja a televízió a Bagdadi tolvaj című, Michael Powell rendezte filmet is, amelynek a producere volt Korda Sándor. Új balatoni útikalauz Megjelent a legújabb balantoni útikalauz, a Balatoni In*«*1ntéző Bizottság, a KPM Útinform és az Országos forgalmi Hivatal közös Idegenkiadványa. A 100 oldalas, színes nyomású kézikönyvet angol, francia, német, horvát, szerb, és magyar nyelven 100 ezer példányban bocsátotta közre az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, tos múlt felé fordul. Írásait nem a siránkozó nosztalgia hatja át, hanem a múlt üzenetének tolmácsolása a jelen korhoz. Élővé és valósággá öltötte azt a gondolatot, amit Vörösmarty így fogalmazott meg: „Tiszteld a múltat a jelenben, s tarts meg a jövőnek.” Az ötvenes években kétszer is Erdélybe utazok, arra a földre, amely a török világban is a nemzeti eszme gondolatát képviselte, és ahonnan a Kossuth —Klapka—Teleky, vezette emigráció jóvoltából a remény sugara világított. (A Kossuth, Klapka, és Teleky vezette Nemzeti Direktórium Törökországon és Hatásai földön keresztül tervezte Magyarország fölszabadítását.) Az ősi erdélyi városok: Kolozsvár, Nagyenyed, Gyulafehérvár, a tájak és emberek: Székelyföld, a havasi pásztorok, a Kárpátok égbenyúló csúcsai, mind megragadják élénk képzeletvilágát és a táj ihletésében írja erdélyi tárgyú műveit: Bálványosvár, Erdély aranykora, A nagyenyedi két fűzfa, Szegény gazdagok. írói működését ő maga három korszakra osztja: az első kor 1843—1860-ig tart, s szerinte Petőfi és farancia romantikusok hatása érezhető. Valóban ezen időszak párosul Petőfi és Arany által képviselt irányzattal a költészetben. A második időszak 1861—1880-ig tart. Ebbe a korszakba tartoznak főként a társadalmi tárgyú regényei. A harmadik, a záró időszak 1880-tól élete alkonyával záródik. Jókait 1876-ban a Petőfi Társaság elnökévé választják, és ezen tisztségét megtartotta haláláig. Mint a társaság elnöke mondotta 1880. június 8-án Kiskőrösön ünnepi beszédét a Petőfi Múzeum felavatása alkalmával. „Üdvöz légy emlékezetes hajlék, aki Petőfit születni láttad. Uj gazdád a magyar irodalom nevében üdvözöllek. Mint a költőnek egykori pályatársa, a magyar író és művészi kör számára birtokba veszem Petőfi születési házát. Engedjétek meg ti, kik ez ünnepélyes ténynek tanúi vagytok, hogy a vén pályatárs, a régi jóbarát, elmondja, amik e ház küszöbén belül lelke elé tódulnak. Ifjú koromban láttam Petőfit, mint mint költőt mindig magam előtt jóbarátot, mindig mellettem — azóta hosszú idő múlt el, de a költő most is mindig előttem repül, a jó barát most is mellettem áll ... Az új gazda, aki ezt birtokba veszi, a magyar irodalom és művészet sem halandó. Élni fog az, míg csak magyar nemzet él, magyar míg áll, az pedig élni és állni fog, még ez a föld és esz az ég lesz. S ez új gazdának gondja lesz időtlen időkig, hogy ez a fiaitok épen maradjon, ha roskadoz, újra helyreálljon, soha el ne hulljon, hogyha a nagy szellem visszavágyik bekalandozva a kerek világot, s az egek csillagképeit, ebben a csendes kis otthonban mindig megtalálja azt a helyet, ahol most is vissza zöng még az elnyugtató bölcsődei : Cserebogár, sárga cserebogár ...”