Dolgozók Lapja, 1982. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-17 / 89. szám
tprFiiTwra-gi-,' imi r:xf jx I «nő<l I február 10-én, Hunyadi István közt ismert író tollából értékes írás ______"_I jelent meg a Magyar Nemzetben „Lilla gyűrűjének sorsa” címmel, melyben a szerző Almásneszmély irodalmi hagyatékával foglalkozik. Reflexióimat az alábbiakban adom közre: 1797. november végén Csokonai elküldte apja pecsétgyűrűjét Lillának. A gyűrűt Lilla haláláig viselte és megőrizte. E becses emléktárgyat Lilla rokonai. Csokonai szülővárosának múzeumában akarták elhelyezni és messzi földről elmentek Debrecenbe hogy szándékukat megvalósítsák. • Masukkal vitték a gyűrűt, melyet azután a debreceni Csokonai Körnek adtak át. Az átadási processusról jegyzőkönyvet vettek fel. A jegyzőkönyv, melyet alább (Hamar lászlónak, a Debreceni Képes Kalendáriumban 1902-ben közölt „Csokonai és Lillája” című tanulmányából) bemutatok, érdekes és értékes irodalomtörténeti dokumentum „Jegyzőkönyv”. Felvétetett Debrecenben, 1897. július 9-én, de 9 órakor a Kereskedelmi Akadémia palotájában lévő Csokonai szobában, a néhai nemes Vajda Julianna, előbb Lévai Istvánné, majd Végh Mihály református főesperes neje. Csokonai Lillájának azon arany gyűrűje átadásáról, melyet a halhatatlan nevű költőnk, Csokonai Vitéz Mihálytól kapott ajándékba, fielen voltak alulírottak: Komlóssy Arthur, Debrecen város főjegyzője, mint a debreceni Csokonai Kör alelnöki- és ereklyetárának őre, az összejövetel célját előadván, elmondja az előzményeket, melyek az 1393-ik évtől kezdve máig Csokonai Lillájának arcképe, énekeskönyve. Csokonaitól nyert utolsó búcsúlevele és gyűrűje feltalálására irányzott kutatásait, ide vonatkozó levelezéseit tartalmazzák, s beszámolván az eddigi eredményekkel, mint legértékesebb eredményt, azon említett gyűrűnek a Kör ereklyetára részére s a Kör birtokába jutását, említvén, az átadást és a birtokbavételt kívánja foganatosítani és a tényt jegyzőkönyvbe vétetni. Bemutatja az érdeklődő Körtagoknak és a Közönségnek Vajda Elek tatatóvárosi lakost és tisztelt polgárt, aki Vajda Júliának Sámuel nevű fi testvérétől származott fia és kiszólásra felhívatván, következőleg adja elő a gyűrű történetét, megvilágítva ezúttal azt az igen sok Lillára és családjára vonatkozó eddig még ismeretlen értékes adatokkal: „Nemes Vajda Julianna édesatyja Vajda Pál révkomáromi hajós volt, édesanyja Nagy Erzsébet. Gyermekeik voltak: József, Dániel, Sámuel, Zsigmond, Pál, Lídia és Júlia. Júlia első férje Lévai István magyar szabómester, kivel Dunaalmáson 46 éven élt, majd Lévai 66 éves korában meghalván, pár évi özvegység után Júliát 71 éves korában Végh Mihály hetényi református főesperes vette nőül második neje gyanánt, kivel 10 évig élt és 1356-ban, 81 éves korában halt meg. Júlia egyik testvére, Sámuel 1856-ban és ennek fia. Elek tanúi voltak utolsó napjainak és elhalálozásának, s midőn az agg éveiben is szép öreg nő kilehelte nemes lelkét, férje Végh Mihály lehúzott a nő ujjáról egy arany gyűrűt, az itt felmutatottat, mely sima arany karikagyűrű, középen oly alakzattal, mint a köves pecsétnyomó gyűrűk, de a kő helyett egy kis felnyitható fedéllel bíró üreggel, melybe haj, méreg, vagy egyéb apróság rejthető, semmi betű, vagy vésés rajta nincsen, csupán az arany próba, s e szavakkal nyújtotta át sógora Vajda Sámuelnek: „Na brúder ez a gyűrű magát illeti, tegye el és jól őrizte meg, mert ezt a gyűrűt Lilla Csokonaitól kapta, ez a gyűrű attól való”. E szavakat hallotta és a gyűrűátadás tényénél jelen volt Vajda Elek is, mint 34 éves férfi, hiszen Lilla koporsóját is ő zárta le. A gyűrű Vajda Sámueltől Vajda Elekhez, ettől fia Vajda Károlyhoz, majd ennek elhalálozása után ismét Vajda Elekhez került vissza, s hogy ez a Lilla ujján viselt, s arról halála napján lehúzottal, s azóta gondosan őrizettel ugyanazonos, azt itt a jelenlévő Vajda Elek tatatóvárosi lakos esküvel is kész megerősíteni; menye, özvegy Vajda Károlyné, Németh Katalin nagykállói lakos pedig bizonyítja, hogy férjénél éveken át ugyanezt a gyűrűt látta és tudja, hogy az a Lilla Csokonaitól kapott gyűrűje volt. Vajda Elek engedve a Csokonai Kör alelnöke és ereklyetárának őre. Komlóssy Arthur Debrecen főjegyzője, hozzá menve özvegy Vajda Károlyné által intézett kérelmének, már régebben elhatározta, hogy azt az elveszés vagy elenyészés veszélyétől megóvandó a debreceni Csokonai Múzeumnak ajándékozza. Határozottan kijelenti, hogy ő minden bármely oldalról jövő befolyás vagy kényszer hatása nélkül ezen ereklyét a Csokonai nevét viselő Körnek szánta, annak ajándékozza és örök tulajdonául ezennel átadja és kéri annak további szíves megőrzését és az érdeklődőknek megszemléltetés végett felmutatását. Minek hitelére ezen jegyzőkönyv felolvastatván, aláíratott.” „A Csokonai Kör nevében hálás köszölnettel elfogadjuk és a gyűrűt átvettük.” Komlóssy Arthur, a Csokonai Kik alelnöke, Szilágyi Károly, Balogh Ferenc, Dr. Kardos Albert, Zoltai Lajos. A Debreceni Ellenőr felelős szerkesztője, Kornhauser Antal, Debrecen munkatársa, ifjú Komlóssy Arthur, a továbbá: Vajda Elek, mint átadó Tatatóvárosról, özvegy Vajda Károlyné született Némethy Katalin és leánya Palatitz Jánosné, Nagy Ottília Nagy-Kállóból, ki a gyűrűt, saját feljegyzése szerint sokáig viselte”. A jelzet így hangzik: „Csokonai Vitéz Mihály által Lillának (nemes Vajda Julianna) ajándékozott aranygyűrű átadása és átvételéről, melyet Tatatóvárosban lakó 75 éves Vajda Elek nyugalomba vonult asztalosmester és tisztelt polgár, Lillának unokaöccse, az eredeti átadás után valószínűleg 100 év múlva a halhatatlan költő nevét viselői debreceni Csokonai Körnek ajándékozott.” bemutatása után befejezésül csak azt ___________említem meg, hogy Vajda Elek tata tóvárosi lakos, aki a nagybecsű ereklyét oly nagy örömmel vitte a költő szülővárosába, nemsokára ezután meghalt — mint Hamar László írja — megnyugosztaltatva végső óráiban, hogy Lilla gyűrűjének a debreceni Csokonai Kör ereklyetárában örök időkre szóló elhelyezésével, mint a költővel meghasonlott család egyik rokona, lerótta nagy tartozását Csokonai szellemének.” Az a kérdés most már, vajon hol őrzik Csokonai gyűrűjét Debrecenben? Dr. Ferenczy Miklós A jegyzőkönyv itt Hogyan került Csokonai gyűrűje Tatáról Debrecsnbe? T" ; ♦ I Kényi László rajza.. ♦ ♦ ♦ ; ♦ ♦ Varga Imre: * ♦ ■ ................. Ahogy távolodsz Ez már a túlvilágunk: Ahogy távolodsz, úgy növekszel* ! A láthatárt betölti mellkasod. ♦ Mint napszél az ég tetején Vörösen csap végig halad. . Rilárd melledben Kavicsos folyópartok. ♦ Felhők, ártéri fák S a vízre hálóját vető éizaka. ♦ A zsákmány: önmaga: Gerinced körül fordul ♦ Nyikorogva a Göncöl: Leégett erdő fái: alakjaid Ahogyan ismertelek. Csobban a fény, vörösen, sárgán, Izomként tekereg csontjaidon. Arcom mögött a táj: Fekete koponyám S fekete fogsorom. ► [UNK] ; i [UNK] > ► > >► : »£?, Sí*!«? #.7 £ Szalai Csaba: Az ujjaim, kik esküt tettek Ha már szívemre gyűlt okos a kétségbe vont bizonyosság, hogy láttalak, feledd el úgy mind azt a tíz titkos tanút, az ujjaim, kik esküt tettek kebled hegyén, sohase leld meg nélkülük majd a vesztőhelyet, ahol a kéz fejét lehajtva * mély sötéten bújt, alatta már sima testeden kitévedt büszkeséghez (miért találta arcod is meg?), elitélted, vád ♦ ♦ Konczek József:'—■ [UNK] [UNK] .... 11 ii . Búcsú A tavasszal ásott hegyoldalba* ! a vízszintes felületen ! sötétzölden virít valami cserje. zöldebben. Ez itt az ősz délideje. 1 A nap hidegen ragyog, ! * olyan közelről, mint a bevallott arc, várakozik. Mindenki hazafelé készül. ♦ Csak olyan volt ez is, mint a fogadkozások. Ám a mohából kibúvó kövek olyan konkrétan feketék, mint hasaló, figyelmes kutya mancs péntek Imre: Ideiglenes archívom Nagyon magányos lett a férfi, ahogy fények rázuhantak; otthont sejtett már minden ablak , mögött, hol egyszer ő is él. régi, régi házban — jó volna visszatérn. A kopár tűzfal (neonmagaslat) hibás betűi villogva rászavaztak, olvasta őket, hátha megérti: mi ez a kóborlás évek gyehenna miatt, s ha mennie kell, mi űzi újra újra, ő vagy a világ lett nyugtalan? Feketéllett, füstölgött a járda, nyomának a kátránymassza sarkig tárva, erre az örökkévalóságra futja ... t f>, «5ÍJ Sok millióan látták bizonyára a tévében, köztük lapunk olvasói is, a Parabola szextanácsadóját, amelyben Árkus József ismertette a tanácskérők panaszait, s a népszerű szexológus, dr. Veres Pál látta el bölcs és hasznos útmutatással a pácienseket, köztük Reagan amerikai elnököt és Thatcher asszonyt, a brit miniszterelnököt. A Parabolához fordult problémájával a kanadai kormányfő, Pierre Trudeau is. Neki az volt a dilemmája: visszafogadja-e a családi fészekbe pár éve elbitangolt nejét, két kisgyermeke neveletlen anyját, aki, megunva a szertartásos diplomáciai fogadásokat, New Yorkba lógott egy kis vidám és kötetlen hancúrozásra. A szexológus megfontolt és komoly válaszát segítendő, Árkus rövid áttekintést adott a szökevény kanadai miniszterelnök né amerikai dolce vitájának főbb állomásairól. Mégpedig a legmegbízhatóbb forrásból, Margaret Trudeau nyomtatásban most megjelent életrajzi vallomásaiból. Az elég pikáns élménybeszámolók közül Árkus azt a fejezetet emelte ki, amelyben az élnivágyó Margaret szívesen ecsetelte, miért futott csak nagyon rövid ideig egy népszerű beat-énekessel. A Parabola jóvoltából filmbeszámolót is láthattunk Margaret és a beat-fiú futó kalandjáról. A képzelt riport ezúttal nem egy popfesztiválra, hanem egy hálószobába vezetett el bennünket, ahol a stílszerűen topis beat-énekes fölgeredve hányja le magáról a szerelést, míg a protokollmentes élvezetekre vágyó Margaret egyre sűrűbben fintorog. Amikor pedig a nagy sztár a ragacsos fuszeklit is lehámozza a bokájáról, a montreali kormánypalota volt first lady.ie a szagtól bódultan hull a szappankerülő ifjú karjaiba. Könyve tanúsága szerint hamarosan át is engedte csöves hódolóinak a szagos bálványt. •Hát igen, állapította meg velem együtt bizonyára sok tévénéző, rég elmúlt már a műtoprongy kora, amikor még téglával koptatták, ollóval rojtozták a farmert, hypóval vakították a trikót. Az akkori gombafejűek lobonca még shampontól illatozott. Manapság azonban már valódian rongyos és mocskos a szerelés, s a diszkók és rock-koncertek törzsközönsége, de a dobogók bálványainak egyike-másika is o ooszlánszagot áraszt, miként a megtérni készülő Marfart Tudeau saját orrúlag tapasztalhatta. I Ápolatlanok, kultúrálatlanok? Ne siessük el a fintorgó étkezést, mint a kanadai miniszterelnökre most bűnbánón pilácsoló kikapós nej. Miként Veres doktor óvatos tartózkodást tanácsolt Trudegu-nak, ne hamarkodjuk el mi sem az állásfoglalást illatosak és szagosak közt. Már csak azért sem, mert egy brit orvoskongresszus komolyan foglalkozott a testszagokkal. Asz .szexológusok munkacsoportjában — mint annak idején olvasóimnak már röviden hírül adtam — egy oxfordi prof arról referált, hogy a mindennapos fürdés-zuhanyozás, szappanos sikálás nem csak a piszkot távolítja el, de eláztatja és a lefolyóba csurgatja a szagnévjegyünket is. Szagnévjegy? Az micsoda? Az előadó kifejtette: minden ember külön szagegyéniség, original illategyüttes. Egy nő imnnmiiinnniimiumiinmintnifmjnntiifiiiinuimumiKHünmnniiiintfnniiHSiKmuniiiiinnmHiunmiif Homoródi József: Szagnévjegy MHHmHHtminiBinftminiiimmmauwiiBimiiBiigiHHHHBgmawimnfflHimmiHmfflmamnimnnMi ugyanis nem csak szelíd szöszi, vagy tüzes barna, hanem sajátos, jellegzetes, egyéni testszaga is van. Például puma-, vagy menyét-, netán egérke-szagú. És persze: szépzsánere is van, akire harap: tigris-, medve-, vagy éppen oroszlánszagú férfire. Ez pedig rendkívül fontos, szögezte le az oxfordi szexdocens. Mert kísérletileg bebizonyosodott, hogy a sajátos test szagnak igen fontos élettani szerepe van. Ugyanis ez a szag vezérli, noszogatja, birizgálja az emberi agyban — a nemi központot! ■" Manapság bizonyára azért van annyi szexmizéria, nemi zavar — folytatta a brit orvoskongresszus referense —, mert lesoroljuk különböző testrészeinkről az izgató szagú nedveket lepedékekett, s a helyettük használt pótszerek — fürdősók, kölnik, desodorok, hintőporok, krémek — szexhatásfokban a nyomába se léphetnek a természetes testszagoknak, az összegződésükből kialakuló, jellegzetes egyéni szagnévjegynek. Az oxfordi doki szerintem fején találta a szöget, hiszen a szag jelentősége például igen jól megfigyelhető az állatvilágban, így a kutyáknál is. Szinte naponta látom az utcán, mi történik, ha két kutyuk találkozik. Figyelték már? Micsoda izgatott kölcsönös szimatolás! És hol! Nyomban utána a remegő ágaskodás, vagy az unott elfordulás. Kétségtelen tehát: a szimatolással fölkapott szag azonnal nagy megfelelő központjáig hatol, s nyomban és ellenállhatatlanul a cselekvésre késztet. Szerintem tehát egyszerűen az fontént a Parabolában bemutatott szexriportban: Margaret azért fintorgott, mert a beat-fiú nem volt a szagzsánere. S lehet, hogy ezért kerülgeti most újból Trudeau-t, mert az ő szagát bírja a legjobban. Vagy a desodorját? Mint a mámorosan szimatoló és dörgölődző széplányok a tévé Derby-reklámjában ? Nem tudom, hol az igazság. Bevallom az olvasónak, már személyesen is próbát tettem. Kirakatnézés ürügyén a minap egy karcsú kis fekete párduc mellé nyomultam. Kábító dzsungelszaga volt. Mit mondjak? Nyomban az agyamig hatolt! Másnap azonban egy frissen fürdött, harmatos szőkeség préselődött hozzám a buszon. Csak úgy áradt belőle a rózsaszappan, a narancs spray és a Mis Dior kölni csábiló illata. Ezekkel a pótszerekkel is harapnivaló volt a kicsike. Csak úgy berregett a jelzőrendszerem, erősebben, mint a dzsungelszagnál! Zavarba jöttem. Nincs velem valami baj? Szagra is? Illatra is? Na-na! Konzultáltam ez ügyben a szomszédik oroszlánszagú, lakli fiával, akit a földszinti kis pézsmapocokkal látok gyakran, mindig bódultan összetapadva. Megkérdeztem tőle, mi lehet az oka, hogy engem az ápoltság talán még jobban vonz, mint az original hónalj, s egyéb hajlati illatok. fickó vigyorgott a lononos szakálla mögül és fölényesen legyintett. — Na, ja, a bácsi korában! Elrohant. Bizonyára a pézsma pocokjához. Futtában még visszaszólt, segítőkészen. — Kevesebb szappan — több szex! Bolhát dugott a fülembe. Veres doktornak egy szava sem volt Margaret fintorgásához. Csak hallgatott. Mintha némán azt mondta volna: úgy kell a csapodárjának, csak aléljon el a szalonnás fuszekli nehéz szagától. Aztán nyomban óvta tőle Pierre-t, a Trudeau-t. De hát a kutyák i s úton-útfélen az összeragadt topisok! Akiket bizonyára szappantól óvott szaguk kerget ellenállhatatlanul egymás karjába kapualjban, ás aluljáróban, utcán és buszon. edves Veres doktor! Foglalkozott már ezzel a kérdéssel? A szag szerepével a nemi életben? Félek, szagdilemmám esetleg kórosan hat a jelzőrendszeremre. Válaszoljon hát kérem, mielőbb: erőteljes szag, vagy lágy illat vezérelje-e orromét? K