Dolgozók Lapja, 1982. november (37. évfolyam, 257-281. szám)

1982-11-17 / 270. szám

A Komárom megyei Közlekedésbiztonsági Tanács oldala Járművel vagy gyalog, az úton társak vagyunk! Színvonalasabban­­ ­ feladat a társadalom valamennyi területén a­zon­t­OS különböző munkaterületeken foglalkoztatot­­­t utak képzése, továbbképzése. Így van ez a közlekedésben részt vevő gépjárművezetők, járművezetők esetében is. A hivatásos gépjárművezetőknél meghatározott óraszámban szabályozott az éves továbbképzési program. A továbbképzés csak akkor eredményes, ha nemcsak a formá­lis óraszám teljesítésére korlátozódik, hanem ténylegesen bővíti az ismereteket. Felújítja a korábban tanult é­s rész­ben feledésbe ment ismeretanyagot is. A közlekedés fejlődésével párhuzamosan mind maga­sabb követelményeket szükséges támasztani valamennyi közlekedővel szemben. Sajnálatos tényként állapítottuk meg, hogy sok hivatásos gépjárművezető, de az őket foglalkozta­tó gazdasági egységek vezetői is, nem értve a rés folyamatosságának szükségességét,• amolyan továbbkép­..legyünk túl rajta­’ módszer szerint tartják még ezeket a találkozáso­kat. Úgy gondolják, hogy a .kiesett” oktatási idő a gazda­sági feladatok ellátását nehezíti. Az ilyen és hasonló szemlélet szerencsére nem általá­nos. Vannak pozitív példák is, ahol különös figyelmet fordí­tanak a gépjárművezetők továbbképzésére olyannyira, hogy a hivatásos gépjárművezetőkön kívül a nem hivatásos gép­­járművezetők részvételére is számítanak az adott gazdasági egységnél. A gyakorlat igazolta, hogy azoknál a vállalatok­nál, melyeknél a továbbképzés minden tekintetben ítélvén van, az a gépkocsivezetők magatartásában is megmutatko­zik. A kulturált, felkészült és megfelelően tájékozott gép­­járművezetők kevésbé kerülnek konfliktushelyzetekb­e, ke­vésbé lesznek balesetek okozói, illetve szabálysértést elkö­vetők. Az utóbbi meggondolás késztette a megyei közlekedés­­biztonsági tanács és a TIT megyei szervezetét arra, hogy segítsen a vállalatoknak — az aktuális kérdések feldolgo­zásával — a színvonalasabb továbbképzésének szervezésében. Ez a témák helyesebb megválasztása mellett felkészült elő­adók biztosítását is jelenti. Ez utóbbi több kisebb vállalat­nál okozott, illetve okoz gondot. A múlt évi rendszerhez­ hasonló előadássorozatot hir­dettek meg a közelmúltban, erről a vállala­­______________tok, gazdálkodó szervek, termelőszövetkeze­tek zömét írásban tájékoztatták. Még van lehetőség az elő­adássorozatok igénylésére a TIT megyei szervezeténél, ezek ugyanis 1983. január 1-én kezdődnek megyénkben. A té­mák arra utalnak, hogy az előadássorozat nagy érdeklődés­re tarthat számot. Papp György ■“"li’inilünni’liiniinüKinüniiilliiiliiHliiiiHSiliáiSluaHíSMitHiiiiaalllüaniiiníni.iiiiiiíii.iiiiUíiiiiiai j j ■ ........ .........................h.ü 2. ** jó tudni Felüljáró Kecskeméten Augusztusban adták át Kecskeméten azt az új közúti fe­lüljárót, amely jelentősen meggyorsítja a városon át áramló gépjárműforgalmat. Az­ új felüljáró egyben az épülő Kecs­kemét—Budapest autópálya első közúti létesítménye Országúni íantomó — avagy két régi ismerős csevegése a kivilágítatlan kerékpárokról — öbb mint két éve után. Félek a fantomok­ , s nem láttam, Tóni! — Jói, mert hogy ezek van­­; szólította meg Trab lomok, azt remélem, nem ! Antall örök cimborája, vitatja. Masz Kálmán. — Csak — Igaza van, tunikám nem volt magával valami — bólint a beszélgetőtárs, affér, Tónikám? — De, hogyan lehetne _ Sajnos, igen. Több ezen az áldatlan állapo­mint egy évig nyomtam tán változtatni? a kórházi ágyat, utána pe­ Ez az, amit még én­­­dig még tíz­­ hónapig kény­ sem tudok, pedig már fó­­szerpihenőre kényszerül- hát gondolkodtam a meg­­nem­oldáson. A rendőr nem — Gyomor, máj? vehet minden kerékpáros — Egy frászt! Kerékpár, részére lámpát, magától Emlékszik még a leg­ pedig nem vásárol, utolsó beszélgetésünkre? Egyik ismerősöm m­e­ Akkor maga mondta, hogy félte, hogy az atyafi uj a kerékpárosoknál javulás bringát vásárolt magának, mutatkozik, ami a világi- és amikor fel akart pat­­tásukat illeti. Hát én ak­­tanni a nyeregbe, a­ke­kor hittem magának. Egyik reskedő utána szól­ este elindultam az anyó- Tartalék egot ne cso­somékhoz. Bár ne tettem magoljak be.’ volna! Néhány kilométert ~ Nem szükséges, mert tettem meg az esti szűr- úgyis csak nappal haszna­­­ kületben országúti világi­ lám a járgányt — vasa­­tással. Egyszerre csak az szólta hetyken a tulaj, egyik mellékútról kihajt ^*az ez is egy szemb­­elém egy kerékpáros fan­ let mormogta Kálmán, tóm, mert csak az lehet és így folytatta: en azért­­ tett, hiszen lámpája nem látok egy megoldást, volt se elöl, se hátul. Hir* Halljuk! I télen elrántottam a kor­ ~ Előszor a bicikliszak­­­mányt, és fékeztem, ne­ fejeben kell kigy­ujtani az­­­t hogy elcsapjam a szeren­ az égőt, amitől azutan 1 csettent. Reccsenés... rop- kerékpáron is kigyulnak a a panás ..., az árokban kö­­tények. 3 töttem ki. A Trabcsi Igaza van. Mindez "­ két lábam összetört, azonban mikorra valósul .j Arra még emlékszem, meg hogy a kerékpáros atyafi szerintem a jövő­­ zsörtölődve motyogta: jszázadban, talán —­­ — Süket autós, nem­­ tud vigyázni! összetörte a pattant válaszolt — és fel* a kerékpárjára. I demi,sonomat! Hát így melyen se dinamó, se­­ í történt. A mai napig sem lámpa nem volt,.. :i merek elindulni sziv­kület Halász Jenő T 11 • i 1! Baleset nélkül A Komárom megyei Rend­őr-főkapitányság épületében került sor a hagyományossá vált ,,Balesetmentes közleke­désért” ünnepség megrende­zésére. A Volán 18. sz. Vál­lalat gépjárművezetőit Ta­kács Tihamér igazgató kö­szöntötte. Elismerően nyilat­kozott a baleset nélkül köz­lekedő gépjárművezetők tel­jesítményéről. Megköszönte a gépkocsivezetők, vezetők példamutató autóbusz­­tartását. Horváth Dénes maga­r. őrnagy, az MKBT nevében tolmácsolta az elismerést. Kö­szöntőjében aláhúzta azt a nagyon fontos tényt, hogy napjainkban is lehet baleset­­mentesen közlekedni. Ezt igaz­olták azoknak a dolgo­zóknak a teljesítményei, akik részt vettek az ünnepségen. Az elismerő szavak után ke­rült sor az emlékplakettek és a vele járó pénzjutalmak át­adására. Harmincnégyen 1 millió, tizenhatan 750 ezer, ötvenen 500 ezer, negyvenen pedig 250 ezer kilométer bal­eset nélküli teljesítésért ve­hették át az elismerő okleve­let, plaketteket. Az MKBT elnöksége az 1 millió kilométert teljesítők­nek ajándékkal kedveskedett. Az ünnepség után a vállalat párt- és szakmai vezetése kö­tetlen beszélgetés során fe­jezte ki köszönetét a család­tagoknak, hozzátartozóknak is. — h — Szociafissta brigádok is! A Komárom megyei Közlekedésbiztonsági Tanács kéri megyénk szocialista brigádjait, hogy csatlakozzanak a köz­lekedésbiztonság javításáért indított „Járművel vagy gya­log az úton társak vagyunk!’ című akcióhoz. Bővebb felvi­lágosítást a megyei és területi KBT-szerveknél kapnak. : • SS Ü Az út csak ritkán hibás szakemberei fyamatosan, fő­rendszeresen ér­tékelik a megye közlekedési helyzetét, a balesetek ala­kulását, azok okait. A közelmúltban vizsgálták a Kör­­nye—Tatabánya közötti, illetve a Környe belterületén történt közúti baleseteket. Az értékelésre azért volt szükség, mert ebben az évben az említett szon növekedett a balesetek száma. Tavaly 9 útszaka­hónap alatt 6, az idén 10 baleset következett be. Az idén hár­man veszítették életüket az ottani közúti tragédiák so­rán. A 10 balesetből 7 Környe belterületén, 3 pedig a Környe és Tatabánya közötti főútvonalon történt. Négy balesetet személygépkocsi, hármat motorkerék­pár, kettőt tehergépkocsi vezetője okozott. Egy bal­esetnél a kerékpáros szabálytalansága idézte elő a bajt. A 10 balesetnél minden másodiknál az ittasság is megállapítható volt. Hét alkalommal gyorshajtás volt a baleset oka. A gyorshajtás és az ittas vezetés kö­zött szoros összefüggést látnak a szakemberek: az it­tasan gépjárművet vezetők más szabályszegések mel­lett elsődlegesen hajlamosak a gyorshajtásra, a sebes­ség túllépésére. A balesetek kimenetele vonatkozásában összefüggés állapítható meg a balesetek oka és a bekövetkezett eredmény között. A gyorshajtásnál a súlyos sérülése­ken kívül szinte valamennyi esetben felborulás, fának vagy más szilárd tárgynak való ütközés történt. A szakemberek arra is keresték a választ, hogy a balesetek bekövetkezésénél volt-e szerepe külső té­nyezőnek. Voltak-e forgalomszervezé­si, forgalomtech­nikai hibák, megfelelő volt-e az utak állapota, stb. Hi­szen ezek közvetlenül vagy közvetve hozzájárulhattak a balesetek bekövetkezéséhez? Egyértelműen megállapítható volt, hogy az említett útszakaszon az út egyetlen esetben sem volt hibás, bár a balesetet okozók közül többen hivatkoztak az út keskenységére, a faluban a rossz közvilágításra stb. Csakhogy ezek az­ érvek nem fogadhatók el, ugyanis mindig az útviszonyoknak megfelelően kell közleked­ni ! Félreértés ne essék, egy-egy ilyen elemző munka nem azt akarja bizonyítani, hogy valójában nem for­dulhat elő olyan baleset, ahol ténylegesen szerepel és jelentősége van a külső tényezőknek is. (Például az­ utak állapotának, forgalomtechnikai helyzetnek, stb.) Azonban e vizsgálat is azt látszik igazolni, hogy első­sorban nem a tárgyi oldalról kell a balesetek okait kutatni, hanem a közlekedő ember álltal vagy elkövethető hibák feltárása a szempont.elkövetett, az a végleges megállapítás a balesetek értékelésénél, hogy továbbra is a gépjár­művezetők, gyalogosok figyelmét kell felhívni a leg­fontosabb tényekre, a szab­álytiszteletre, a korrekt, másokat partnernak tartó magatartásra. Összességében közlekedésrendészet ■ i ;: Wmm Csúcsforgalom fi*3 *=»' át 0—'ífb­ 3' Mondtam, hogy gyalog előbb odaérünk (Vámos Sándor karikatúrája) Azt hiszem, kevés olyan autós, akad, téli autózását akinek az őszi­­ne keserítette volna meg az autósok leg­­veszélyesebb ellensége, köd. Ismerősöm mesélte, hogy a sűrű ködben jött haza Bu­dapestről, és ez az út, amely jó látási viszonyok között egy-másfél óra, tejfelszerű ködben 3­ órára nyúlt. De ha­zaért, mert óvatos volt vigyázott. Biztonságosan köz­es­lekedett, az időjárás-, út- és a látási viszonyoknak megfe­lelően vezette járművét. Autósok, ezt tesszük-e va­lamennyien? Egyértelmű a válasz: — sajnos — nem! Nap, mint nap azzal kezdem a munkámat, megkérdezem. ..mi történt megyénk közút­jain?” A távbeszélő túlsó vé­géről kapitányságonként vál­takozó hírek érkeznek. Orosz­lányból nemleges jelzést ka­pok, Komárom gyászos hírt közöl, kerékpáros ittasan köz­lekedett, kubikgödörbe esett, a helyszínen meghalt. A Ta­tabányához tartozó egyik köz­ségből szintén közlekedési balesetről kapott tájékoztatást. A férjét féltő józan feleség támogatta „borissza” urát. Az azonos irányba haladó jármű a józan feleséget tette harc­képtelenné, könnyű sérülést okozva neki. Október 22-én az éter hullámain szállt a közle­mény, ismeretlen jármű ke­rékpárost ütött el, s a hely­színről eltávozott. Szirénázó autók érkeztek a helyszínre, s végül — megnyugtató hír — a kerékpáros ittasan közle­kedett, és magába roskadva a kerékpárja mellé esett. Folytathatnám tovább történeteket, de más cél vezé­n­yelt arra, hogy tollat ragad­jak. Közlekedés a ködben. Az őszi-téli időszak szinte ál­landó velejárója a köd. Csök­kenti a látótávolságot. A le­csapódó pára nyálkássá, sí­kossá teszi az u­tat, homá­lyossá „varázsolja” a szélvé­dő üveget, no meg a világító berendezéseket. A sűrű köd olykor megbénítja a gépkocsik használat­áit. Mégis mi a ta­pasztalat ? Az úton lévő autósok egy része fittyet hány a ködre, vé­letlenül sem törekszik a biz­tonságra. A gazdasági hely­zetre hivatkozva takarékos­kodik az energiával: „juszt se” kapcsolja be a tompított fényt! A sebességet még vé­letlenül sem csökkenti az üt­és látási viszonyoknak meg­felelően. Megnyergeli a fele­zővonalat és rátapad az ener­giával nem takarékoskodó gépkocsira, természetesen féktávolságon belül. Szerinte ez a biztonság. Nem,, kedves autós! Ez nem biztonság! Maradjunk a régi elveknél, no meg a terasz előírásait se feledjük! Vegyük tudomásul, hogy ősz van, rövidesen be­köszönt a tél. Az autósoknak, de valamennyi járművezető­nek követni kell a megválto­zott időjárási körülményeket! Alkalmazkodni kell az új viszonyokhoz saját és közleke­dő partnere érdekében! A kreer­ mindenkinek egy nyelven rögzíti a korlátozott látási viszonyokkal kapcsola­tos fogalmat. Nincs kis köd, meg nagy köd, meg sűrű köd, csak korlátozott látási viszony. Ezt egységesen kell értelmezni és a kreszben előírt szabályo­kat e vonatkozásban kell al­kalmazni. De hadd adjak néhány jó­tanácsot útravalóul. Bár nem újak ezek, de valahogy nem tudjuk egységesen alkalmazni. A járművezetőknek korlá­tozott látási viszonyok mellett alapvető kötelessége a lehet­séges legnagyobb biztonságra való törekvés. Haladéktalanul kapcsoljuk be a tompított fényt! Sűrű ködben — akinek van — a ködlámpákat is. Kerüljük a felezővonalat, de az út szélén se haladjunk! Ne tapadjunk az előttünk haladó kocsira, annak hirtelen féke­zése balesetveszélyessé vál­hat. Elindulás­a ott a bepá­rásodott szélvédő üvegeket, ablakokat, tisztítsuk meg,­ világítótesteket Ezt szükség esetén hosszabb menet után megismételhetjük. Kényszerpihenő esetén úgy álljunk meg, hogy a forgalmat n­e zavarjuk, a vészvizogót, elakadásjelzőt a kreszben elő­írtak szerint alkalmazzuk. .A járműből lehetőleg mindenki szálljon ki, biztos ami biztos, alapon. Kiss Sándor r. árpa, Köd az utakon

Next