Dolgozók Lapja, 1990. február (40. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-12 / 36. szám

Hányas a kabát, Viktor...? Természetesen Orbán Viktorról van szó, akit én — mint a Fidesz szónokát — Nagy Imre újratemeté­sén láttam, hallottam elő­ször. Ellentétben több ba­rátommal, munkatársam­mal, nem ijedtem, nem le­pődtem meg, természetes­nek találtam, hogy van végre a magyar ifjúság képviselői között, aki azt mondja, amit gondol. Amikor harcostársát, Deutsch Tamást Prágában letartóztatták, nem kárör­­vendtem, és nem mond­tam, minek ment oda. Azt mondtam, ha húszéves lennék, én is odamennék. (Miként később, amikor Erdélyben vált még komo­lyabbra a helyzet „odamen­tem” 44 éves fejjel is, akkor, amikor még lőt­tek.) Amikor az „agyagba­­döngölés” volt napirenden, kifejtettem lapunkban, hogy ezt nem gyilkossági szándéknak, hanem „vá­lasztáskori legénykedésnek” kell érteni, s igenis szük­ség van a politikai palet­tán egy ellenzékre.radikális ifjúsági Amiért most fogok tollat, annak az az oka, hogy az új székesfehérvári hetilap interjút készített Orbán Viktorral, s ő — többek között — elmondja: „Örömmel jött Székesfe­hérvárra, mert itt járt kö­zépiskolába, itt volt KISZ- tag, itt lépett ki belőle, s ez idő tájt történt az is, hogy édesapja kilépett az MSZMP-ből — s reméli, ebben ő is hatni tudott rá.” Ez idáig magánügy is lehetne, de Orbán Viktor hozzáteszi: „Nem azokat a kommunistákat tartja ve­szélyesnek, akik anyagi ér­dekből léptek be a pártba, hanem azokat, akik meg­győződésből. Ellenük kell harcolni!” Kedves Viktor! Hülyesé­get beszél! Ezt a kategori­kus kijelentésemet, mely­nek alátámasztására ter­mészetesen hosszabb ta­nulmány kellene, hadd vi­lágítsam meg én is néhány életrajzi adattal. (Noha nem indulok választáson.) Én nem tudtam édesapá­mat semmiről lebeszélni, minthogy 1945-ben, Buda­pest ostrománál a kivezé­nyelt védők között vesztet­te el életét, három hónapos embrió koromban. A KISZ-ből én már 1962-ben kiléptem, két verejté­­kes hansági tábor után, s azóta nem léptem semmi­be bele. Nem is hívtak, meg nem is igyekeztem. Amikor ön kisdobos lehe­tett, én sorkatona vol­tam — büntetésből se ke­serves téli éjszakákat tölt­ve — a jugoszláv határon. Amikor ön úttörő volt, engem kilakoltattak egy kollégiumi nevelői szolgá­lati lakásból. Amikor ön KISZ-es lehetett, én két diplomával a zsebemben „csöves” életmódra kény­szerültem. Igaz, egy fél évtizede egy pártlap — hajdani egypárt — de már akkor sem „egyrovatos” — lap munkatársa vagyok — ha semmi másért, mert meg akartam írni azt a néhány gondolatot, amit fontosnak találok tanulmányaim s élettapasztalataim ötvöze­téből — mielőtt végleg el­száll fejem fölött az idő. Eközben persze írhattam gyengébbeket is, tévedhet­tem is, de nincs olyan gon­dolatom ezen időszakban, melyet ne vállalnák ma is — amikor az újságírásban a függetlenséget, az el nem kötelezett józanságot, rea­lizmust találom a legfőbb — újságírói — erénynek. S találtam mindezt fon­tosnak azért leírni, hogy ne lásson — ne lássanak — bennem se pártellenséget, se megrettenő nyárspolgárt, de olyan honfitársat se, aki azonnal felül minden­nek. Viktor, amit mondott — s amiről persze nem tud­hatom, hogy újságíró kol­légám mennyire pontosan adott vissza, de ha az a szöveg úgy elhangzott, ak­kor vagy nem gondolták végig, vagy valami nagy baj, nagy zárlat, nagy ho­mály van a gondolkodásuk­ban, hamisság a meggyőző­désükben, nagy-nagy hiá­nyok a történelmi, társa­dalom-filozófiai műveltsé­gükben. S ettől igenis féltem népet, az országot, a jövőt, a s ma­gamat is persze, mert keserves tapasztalataim egyike­­ hova vezethet, ha a hatalomra jutók, kerü­lők arra nem elég felké­szültek, elmélyültek, nem elég okosak, nem elég böl­csek ... Mondom, tanulmány kel­lene arról, hogy miben té­vedett, vagy nem tévedett, mondjuk — Petőfi, Marx, Lenin, József Attila­, Veres Péter, Sántha Ferenc, Nagy László, Che Guevara, Fidel Castro, Daniel Orte­ga ... miben vétkeztek vagy nem vétkeztek önként pusztuló, névtelen vöröska­tonák, partizánok, a becsa­pottak, félrevezetettek — hogy hova vezetett Sztálin gonoszsága, Ceausescu sá­táni megrögzöttsége, hova a brezsnyevi pangás, a ká­dári megalkuvás, hova év­tizedek hallgatása és mellé­beszélése ... De ha ön — és feszítsen majd meg, ha hatalomra jut — azt gondolja, hogy Krisztustól Doina Corneá­­ig kitörlendő az emberiség emlékezetéből mindenki, aki kommunizmus alatt szabadságot, egyenlőséget, testvériséget, előítélet­nélküliséget, fajgyűlölet­mentességet, egyszerűséget, paritást, békét, a felszaba­dult, józan ész diadalmát... értette, s ezért bármit vál­lalni kész volt, ha ön ezek ellen akar harcolni („vegy­tisztán”, bármi kevesen voltak) és helyettük a ha­talommal mindig élőket, helyezkedőket, vissza­ha­­rácsolókat, cinikusokat, kaméleonokat, vagy akár­csak a mindig talpraesőket... a finoman kezüket mosókat, tudatlanságukra, élősdiségükre büszkéket — Zsivkovoktól Czinegékig — érti meg, menti fel, netán valami hasonlóra törek­szik ... Nos, akkor tán jobb lett volna, ha maradhatott volna a KISZ-ben. Már kevesebb kárt bírna okoz­ni... Sulyok Kálmán Hegmérettek és... — Siker Pötörkéék háza táján Újabb arany minősítésű néptáncegyüttest üdvözölhetünk Komárom-Esztergom megyében. A tatai Pötörke táncegyüt­tesnek február 3-án, Tatabányán, A Közművelődés Házában megtartott minősítő műsoráért neves zsűri (Novák Ferenc, Botos József, Stoller Antal koreográfusok, Karácsony Zol­tán néprajzos, Birinyi József népzenész) ítélte oda az Arany III. fokozatot. Szép teljesítmény ez, hi­szen a csoport csak 1986- ban alakult, s most volt munkájuk első hivatalos megmérettetése. Mostani eredményük Túri György együttesvezető és a lelkes, fiatal társaság szívós, kitartó munkájának gyümölcse. Ré­gebbi műsoraikat is látva, nagyra értékelem azt a tö­rekvésüket, hogy nemcsak a magyar néptánc és népzene hiteles tolmácsolására tö­rekszenek, hanem a szellemi kultúra más területeit igyekeznek bemutatni (nép­is szokások, népmese stb.). Fel­tétlenül szólni kell a fiatal Kincső zenekarról is, akik nemcsak a táncegyüttes munkájának részesei, hanem megalakulásukkal növelték a megyében eredeti népze­nét játszó zenekarok szá­mát. Vezetőjük Bottyán Il­dikó.­­Túri György együttesveze­tő a hétköznapokról, a cé­lokról adott tájékoztatást: — A táncok tanulásánál mindig igyekszünk a pa­raszti élet egészét megis­merni, azt a közeget, amely­ben a tánc született. Ezért a folklór egyéb területeivel, valamint a népi kismester­ségekkel is próbálunk fog­lalkozni. Igyekszünk részt venni közösen az országos fórumokon (mint nézők), amely nemcsak összeková­csolja a közösséget, hanem kitekintést ad a táncosok­nak a mozgalomra. Sajnos, munkánk hátulütője a ne­héz gazdasági helyzet. A Jávorka Sándor Mezőgazda­­sági Szakközépiskola he­lyet ad próbáinknak, a Ma­gyary Zoltán Művelődési Központ menedzseli az együttest. Állandó pénzbeli támogatást nem kapunk, vi­­seleteinket pályázatokon nyert pénzekből vettük. Ha­marosan egyesületet alakí­tunk, amelyhez keressük a pénzügyi támogatókat, minősítés kiindulópontja­­ a további eredményes mun­kának. A minősítő műsorban egyenletes, szép teljesít­ményt mutató csoportot lát­tunk, a táncprodukciók sora olyan kerek egészet alkotott, amely méltán vívta ki zsűri és a közönség elisme­­­rését. Számomra mind ko­reográfiai megfogalmazásá­ban, mind színpadi előadá­sában Keszeg István: Má­­tyusföldi táncok, Klára: Haj, szénája, Gábor Túri György: Oláhos és Szilágyi Zsolt: Délnyírségi táncok produkciója emelkedett ki. Kívánjuk, hogy továbbra is ilyen színvonalú műsorok­kal és sikerekkel örvendez­tessék meg közönségüket. H. Szegvári Ildikó 4 DOLOOZáK LAPJA Biovegy­ész-technikusok Nyergesújfaluról Az Irinyiben — két ágon A Nyergesújfalui Irinyi János Vegyipari Szakközépiskolában Műszaki általá­nos vegyipari technikus­, biovegyész-technikus , és érettségizett vegyipari szak­munkásképzés folyik, náluk a második tanév A­ta­be­fejezését megelőzően vá­lasztanak, hogy az iskolát a harmadik évtől szakközép­iskolai ágon, vagy techniku­si ágon folytatják. Először e két lehetőségről kérdeztük Ácsné dr. Pikó Katalint, a szakközépiskola igazgatóját. — A szakközépiskolai ágon még két évet kell ta­nulniuk diákjainknak, és ta­nulmányaikat a negyedik év végén érettségi képesítő vizsgával zárják. Érettségi­zett vegyipari szakmunkás­ként hagyják el iskolánkat és vagy munkát vállalnak, vagy továbbtanulnak egye­temen, főiskolán. A technikusi ágon a kép­zési idő további három, te­hát összesen öt év. A ne­gyedik évet érettségi vizs­ga zárja a magyar nyelv és irodalom, történelem, ma­tematika, kémia és választ­hatóan a biológia tantár­gyakból. Negyedikes korá­ban a technikusi ágon ta­nuló is jelentkezhet nemre vagy főiskolára, ugye­ezt teszi lehetővé az érettségi vizsga. Ha nem jelentkezik, vagy nem sikerül a felvéte­le, akkor itt marad az isko­lában és befejezi a tanul­mányait az ötödik évvel. Az ötödik évben a tanuló a munkaerőigénynek és saját választásának megfelelően vagy vegyésztechnikusi, vagy biovegyész-technikusi képzésben részesül. Az ötödév végén szakmai képesítő vizsgát tesz, és ál­talános vegyésztechnikusi, vagy biovegyész-technikusi oklevelet kap Ez az oklevél a képesítési követelmény­rendszernek nagyon sokféle megfelelően munkakör betöltésére jogosítja fel tu­lajdonosát, például műveze­tői, főművezetői, technikusi, diszpécseri, valamint labo­ratóriumi munkakörök és még sorolhatnám. Az iskolánkban megszer­zett tudás megnöveli az egyetemi, főiskolai tovább­tanulás esélyeit az agrár jellegű pályákon, de lehető­séget nyújt más pályákra való felkészülésre is. — Milyenek az oktatás tárgyi és személyi feltéte­lei? — Nincs okunk a panasz­ra. A Magyar Viscosagyár­­ban van a tanlabor és műveleti labor, a Kőbányai a Gyógyszergyár Dorogi Gyár­egysége, a Komáromi Kő­olajipari Vállalat és az Al­másfüzitői Timföldgyár is sok segítséget ad. Rendkívül jól felszerelt számítástech­nikai oktatótermünk van, a vidéki tanulóinknak Lábat­lanon kollégiumi elhelyezést tudunk biztosítani. Tantestületünk segítő, jól felkészült egymást peda­gógusokból, oktatókból áll. Angolt, németet és „kifutó­ban” oroszt is oktatunk, nyelvszakos tanárra még szükség lenne. — Milyen felkészültségű tanulókat várnak? — A reáltantárgyakból le­hetőleg legyenek jobbak a közepesnél. A felvételhez orvos által ellenőrzött egészségi alkalmasság szük­séges. Nemcsak nyergesújfa­lui fiatalokat várunk, hiszen regionális — észak-dunántú­li — beiskolázású szakkö­zépiskola vagyunk. F. K. Újra — FIDESZ-akadémia Mindennapi erkölcstelen­ségeink címmel tart vitain­dító előadást a magyar mű­velődési élet megtisztításá­nak fanatikus harcosa, Be­­ke Kata publicista, középis­kolai tanár. A rendezvény a FIDESZ-akadémia új soro­zatának nyitánya. Az az alapkérdés lép előtérbe: ho­gyan szűrődött be ez a tör­ténelem az életünkbe, mi­lyen károkat szenvedett tu­datunk és lelkünk a ráne­hezedő súly alatt, van-e le­hetőség jobb közérzet meg­teremtésére, merre kell el­indulnunk, hogy rend le­gyen a fejünkben és kön­­­nyebb legyen a szívünk. Be­­ke Kata előadására február 13-án, kedden 17 .órára vár­ják a közönséget Tatabá­nyán, a Népház zenetermé­be. Vallomás Az esküvő reggelén a lány így fordul vőlegényé­hez: — Mielőtt a templomba mennénk, meg kell gyón­nom neked a múltamat, drágám! — Hogyhogy? Hiszen egy héttel ezelőtt már megtet­ted! — Igen drágám, de azóta megint eltelt hét nap! Közepes hatótávolságú golyóstoll Több mint kétezer esz­tendeje Ézsaiás próféta jö­vendölésében bízik a világ. Abban, hogy a föld lakói „csinálnak fegyvereikből kapákat és dárdáikból met­szőkéseket ...” A remény változatlan. A dárdák azon­ban rakétákká változtak, és még nincs vége. Éppen ezért üdítő a Sun híre, miszerint akadt egy úr, aki békés cé­lokra fogná a rakétákat. Leonard Cheshire brit piló­taként harcolta végig a há­borút, túlélte. A múlt év őszén azzal a javaslattal lé­pett a világ elé, hogy az ócskavasnak szánt rakéták­kal segíteni lehetne a baj­bajutottakon, ha golyóstol­lakat gyártanának belőlük, és persze akadna, aki eze­ket meg is venné. Most be­jelentette: ötletének meg­valósításához annyi alap­anyagot kap a Szovjetunió­tól, hogy abból 1<­0 millió tollat is gyárthat. A porté­kát különböző áron dobná piacra. A díszesebb tollak akár 100 fontba is kerül­hetnek, a legegyszerűbbek már 7 fontért elérhetők. tiszta nyereség a katasztró­­­fa sújtotta területek lakóit illeti. Az alapanyag nyomán az írószerszám a jól hangzó „közepes hatótávolságú go­lyóstoll” elnevezést kapta. Bér: AZ ETERNIT OSZTRÁK—MAGYAR ÉPÍTŐANYAGIPARI KFT. (Nyergesújfalu) felvesz munkatársakat szakmunkás és betanított munkás munkakörbe, heti öt munkanapos két és három műszakos munkarendbe. három műszakos munkarendben: 12—15 ezer Ft/hó két műszakos munkarendben: 10—13 ezer Ft/hó Jelentkezni lehet a kft. személyzeti főosztálya munkaügyi csoportjánál. Levélcím: 2536 Nyergesújfalu, Pf.: 1. Telefon: (34) 12-826/253 mellék: 440 1990. február 12., hétfő

Next