24 óra, 1991. június (2. évfolyam, 128-151. szám)
1991-06-04 / 129. szám
TV-JEGYZET K(O) 2. Várható volt, hogy lesz folytatás, hisz az „örökzöld” téma sosem lesz lerágott csont, amíg „olyan lányok” élnek és mozognak a földön... Márpedig élnek és mozognak, s mint Dobray György filmje (K2) bemutatta, nem is rosszul. Az éjszakai lányok persze teljesen mások, mint Rákóczi téri sorstársaik, bár a lényeg ugyanaz: hiányt töltenek be, valamit pótolnak, jobbik esetben ők a mazsola a kalácsban. Mindezt természetesen pénzért, busás jövedelemért ... A fekete, érett szépség — egyébként kétgyermekes anya — mosolyogva bevallja: kislány korától igazi nőnek érzi magát, csakhogy álmai nem vál(hat)tak valóra. Nem lett belőle (film)színésznő, a sok hányattatás, támasznélküliség sodorta az éjszakai jelet felé. A szőke pityergős hajadon — noha a „legprofibb” szakmában a „legprofibb” szolgáltatást nyújtja — szintén a háromműszakos szövőnői „karrier” helyett választotta a mulatók fényes, csillogó-villogó világát, ahonnét egyedül nem képes kiszakadni. Pályatársnője viszont a különös találkozások, a nem hétköznapi életstílus miatt rabja az éjszakának: magabiztos mosolya is jelzi, elégedett, s esze ágában sem lenne ezt felcserélni egynapi nyolcórás melóért, ahol havonta keresne annyit, mint a bárokban néhány óra alatt. S a férfiak — magyarok, nyugatiak, arabok — pedig fizetnek, mint a köles. Hisz szükség van ránk — teszi hozzá ártatlanul. Az „ipar” pedig valóban prosperál, örvényével magával ragadja — főként az egyedülálló, intézetből kikerült csinos lányokat, akik számára aligha kínálkozik más alternatíva. Az ügyesebbek viszont csak átmenetnek tekintik a prostitúciót: addig, amíg anyagilag „megszedik” magukat, egzisztenciát teremtenek — jólétet biztosítva a belőlük élőknek is —, hogy öreg napjaikon... S addig? Sokan kényszerűségből, sokan kiszolgáltatottságukból feláldozzák ifjúságukat, boldogságukat. (Mert aki nem, az nem erre a pályára való — összegzi tömören a mosolygós, copfos leány a bárpultnak támaszkodva), egy illúzióért, s főleg a sok pénzért... azok, akik intelligenciájuknál, nyelvtudásuknál, empátiájuknál fogva más területen is vihetnék valamire. Ha... Elgondolkodtató Dobray György filmje, amely sorsok, zátonyra futott életutak felvillantásával keresi a választ: a börtön árnyékában mégis milyen erők taszítják-sodorják e lányokat, asszonyokat a teljes kiégés, kiábrándultság, a lelki KO — knock out — felé. S a válaszkeresésben noha a rendező a korábbi tanulságok ismételgetésén, a közhelyszerű megfogalmazásokon alig lép túl — felsejlenek a társadalmi zavarok, az értékek, az erkölcs torzulásai is, amelyekkel szemben csupán egyfajta védekezési reflex, tudatos vállalás, „csereüzlet” az övék. A tisztesség és tisztességtelenség határán ... — veizer — Kék Könyv Csaknem 400 oldalas kötetben — jól forgatható Kék Könyvben — jelentette meg a Galaxia Kiadóház a magyarországi utazási irodák külföldi és belföldi úti programját. 300 iroda 1600 ajánlata igen nagy választékot kínál. Hol van már egy-két nagy utazási iroda egyeduralma — a privatizáció biztos jele a 300 iroda működése. Csak legyen pénzünk a válogatáshoz, majd az utazáshoz... esesse sse^eseeeeeetssesesei 24#RA^ Főiskolai helyzetkép: Ballagtak, vizsgáznak, felvételiznek... Az elmúlt években fejlődött igazi főiskolává tárgyi-technikai feltételekben is az Esztergomi Vitéz Tanítóképző Főiskola. János Hogy csak a legfontosabbakat említsem: új kollégium épült, megvásárolták és átalakították az udvarhoz tartozó városképi jelentőségű épületeket. Most dolgoznak a szakemberek a minden igényt kielégítő új tornatermen; új helyiségekbe költözött át a könyvtár és tágas olvasóteremmel bővült. A régi tornatermet átalakítják a főiskola dísztermének is megfelelő nagyelőadóvá. Persze, a fejlődés kétségtelen tényei ellenére sem nevezhető a helyzet ideálisnak, de nem is tudom, hogy egy felsőoktatási intézménynek illik-e önmagával elégedettnek lenni? Nem is hallottam ilyesmit Kaposi Endre főigazgatótól, de nem is panaszkodott, amikor körbekalauzolt az intézményben, kimondottan azért, hogy nézzem is meg, amiről írok. Büszke csupán az új Ikarus autóbuszukra volt, azt a gyár körüli exportmizériák miatt kedvezményes áron tudták megvenni, s amire, lehet, holnapután már nem is jutott volna megfelelő összeg a költségvetésükből. A főiskolának akkor van igazi hangulata, amikor felgyorsulnak az események: ballagás, felvételi, vizsgaidőszak, államvizsgák, diplomaosztás __ Nos, megvolt a ballagás. Az idén először fejezték be tanulmányaikat a négyéves tanító-művelődésszervező szakon. Ez utóbbiban könyvterjesztésre és filmterjesztésre képeztek tanítókat, hogy ha úgy hozná a helyzetük, tudjanak, mondjuk, elvezetni egy könyvesboltot, vagy mozit — tolmácsolta e kvalifikáció hasznát a főigazgató. Az új tanévben tíz százalékkal növekedhet a hallgatói létszám, s új szakokat is indítanak — média, hitoktató-tanító —, valamint megkezdődnek a négyéves nyelvszakok is. Az idén tartottak először teljes körű alkalmassági vizsgát a felvételizőknek, mégpedig zene és vizualitás, valamint testi és kommunikációs alkalmasság alapján. Kaposi Endre főigazgató értékelése szerint ez rendkívül megszűrte a felvételiző társaságot. Legtöbben fizikailag nem feleltek meg a követelményeknek, ugyanis, tizenkét év testnevelése sem volt elég ahhoz, hogy a minimális követelményeknek megfeleljenek: fel tudjanak mászni mondjuk a kötélen, vagy egy távot bizonyos idő alatt lefussanak. Tanító szakra 109-en, tanító-művelődésszervezőre 55- en, tanító-szociálpedagógusra 49-en, angol oktató és tanító szakra 4-en, német nemzetiségi tanítóra vált tanítóra 5-en, 8-an, szloóvónőire 32-en, szlovák óvodapedagógusnak 5-en jelentkeztek. Közülük a tanítóira felvételizhetnek 70-en, a művelődésszervezőre tanító40-en, a tanító-szociálpedagógiára 24-en — a többi szakokon ennél jóval kisebb volt a lemorzsolódás. A főigazgató úgy értékelte az idei esztendőt, hogy a főiskolára jelentkezők aránya csökken, az itt szerzett diplomának már nincs inspiráló ereje. A másik ok a középiskolák normatív teljesítményszemlélete — az elstírozás — a közepes képességű tanulókkal a nem kellő törődés, valamint a pedagóguspályáknak az a hierarchikus szemlélete, hogy az óvónő alig pedagógus, míg az egyetemi oktató nagyon az. A státust nézik, nem a nevelési folyamat egészét, amelyben az óvónő éppen olyan fontos, mint az egyetemi tanár. A kultúrát közvetítő értelmiségi pályák társadalmi elértéktelenedése óriási veszélyt rejt magában, ugyanis a demokrácia alapját jelentő társadalmi esélyegyenlőség érvényét és érvényesítését ássa alá. Csató Károly Kaposi Endre főigazgató Gondolat Elhamarkodott nézet az, mely a tudósokat és a nőket külön szempontok szerint, a tekintély, illetve a rondaság mértékében osztályozza. .(Boris Vian) a Zsaruk Zsarunak lenni, úgy látszik, sehol sem könnyű. Különösen olyan helyeken, ahol naponta legalább egy gyilkosság, tucatnyi rés, kéttucatnyi nemi beleerőszak és még ennél is több garázdaság, közlekedési kihágás (stb.) történik. A New York-i 87. körzet manhattani származású khamiíró, Ed McBain szerint pedig épp ilyen terület: a híres-hirhedt körzet rendőreinek valóban nincs idejük unatkozni , szórakozni, magánéletet élni, a családdal törődni még annyi sem. Zsarunak lenni nemcsak az elrettentő bűnözési statisztikák miatt nem könnyű, hanem azért sem, mert a rendőröket ban senki sem veszi igazán.komolyan”. (S ebben nemcsak a 87. körzet a „listavezető”). Ha éppen nyugalom van, tudomást sem akarnak róluk, a gondjaikról venni, ha pedig egy ravasz, intelligens bűnöző rettegésben tartja a várost, a csavargóktól a polgármesterig, mindenki gyors eredményt vár tőlük. A 87. körzetben pedig a Süket, a bosszúálló gyilkos zsarolással, fenyegetéssel , és valóra váltott ígéreteivel, két gyilkossággal ugyancsak megrémíti a városrész jómódú polgárait... Ed McBain a krimiirodalom legjobb hagyományait követve mutatja be a zsaruk mindenki különböző világát a másétól nyomozók gyöngéit, estlenségeit; s azt, hogy a legravaszabbul felállított csapda is csődöt mondhat, ha nem szegődik a rendőrök mellé szövetségesül a véletlen és a szerencse ... A Pannon Kiadó gondozásában megjelent könyvecske immár a második kötete Ed McBain rendőrökről szóló sorozatának, amelyet három újabb könyv követ. — vt — „Kiváló diákok" Több megyei és országos tanulmányi versenyen szerepeltek a közelmúltban megyénk diákjai. A megyei biológiaversenyen a Komáromi Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai arattak, meg a dobogós helyeket szerezték 1. Bazsánt Tamás, 2. Mészáros András, 3. Ézsöl László, 4. Molnár Mariann (Szomód, Általános Iskola), 5. Németh Melinda (Ászár, Általános Iskola), 6. Magyar Ildikó (Dorog, Dózsa Gy. Ált. Isk.). A megyei gimnáziumi angol versenyt Magyar Melinda nyerte, Lovász Ildikó (mindketten a Tata2.bányai Bárdos László Gimnázium tanulói), Pásztor Attila (Esztergom, Dobó Gimnázium), Essősy Orsolya (Tata, Eötvös Gimnázium), 3. Pálfi Katalin (Tata, Eötvös Gimnázium). Szomor: ez a Gerecse lankái között megbúvó alig ezer lakosú falu két éve ismét önálló, akkor szűnt meg a kényszerházasság a szomszédos Gyermellyel. A szomori közösség azóta nagy hangsúlyt fektet a német nemzetiségi hagyohiányok ápolására, a mármár elfeledett múlt emlékeinek felélesztésére. Tavaly nemzetiségi napot rendeztek, amely olyan sikert aratott, hogy úgy érezték ezt folytatni kell. Ezért aztán az iskola tantestülete karöltve a polgármesterrel elhatározta, hogy falunapot tartanak május 25-én. E sikeres rendezvényt követően beszélgettünk az általános iskolában a tantestület tagjaival és a község polgármesterével. Villányi Márton igazgató mindenekelőtt azt ajánlotta tekintsük meg azt a kiállítást, amelyet az iskola ebédlőjében rendeztek be, s amelyen végigkövethető falu múltja, jelene. S valóban, a gyerekek gyűjtéséből származó anyag témák szerint csoportosítva, megismerteti a látogatót mindazzal, amit Szomorról tudni kell. Kezdve a falu 1270-re visszanyúló történetétől, a tanulás, művelődés dokumentumain át, egészen a hétköznapokig és ünnepekig követhető nyomon a település élete. Megtudhatjuk például, milyen is volt egy igazi hagyományos sváb esküvő, mit illett ilyenkor felvenni, s mi volt a kötelező ünnepi menü. A terem közepén pedig a régi szomori iparosok eszközei termékei láthatók. Túlzás nélkül mondható, hogy „igazi” múzeumba való anyag gyűlt össze a kis kiállítóteremben. De nézzük, mi is történt még május 25-én, hiszen a kiállítás csak egy — igaz, a legmaradandóbb — része volt ennek a napnak. A készülődés már pénteken délután elkezdődött, mikor a nyolcadikos lányok Károlyné segítségével Mayer sütötték a hagyományos rózsafánkot, amely azelőtt lakodalmakon volt szokásban. A fiúk pedig szombaton kötényt kötve árulták csemegét. Ezen a napon dél után háromkor indult az ünnepség felvonulással, amelyen részt vett a falu apraja-nagyja. Élükön népviseletbe öltözött óvodásokkal, majd az iskolásokkal, köztük a diákszínpad, az önképző kör és hagyományőrző szakkör tagjaival járták körbe a falut. után kezdődött a műsor Eza Vásárhelyi-kastély kertjében. Az óvodások német nemzetiségi táncokat adtak elő az elsősök németül énekeltek, az önképző kör pedig Shakespeare Szentivánéji álomjából mutatta be a Mesteremberek jelenetét. Végül a negyedik osztályosok a Kőleves című mesejátékot játszották el. A műsor után gyermeknapi táncmulatság volt, majd Sztaskó Andrea tanárnő Kossuth gondolataival nyitotta meg a már említett kiállítást, amely június 19- ig, évzáróig tart nyitva. S hogy ezután mi lesz vele? — ezt kérdeztük Nagy György polgármestertől. — Nagy igény lenne egy állandó kiállításra, sajnos, nincs megfelelő helyiség erre a célra. Talán sikerül egy öreg parasztházat vagy esetleg egy szobát erre a célra megkapnunk. Bízunk az itt lakók segítőkészségében, hiszen az önkormányzat köztudottan nem dúskál anyagiakban. — Lesz-e folytatása a hagyományőrző rendezvényeknek? — Biztosan lesz. Terveink szerint szeptember 22- én lesz hasonló megmozdulás a faluban. Akkor avatjuk fel a II. világháborús emlékművet, amelyre sok kitelepített szomorút várunk haza. Egyébként az emlékmű is az ő segítségükkel készül. Búcsúzóul még megtudtuk, hogy a Szomori Általános Iskolában 1989. július óta, amióta visszanyerte önállóságát, ismét nyolc osztály van. A 147 gyerek elsőtől kezdve tanulja a német nyelvet, sőt már az óvodában gondot fordítanak a nemzetiségi nyelv oktatására. Végezetül megkértek feltétlenül írjam le Pintér Józsefné nevét, aki tavaly a nemzetiségi , idén pedig a falunapot szervezte. — Szőts — Szomoron: hagyományápolásból jeles! 1991. június 4., kedd