24 óra, 1991. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-11 / 264. szám

m­ilAynflgái^m alapítvány a műszakiakért A Mérnökök és Technikusok Szabad Szakszervezete sajtótá­jékoztatót tart november 14-én, 11 órakor Budapesten, a Dózsa György út 84/B-ben. A szer­vezők az alábbi információ­k közlését kérték. Bizonyára azért, hogy az érintettek tud­janak erről a fontos érdekvé­delmi szervezetről. ☆­­ Válságos helyzetben van a magyar műszaki értelmiség. Mérnökök és technikusok ezrei kerülnek az utcára a felszámo­lásra kerülő, vagy privatizált vállalatoktól, esetenként köz­vetlenül az egyetemek, főisko­lák, technikumok padjaiból. Az állami vállalatoknál a még egyelőre állásban lévő műsza­kiak helyzete sem sokkal jobb. Sokan a létminimum közelében dolgoznak, de szólni nem mer­nek, mert félnek az elbocsátás­tól. Ha pedig valaki már mun­ka nélkül van, és állást keres, az állásközvetítők széttárják a karjukat: „műszakiakra nincs szükség”. A Munkaügyi Központok ma már szinte csak regisztrálni tudják a munkanélkülieket és bonyolítják a munkanélküli-se­gély kifizetésével kapcsolatos adminisztrációt. Állásközvetí­tésre már nem marad idejük. A „fejvadászok” csak a dolgo­zók egy szűk rétegére összpon­tosítják figyelmüket. És akkor még nem szóltunk a műszakiak állásközvetítésé­nek speciális szempontjairól. A gondos felkészülés és a szakmai tapasztalat hiábavaló­vá vált, a műszaki szaktudás­nak ma nincs értéke. Pedig az emberek milliói csalódni fog­nak, ha a reálértelmiség köz­reműködése nélkül várják gazdasági fellendülést. Nyilván­a való, hogy el kell mozdulnunk a holtponttól. Elhatároztuk, hogy saját kezünkbe vesszük sorsunk irányítását. A Mérnö­kök és Technikusok Szabad Szakszervezete annak tagjai és néhány — sorsunkat átérző — szimpatizáns alapítványt hoz­tunk létre. Célunk — az MTSZSZ programjának meg­felelően — a műszakiak állás­gondjainak enyhítése. Felmérjük a hozzánk forduló műszaki álláskeresési igényét és megkíséreljük az elhelyezé­süket. Új munkahelyeket kutatunk fel. Átképzéssel, tanácsadással segítjük a vállalkozóvá válást. Az ötlettől a megvalósulásig végigvisszük a gazdaság külön­böző ágazatainál a fejlesztési elképzeléseket. jai Az alapítványunk pártoló tag­között közéletünk számos kiválósága található. A kurató­rium elnökéül Dragon Pál kép­viselő­­ítvány urat kértük fel. Az áfa­létrehozásában közre­működő műszakiak valamen­­­nyien az ipar különböző terü­letein dolgoznak, így jól isme­rik a műszakiak elhelyezkedé­sével kapcsolatos speciális gon­dokat. Tevékenységünket olyan kör­nyezetben kívánjuk folytatni, amely nem tér el lényegesen a munkahelyeken megszokottól, így nem tesszük ki az egyéb­ként is szorult helyzetben lévő kollégáinkat a hivatali légkör ridegségének. ^Meggyőződésünk, hogy cél­jaink reálisak, időszerűek és égetően fontosak. Alapítvá­nyunk nyitott. Felkérjük mind­azokat, akik e cél érdekében bármilyen segítséget tudnak ad­ni, csatlakozzanak hozzánk, hogy az érdemi munkát mielőbb megkezdhessük. MÁR TEGNAP IS KÉS0! Hogyan vállalkozzunk Ausztriában ? A Soproni Városi Gaz­dasági Kamara december 12-én egész napos to­vábbképzést szervez a városban „Hogyan vál­lalkozzunk Ausztriában?” címmel, melynek során a résztvevők délután láto­gatást tesznek Eisen­­stadtba (Kismartonba). A délelőtti előadások témakörei közül csak né­hányat említünk: — Ha­tékony partnerkeresés módszerei, — Cégalapí­tás Ausztriában, — Ve­gyes vállalati tapasztala­tok. Részletesebb cikk a Soproni Informá­Vorosi Gazdasági Kamarától kérhetők levélben, a pos­tafiók 119-re címezve, vagy telefonon a 99/11- 471-es számon, illetve te­lefaxon, a 99/12-151-et tárcsázva. 1991. november 11., hétfő Tardos Márton Tatabányán a legvidámabb átalakulás országa? A tatabányai Know-how Gazdasági Tanácsadó Rt. meghívására november 7- én előadást tartott a rész­vénytársaság tanácstermé­ben dr. Tardos Márton nemzetközi hírű közgazdász, a gazdasági bizottság alel­­nöke. Az előadáson, s az azt követő csaknem háromórás szakmai tanácskozáson öt­ven gazdasági-pénzügyi szakember vett részt, köz­tük külföldi vendégek is. A professzor elmondta, hogy a nemzeti össztermék az ipari termelés­ jelentősen csökkent, nőtt a munkanél­küliség, de ez nem jelent­­ feltétlenül rosszat a jövő érdekében, sőt az a baj, hogy az átalakulás lassú. zás Hallatlanul nagy a váltó­az export területén. Konvertibilis­ exportunk olyan fejlődést mutat, mely­re talán évtizedek óta is ritkán volt példa. Jelentő­sen nőttek a Magyar Nem­zeti Bank devizatartalékai. Az 1991-es külkereskedel­mi siker valóságos eufóriát váltott ki kormányzati kö­rökben, pedig a hurrá­hangulatra semmi ok. A gazdaság továbbra is az összeomlás közelében tán­torog. „A legvidámabb ba­rakkból a legvidámabb át­alakulás országa lettünk” — mondta, arra utalva, hogy a környező kelet-eu­rópai országokhoz képest helyzetünk még mindig jobbnak mondható. Radikális változást sür­getett az áttörés érdekében. „A kormány továbicegő po­litikája követk­eztében sem­mi esélyünk a következő években arra, hogy érezhe­tően javuljon a helyzet” — mondta. Pedig a reáljöve­delmek folyamatos érték­­csökkenése miatt az állam­­polgári elvárások és a va­lóság közötti szakadék már ma is óriási. K. P. Tardos Márton (Fotóó: Kiss T. József) Kertbarátoknak Ősszel többek között az jut eszünkbe, hogy kertünk még szabad helyére dísz­es haszonnövényeket kelle­ne ültetnünk. Nem mind­egy azonban, hogy ezek milyen százalékban ered­nek meg, illetve az ültetés után hogyan fejlődnek, mi­kor fordulnak termőre. A hagyományos, szabad­gyökerű az ültetés szaporítóanyagok évében éppen­­hogy megkapaszkodnak, hi­szen az erősen visszavágott gyökereknek regenerálódni kell, s mire a kialakult új gyökérzet „termelni” kez­dene, vége a nyárnak. A konténerben nevelt növényeknél a gyökerek regenerálódása már a ter­mesztőedényben, a nevelési ciklus alatt megtörténik, a gyökerek a álló földlabdát rendelkezésre sűrűn át­szövik. Az ilyen növények az ültetés utáni tavaszon ugrásszerűen fejlődésnek in­dulnak, és akár néhány szem gyümölcsöt is kine­velhetnek. Előnyük, hogy 1 évvel korábban termőre fordulnak, így ez az egy­évi plusz termés teljes egészében fedezi az szapo­rítóanyag árát. Természete­sen a konténeres növények drágábbak a szabadgyöke­­rűeknél, de 100 százalék biztonsággal erednek és a fagyos napok kivételével bármikor ültethetők. Külö­nösen a csonthéjas növé­nyeknél (őszibarack, cse­resznye, kajszi, szilva) van nagy jelentőségük, mivel ezek lényegesen kényeseb­bek, így rosszabbul is ered­nek. A gyenge minőségű, homokos talajokon a konté­ner földjében átmentett tőzeges földkeverék segíti megkapaszkodni a növénye­ket. A konténeres növények előállítása és árusítása a dísznövényeknél és szőlő­oltványoknál már régebben elkezdődött. A gyümölcsfé­léknél ez nálunk még új­donságnak számít, de egy­re szélesebb körben terjed. Aki konténeres­­ növénye­ket ültet, valószínű, hogy a növények erőteljes fejlődé­se, gyors termőre fordulása láttán legközelebb is az ilyen formájú növényeket fogja előnyben részesíteni. Vénuszrengés A Vénuszt kutató Ma­­gellán űrszonda tavaly megkezdődött küldetése igazából most kezd érde­kessé válni. Befejezve első 243 napos térképezési cik­lusát, egy újabbat amelynek során most kezd, má­sodszor tér vissza azon területek fölé. ugyan­Alka­lom kínálkozik tehát az összehasonlításra, válto­zott-e valamit a bolygó felszíne e nyolc hónap alatt. Egy érdekességet már­is találtak. Egy fényképpá­ron jól kivehető, hogy a korábbihoz képest valami jelentős elmozdulás történt. Szeizmikus rengés vagy egyszerű csuszamlás okozta, nem tudni, mindenesetre, jelentős méretű lehet, mert a Magellán radarjának fel­bontóképessége csak az 1 km-nél nagyobb mokat észleli, ez az objektu­alak­zatváltozás viszont feltűnő­en jól látható. ’56-os ítéletek után kutatva illetékmentes, de engedélyköteles Minden bizonnyal, az elmúlt napokban sorozatosan megjelenő 1956-tal kapcsolatos cikkeink hatására — ketten is érdeklődtek szerkesztőségünkben, hogy miként juthatná­nak hozzá azokhoz az iratokhoz, melyek szüleik tárgyalá­sán készültek, 35 évvel ezelőtt. A pontos válasz érdekében megkérdeztük dr. Ortutay Andrást, a megyei levéltár igaz­gatóját, aki a következőket mondta: “ Magánlevélben fordul­hat bárki emiatt a Komá­­rom-Esztergom Megyei Ön­­kormányzat Levéltárához, melynek címe: 2501 Eszter­gom, Pf. 51. A kérelem be­érkezése után azt — javasla­tunkkal kiegészítve — meg­küldjük a megyei bíróság elnökéhez, aki hozzátarto­zók esetében általában meg­adja az engedélyt az iratok­ra való betekintésre. Ter­mészetesen családtagokon kívül is kérheti bárki ezt a lehetőséget, de annak rend­kívül komoly indokokkal kell rendelkeznie bizonyít­ható módon. Amennyiben a kérelmező megkapta az engedélyt, bírósági tárgyalások jegyző­i könyveiben is csak az ügyész vádbeszédét, a vád­lott vallomásait olvashatja el az ítélettel együtt, de a személyiségi jogok védelme miatt a tanúvallomásokat nem. Még az úgynevezett ’56-os perekben szereplő né­pi bírók esetleges ellenvéle­ményeit sem szabad kiadnia a levéltáraknak. Fontos tudni, hogy a ké­relem illetékmentes, ám az iratokról készített másola­tokért fizetni kell. Az első oldal után 50, a továbbia­kért 30 forintos okmánybé­lyeg lerovása szükséges, ezeket a másolatokat a le­­­véltár hivatalosan is hite­lesíti. Tekintettel arra, hogy ez az eljárás csak a megyé­ben működő bíróságok ira­tai esetében érvényes, fel kell hívnunk olvasóink fi­gyelmét arra, hogy azokban az ügyekben, melyeket a katonai bíróság tárgyalt, ilyen kérés esetén részlete­sebb felvilágosítást a Bu­dapesti Katonai Bíróság Fő utcai épületében adnak. — ásti — 3 ­ TÁRSADALOM Az újságíró noteszából Népszavazzunk! Zömmel olvasom, hogy összegyűlt a kellő számú alá­írás az Expó-népszavazás ügyében, azaz minden bi­zonnyal mehetünk sza­vazni. Így azt a kérdést, amit hosszú hónapok alatt az adatok birtoká­ban lévő szakértők nem tudták eldönteni, eldönthetjük mi­­ most a nép. Végül is rendjén való ez, hisz demokráciá­ban élünk, s a világkiál­lítás olyan ügy, amely mindenkit érint ebben az országban. Kíváncsi lennék vi­szont arra, hogyan rea­gál majd a politikai ve­zetés ahhoz, ha esetleg a népszavazás az Expo ellen foglal állást. Elfo­gadja-e, úgy, mint azt tették Bécsben, vagy jön­nek a kifogások! Bár a népszavazással kapcsolatban felsejlik bennem , amikor bizonyos közelmúlti körök — igaz, más témában — a népszavazás ellen vol­tak — mondván, a de­mokrácia megcsúfolása az, ha mindenki, mindig, minden cél érdekében ehhez az eszközhöz nyúl. No de úgy látszik, ná­lunk mindent gyorsan elfelejtünk, s csak arra emlékezünk szívesen, ami aktuálpolitikai célokat szolgál. Igen, politikát említet­tem. Nem véletlenül, hi­szen nálunk az Expó — bármennyire is gazdasá­gi háttérrel hangsúlyoz­zák —, egyértelműen po­litikai kérdés. Persze, ér­dekes ez a megközelítés a kormányzó pártok ré­széről — mármint a vi­lágkiállítás igenlése­ —, hiszen 1996-ig még vá­lasztások is lesznek Ma­gyarországon. S egyáltalán nem biz­tos, hogy a lakosság, ez esetben a választópolgá­rok többsége, Expó-pár­ti. Ha viszont így van, ahhoz egy esetleges si­keres világkiállítás — amit a mostani kormány­zat indít el — az 1996- ban az éppen hatalmon lévők politikai tőkéjét gyarapítaná. Igaz, persze megfordítva is:ez Hogy az Expo kérdé­sében kinek van igaza, nehéz eldönteni, hiszen a gazdasági érvek mellett vitathatatlanul vannak más szempontok is, mint például az ország nem­zetközi megítélése, hírne­ve. Indenesetre addig is egyetértek Or­bán Viktorral, aki parlamenti hozzászólá­sában azt javasolta, hogy aki annyira biztos gazdaságosságában, s oly a pozitív hangon tud fel­szólalni, az nyugodtan ajánlja fel saját szemé­lyes vagyonát — jelzá­logként. Hiszen nem le­het vesztenivalója... — szőts — Dunaalmáson ismét Csokonai A közelmúltban ismét önállóvá vált Duna­­almás legközelebbi­­ je­les eseményére november 16-án, szombaton 9.30-tól kerül sor, a helybéli álta­lános iskola épületében, melynek során ünnepi be­szédet hárman is monda­nak: Szódáné Imre Márta iskolaigazgató, Tóth Ku­­rucz János országgyűlési képviselő, Demján János polgármester. Hogy ki lesz a névadó, az Dunaalmás esetében nem is lehet kérdés, hiszen a hajdanában itt élt Lilla nagy szerelméről, Csokonai Vitéz Mihályról neveztek el eddig is majdnem mindent. Éppen ezért nem véletlen, hogy a hivatalos ünnepség után megkoszorúzzák Lilla sírját és reménytelen sze­relmesének szobrát, akire dr. Ferenczy Miklós orvos­író emlékezik majd a 11 órakor kezdődő irodalmi műsor előtt, amelyet ter­mészetesen a Csokonai Művelődési Házban tarta­nak. Egy órával később lesz a névadó kiállításának megnyitása a volt reformá­tus iskolában. A szervezők minden érdeklődőt szere­tettel várnak. Találkozó a barlangban A 20 éves jubileum tisz­teletére november 23-án, szombaton, ünnepélyes ös­­­szejövetelt tart a „Megalo­­dus” Barlangkutató és Geo­lógiai Szakcsoport, melyre mindenkit, aki valaha részt vett a csoport mum­i­­kájában, nagy szeretettel várnak! Program: 14 órakor bar­langtúra a Megalodus-bar­langba, találkozás a hely­színen, 17 órától pedig művelődési központban ba­a­ráti összejövetel, a csoport életéből, vett nosztalgia­diavetítéssel. Az érintettek közül, aki tud, jöjjön el, hozzon magával diákot, ételt-italt, de fotókat, leg­inkább az eltelt két évti­zed szép emlékeit! Környezeti ártalmak és a légzőrendszer A Korányi Frigyes Tüdőgyógyász Társaság, a Levegő­­szennyezés Által Veszélyeztetettekért Alapítvány, továbbá az INSTANT Congr­Ex Iroda szervezésében november 14—16. között rendezik meg Tatán, az edzőtáborban a II. hazai „Környezeti ártalmak és a légzőrendszer” című tu­dományos konferenciát, melynek védnö­ke dr. Fehérváry Géza, Tata polgármestere; szakmai elnöke prof. dr. Schwei­ger Ottó, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. A szakmai program házigazdája, dr. Szamos György lesz, aki a helybéli kórház-rendelőinté­zet orvosigazgatója, s egyben a Komárom-Esztergom Me­gyei Önkormányzat népjóléti bizottságának elnöke. __________________14*R­AM

Next