24 óra, 1993. április (4. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. szám

6 GAZDASÁGI FIGYELŐ 1993. április 3., szombat A privatizációs konferencia ürügyén MRP és E-hitel, Hitelgarancia Rt. Lapunkban is beszámoltunk már korábban arról a jól sike­rült konferenciáról, melyet a kamara megyei képviselete rende­zett a héten Tatabányán. Ezúttal a tanácskozás menüjéből kira­gadva, a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról, az Egzisz­tencia-hitelről és a Hitelgarancia Rt.-ről ejtünk néhány szót. A dolgozók tulajdonhoz jutá­sát az állam többféleképpen is segíti, hangzott el a privatizá­ciós konferencián Tatabányán. Közülük is kiemelkedik a Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program (MRP), és az Egzisz­tencia-hitel. Mint Volovits Sán­dor a Hitelgarancia Rt. vezéri­gazgató helyettese előadásában elmondta, a a kétféle lehetőség össze is kapcsolható, méghozzá kedvező feltételekkel. Az MRP-program lényege ugyanis nem más, mint az, hogy a dol­gozók kivásárolhassák az őket alkalmazó rt. vagy kft. vagyo­nának egy részét, s ilyen módon saját tulajdonrészhez jussanak. Ehhez a dolgozók hitelhez, akár E-hitelhez is juthatnak, és vá­sárlási előjoguk van a külső ér­deklődőkkel szemben. Ráadásul amennyiben az E-hitelt az MRP-hez veszik igénybe, úgy kedvezőbbek a feltételei. Például 0-5 millió forintig nem kell saját erőt felmutatni, 5-10 millió forint között dolgo­zónként 100 ezer forint saját erőre van szükség. Az E-hitel folyósításának fel­tételei egyébként március 10-én kedvezően változtak. Kamata 3 százalék, a türelmi idő 3 év, és a futamidő akár 25 év is lehet. Fontos viszont tudni, hogy az E-hitelt továbbra is kizárólag az állami vagyon privatizációjához lehet felhasználni. Volovits Sándor elmondta azt is, hogy idén márciusig össze­sen 12,5 milliárd forintnyi E-hi­­telt vett fel 4500 jogi-, illetve magánszemély.­­Szőts­*** A Hitelgarancia Rt. olyan kis- és középvállalkozásoknak kíván lehetőséget adni, amelyek jó üzleti tervvel rendelkeznek, de nincs a szükséges hitel el­nyeréséhez elegendő biztosíté­kuk. Az Rt. készen áll a garan­cianyújtásra. Egyelőre azonban még nem érkezett hozzájuk ké­relem, de az információk szerint több ilyen üggyel már foglal­koznak a bankoknál. A tavaly decemberben az ál­lam, pénzintézetek és érdek­­képviseleti szervek által alapí­tott cég a hitel 80 százalékáig 2-3 százalékos díj ellenében maximum 100 millió forintos összegre nyújthat garanciát a belföldi vállalkozásoknak. A hi­telt felvenni kívánóknak készfi­zető kezességvállalási kérelmet kell kitölteniük, amelyet a HG Rt. legfeljebb harminc, E-hitel esetében pedig 15 nap alatt bírál el. A kérelemben le kell írni az üzleti tervet és a vállalkozó pi­aci helyzetét. Fel kell tüntetni a már felvett hiteleket, és nyilat­kozni kell arról is, hogy a ké­relmező nem áll sem csőd, sem felszámolási eljárás alatt. A to­vábbiakban fel kell hatalmaznia a pénzintézetet az információ­­nyújtásra a Hitelgarancia Rt. felé, illetve a pénzintézetet és a HG Rt.-t arra, hogy a hitel fu­tamideje alatt helyszíni ellenőr­zést végezhessen a vállalkozó­nál. A HG Rt. felméri a kocká­zatot és amennyiben elfogadha­tónak ítéli a kérelmet, szerző­dést köt a pénzintézettel a ga­ranciavállalásról. A 3,5 milliárd forint alaptőkével alapított HG Rt. az idén körülbelül 8 milliárd forint értékű kezességet vállal­hat. -miskei- Privatizációs bevételek Az idén március 20-áig 14 milliárd 499 millió forint priva­tizációs bevétel keletkezett az ÁVÜ-nél. A bevételekből a legnagyobb arányt, több mint 8,5 milliárd forintot­­ a devizáért történt ér­tékesítés teszi ki. Emellett 106 millió forint bevétel a vagyon­­hozadék révén keletkezett, 62 millió forint pedig a bérleti dí­jak bevételéből származik. A forintért való értékesítés­ből 2,9 milliárd forint szárma­zott. Ezt a pénzt saját erőként fizették be a hazai vállalkozók. Emellett több mint 2,8 milliárd forintnyi olyan bevétel keletke­zett az ÁVÜ-nél, amelyet hi­telre történő értékesítés révén könyvelhet el a vagyonügynök­ség. Hírek az ÁVÜ-ből Elkelt a FES Ruhagyár Kft. A mátraterenyei cégre, ponto­sabban annak 29 millió 320 ezer forint értékű üzletrészére 30 millió forintos vételi aján­lat érkezett, melyet a tranzak­ció során elfogadtak. A sza­kértő a Hozam Tanácsadó Rt. volt.* A Cél Rt nyerte meg a Konsumex Rt. privatizációs tanácsadójára kiírt pályáza­tot.* Lezárult a Centrum Áru­házak Vállalat ingatlanainak értékesítésére kiírt pályázat, az ezek alapján létrejövő szerződéseket a napokban ké­szítik elő a szakemberek. * Szakmai befektetőket ke­resnek a szombathelyi Saba­­ria Cipőgyár Rt. privatizáció­jára. A tanácsadó kiválasztá­sára zárt, meghívásos tendert ír ki az ÁVÜ.* A munkavállalókból ala­kult konzorcium vásárolta meg a Hajdúterv Kft. állami tulajdonú üzletrészét. A 14 millió 840 ezer forintnyi ál­lami tulajdonhoz a dolgozók 11 millió 804 ezer forintért ju­tottak, amiből 5 millió 273 ezer forintot fizettek ki kész­pénzként, a többit Egziszten­cia-hitelből teremtették elő. Fektessen energiát a takarékosságba! Ön duplán fizet Magyar - EK Energia Központ akció Mennyit ér Önnek egy csepp víz? Ha 6 másodpercenként egy csepp csöpög le vízcsapjáról, ezt havonta 170 liter vizet je­lent! Csak félig megtöltött mo­sógépe havi 20 kWh energiát emészt fel feleslegesen­­ egy 60 Wattos villanykörte két hétig egyfolytában világít ennyi ener­giával! A feleslegesen megter­melt energia felesleges környe­zeti és egészségkárosodást okoz. Mennyibe kerül Önnek a piszkos víz, a szennyezett le­vegő, az egészségre káros anyagok? Mert közvetve­­ adó, társada­lombiztosítás formájában - ön fizet mindezen károk helyreállí­tásáért is. Tehát Ön duplán fizet -feleslegesen. Az energiataka­rékosság kíméli Földünket, az Ön egészségét és az Ön pénz­tárcáját. Fektessen energiát a takarékosságba! Egyre sűrűbben lehet talál­kozni ezzel, a „levezetéssel”, a Magyar - Európai Közösségek Energia Központ kampányának egyik sulykolt szövegével. A kampány nyitányaként a köz­pont sajtótájékoztatót szerve­zett, ahol többek között Ian Brown az EK főtanácsadója szólt az akció indítékairól és nem volt felesleges időtöltés az intézmény bemutatása sem. Kezdjük az utóbbival.­­ Az energiaközpont a ma­gyar kormány és az EK Bizott­ság közötti együttműködés eredménye. Helyi munkatársait és az irodát a magyar partner biztosítja. Az EK három főbb program segítségével szponzo­rálja a központ munkáját, ezek a PHARE program, az energia­technológiai THERMIE prog­ramja és az Energia Főigazgató­ság nemzetközi kooperációs programja. - Milyen elképzelésekkel jött létre a központ? -A célkitűzések nagyon vi­lágosak: az energia­hatékony­ság növelése Magyarországon, valamint a Magyarország és az EK közötti együttműködés javí­tása az energia és az energia­megtakarítás területén. Az energiaközpont olyan tevé­kenységek keretében szeretné elérni célkitűzéseit, mint a nép­szerűsítő propaganda és infor­mációnyújtás, az oktatás és a továbbképzés, valamint új tech­nológiák átadása. - Propaganda, információ - mi lesz ezekből a gyakorlatban ? - A központ egyrészt az energia-megtakarítással és környezettel kapcsolatos lehe­­­tőségek tudatosítását (ez a kam­pány, melyet a PHARE prog­ram anyagi támogatásával szer­veztek, a legfontosabb ebben a tekintetben), valamint a háztar­tási és ipari fogyasztók segítsé­gét tűzte ki célul, úgy, hogy is­merteti velük azokat a módsze­reket, melyekkel energiát tud­nak megtakarítani. * A kampány indítékai: jobban tudatosítani az energiafelhasz­nálás és a környezeti ártalmak közötti kapcsolatot. Követelésbehajtók kamarája alakult Tíz taggal megalakult a Követelésbehajtók és Üzleti Információt Szolgáltatók Szakmai Kamarája. Erről tájékoztatták a sajtó mun­katársait a kamara képvise­lői. A kamara célja, hogy szorgalmazza, elérje szakma megfelelő törvényi a szabályozását. A követelésbehajtásban békés eszközökkel lehet iga­zán eredményt elérni - mondta Radó Ákos, a ka­mara elnöke. Az adósok ugyanis általában nem azért nem fizetnek, mert nem akarnak. A követelésbehaj­tók és a hitelezők érdeke ugyanakkor az, hogy az adós a következő alkalom­mal is tudjon hitelt felvenni, éppen ezért nem mindig a csőd, vagy felszámolási eljá­rás kérelmezése a célszerű megoldás. Gyors követelésbehajta­­tással gyakran pénzének jó­val nagyobb részét vissza­kaphatja a hitelező. Környezetvédelem Tatabányán az olajfaló baktériumok segítségével Olcsón, gyorsan, talajcsere nélkül Már rég kiürültek a volt szov­jet laktanyák. Az olajszennye­zettség ellenben itt maradt ke­ményen, vastagon. Élő környe­zetünk zokszavát, keserves pa­naszát azonban hiába hallják meg sokan, a gyógyításra, a ta­lajcserére, a mélyen beivódó szenny eltakarítására kevés pénze van az­­ országnak. Azt a keveset viszont minél haszno­sabban kellene felhasználni. A Tatabányai Bányák Vál­lalat és a Budapesti Műszaki Egyetem mezőgazdasági ké­miai tanszéke dolgozott ki kö­zösen egy olcsó, ésszerű eljá­rást, mellyel a helyszínen el­tüntethető az olaj anélkül, hogy hatalmas költséggel messzire kellene szállítani, mentesíteni a talajt. A Vízbá­nyászati üzem üzemvezető főmérnöke Szeremley Géza erről az izgalmas technológiá­ról lebbentette fel a titkok fátylát. - Az eljárás lényege, hogy az olajfaló baktériumokat fogjuk munkára - vág mindjárt a köze­pébe Szeremley úr. - Megvizs­gáljuk, hogy a szennyezett terü­leten spontán módon milyen törzsek jelennek meg, azokat szaporítjuk, majd fúrólyukakon keresztül eljuttatjuk a szennye­zett rétegbe. A biotechnológiai eljárás nem bolygatja meg a környezetet, a mikroorganiz­musok elvégzik a munkát anél­kül, hogy nehéz járművekre, munkagépekre lenne szükség. Csak az oxigénről és tápanyag­ról kell gondoskodnunk a keze­lés ideje alatt. Tehát ott a helyszínen dol­goznak a földbe juttatott mik­roorganizmusok, nem szállít­ják el sehová a talajt.­­A szennyezés helyén dol­gozunk. Semmi zavart nem okoz a mentesítés. Sőt mi több, épületek, műtárgyak, működő létesítmények alatt is munkára foghatjuk az olajfalakat. Ha az épület alatt kiterjedt szennyeződésről van szó, meg­lehetősen nehéz lehet helybe juttatni, helyzetbe hozni a mikroorganizmusokat.­­ Vízszintes fúrólyukakon keresztül ez is megoldható. Ma már van erre technológia. Bár­milyen talajtípus mentesítését vállalhatjuk. Az olajszennyezés is tágabban értelmezhető. Lehet benzin, kerozin, gázolaj, fűtő­olaj, vagy akár oldószer a talaj­ban. Benzinkutak, járműjavítók, olajfinomítók, csővezetékek környezetét tisztíthatjuk meg. A mélyebb rétegeket a fúrólyuka­kon keresztül, a talaj felszínét pedig a legegyszerűbb megol­dással, a mikroorganizmusok kilocsolásával, tisztíttatjuk meg.beszántásával Azaz feletetik az olajat, benzint, kerozint, oldószert a bejuttatott baktériumokkal. Bizonyára hosszú idő alatt fal­ják fel a környezetet erősen károsító anyagot az „ingyen­munkások”.­­ Attól függ, mivel szennye­ződött a talaj. Laboratóriumi kí­sérleteink alatt például a diesel­­olaj-motorolaj keverék 98,5 százalékát 5 hónap alatt bontot­ták le a mikroorganizmusok. A fűtőanyag tároló környezetében végzett szabadföldi kísérletnél 3 hónap alatt csökkent a szennye­zettség az engedélyezett érték alá. Az a tapasztalatunk, hogy a könnyű szénhidrogének lebon­tási időigénye 1-4 hónap. A ne­hezebb olajok pedig 3-12 hónap alatt tűnnek el. Az „ingyenmunkásokat” tehát jól tartják a szennyező szénhidrogénnel, oxigént és tápanyagot is juttatnak nekik. Egyszer viszont elfogy az en­nivaló. A betelepített mikro­organizmusok ideje lejár.­­ Ha befejeződik a lebontás, a baktériumok, élelem híján egyszerűen elpusztulnak. Sem élő, sem elpusztult állapotban nem szennyeznek. A környe­zetvédelmi hatóság szigorú el­lenőrzésének próbáját is kiállja a technológia. A mentesítés után, a lebontási szakasz végén tiszta terepet vehetnek át a meg­rendelők. Akkor bátran mondhatjuk, hogy egyszerűbb, gyorsabb, mindamellett környezetkí­mélő is ez a technológia. A költség is nyilván kevesebb, mint a közismert talajcserés módszerrel.­­ Természetesen a szennye­ződés anyagától, nagyságától, mélységétől függ, hogy men­­nyiért tudjuk vállalni a munkát. Azzal kezdődik, hogy felmérjük a területet, megtervezzük a mentesítést. Mindenesetre azt felelősséggel kijelenthetem, hogy a hagyományos technoló­giához képest annak akár ötö­débe, vagy tizedébe is kerülhet a beavatkozás. A szabadalmat Németországban is bejelentet­tük. Annyit mondhatok, hogy érdeklődés már van. Nagyon sok szennyezett területről tu­dunk. Időben, árban, környe­zetkímélő módszerben is ver­senyképes az ajánlatunk. Magyar Emőke Ácsi disznóból pármai sonka - Magyarországon hizlaltatnak az olaszok „A munkában nincs pardon Idén húszezer sertés hízik az ácsi Fiorács kft. telepén, ame­lyek földi pályafutásukat a ka­puvári vágóhídon fejezik be. A jövőben ennél dicsőbb vég vár rájuk, ugyanis a tervek szerint a patinás római húsipari vállalat, a Fiorucci cég pármai sonkapá­coló és érlelő üzemébe kerülnek majd. Nincs messze az idő ami­kor elmondhatjuk: a pármai sonka ácsi sertésből is készül. A hajdani ácsi Egyetértés Termelőszövetkezet sertésága­zatának helyén kialakult olasz-magyar Fiorács Kft. ügy­vezetőjével Mészáros Imrével az együttműködés eddigi ta­pasztalatairól beszélgettünk, kezdve azzal, hogyan találtak egymásra az olasz partnerrel? - Már a téesz időkben is sok sertés és marha került exportra a mi környékünkről. Az akkor itt járt üzletemberek, felvásárlók ajánlották partnerként a szövet­kezetünket ehhez a vállalkozás­hoz, így kerültünk kapcsolatba az 1800-as években létesített Fiorucci céggel. Magyarországi üzleti tervükben mi csupán az első állomást jelentjük, a szán­dékuk kétszázezer sertés hazai hizlalása. - Milyen lényeges változások történtek a téesz hajdani sertés­telepén a társaság létrejötte óta? - Az olaszok jelszava: min­denből a legjobbat! Vonatkozik ez tenyészállatra, takarmányra, technológiára. Angliából vásá­roltunk kiváló tenyészalap­­anyagot: nagy fehér és lapály sertéseket. Idén újabb tenyész­kanok vételét tervezzük Yorks­­hire-ból. Két év alatt gyakorlati­lag teljes fajtacserét hajtunk végre a telepünkön. A takarmányokat hazai alap­anyagból, a bolognai egyetem professzora összeállította recep­­túra szerint helyben keverjük. Az eredmény már kézzel fog­ható: az egy kilogramm súly­­gyarapodásra felhasznált ta­karmány fél kilogrammal csök­kent. A hizlalás ideje alatt pedig még ennél is szembetűnőbb a változás. A korábbinál hetven dekagrammal kevesebb takar­mányt használunk fel egy kiló súlygyarapodásra. A tartási technológiát is kor­szerűsítettük. Ötszáz egyedi boxot alakítottunk ki a kocák­nak, idén újabb kétszázötvennel gyarapítjuk az egyedi szállások számát. A minőségi sonka előállítá­sához 150-160 kilogrammos, nagy súlyú, de nem elzsírosodó sertésekre van szükség, hogy belőlük piros, érett húsú sonkát lehessen kikanyarítani. A hizla­lási idő is hosszabb a szokásos­nál, hét helyett kilenc hónap. -Arról még nem esett szó, hogy mit vitt az üzletbe az olasz és a magyar fél? - A vállalkozás 210 millió forintos alaptőkével jött létre. A téesz 105 millióval, az állatok, a sertéstelep és a takarmányke­verő értékével szállt be az üz­letbe. A másik 105 milliót az olasz cég adta a vállalkozáshoz. Az alaptőke egészének tíz szá­zaléka az olasz szaktanácsa­dónké, Marco Gentili úré. A Fi­orucci cég római elnöke így akarta őt érdekeltté tenni az egyenletes, jó üzletmenetben. Gentili úr általában kéthe­tente jön Ácsra, hogy személye­sen is meggyőződjék róla, rend­jén mennek-e a dolgok a sertés­telepen. Ennek egyik egyszerű módja, hogy a számítógépről lehívja a vemhesülésre, fialásra, elhullásra, hizlalásra vonatkozó adatokat. S ha valami nem stimmel, az a számsorokból azonnal látható. Egy remek számítógépes programot hozott az olasz partner, amely viszony­lag kevés betáplált adatból, na­gyon sok mindenre felvilágosí­tást ad. Minden egyes kocáról naprakész nyilvántartást veze­tünk: hányszor vemhesült, hány malacot fialt, nevelt fel, mennyi volt az elhullás. A számítógép csak az egyik kontroll. Ha itt van olasz part­nerünk, az összes istállót, a ta­karmánykeverőt végigjárja, hogy maga is szemügyre vegye az állományt. S ha a legkisebb rendellenességet azonnal szóvá teszi,tapasztalja kft.?- Hány embert foglalkozhat a -Ötvenen vagyunk: négyen vezetők, három adminisztrátor, a többiek fizikai alkalmazottak. - Milyen eredményeket ho­zott az eddigi együttműködésük, hogy vannak megelégedve egy­mással? - A telepünkről kiváló minő­ségű sertések kerülnek ki. Ez az árban is meglátszik, az éppen érvényben lévőnél általában tíz százalékkal magasabb összeget kapunk a disznóinkért. Nem vagyunk kiszolgáltatva a meg­lehetősen kicsi és szegény ma­gyar piacnak. Tavaly kétszáz­­milliós termelési értéket állítot­tunk elő, s 30 milliós volt az eredményünk. Az olasz partne­reink korrektek, de a munkában nincs pardon. Aki ennyi pénzt befektet azt szeretné, ha meg is térülne. Pulay Violetta 55

Next