24 óra, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20 / 271. szám
1993. november 20., szombat Kiválasztódtunk! - A minap egy Pepsi-Cola által meghirdetett állás megszerzésén fáradoztunk századmagammal a tatai művelődési központban - kezdi sorait Juhász János Almásfüzitő felsőről. -A kiválasztás módja és körülményei késztettek arra, hogy másokkal is megosszam az ott tapasztaltakat. Egy adatlap kitöltésével kezdődött a szelektálás, melyen a vallási hovatartozástól kezdve a büntetlen előéletig, szülők, feleség, gyermek adatai, betegségek, operációk és egyebekig alaposan kivesézték a jelentkezőket. A cég megbízásából jelenlévő két hölgy hangsúlyozta, hogy az adatokat számítógépen fogják feldolgozni és értékelni. Aztán következett, mint utólag kiderült a kiválasztás legizgalmasabb része. Bár nem illik hölgyek életkorát megbecsülni, de esetünkben ennek jelentősége van. Szóval két 25 év körüli hölgy személyesen vette át a jelentkezőktől az adatlapokat, hangsúlyozva, hogy mindenki a sajátját tartsa a kezében! Ez volt a pofavizit. Szünet következett, majd negyedóra múlva kitettek kiskegyedek egy névsort az ajtóra, körülbelül 20 név szerepelt a listán. A többieknek megköszönték a részvételt. Kérdéseim a következők: Ilyen rövid idő alatt a két hölgy hogyan dolgozott fel ekkora mennyiségű adathalmazt? Mi alapján szelektálták a jelenlévőket az adatlapok ismerete nélkül. Ha személyes szimpátia alapján döntöttek, vajon elégséges-e két fiatal nő élettapasztalata, emberismerete egy ilyen döntés meghozatalához. A kiválasztást talán elbeszélgetéssel kellett volna megkezdeni, néhány kérdést feltenni a jelentkezőknek és ezek ismeretében szelektálni, majd csak azokkal kitöltetni a részletes adatlapot, akik ezek után is megfeleltek. Ez így iikényszerűen adatszolgáltatás volt, melynek mindenki azért tett eleget, mivel bízott a számítógépes feldolgozásban. Ne beszéljünk most itt személyiségi jogaink védelméről, mivel valóban „önként" szolgáltattuk ki bizalmas adatainkat, de nem lepne meg, ha ezek után együgyű reklámcégek és villámgyors csomagküldő szolgálatok bizarr ötleteikkel bombáznák a postaládámat. Márciustól Munkáspárt A Központi Bizottság tudomásul veszi az 1992. december 12-én kiírt pártszavazásról adott jelentést. Megállapítja, hogy a pártszavazás eredményes volt, mivel a tagság 88 százaléka részt vett ezen, és 94 százaléka a Munkáspárt névre szavazott. A Központi Bizottság megállapítja, hogy a párttagság akaratát kifejező pártszavazás alapján a párt neve 1993. március 1-től Munkáspárt - hangzott a Munkáspárt közleménye. Miért van szükség mindezt közzétenni, hiszen ez ma már sok ember számára természetes? Igen sokan tudják ezt és tudomásul veszik. Ugyanakkor az is igaz, hogy egyesek tájékozatlanságuk, mások politikai megfontolások miatt a régi, MSZMP kifejezést használják pártunk megjelölésére. Ezúton is elhatároljuk magunkat az MSZMP elnevezés használatától - írja levelében többek között Izsáki Mihály Tatabányáról. SZERKESSZÜNK EGYÜTT! Reggelre harminchat csirkének csak a darabjai maradtak Finom körte befőtt a nyesteknek Esztergomi összkomfortos, kényelmes lakásunkat cseréltük el a mostanira, a könnyebb megélhetés reményében kertesre - írja Kiss Sándorné Tátrai. - Baromfiakkal kezdtünk volna foglalkozni, saját fogyasztásra. Egy reggelre harminckét, 40-45 dekás csirkénknek csak a darabjai maradtak. Egyetlen csirke vészelte át a mészárlást. A másik ház egyik lakójának a portáján és az épületek tetején rengeteg lomtalanításból eredő hulladék van, és alatta már évek óta elszaporodtak a házi állatokat dézsmáló ragadozók. Ez nem csak anyagilag káros, de az állatok a fertőzést hordozzák úgy az emberre, mint az állatokra. Ez a KÖJÁL megállapítása, mivel már jártak itt. Eredménytelenül, mert minden helyi hatáskörbe tartozik. Panasszal fordultam a polgármesteri hivatalhoz, de intézkedés nem történt. A köztársasági megbízotthoz fordultam panaszommal. Az ő intézkedése alapján hoztak egy határozatot, amely olyan nesze semmi fogd meg jól stílusú volt. Az utcán és az előkertben lévő szemét nagy része eltűnt, de az udvarban lévő épület, ahol a ragadozók élnek, változatlan. Az állataink sajnos továbbra sincsenek biztonságban. Az éjszakák már elég hidegek ahhoz, hogy az állatok zajára állandóan szaladgáljunk. Nem tudom ez a nagy „demokrácia ” milyen másoknak, de nekünk nagyon keserves élmény, mert a panaszunk csak mosolyt, vagy vállvonogatást eredményez. Kérem, adjanak tanácsot, mit lehet ilyen esetben tenni, vagy kihez lehet jogorvoslatért fordulni. Nem könnyű tanácsot adni. Egyrészt nem közterületről van szó, másrészt, mint hallottuk az elátkozott ragadozók, nyestek. Ezek az állatkák védettek. Megmérgezni, kifüstölni, kutyákkal elriasztani, meglőni, épségüket veszélyeztető módon befogni őket tilos. Tehát a jószándék a polgármesteri hivatal részéről nem elég, cselekvési területüket erősen behatárolják az előírások, a jogszabályok. Azt tanácsoljuk, hogy levélírónk várja meg a hivatal „akciójának” eredményét. Táton járva azt hallottuk, hogy rövidesen egy speciális nyestbefogó hálót állítanak fel. Az időpont nem véletlenül alakult így. Csak november elsejétől február végéig lehet a kis állatkákat befogni. A háló közepére, a szakemberek ajánlása alapján finom körtebefőtt kerül. Bármilyen hihetetlen, a nyestek ennek illatára rohannak majd a csapdába. Persze, ha kiderül, hogy a ragadozók nem nyestek, akkor jöhetnek a drasztikusabb megoldások. Lilláról Oroszlányban A nyáron az oroszlányi Ságvári Endre Általános Iskola tizennyolc tanulója egy tehetséggondozó irodalmi tábor keretében eljutott Dunaalmásra, ahol Csokonai-emlékeket keresve találkoztak dr. Ferenczy Miklós orvos-íróval. A Lilla-kutatótól sok mindent megtudtak Csokonai Lillájáról, meghívták, hogy tanáraiknak, az érdeklődő gyerekeknek meséljen kutatásairól - írja a 8. c-ből Kis Gabriella. - így jött el iskolánkba Ferenczy doktor bácsi. Diaképekkel illusztrált elbeszéléséből megtudtuk, hogy Vajda Júlia, Csokonai Lillája több mint negyven évig élt Dunaalmáson Lévai István, majd Végh Mihály feleségeként. Csokonai emlékét nem tudta feledni. A költő halálának huszadik évfordulójára úrvacsora-kelyhet csináltatott, amelyet még ma is használnak a református gyülekezet ünnepi szertartásain. Diaképen láttuk a Vajda Júlia második férje által állíttatott síremléket, amelyen csak ez áll: Lilla. Dunaalmáson nemcsak Lilla- emlékeket gyűjtenek, hanem a régi paraszti életforma tárgyi emlékeit is. Szívesen fogadnak minden érdeklődőt. Magam és társaim nevében elmondhatom, örülök, hogy meghallgattam a nagyszerű előadást. Negyven éve együtt Negyvenedik házassági évfordulóját ünnepelte Csémen Egri János és neje, Mészáros Terézia. Szűk családi körben tartottuk az ünnepséget, mely meglepetés volt a házaspár részére. Szeretnénk még egy meglepetést szerezni számukra. Régi hűséges olvasói az újságnak. Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy jelenjen meg az ünnepségről készült fénykép az újságban és a család így is köszönthesse „Mamit és Papit” a nagy nap alkalmából - írja a család nevében id. Egri Jánosné Komáromból. A kérésnek örömmel tettünk eleget és a jókívánságokhoz szerkesztőségünk is csatlakozik. Egri Jánosnak és feleségének még nagyon hosszú, boldog éveket kívánunk. Lehetőleg továbbra is együtt... Ártatlanul... Ön mit tenne, ha bántalmaznák? Már hallom is a válaszokat, nem hagynám magam, sőt a rendőrséghez fordulnék. Ezt csináltam én is, kezdte panaszát Reichert Gábor. Feljelentést tettem. S ahogy a mesében lenni szokott a rossz elnyerte méltó büntetését... De nem, engem a feljelentőt büntették meg, szabálysértésért. Hogy miért? Talán mert megvédtem magam. Úgyhogy, kedves uram és hölgyem, ha esetleg hasonló helyzetbe kerülne, kérem hagyja magát szépen megverni, aztán békével a szívében ballagjon haza, és ne jusson eszébe, hogy a rendőrséghez forduljon, mert a pofonok után egy újabbat kap. Csekken. Körtefa A néni a zebra túloldalán türelmesen várta a kocsiáradat végét. Prófétazöld kordbársony kabátka és világosszürke, bokáig érő hócipő volt rajta. Sánta volt, a kezében bot, arca ránctalan. Bártortalanul neki-nekiindult, de aztán visszalépett. Megkönnyebbülve láttam, hogy egy fiatal, karcsú hölgy is át akar jönni, majd csak karon fogja a nénit. Nem gondolt rá. A néni csak állt és néha nekiindult. Félt. Volt még időm a következő buszig, átmentem érte. Aztán leültünk a megérkező buszban, ki hol „érte”, csak a diskurzusra lettem figyelmes. Útitársának a néni elmondta, hogy Tardosról jön és a Skálánál fog leszállni, mert gyümölcsfát akar venni. Télikörte fát. Hozott magával egy kis piros műanyag vödröt, abba majd óvatosan beleteszi. Ért hozzá, azelőtt a tsz-ben dolgozott. Két éve cseresznyefát ültetett és már szép. Kiderült az is, hogy nyolcvanéves. Közben a busz megérkezett a Skála megállóba. Egy fiatal férfi szólt a buszvezetőnek, hogy legyen kicsit türelmes, aztán leszállt és nagy szeretettel lesegítette a nénit, aki elindult gyümölcsfát venni. A legszívesebben vele mentünk volna, így persze csak fohászkodtunk, hogy baj nélkül hazaérjen Tardosra és el tudja ültetni a fát. Azzal a hittel és bizalommal, amellyel megbabonázta minden hallóközelben lévő útitársát.f-Rovatszerkesztő: FENYVESI KÁROLY 7 Egy nehéz ördög A Vöröskereszt szervezésében kellemes kirándulás résztvevői voltunk - írja Omlósi Irén vöröskeresztes titkár Komáromból. Sopronnál átlépve a határt az első állomás Bécsújhely bevásárló központja volt. Egy kis vásárlási központja volt. Egy kis vásárlás után indultunk utunk végcélja felé, Puchbergbe. A szemet gyönyörködtető táj, a ködfoszlányokból felbukkanó Alpok nyúlványai alatt meghúzódó tiszta házak, gazdaságok, a legelésző tehenek nyugalmat, békét sugároztak. Mindenütt rend és tisztaság. Puchbergbe érve a marcipán múzeum sok csodája művészi kezek munkáját dicsérte. A Szabó-cukrászda finom tortája, tejszínes kávéja, üdítője emlékezetes ízét megőrizzük. Délután kirándulást tettünk a kilátóhoz és a vízeséshez. A látvány felejthetetlen volt. A vízesés szépségét látva, elfelejtettük az esőt, a gyaloglást a meredek, csúszós úton. Köszönet a sok szép élményért a szervezőnek: Dr. Kovács Györgyné, Idának, s köszönet az ügyes gépkocsivezetőnek, aki biztonságosan vitt és hozott bennünket. A fotón egy a sok emlék közül, marcipán ördög. A súlya 330 kilogramm. A felvételt Gábor József készítette. Már csak hab a tortán - Milyen alapon meri Nahlik Gábor az Esti egyenleg című hírműsort megszüntetni? A tavaly október 23-i botrányt nem Bánó András szervezte, ők csak megörökítették. Azt a botrányos eseményt, hogy a köztársasági elnök úr nem szólalhatott meg az ünnepen, ott állt egyedül, védtelenül, kiszolgáltatottan, a demokrácia megcsúfolásának tartom még a mai napon is. Hogy ezt még fokozni is lehet, rémálmaimban sem jutott eszembe. Bánó Andrásék „ügye” már csak hab a tortán. Kormánypárti képviselők jó kapcsolatokat tartanak fenn a szélsőjobboldali körökkel, miközben az embereket riogatják a a szélsőbal megjelenéssel, ezalatt Munkáspártot értve. Az agyonhallgatás módszere nem vált be, az emberek tudják, hogy a Munkáspárt következetes baloldali párt, azért akar bekerülni a Parlamentbe, hogy még hatékonyabban képviselje azokat, akiket nevében is vállalt. Van átfogó, a gazdaság minden részére érvényes programja, a társadalom részéről felmerülő elvárásoknak meg tud felelni. Véleményem szerint a többpárti demokrácia sarokköve az objektív tájékoztatás, a szabad véleménynyilvánítás, a sajtószabadság és az etika - írja régi levelezőnk, Teslérné Pechó Katalin Dorogról. Megcsontosodott liturgiák - Mielőtt saját, józan döntésem alapján egy kis felekezethez csatlakoztam volna, hitre jutottam egy úgynevezett történelmi felekezetben és annak hűséges tagja voltam. Tehát egyáltalán nem voltam reményt vesztett. A református teológiára készültem - írja Simonyi Miklós Dorogról. - Most, hogy immár több mint három éve vagyok az új keresztény közösségben, elmondhatom, hogy azon túl, hogy Istennel is élőbb a közösségem, látom a különbséget a két felekezet között. Ebben a kis felekezetben nemcsak beszélnek teológia fogalmakról, hanem üres, megcsontosodott liturgiák helyett a Szent Szelem friss erejében, szentségében, szeretetében szolgálnak. A nagy történelmi felekezeteknek is ugyanazok az „eszközök” állnak a rendelkezésükre (Biblia, Isten szeretete, stb.), nem is beszélve arról a nem csekély anyagi juttatásról, amelyet az államtól kapnak. Persze elismerem, hogy ha én ateista fiatal lennék, nem szívesen mennék be olyan templomba, ahol üres, halott ceremóniák folynak. Ettől az emberek borzadnak. Sok-sok színnel kockáson Mucsi István Tardosbányán lepecsételt bélyeggel feladott levelét megkaptuk. Kiszínezett, kockás lapokra sárga, zöld és piros betűkkel írt verseit kitettük a faliújságunkra. Sajnos színes sorait még nem tudjuk élethűen visszaadni lapunkban.