24 óra, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

10. oldal Jegyzet Mi vagyunk A a gyilkosok halálnak nincs szeme - mondta Szida nagya­nyám, mikor a nagy kaszás azt vitte el, aki hosszú életet érdemelt volna. A halálban nincs igazság. Sem jutalom, sem büntetés. Lángelmék halnak meg fiatalon. Bam­bák, gonoszak is hosszú éle­tűek. Érték, erkölcsi jó meg halál közt nincs kapocs. Csak gyilkosok, öngyilkosok esetében érdemes, kötelező­ meditálni. Regényt szenteltem egy­kor a közös felelősségnek, amely gyakran az egész ba­ráti-rokoni kollegiális köze­get terheli egy-egy öngyil­kosságért. Kriminek álcá­zott kisregényemről, a Kék foltról mondta Kovács And­rás filmrendező a napok­ban: talán „vászonra viszi”. S most, amikor a leszázalé­kolt pécsi uránbányász fe­lesége örökre elaltatta két gyerekét, majd megölte ma­gát, ismét rádöbbentem: ti­los hallgatnom az első su­gallatra. Mert ugye, mindünkben a jogos elszörnvedés volt az első reakció; kiskorú gyer­mek anyjának még az ön­­gyilkosságra sem lehet föl­mentést adni, hát még gyil­kosságra. De hát ez mégsem oly egyszerű, hogy csak az ő felelősségét lobogtathassuk gyászkendőként! Elviselhe­tetlen, mégis ki kell mon­dani: az 1995-ös magyar társadalom is bűnrészes a hármas halálban. Látatlan­ban is biztos vagyok: nem mindenki segített, vigasztalt, nyugtatott, gyógyított, aki megtehette volna. Az a kö­zöny, amelyről annyi szó esik egy-egy újság sarká­ban, az lám, ölni is tud. Nemcsak újságpapíron léte­zik. A két gyereket nemcsak az anyjuk ölte meg, mi is. Az az asszony nem egyedül lett öngyilkos - magunk is a metrószerelvény kerekei elé taszítottuk. Nézzünk körül: ki lesz a következő áldozatunk? Ki­nek a bánatára legyintünk, kinek a könnyeire mondjuk: szimulál? A halálnak nincs szeme, de az öngyilkosok jó­részéért mind felelünk. Magunk vigasztalására mormoljuk: ez őrült volt, ez alkoholista, ez... Azt a leg­nehezebb kimondani: mi öl­tük meg,­­ ne csak a halál el­len legyünk jobbak, és ne csak azért, mert félünk a bűntudattól! Bodor Pál 24 Óra — Egészség(ügy) Picasso a vakoknak - A Braille könyv segítségével láthatóvá lettek Picasso leghíre­sebb rajzai a vakok számára. fotó: feb Vitaminok vannak - de hol? A tél utolsó szakaszában sokféle egészségügyi panasz oka és forrása a vitaminhiány. Érthető, hiszen a szervezet nyáron­ ősszel beszerzett készletei fokozatosan elapadnak és e kis molekulájú szerves anyagok híján testünk bonyolult gépezetének működésében itt is, ott is némi üzemzavar támad. A század elején még jószerével ismeretlenek voltak a vitaminok és csak a huszas évektől kezdve for­dult feléjük a tudomány figyelme. Azóta derült fény arra, hogy ezek a vegyületek nélkülözhetetlen ré­szesei a szervezet létfontosságú fo­lyamatainak, alapvető szerepük van az e folyamatokat fenntartó kémiai reakciókban. A kutatások nyomán az elmúlt évtizedekben a vitaminok családja alaposan megszaporodott (ebben Szent-Györgyi Albert is elévülhe­tetlen érdemeket szerzett), s ma már nemcsak hatásukról, hiányuk következményeiről, hanem „lelő­helyükről” is bőségesek az ismere­tek. A télvégi vitaminszegény szakaszban nem haszontalan tehát a fontosabb vitaminok nevét, a hi­ányuk következményeként bekö­vetkező károsodásokat és a szer­vezet vitaminigényét biztosító élelmiszereket, gyógynövényeket ismertető táblázat tanulmányo­zása. A­z axerostol hiányának kö­vetkezménye farkasvakság, napi szükséglet 1.5 milli­gramm, amely tej, vaj, sajt, to­jássárgája, máj, olajos hal, ká­poszta, barack, karotta, bodza­bogyóban található. Bi =­tiamin hiányának kö­vetkezménye beriberi, ld. mű­ködési zavar, napi szükséglet 1.5 - 3.00 milligramm, amely a gabonamagvak héjában, élesz­tőben található. B 2 = riboflavin hiányának következménye növekedés el­maradása, napi szükséglet 2.2, amely tej, sajt, tojás, máj, élesz­tőben található. B6 = piridoxin hiányának következménye bőrgyulladás, idegártalom, napi szükséglet 2.0 - 4.0 milligramm, amely gabonafélék, máj, hús, gyü­mölcs, zöldségben található. B 12 - koboltamin hiányá­nak következménye vészes vér­­szegénység, napi szükséglet 1.0 milligramm, mely hús, tej, máj, sugárgombákban található meg. C = aszkorbinsav hiányának következménye skorbut, fára­dékonyság, vérzékenység, napi szükséglet 75­0 milligramm, mely citrom, narancs, zöld nö­vények, burgonya, zöldpaprika, csipkebogyóban található meg. D =­kalciferol hiányának következménye angolkór, csontlágyulás, napi szükséglet 0.05-0.01 milligramm, mely olajos hal, margarin, paszter­nák, tej, zöldsaláta, spenót, to­jássárgája, rizscsíra, szójaolaj­ban található meg. E­­ tokoferol hiányának kö­vetkezménye szervezeti gyön­­geség, mely napi szükséglet 10.0-25.0 milligramm, mely saláta, spenót, növényi olajok, zab, búza, szójabab, földimo­gyoróban található meg. K = fillokinon hiányának következménye vérzékenység, napi szükséglet 4.00 milli­gramm, mely zöldségek, máj, tojássárgája, kendermagban ta­lálható meg. P = citrin hiányának követ­kezménye érfal áteresztőképes­ség csökkenése, mely napi szükséglet 30­0 milligramm, mely paprika, csipkebogyó, ri­bizli, citrom, narancsban talál­ható meg.­­ szóma - Asszony! Se vacsora, se vitamin? A BŐRGYÓGYÁSZ A HIDEGÁRTALOMRÓL Harap a fagy, ha szűk a cipő A hideg évszak, s kivált a tél utolsó szakasza, sok vonatkozásban próbára teszi a szervezet teherbíróképességét. Mindezt a szó szoros értelmében saját bőrünkön is érezhetjük ezekben a napokban. Hidegben a bőr vérerei beszű­külnek, csökken a faggyú- és verejtékkiválasztás. Ugyanak­kor a lakások száraz, meleg levegője miatt erősödik a bőr hajlama a kiszáradásra. A gyakori szappanos, meleg vi­zes fürdő föl is gyorsítja ezt a folyamatot, s a következmény: kínzó viszketés a testfelület legkülönbözőbb részein. Eny­hébb esetekben a bőrön semmi nem látható, súlyosabb formá­ban azonban a kiszáradó bőr hámlani kezd és berepedezik. A megelőzés érdekében a hosszas fürdőzést mellőzzük, inkább zuhanyozzunk. Lehe­tőleg olyan szappant vagy tus­fürdőt használjunk, amely nem lúgos kémhatású, nem szárítja a bőrt, s olyan testápo­lót, amely pótolja az elvesztett zsírréteget és egyben hidratáló hatású. Fontos, hogy gondos­kodjunk a lakás levegőjének páradúsabbá tételéről is. Jellegzetes téli bőrgyógyá­szati panasz a fagydaganat, orvosi nevén a pernno. Tünete a bőrvörösség, a duzzanat, me­legbe pedig viszketés és enyhe fájdalomérzet. Gyakran a kéz­hát, a lábfej, az ujjak megduz­zadnak, kékeslilára színeződ­­nek. Súlyosabb formája a kéz, a láb, a fülek, az orrhegy és az áll enyhe fagyása. Akinek egyszer elfagyott a lába, az hosszú éveken át a legkisebb hideg hatására is duzzanatot, elszíneződést tapasztalhat ma­gán. A hidegártalmak megelőzé­sében alapvetően a meleg, ré­teges öltözködés segíthet. Ke­rüljük a keringést elszorító ru­hadarabokat, cipőket. A szűk, vékonytalpú, béleletlen lábbe­lik, csizmák ugyan divatosak, de szinte fölkínálják a fagy „harapásának” a lábát. Ha hu­zamos időt kell fagypont kö­rüli hőmérsékleten szabadban töltenünk, tornáztassuk vég­tagjainkat! Dr. F. G. 1995. február 25., szombat A NAGYMAMÁK KISKÁTÉJÁBÓL Hogyan bánjunk a beteg unokával? Manapság nehezen szánják rá magukat a dolgozó anyák, hogy igénybe vegyék a gyermekápolásra biztosított táppénzes időt vagy a fizetés nélküli szabadság lehetőségét, ha a kicsi megbetegszik. Ilyenkor a probléma megoldásának kulcsa­­ a nagyi. Valamelyik nagyszülő, aki szí­vesen felügyeli, gondozza, ápolja a kis unokát, s ha kell, mellette van akár kora reggeltől késő estéig is. Félelem Ennek az együttlétnek azonban vannak kisebb-nagyobb bukta­tói, sőt veszélyei. A nagyma­mák nehezen tudnak nemet mondani szemük fényének, ki­vált ha beteg - az unokák vi­szont gyorsan fölismerik, hogy ha a vajszívű nagyi ül betegá­gyuknál, akkor mindent vagy majdnem mindent szabad. Tudni kell, hogy a gyerek­korban a betegségeknek általá­ban két szakaszuk van. Az első periódusban bágyadtak, eleset­tek a láztól, a rossz közérzettől, a fájdalomtól. Tetézi mindezt több-kevesebb riadtság és fé­lelem, hiszen szerencsére még nemigen tapasztalták meg a be­tegség nyűgeit. Unoka-páciens Az amúgy is elfogult nagy­mama-gondozót ilyenkor túl­zott aggodalmak gyötrik, a ki­csi panaszaitól könnyen meg­rémül, netán pánikba esik, s az eredményes ápoláshoz szüksé­ges erély is elszáll belőle. Mert bizony határozottság, néha szi­gor kell, hogy az unoka-páciens bevegye az orvosságot, étvágy­talanságát legyűrve valamen­­­nyit egyen, elegendő folyadé­kot igyon vagy éppen hagyja hőmérőzni magát. Pedig mind­azt, amit az orvos előír, a lehető legpontosabban végig kell csi­nálni a gyerekkel. Ám ha egy­szer engedünk a kérlelésnek, a tiltakozásnak, legközelebb ta­lán már hiába minden rábeszé­lés és szigor, a kis beteg már nem fogad szót. A betegség második szaka­sza, a lábadozás semmivel sem könnyebb az elsőnél. Ilyenkor ugyanis a legjobb gyerek is szabadulni akar az ágy, a szoba fogságából. Érthetően nyugta­lanná, türelmetlenné, nehezen kezelhetővé válik. Ha engedünk kívánságainak, s mondjuk a kelleténél hama­rabb engedjük fölkelni, szalad­gálni -késleltethetjük a teljes gyógyulást és fölidézzük a visszaesés veszélyét. Unaloműző Ebben az időszakban talán a legfontosabb teendő: ne enged­jük, hogy a kis beteg unatkoz­zon. Olyan elfoglaltságot kell találni számára, amely állapo­tának megfelel és leköti a fi­gyelmét. Életkortól és érdeklő­déstől függően lehet ez valami­lyen kifestő-, kirakójáték, mese­olvasás, rajzfilmnézés, esetleg az ebédhez szükséges zöldség megtisztítása. Általában jó unaloműző a munka: a gyerekek szívesen ol­danak meg „felnőttes” felada­tokat, terítenek, ágyaznak, fk Hőterápiával az AIDS ellen Az Egyesült Államokban hőte­rápiát alkalmaznak az AIDS-ví­­rus ellen. Az eljárás lényege, hogy a páciens testhőmérsékle­tét az életveszélyes 42 fokig emelik. A módszertől azt remé­lik, hogy a kórokozó a kezelés eredményeként elpusztul. A hőterápia régóta ismert. Mexikóban meghalt egy beteg, mert túl sok agysejtje pusztult el a kezelés folytán. Múlt év júniu­sában az amerikai egészségügyi hatóság (EDA) engedélyezte hat amerikai esetében az eljárást. Pennsylvaniai gyógyszergyárak kifejlesztettek egy olyan készü­léket, amellyel állandósítani le­het a vér kémiai összetételét. A kísérlet eredményeképpen jelen­tősen csökkent az AIDS-vírusok és nőtt az úgynevezett testsaját immunsejtek száma. Egy másik amerikai város­ban, Lafayette-ben harminc ön­kéntest választottak ki a hiper­­hőkísérlethez. Feltételül szabták, hogy a vírus már megtámadta és legyengítette az immunrend­szert. A betegség viszont még nem tört ki. A kezelés során a páciens tel­jes vérmennyiségét fokozatosan leveszik és 45,5 fokra melegítik, majd lassan újra visszajuttatják a érrendszerbe, így a beteg test­­hőmérséklete 420 fokra meleg­szik fel. A kétkedő kutatók úgy vélik: ahhoz, hogy minden szer­vet megszabadítsanak az AIDS-vírustól, a testhőmérsék­letet annyi ideig kellene maga­san tartani, hogy azt egyetlen ember sem búja ki. Egészségügyi KRESZ a babakorzón A téli hónapokban visszatérő dilemmája a kismamáknak, hogy hideg, havas, szeles időben kiviheti-e szabad levegőre a kisbabát; nem árt-e a fagypont alatti hőmérséklet a pár hónapos kicsinek? Dr. Koltai György gyermekgyó­gyász fontosnak tartja a levegőz­tetést télen is, de arra int, hogy az egészségügyi KRESZ-t a baba­korzón is be kell tartani. -Mikor nem levegőzhet a baba? - Legjobb, ha az anyukák úgy osztják be idejüket, hogy a tavasz beköszöntéig a déli órákra essen a sétáltatás. Álta­lában 4 hetes kortól már fölke­reshetik kicsinyükkel a tere­ket, parkokat vagy kimehetnek a kertbe. Az egy hónapos kor­határ a koraszülöttekre nem vonatkozik, nekik csak pár héttel később és csakis eny­hébb időben ajánlatos a séta.­­Sajnos mellőzni kell a sza­badban való tartózkodást, ha a kisgyerek belázasodik, vala­milyen betegsége van. Ilyen esetekben viszont akkor is napjában legalább kétszer szellőztessenek 5-10 percen át. Ha jól felöltöztetjük az apróságot, akkor a hideg nem akadálya a szabadban tartóz­kodásnak. A ködös, szeles idő azonban könnyen megárthat a legkisebbeknek. Szervezetük még labilis és a gyerekkocsi szinte kaloda számára, amely­ben mozgással nem tud hőt termelni. -Mennyi ideig tartson a babakorzón a téli séta? - A szennyezett levegőjű városrészek forgalmas utcáin a séta nemcsak használhat, hanem árthat is: a kocsik kipu­fogói éppen a babák fejmagas­ságában ontják a benzingőzt. Kertben, parkban, családi ház udvarán azonban egy-egy óra is lehet a sétaidő. -Milyen konflist ajánl a korzóra? -Három-öt hónapos korig mindenképp zárt babakocsit, még ha nehézkes is vele a mozgás, mert védi a portól és a széltől a kicsit. A mellkasra erősíthető kenguru ugyan nem tartja túl szilárdan a gyerek gerincét, de annyiból prakti­kus, hogy az anya testével védi az apróságot. FEB

Next