24 óra, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-04 / 128. szám
1997. június 4., szerda Látószög •A hit és az orvosok segítségével létem első műtétjére készültem február 24-én, és kértem az Úr Jézust, Ő legyen a főorvosom, és irányítsa a műtétnél körülöttem állók kezeit. Valóban csodálatos volt a gyógyulásom is, s az Úrban bízva vállalkoztam a következő teljesen más betegséggel kapcsolatos műtétre is április 15-én. Fájdalmaim ez után sem voltak. Üdülésnek és kikapcsolódásnak tekintem a kórházban töltött napokat, amelyeket az Úr Jézusnak megköszönök. Köszönetet szeretnék még mondani Rettegi Mariann doktornőnek - aki mindkét alkalommal műtött - és az általános sebészeti osztály orvosainak, az ápolóknak, valamint az altatásban részt vevőknek, akik nagyon barátságosak, kedvesek voltak velem és a többi beteggel. Id. Nyári Tiborné, Környebánya Zászlós ballagás - Első ízben rendeztek zászlós ballagást a tatai József Attila Középfokú Kollégiumban. A tanári kar saját pénzéből készíttette és adta a diákság kezébe a díszlobogót, melyre Molnár Krisztina és Lukács Zsolt tanuló (képünkön) tűzték fel az első szalagot. fotó: haraszti Mohácsi Gyula emlékére Életének 86. évében elhunyt Mohácsi Gyula tokodaltárói bányamester, mentőállomás-parancsnokhelyettes. Május 24-én temettük. Tisztelt Gyula Bácsi! Sajnálatos módon, életedben nem került rá sor, hogy egyes cselekedeteidet felülvizsgálják, és bármilyen formában elismerjék. Ezzel adós maradt Altáró, de még Budapest is. Mi is történt tulajdonképpen? 1956 október 29-30-án „állt” a bánya, sztrájk volt. Ekkor megkeresett a budapesti István Kórház ismerős műtőssegédje, és egy pár autó szenet kért. Mert gyertyavilágnál, betört ablaküvegek mellett, fűtetlen helyiségekben végezték a műtéteket. És Te, Gyula Bácsi, adtál nekik. Nem kérdezted, kiket operálnak, felkelőket vagy ávéhásokat. Úgy döntöttél: aki bajban van, azon minden körülmények között segíteni kell. Amikor a Centrále lekapcsolt, és jöttek a szovjetek - de a telepnek áramra volt szüksége tíz vagon szenet küldettél Dorogra. Bátor tett volt, ezért akár fel is akaszthattak volna. Ugye, erre Te akkor nem gondoltál? Bányamentőhöz méltóan, emberségesen cselekedtél. A „fenegyerekekből” létrejött mentőgárdád kivette a részét Szuhakállón tizenhét ember életének nehéz megmentéséből. Gyula Bácsi! Emlékedet nem engedjük elfelejteni. A Székely Lajos bányászati és helytörténeti gyűjteményben az utókorra hagyjuk: munkádért, emberségedért, bátorságodért, azért, hogy mindenkivel szót értettél. A bányászok köszönésével - Jó szerencsét! - búcsúzik tőled volt tanítványod: Mészáros István bányatechnikus 24 Óra — Szerkesszünk Együtt! Hagyományteremtő falunap Szákszenden Látványos program, óriási siker Mint a május 20-ai számban hírt adtak róla, két lelkes fiatalasszony - Baranya Lászlóné és László Kálmánná - ötletéből szerveződött az első szákszendi falunap, és egy lelkes kis csapat volt a mozgatója. A látványos, sportszerű lovasparádé lebonyolításához a helyi termelőszövetkezet biztosította és tette alkalmassá a pályát. A nyugdíjasklub - gobelineket, kalocsai, matyó, kelim térítőket, párnákat, kötött pulóvereket bemutató - kiállításához Szekeres Béla amatőr fafaragó is hozzáadta munkáit. Nagy tetszést arattak gyönyörű szobrai, plakettjei. A kiállítás díszítéséhez két vállalkozótól - Kozicz Károlynétól és Katona Lászlónétól - kaptunk selyemfákat és virágdekorációt. Sportmenü és vigasság Délután a sportprogramot a bokodi mazsorettek száma vezette be a pályán. A falunapi vigasság Valkó Jenő polgármester megnyitójával vette kezdetét. A műsort Szabóné Gazdag Andrea vezette le. Az óvodások, iskolások vidám számai után az eteiek pergő táncukkal emelték a már amúgy is tomboló jókedvet. A két főszervezőnek még arra is volt gondja, hogy a tánccsoport- és egyéb rendezvényvezetőknek apró emlékekkel kedveskedjen az „I. Falunap” alkalmából. Császárról Palotai Bálintné varrónő csodálatos koszorúslány- és menyasszonyi ruhákat mutatott be alkalmi manökenekkel. Szöszmötölő, vetélkedők A műsor után ki-ki kedvére válogathatott a programok között. Mehetett a „Szöszmötölőbe”, melyet Kovács Lajosné, Erika óvónő vezetett. A tornateremben különböző vetélkedők folytak a SZISE szervezésében. Nagy volt a tolongás a tűzoltó-, és a mentőautó körül is, hisz mindent ki lehetett próbálni. A tombolasorsoláson sok értékes nyeremény talált gazdára. Közben a sátrak felől ínycsiklandó illatok szálltak: babgulyás és krumpligulyás készült. A nyugdíjasklub tagjai lángost, palacsintát sütöttek, pogácsát, kávét kínáltak. Mártika sátrából pecsenyeillat áradt és poharak koccanása hallatszott. Kivilágos-kivirradtig Este a hadi szalontáncosok nyitották meg az utcabált, ami kivilágos-kivirradtig tartott. Reméljük, hagyományt teremtettünk, az első szákszendi falunapot még sok követi. Létrejöttét köszönhetjük a két bátor kezdeményezőnek, a programok szervezőinek, a sok közreműködőnek, a polgárőrségnek, a technikai személyzetnek, a konyhai dolgozóknak, a szendvicskészítőknek, szóval, mindenkinek, aki segített. A polgármesteri hivatalnak, termelőszövetkezetnek, a vállalkozóknak az anyagi támogatást, hiszen nélkülük nem jöhetett volna létre az egész falunak derűs napot, remek szórakozást nyújtó rendezvény. Kalmár Miklósné, Szákszend A MIÉP-esek csak beszélgettek Kádár Péter április 29-én megjelent Tavaszi robbanás című jegyzetében van egy téves mondat. Ugyanis a környei és vértesszőlősi út szélén MIÉP-es aktivista nem ordibált kormányszidalmazásokat, és semmiféle MIÉP-es transzparens nem volt ott. A két helyszínen a Vállalkozók Pártja útlezárásos tiltakozásával vállalt passzív szolidaritást a szervezetünk. A környei úton MIÉP-es aktivista egyáltalán nem jelent meg. A vértesszőlősi útra pedig Erbeszkorn János tagtársammal szolidaritásból mentünk el. Erről a MIÉP levélben értesítette Takács Jánost, a Vállalkozók Pártjának megyei elnökét. Kb. egy óra hosszat voltunk a helyszínen, és Tóth Kurucz János mikrobuszában ülve, hármasban beszélgettünk. A tiltakozó néhány vállalkozónak és Kakuk Tamás TKTV-szerkesztőnek adtam a magammal vitt 30 darab röplapból, amit más alkalomra nyomtattak Budapesten. Transzparenseket csak a Vállalkozók Pártjának aktivistái tartottak. Ott-tartózkodásunk idején Kádár Péter nem járt a helyszínen. A március 3-ai - a MIÉP-vezetők tatabányai politikai gyűléséről szóló cikkéhez gratulálok. Kovács László MIÉP-aktivista, Tatabánya Dunaalmási reformátusok pünkösdje Sűrű sorokban igyekeztek a hívők a virágokkal díszített templomba, hogy tanúi legyenek a konfirmálkozók egész életre szóló hitvallásának. Ugyanis ezen a napon Czérna Brigitta, Gál Zoltán, László Zsolt, Kecskeméti József, Nagy Gábor, Németh Andra és Weimer Krisztina tettek tanúbizonyságot vallásos elkötelezettségükről, az egyház iránti szeretetükről. A reformátusság egyik kiemelkedő ünnepe pünkösd. Minden egyházfő azon van, hogy emlékezetessé tegye ezt a napot, így volt ez Dunaalmáson is. Dr. Ferenczy Miklós lelkész beszédében az emberi méltóság, az egymás iránti megbecsülés fontosságát fűzte egybe a szentírás gondolatával. Amikor a két fiatal a több száz éves úrasztala elé vonult, hogy a református hitre esküt tegyen és felkészültségét a jelenlévők előtt bizonyítsa, a szülők, a rokonok, barátok, ismerősök szemében felcsillantak az öröm könnyei. Az úrvacsorában első alkalommal részesülők - a református egyház szertartása szerint - magukhoz vették a kenyér kis darabkáját, mint az Úr testét, szájukhoz emelték azt az aranyozott kelyhet, melyet „Nagyságos Vajda Julianna - Csokonai Lillája - ajándékozott az 1825. évben a dunaalmási Református Szent Eklézsiának”. A felemelő, kedves ünnepség záróakkordjaként a presbitérium tagjai - élükön dr. Ferenczy Miklós lelkésszel - gratuláltak a konfirmálkozóknak. A 450 éves dunaalmási református egyház több mint 100 éves templomának 1997. évi pünkösdi krónikája beíródik az egyház azon nagykönyvébe, melyben már elődeik is hitet tettek egyházuk és vallásos életük mellett. Szűcs Béla Albert Forrásteremtés az egészségügyi ellátáshoz - mindenáron Duplán fizet, aki egyszer keres?! Mint könyvelő, szeretném számokkal érzékeltetni, mit jelent a gyakorlatban az a törvény, amiről Takács János, a Vállalkozók Pártja megyei ügyvezető elnöke április 17-én, valamint Zettisch Mihály, a kézműveskamara ügyvezető igazgatója és Száraz Róbert, a Fidesz-Magyar Polgári Párt megyei irodavezetője május 7-én nyilatkozott a 24 Órában. A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás fedezetének kiegészítésére, illetőleg - a 118. paragrafus 1. bekezdésének a 1. pontjai szerint - kizárólag az egészségügyi szolgáltatásokra jogosultak ellátásának finanszírozására egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A törvényben említett szervek, illetőleg személyek az általuk munkavégzésre, közreműködésre, ügyellátásra vagy bármely munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló szerződés alapján foglalkoztatottak, valamint munkanélküli járadékban vagy keresetpótló juttatásban részesülők után havi 1800 - azaz, napi 60 Ft - egészségügyi hozzájárulást kötelesek fizetni. Saját maguknak kell fizetniük az egészségügyi hozzájárulást mindazoknak, akik után más őket foglalkoztató munkáltató, illetve önkormányzatnem fizet egészségügyi hozzájárulást. Csakhogy miből, ha az állampolgárnak nincs semmifajta jövedelme? Mentsvár, hogy az után a munkavállaló után, aki egyidejűleg több jogviszonyban áll, annak a foglalkoztatónak kell fizetnie ezt az egészségbiztosítási hozzájárulást, akinél a szerződésben előírt munkaideje a heti 36 órát eléri. Aki - a heti 36 órát elérő - főállásával egyidejűleg más társaságnál is jogviszonyban áll, az után is köteles tb-járulékot fizetni, függetlenül attól, hogy ott munkabért nem vett fel, semmilyen jövedelme nincs. Ennek a tb-járuléknak az összege - melyet a tárgyhót megelőző hónap első napján érvényes minimálbér (17 000 Ft) 50 százaléka után kell fizetni -jelenleg 3825 forint, így a munkavállaló megfizeti egyszer a főállásában kapott jövedelme után a 10 százalék nyugdíjjárulékot, a munkáltatója pedig a 39 százalék tb-járulékot. Ugyanakkor a munkavállaló megfizeti a másik jogviszonya után az újabb 39 százalék tb-járulékot és a 6 százalék nyugdíjjárulékot, vagyis összesen 45 százalékot. (Az már „kegy”, hogy a 4 százalék egészségbiztosítást nem kell megfizetni.)járulékot Tehát így is, úgy is fizetünk. S emiatt lehet mérgelődni, haragudni persze, nem az egészségbiztosítási pénztárra, hisz az csak végrehajtója, s nem alkotója, megfogalmazója a törvénynek. Baloghné Virovecz Gertrud 9. oldal Jubileum és gyermeknap „Óvoda, óvoda, ki a csoda jár oda?” Nemcsak az óvodás, hanem a volt ovis és a szülő is. Legalábbis május 31-én a Dózsakerti Óvoda egész napos családi sportnapján ezt tapasztaltam. A húszéves fennállását is ezúttal ünneplő óvodában a 10 órakor kezdődő zenés torna után különböző vetélkedők szórakoztattak kicsit és nagyot. Maradandó élményt nyújtott a gyerekeknek a tűzoltóautó, amelyet az udvaron egész délután „használhattak”. A felállított ringlispil is megállás nélkül forgott. Köszönet az óvodának és a szponzoroknak ezért a felejthetetlen napért. További sok sikert, örömet kívánok az apróságok és szüleik nevében a húszéves óvoda minden egyes lelkes és lelkiismeretes dolgozójának. D. Gy., Tatabánya A Életmódunk - egészségünk A Bánhidai Általános Iskola hetedik alkalommal rendezte meg az Életmódunk - egészségünk című versenyt, amelyre a város tizenhárom iskolájából és Vértesszőlősről húsz csapat érkezett. A versenyt Tóth Julianna tanárnő vezette. Nyolc érdekes feladattal kellett megküzdeniük a csapatoknak. Tatabánya 50. évfordulója alkalmából két különleges feladatot kaptak. Az egyik: mit kell tenniük a mai diákoknak addig, hogy a város 100. évfordulóján, amikor nyugdíjasok lesznek, egészséges öregek maradhassanak? A másik: milyen élelmiszereket vásárolnának a most versenyző gyerekek 50 év múlva egészségük megőrzése érdekében? A hidegtálkészítés is sok csapatnak jól sikerült. A hosszas versenyzés és szájmolgatás után a zsűri - a Vöröskereszt és az ÁNTSZ támogatásával - sok szép ajándékot oszthatott ki a nyertesek között. Reméljük, a versenyek folytatódnak. Miráki Adrienn 7. a észt tanuló, Tatabánya Oklevelet kaptak a nemzetiségi fesztiválon •Hódítottak az ifjú táncosok Ausztriában éretlen lelkesedéssel gyakorolnak, dolgoznak 1990 óta a vértessomlói táncosok. Fő célkitűzésük az anyanyelv, a régi a hagyományaik, népszokásaik és népviselet megőrzése és továbbadása. Rendszeresen szórakoztatják a nagyérdeműt. A tavalyi országos svábbálon nyújtott produkciójuk alapján javasolták az ifjúsági táncosokat ausztriai vendégszereplésre. Ebenseeben léptek fel most, április 19-én, ahol nagy sikert arattak. Jártak a tartományi fővárosban, Salzburgban és a csodálatos tóvidéken, Bad-Ischlben és Hallstattban. A gyermekcsoport május 10-11-én képviselte megyénket az I. Solymári Német Nemzetiségi Gyermektáncfesztiválon. Megcsodálták szép viseletüket. Színvonalas műsorukat a közönség tapsa kísérte. A szakértők is elismerték felkészültségüket. Az értékelésen példaként említették a ruházattal összhangban lévő lábbelit és hajviseletet, illetve fejdíszt. A zsűri elnökétől, Vásárhelyi Lászlótól vehették át a kiváló egyesületnek járó dicsérő oklevelet és az ezzel járó pénzjutalmat. A csoport tagjai megköszönik mindenkinek a munkáját, aki ehhez a sikerhez hozzásegítette őket, elsősorban kísérőzenekaruknak, a Nagy László vezette Schemling Sramlinak. Pfiszterer Zsuzsanna, Vértessomló A gyermektánccsoport a solymári fellépése előtt