24 óra, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-22 / 223. szám
Kovács Ágnes olimpiai bajnok (*1 [UNK]10. oldal) ■ -18 ° C 12. oldal) A TARTALOMBÓL MEGYEI KÖRKÉP Időjárás Boros Ilona Tatabánya kultúrájáértdíjat kapott 2. oldal VILÁGTÜKÖR Elhunyt a világ második űrhajósa 4. oldal Új intézményvezető Tata A Városi Szociális Alapellátó Intézmény vezetői munkakörének elnyeréséért hárman nyújtottak be pályázatot. Először az egészségügyi és szociális bizottság hallgatta meg őket, majd a képviselőtestület. A nyílt szavazáson Lovász Ágnes kapta a legtöbb, szám szerint 15 szavazatot, így ő lett az intézmény új vezetője._______■ Délutáni testület Kisbér Ma délután 14 órára összehívta a város képviselő-testületét dr. Udvardi Erzsébet polgármester. A napirendre 25 témát javasolt, a többi között az idei költségvetés módosítását, különböző pályázati lehetőségek megvitatását, felújításokra pénzeszközök biztosítását. Ismertetik az eddigi pályázatok eredményeit, s mint az már gyakorlattá vált, a nyilvános ülést követően zárt ülésen önkormányzati hatósági ügyeket tárgyalnak a képviselők. ■ Sportingatlanok mozognak Tegnap a maratoni tatabányai képviselő-testületi ülés is az olimpia jegyében zajlott. Bokros teendőik mellett a képviselők megcsodálták Kovács Ági olimpiai teljesítményét. Persze azért több, fontos kérdésben döntés született. Tatabánya A városatyák a napirendi pontok átreformálása, néhány piszkos ügy - randalírozó kocsmáros, Kond vezér úti piac - kitárgyalása után meghallgatták az idei, első fél évi költségvetési beszámolót. Bár a bevételek elmaradtak a tervezettől, a kényes témát egyhangúlag elfogadták. A közvilágítás korszerűsítése is nagy vihart kavart, végül döntöttek: hozzájárultak a Csónakázó-tó közvilágításának első és második ütemének kivitelezéséhez. Mindez előzetes számítások alapján 18,4 millió forintba kerül majd. Szó volt a Tatabánya-Vértesszőlős-Tata közötti kerékpárút megépítéséről is. Ezúttal 14 millió forintról, a pályázati önrészről kellett volna dönteniük a városatyáknak. Nagyon sok kérdés merült fel a napirend kapcsán. Az előterjesztést visszavonták. Legközelebb akkor tárgyalnak a kerékpárútról, ha részletes előterjesztés készül. Döntöttek a Sport Kht. törzstőkéjének 57,4 millió forintos csökkentéséről, s arról, hogy ingatlanokat vonnak ki az önkormányzati kht. tulajdonából. Zárt ülés után folytatták a sportpályaügyet. Jóváhagyták az Új Lombard Kft.-vel kötendő szerződést. ■ ntek __________Ára: 46 Ft xi, évfolyam, 223. szám / j 4? / a 2000. Szeptember 22., péntek KOMÁROMESZTERGOM MEGYEI Tatabánya, Esztergom, Dorog, Kisbér, Komárom, Nyergesújfalu, Oroszlány, Tata és környékük napilapja 2 4 ÓRAÖ Itt fűszeresebb a levegő Orbán Viktor millenniumi zászlót hozott Komáromnak „Ma még a Duna szétválasztja a két Komáromot, ám mindkét partján érezzük, hogy ennek az állapotnak mielőbb meg kell változnia. Ez csak úgy lehetséges, ha Magyarország és Szlovákia csatlakozik az Európai Unióhoz. Ez közös cél, meggyőződésem, minden jó szándékú szlovák és magyar közös akarata” - mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap azon az ünnepségen, amelyen átadta a millenniumi zászlót Zatykó János komáromi polgármesternek. Komárom A városháza előtti Szabadság tér zsúfolásig megtelt a millenniumi rendezvénysorozat fénypontjára, s vastaps köszöntötte Orbán Viktor miniszterelnököt. Csodálatosan hangzott Himnuszunk az Egressy Béni Művészeti Iskola fúvószenekara és az észak-komáromi Concordia vegyes kar közös előadásában. Velük együtt énekeltek a helyi lakosok, s a Duna túloldaláról szép számban érkezett felvidékiek is. Zatykó János polgármester beszédében kiemelte: az ezeréves államiság tiszteletére remek programokat tudtak összeállítani, s a szomszédos Észak-Komáromot és a környező településeket is be tudták kapcsolni. Ez bizonyítja, hogy a kisrégió képes együtt gondolkodni és dolgozni. Orbán Viktor bevezetőjében megmosolyogtatta az ünneplőket. Mint mondotta, rengeteg felvidéki település nevét hallotta, s arra gondolt, hogy az egész Csallóköz Komáromba vonult. Megjegyezte: azért talán maradtak otthon is, nehogy valami baj történjen. A kormányfő megemlítette, hogy a történelmi városok mindig tekintélyt, nyugalmat sugároznak. Itt fűszeresebb a levegő a sajátos történelmi háttér miatt. Volt, amikor szilárdan tartottuk kezünkben sorsunk gyeplőjét, máskor széthúztunk. Azokban az időkben, amikor a magunk urai lehettünk, mindig nagy célokat tűztünk ki. Szent István idején erős, gazdag, szabad, független Magyarországot akartunk. A XXI. század küszöbén hasonló, újabb célokat kell megfogalmaznunk. Orbán Viktor kiemelte: az összefogás jeleként adja át a zászlót a komáromiaknak, és kérte, hogy mindenben az együttgondolkodás vezesse őket. A zászlóra Varsányi Józsefné zászlóanya kötött emlékszalagot, majd a lobogót dr. Bóna László katolikus püspöki helynök, dr. Márkus Mihály református püspök és D. Szebik Imre evangélikus püspök szentelte és áldotta meg._________Kovács László Díszvendégek A komáromi ünnepségre ellátogatott Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos, Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke, Lázár Mózes, a megyei közgyűlés elnöke, valamint több országgyűlési képviselő, környékbeli és felvidéki polgármester is. Orbán Viktor átadja a millenniumi zászlót Zatykó Jánosnak FOTÓ: KISS T. JÓZSEF ^'fSZTERC 'wgnyjjpF' Botrányos közjáték Plakátok a festményeken - Vendégkönyv a földön Beszámoltunk róla, hogy Zámbó Kornél festőművésznek kiállítása nyílt Budapesten, a Magyarok Házában. A Századvégi arcok sorozat darabjait azonban néhány nap múlva maga a művész szedte le a Csontváry terem falairól. Mi történt? Meggyalázták a képeket? Budapest/Oroszlány Zámbó Kornél ismert alakja képzőművészeti életünknek. Európa sok városában kiállított már, képei eljutottak Amerikába, Kanadába. Tíz év óta festi műtermében tudósok, írók, költők, festők, zeneművészek, színházi alkotók portréit. Válogatása szubjektív, értékrendjéhez közel álló alkotók portréit festette meg, így került a sorozatba többek között Határ Győző, Faludy György költő, Jókai Anna író, valamennyien Kossuth-díjasok, az Oscar-díjas Szabó István filmrendező, Illés György operatőr, Oláh György Amerikában élő Nobel-díjas kémikus, Szabó Sándor színművész, Szász Endre, Kokas Ignác festőművész portréja. A kiállítás megnyitóján úgy tűnt, a Magyarok Háza kiállítóterme jó környezetet biztosít a rangos tárlatnak. A házigazda, Rajnai Miklós, a ház programigazgatója is elismeréssel szólt a megnyitón a színvonalról. A művész a kiállítást három nap múlva zárva találta. Féltette a képeket, kinyittatta a termet. Nem akart hinni a szemének, plakátokat, cédulákat ragasztottak a képekre, a vendégkönyvet a földre dobták. Kiderült, nem ízlésbeli okok miatt gyalázták meg furcsa módon a képeket, meetingező egyetemista fiataloknak adták ki a termet, azok versengtek a plakátragasztó ötletekkel... A művész felháborodásában azonnal leszedte a képeket, méltatlannak érezte mindezt a portrékon szereplő személyiségek miatt is. A képek most egy garázsban új és méltó kiállítóhelyre várnak. A Magyarok Háza programigazgatója érdeklődésünkre elmondta ugyan véleményét és mentségeit az ügyben, de nem járult hozzá közléséhez. „Nem kívánok foglalkozni az üggyel” - jelentette ki ingerülten. ao. Bábolna Rt.: sok pénz kell a jövőépítéshez Budapest/Bábolna Tegnap az ÁPV Rt. igazgatósága áttekintette a Bábolna Rt. stratégiai és magánosítási programját, illetve a vállalat kibontakozásának és jövőképének lehetséges alternatíváit. Lapunk értesülései szerint a mintegy kétórás meghallgatáson pozitív értékelést kapott a társaság előterjesztése. A Bábolna Rt. vezetése több változatot is kidolgozott, amelyeknek természetesen része a továbbfejlődéshez, a nemzetközi versenyképesség megőrzéséhez szükséges tőkebevonás is. A lehetséges megoldások között szerepel a nemzeti kulturális örökség részének tartott ménesbirtok, a hozzá tartozó műemlék épületegyüttes, az arablótenyésztés, az erdészet, az idegenforgalom valamilyen formában történő elválasztása a versenyszférában szereplő baromfitenyésztési, élelmiszeripari vertikumtól. Míg az előző a jövőben is tartósan állami kézben maradna, addig az utóbbinál lehetségesnek, sőt szükségesnek látják a privatizációt, hiszen a fejlesztésekhez pénzre van szükség, amely belső forrásból nem áll rendelkezésre. A Bábolna Rt. ügyvezetése bízik abban, hogy az eredeti ütemezésnek megfelelően még az ősszel a kormányülés napirendjére kerülhet a társaság jövőjével és privatizációs stratégiájával kapcsolatos előterjesztés. _■ Megkérdeztük olvasóinkat Jöjjenek-e holland telepesek? A hírek szerint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tervet dolgoztak ki holland gazdálkodók letelepítéséről. A tárca tőlük várná a hazai mezőgazdaság fellendítését. A elterjedt híreket cáfolta az agrártárca, ugyanakkor a holland nagykövetség mezőgazdasági attaséja megerősítette azokat, sőt - mint a diplomata kijelentette - a magyar és a holland miniszter már tárgyalt is az ügyben. Krüpl György Vértessomlói lakos: Rossz hallani, hogy a magyar föld külföldiek kezébe kerül, és miért kellene behozni holland sertéstenyésztőket, amikor nekünk is vannak hozzáértő szakembereink. Csak olyan feltételeket kellene számukra teremteni, hogy megérje foglalkozni a tenyésztéssel. Vinnai István kecskéd bányász: Úgy olvastam, hogy 50-100 hektáron már meg lehet teremteni azt a lehetőséget, amivel egy magyar gazda éppen olyan jól tudna élni, mint akármelyik más nemzet szakembere. Arról nem beszélek, hogy az idetelepülőknek lakást és infrastruktúrát kell biztosítani, és jobb volna ezt a pénzt a magyar vállalkozóknak juttatni. Én nem örülök a hírnek. Likerecz Róbert oroszlányi mezőgazdasági vállalkozó: Felháborítónak tartom, hogy ilyennel foglalkozik a mezőgazdasági tárca, amikor volna mit tennie a magyar gazdák sorsának megsegítésében. Olyan biztos piacot kellene teremteni, hogy merjen beruházni a sertéstenyésztő, és keressék meg azokat a magyar vállalkozókat, akik értenek a sertéshez, és olyan feltételeket teremtsenek nekik, mint amit majd a hollandoknak adnak. Vámos László holland állampolgár: 17 évesen kerültem ki Hollandiába, 56-ban. Jól ismerem a holland gazdaságot, és tudom, hogy nagy gondot okoz a holland sertéstelepekről kikerülő melléktermék. A szigorú környezetvédelmi előírások miatt külön feldolgozókat kellett építeni. Az azonban biztos, hogy az utóbbi években Kanadába és Ausztráliába kikerült sertéstenyésztő családok rövid idő alatt felvirágoztatták az ottani gazdaságot. Én nem félnék attól, hogy a magyar gazdaságnak ez hátrányos lenne._______________■