24 óra, 2002. március (13. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-13 / 61. szám

4. OLDAL DÍJAZOTT FAMUNKÁK - Vár őri Ferenc vértesszőlősi faműves fából méhviasszal bevont termé­keit nemcsak szűkebb hazájá­ban ismerik már. 2000-ben a mil­lenniumi kiállításon az Iparmű­vészeti Múzeumban és a Vigadó Galériában is láthatóak voltak zsűrizett munkái. Tavaly az esz­tergomi Pünkösdi vásáron díjat is kaptak használati tárgyai, amelyek természtesen fából ké­szültek. A képen az alkotó és munkái. fotó: k. t. j. Közösen az alapítvánnyal Idén is nagy sikerrel rendezte meg iskolánk a szülők, nevelők jóté­konysági bálját, ezúttal a múlt év decemberében alakult Harmónia Alapítvánnyal közösen. Köszönjük a szülőknek és tá­mogatóinknak felajánlásaikat, amelyekkel a bál jó hangulatá­hoz és sikeréhez hozzájárultak. A bevételt az iskola oktatási és kulturális tevékenységére for­dítjuk. Kővári Edit igazgató, Tatabánya, József Attila Általános Iskola m Kedves Olvasók! A 24 Óra is él szerkesztési jo­gával: beküldött írásaikat, leveleiket, észrevételeiket - terjedelmi okok miatt - rövi­dített formában teszi közzé. Névtelen vagy címhiányos le­velekkel nem foglalkozik. Ez vonatkozik a „Horváth Jánosné szülő” aláírással ér­kezett hozzászólásra is. Ha írója nem tisztel meg ben­nünket bizalmával, nem ad­ja meg valós nevét, teljes cí­mét, ezután sem számíthat levele közlésére. 2­4 ÓRA GRÁTISZ Ideje a minimális nyugdíj emelésének A minimálbérhez hasonló igazítás szükséges Egyre több nyugdíjasfórumon hangzanak el olyan javaslatok, hogy a minimálbérek emeléséhez hasonlóan a minimális nyugdíjat is jelentős mértékben fel kellene emelni. A javaslat legfőbb indoka a minimális nyugdíj rendkívül alacsony szint­je: 2001-ben 18 310, 2002-ben 20 100 forint. Másrészt a nyugdíjminimum olyan sarokszám, amely két ol­dalról is szerepet játszik a szociá­lis ellátás meghatározásánál. Egyik oldalról ez a jövedelemha­tár, amely felett a szociális ellátá­sok igénybevételi lehetősége megszűnik. Ugyanakkor egy sor támogatást a nyugdíjminimum arányában határoznak meg. Ez szavatolja, hogy a szociális jutta­tások ne legyenek évről évre ki­szolgáltatva a költségvetési alku­nak, hanem valamennyire meg­őrizzék az értéküket. Tehát azért is szükségesnek tartják a minimá­lis nyugdíj felemelését, mert több százezer ember, köztük elsősor­ban gyerekek és idősek életszín­vonalát ez határozza meg szá­mottevően. (Gyermeknevelési tá­mogatás, közgyógyellátás, gyer­mekgondozási segély, fogyaté­kossági támogatás) Akik a ellenzik a minimál­­nyugdíj minimálbérhez hasonló emelését, abból indulnak ki, hogy a minimálnyugdíj a nyugdíjrend­szeren belül egy sajátos kategória, a nyugdíjrendszerbe beépített szo­lidaritási elemek egyike. Ebből egymástól eltérő módon, de ugyanazt a következtetést vonják le. A szakértők egy része szerint nincs egyenes összefüggés a mini­málbér és a minimálnyugdíj kö­zött. Mások azzal érvelnek, hogy a nyugdíjrendszeren belül egyre in­kább alapkövetelmény kell hogy legyen a semlegesség. Vagyis a nyugdíjrendszeren belül a nyugdíj­emelésnél a különböző rétegek sem előnyös sem hátrányos meg­különböztetésben nem részesíthe­tők, nem sérülhetnek a biztosítot­tak érdekei. A biztosítási elvből következik, hogy aki amennyi já­rulékot fizetett, amennyi szolgála­­ti időt ért el, azzal arányos szolgál­tatásban részesüljön. Ezért mond­ják: a minimál nyugdíjat a többi nyugdíjjal együtt kell rendezni, mivel az átlagnyugdíj is alacsony. Kérdésünkre Mataisz József, a nyugdíjasok megyei képviselete elnöke megyei tapasztalatok alapján mondott véleményt a mi­nimális nyugdíj emelésének a szükségességéről.­­ Megyénkben is sokan van­nak, akik minimális nyugdíjat vagy ahhoz kötődő szociális ellá­tást kapnak, ami a minimális élet­­feltételekhez sem elég. Tapaszta­lataink szerint a minimális nyug­díjból élők helyzete igen szomo­rú, szinte alig marad a nyugdíjuk­ból a saját élelmezésükre. Ezért mindenképpen szükségesnek tartjuk azt, hogy jelentős mérték­ben emeljék fel a minimális nyug­díjat. Hogy ne sértse a biztosítot­tak érdekeit, javasoljuk figyelem­be venni az állam felelősségét ab­ban, amiért csak minimális nyug­díjban részesülnek sokan. Mire gondolok? Arra, hogy ismereteim szerint 2009-től megszűnik a résznyugdíj és a minimálnyugdíj intézménye. Eddig kaptak felké­szülési időt a nyugdíj előtt állók arra, hogy több szolgálati időt szerezzenek. Ugyanakkor, ami­kor a törvényt alkották, nem gon­dolták, hogy ennyire visszaesik az idősek, 40-50 évesek foglalkoz­tatása, hogy a munkanélküliség­nek korábban nem ismert problé­mái jelennek meg. Mindez önhi­bájukon kívül rontotta az esélyeit a hosszabb szolgálati idő meg­szerzésének. Ez csak egy példa arra, hogy az igazságosság állami­­ segítséget, társadalmi szolidari­tást igényel. A minimális nyugdíj­nál még nagyobb a létszáma az úgynevezett alacsony összegű, létminimum alatt élő nyugdíjasok körének. Ezt is figyelembe véve a létminimum alatti nyugdíjasok el­látásának emelésére sem a nyug­díjrendszer keretei között, hanem megfelelő differenciálás alkalma­zásával, a szociális ellátások köré­ben kell megtalálni a megoldást. A központi költségvetés terhére kell rendezni az alacsony összegű nyugdíjakat._______ osvald gyula Lemezbemutató Szlovákiában A szlovákiai Vezekényben mutattuk be máso­dik, De sok idő című lemezünket, amelyen a történelmi Magyarország majd minden tájegy­ségről hallható összeállítás. A Bástya citerazenekar 1998-ban alakult Ácsteszéren. Tagjaink Magyarországról és Szlováki­ából verbuválódtak, akiket magyarságuk mellett a népzene szeretete köti össze. Mindkét országban rendszeresen szerepelünk kisebb-nagyobb népze­nei fesztiválokon, találkozókon, koncerteken, falu­napokon és más rendezvényeken. Fő feladatunknak a magyar népzene és a citera népszerűsítését tekintjük. Prím-, tenor- és bőgőcite­­rát használunk, amelyek a hegedűnek, a brácsának és a nagybőgőnek felelnek meg. Eredeti népzenei fel­vételekről a nekünk tetsző dallamokat igyekszünk ci­­terán a lehető legjobban megszólaltatni. Célunk, hogy sok embernek megmutassuk a hangszerben rejlő lehetőséget és megszerettessük ezt az új stílusú citerazenét. Első hanganyagunk 1999-ben jelent meg Határok nélkül címmel. De sok idő című CD-énkkel arra tö­rekedtünk, hogy minél sokszínűbb zene kerüljön rá. Gubucz Péter zenekarvezető, Ácsteszér m A mi vészhelyzetünk Március 1-jén 20 óra 15 perckor szüleimmel in­dultam haza Komáromból kocsival Tatára. Szőny-délinél a rendőrség közúti ellenőrzést tartott. Az igazoltatás korrekt volt, csak azt saj­náltuk, hogy Tata határában nem volt igazolta­tás. Ott ugyanis megelőzött bennünket egy te­repjáró, majd amikor szembe jött két autó, a te­repjáró hirtelen jobbra indexelt és megállt. Ezt szakszerűen kikerültem, de a terepjáró elindult mögötte, mintegy két méterre megkö­zelített, és felkapcsolta a reflektorát. Ott, ahol kanyargósan ível az út a felüljáróra. Én kitértem előle a bal oldali kanyarodó sávba. A terepjáró Tata felé hajtott, továbbra is reflektorral. A rendszámát nem láttam, mert nem volt rendesen kivilágítva. Csak annyit sikerült kiven­ni, hogy ezüst színű, sötétített üveges, elöl dup­la kereklámpás volt. Apám rutinjának köszönhetően nem történt baleset, de jó lenne, ha az ismeretlen autósnak valahogy tudomására jutna, hogy magatartásá­val veszélybe sodort bennünket, jó lenne, ha máskor betartaná a közlekedési szabályokat. O. J., Tata, ____________(Teljes név és cím a szerkőben) ■ ÖTVEN ÉVE EGYÜTT - TÜRELEMBEN, MEGÉRTÉSBEN Izsó Béla és felesége, Éder Rozália 50 esztendeje kötöttek házasságot Tatabányán. Kertvárosban élnek, abban a városrészben amely éppen most ünnepli fél évszázados évfordulóját. A Felsőgallán egykor kimondott „igen”-t erősítették meg most Orbánná Pákozdi Judit anyakönyvvezető előtt. Béla bácsi bányászként, Róza néni bolti eladóként dolgozott. Két fiúgyermek, hét unoka és a család többi tagja körében ünnepelték a jeles eseményt, az aranylakodalmat. Arról, hogy mi a hosszú házasság titka, mindketten így vélekedtek: a türelem és a megértés.______________________________________________________ fotó: KISS t. József 2002. Március 13., szerda A kisiskolák sorsa A Bakonysárkányban tartott ön­­kormányzati estek egyik kérdése volt Vérteskethely önkormányza­ta részéről: fennmaradnak-e a kis­iskolák? Szóba került ez más ba­­konyaljai kisközségben is. Vérteskethelyen nagyon jól műkö­dik az alsó tagozat: több mint húsz gyerekkel, részben osztottan tanulnak a diákok. Az önkor­mányzat minden erővel azon van, hogy fenntartsa, s nem is engedi elvinni kisiskoláját a községből. A felsősök a közeli Kisbérre járnak, de az I-II. és II-IV. osztályosok igen jól felszerelt tantermekben tanulnak. Az iskolával szemben, a művelődési házban tornaszobát is kialakítottak, így az a vélemé­nye a testületnek, a szülőknek, s általában a falu lakosságának, hogy amíg iskolájuk van, addig élet is van a faluban. Az önkor­mányzat az előírtaknak megfele­lően biztosítja az eszközöket, tár­gyi feltételeket, a megfelelő peda­gógus létszámot, s ragaszkodnak az iskolához. FOTÓ: JUSZTIN TIBOR Természetismereti óra a kisiskolásoknak. Förhácz Attila (középen) a halak csontjaival ismerkedik A megérthető zene Vivaldi: Négy évszak A múlt év szeptemberében alakult Évszakok kamaraze­nekar első előadását tartotta február 22-én a Bárdos Lász­ló Gimnázium aulájában. Vi­valdi: Négy évszak című re­mekműve újnak ható elő­adásban szólalt meg. Az együttes vezetője, Vörös Gyu­la hegedűművész magyará­zatot fűzött a nagy sikerű műhöz. Erről az újszerű kez­deményezésről kérdeztem. - Honnan származik e kedves ötlet? - Sándor János igazgató úrral - aki helyet adott a rendezvény­nek - Bársony László alpolgár­mester úr, területi képviselő tá­mogatását kértük, s ma már a koncertsorozat fővédnökeként köszöntötte a megjelenteket. - Az előadása nagyon magá­val ragadó volt. Magyarázata ar­ról győzött meg, hogy nem pusz­tán megismertetni, még inkább megszerettetni kívánja a komoly­zenét. Miért kapta a rendezvény A megérthető zene címet? - A komolyzene sokak számá­ra nehezen értelmezhető, talán ezért hallgatnak ritkábban az emberek ilyen műveket. Akik ma itt megértették, amiről be­széltem, és maguk elé tudják képzelni a téli táj szépségeit, me­lyeket a hangszerekből varázsolt a muzsika, azok egy teljesen más élmény részesei lehettek. - Úgy éreztem, nem csak a muzsikus játszik és magyaráz­za a művet, hanem a pedagó­gus is. Sokak érdeklődését fel­keltette, mit lehet tudni Önről? - Tatabányán születtem, itt jártam általános iskolába és ze­neiskolába. Ezt követően a Bar­tók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskolában, majd a Liszt Fe­renc Zeneművészeti Egyetem Művészképző szakán végeztem. Játszottam a Fesztivál Zenekar­ban, koncertmester voltam a Dohnányi Ernő Szimfonikus Ze­nekarban. Augusztusban jöttem haza külföldről. Jelenleg a győri Konzervatóriumban tanítok. Az Évszakok kamarazenekart 12 taggal alakítottuk. - Gratulálok a koncertsorozat első sikeres előadásához, s remé­lem az április 12-i, kakaóparti­val összekötött zenei délutánra még többen lesznek kíváncsiak. Gál Zsuzsa, Tatabánya Orvosi pályám története D­r. Ferenczy Miklós visszaemlékezése Dr. Ferenczy Miklós orvosi és közéleti tevé­kenysége nem csak Dunaalmáson, hanem megyeszerte jól ismert. Orvosegyetemi tanul­mányait is beleszámítva több mint ötven évet töltött az orvosi pályán. Dunaalmáson harminchat évig gyógyított körzeti orvosként. Az eltelt időben közel 3000 ember rendszeres orvosi ellátását végezte. Orvosi mun­kája mellett határozott célja volt a község történe­tének teljesebb megismertetése, hagyományai­nak feltárása, ápolása és ébren tartása, főleg a fi­atalabb nemzedék számára. Eddig tíz önálló kö­tete jelent meg, némelyik már több kiadásban (például Csokonai Lillája, Dunaalmás 1848/49.). A közelmúltban ismerhettük meg az Orvosi pá­lyám története című könyvét. A szerző saját élet­­történetét, annak fontosabb részleteit tárja az olva­só elé. Az életképek szépirodalmi műfaj szellemé­ben egy-egy eseményen keresztül mutatja be az or­vosi pálya jellemző vonásait. Az olvasó figyelmét helyenként színes pittoreszk festéssel és bizonyos epizódok találó kiemelésével köti le. Megismerhet­jük az ambiciózus körovos egyéniségét és motivá­cióit. A személyes visszaemlékezéseket a mellékelt dokumentumok és fotók sokasága teszi még érzék­letesebbé. Megtudjuk, hogy a falusi orvos tudomá­nyos dolgozatokban általánosította tapasztalatait, tudományos konferenciában és külföldi tanul­mányutakon törekedett megismerni az új diag­nosztikai és terápiás módszereket. Emellett nagy fi­gyelmet fordított az egészségnevelés helyi feladata­ira. Mindig hangsúlyozta, hogy az egészséges élet­módra való nevelés fontos eszköz a betegségek megelőzésében. A szakmai pálya befejezéseként 2000-ben megszerezte a gerontológus szakorvos képesítést. Ezen sajátos ismereteit jelenlegi munká­jában, az idős emberek gondozásában, az idős gyógyászatban hasznosítja. Könyvében érthető módon most csak rövid utalásokban foglalkozik közéleti- és irodalomkutatási tevékenységével. Az alkotó orvosi gondolkodás részletei tárulnak fel az olvasó előtt. Nagyszerű dolog, amikor a tudás és a tapasztalat együtt jár a szakmai küldetéstudattal és a közéleti elkötelezettséggel. A könyv nemcsak a fi­atal orvosok okulására szolgál, hanem a szélesebb közönség számára is érdekes olvasmány. A termékeny orvos-író két újabb művét rende­zi sajtó alá, Csokonai Mocsán, valamint a Ferenczy-család története címmel. Dr. Ferenczy Miklós irodalomtörténeti kutatásai alapján pon­tosan tudható, hogy Csokonai Vitéz Mihály költő Mocsán járt 1798. március 18-án. A szájhagyo­mány szerint a Kálvária-dombon álló vadkörtefa alatt pihent meg és ott írta A fekete pecsét című verset és mocsai keltezéssel levelet küldött Lillá­nak. Ez a vadkörtefa ma is él és gyümölcsöt hoz. Dr. Lux András

Next