24 óra, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

2002. Július 30., kedd H­árom nemzet tábora Fókuszban a környezet - Tűzpiros póló Tát A nagyközség testvérvárosai, a németországi Buseck és az auszt­riai Molln után az idén a Duna­­parti nagyközség a házigazdája a három település ifjúsági tűzoltó­inak rendezett egyhetes tábor­nak. A rendezvényt több mint féléves szervezőmunkával készí­tették elő. A szervezőknek nagy segítséget nyújtottak a helyi lako­sok, az önkormányzat és a vállal­kozók, akik támogatásukkal megteremtették a település ifjú tűzoltói számára egyenruha vá­sárlásának lehetőségét. Barátságos légkörben, a Him­nusz elhangzásával vette kezde­tét a megnyitó ünnepség. Kö­szöntőt mondott Käfer Lajos táti tűzoltóparancsnok és a két part­nertelepülés küldöttségének ve­zetője. Frank Müller, Buseck tűzoltó­­parancsnoka előre köszönetet mondott a szép és gazdag progra­mért, melyben szerepel esztergo­mi kirándulás, akadályverseny, környezetvédelmi vetélkedő, bu­dapesti hajókirándulás is. A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságról Tóth István Tibor megjegyezte: nagy örömükre szolgál ez a tűzoltótábor. Szenes Lajos, Tát polgármes­tere elmondta: az idén több mint száz ifjú tűzoltó vesz részt a tá­borozáson (60-an Buseckből, 22-en Mollnból és 30 táti fiatal). A község nagyon büszke arra, hogy településük otthont adha­tott ennek a tábornak.­­ „Mindig a baj kovácsolja össze az embe­reket. Reméljük, a bajra, ka­tasztrófára felkészülünk, de azt nem kell átélnünk” - mondta a polgármester. A beszédek után - melyek ter­mészetesen németül is elhang­zottak - az európai himnusz dal­lamai kíséretében felhúzták a há­rom ország zászlaját. A buseckiek nemes gesztus­ként, mintegy a nemzetköziség jelképeként minden résztvevőt megajándékoztak egy tűzpiros pólóval. A táti sporttelepen megrende­zett tábor fő filozófiája a Duna­­mente és a közeli szigetek kör­nyezetvédelmének szem előtt tar­­tása/megteremtése - tájékoztatott Szenes Lajos és Dinnyés József, a táti önkormányzat önkéntestűz­­oltó-egyesületének elnöke, m. t. Turisztikai látványosság lehet a tanösvény Tatabánya A Turul-emlékmű és Szelim-bar­­lang között kialakítandó tanös­vényről tegnap tartottak sajtótá­jékoztatót a Kő-hegyen. A megyeszékhely leglátogatot­tabb turisztikai látványosságára épül a Gerecse hegységben talál­ható kőzetek, növények, állatok és rovarok bemutatását szolgáló tanösvény. A kiállítási terület hossza egy kilométer lesz, mely a szobortól indulva magába foglal­ja a Szelim-barlangot, majd egy másik útvonalon visszatér az em­lékműhöz. A Szelim-barlang az ösvény leglátványosabb eleme. Itt történeti kiállítást tekinthet­nek meg az érdeklődők biztonsá­gosan kialakított környezetben. A 23 millió forintos beruházás a Széchenyi-terv 10 millió forintos támogatásával valósul meg. A ki­vitelezés során 1,1 kilométer hosszú vízvezetéket és ivókutat létesítenek. A terület közvilágítá­sát 500 folyóméter földkábel le­fektetésével és 21 kandeláber fel­állításával oldják meg. A munká­latok befejezésének határideje november 30-a. Ez az időpont egybeesik a Turul-emlékmű 10 esztendeje történt felújításával. A sajtótájékoztatón szó esett még négy sikeres pályázatról is, amelyeket a város közgyűlése áp­rilisban nyújtott be a Regionális Fejlesztési Tanácshoz. A követ­kező tíz esztendő legfontosabb városfejlesztési feladatai közé tartozó munkák megtervezésé­hez 53 millió forintot biztosítot­tak a döntéshozók. A kiviteli ter­vek megléte lehetőséget nyújt majd arra is, hogy Tatabánya si­keres pályázatokat nyújtson be az Európai Unió előcsatlakozási alapjára. A rendelkezésre álló költség­­keretéből a város 20 millió forin­tot a déli elkerülő út kialakításá­nak, 10 millió forintot a kistérségi kerékpárút-hálózat városi szaka­szának kiviteli tervére költ. Az elmúlt évek során a város önkormányzata feltérképezte a legrosszabb állapotban lévő csapadékvíz-elvezető hálózatot. A most elnyert 16 millió forint felhasználásával megkezdődhet a szükséges műszaki beavatko­zás megtervezése. A megmara­dó 7 millió forintot, a legforgal­masabb gyalogutak mellett, tu­risztikai információs térkép­­rendszer telepítésére használ­ják fel. FARKAS ANNAMÁRIA ZABOS ARATÁS­­ A múlt héten kezdték meg a zab aratását a Bá­bolna Nemzeti Ménesbirtok Kft. dióspusztai területén. Az itt megter­melt takarmány az alomszalma kivételével elegendő az angol és arab telivér lovak téli ellátására. Összesen 248 hektár szántón, valamint 36 hektár legelőn takaríthatják be az ablaknak valót, fotó: kiss t. j. M­E­G­Y­E­I K­ÖRKÉP Római leleteket takar a vörös iszap Almásfüzitő Fibula, ládikavezet, kardkoptató és más értékes leletek fordultak elő a földből Almásfüzitő határá­ban a múlt héten megkezdett ásatások során. Az almásfüzitői római telep - Azaum, vagy más néven Odiavum - ásatását 1998- ban kezdték meg a régészek. A vörösiszap-tározó területén fe­küdt a hajdani római tábor, így a föld felszíne alatt egy-két méter­rel leletek garmada húzódhat a feltételezések szerint. A kutatók most a tábor melletti katona­falu­ban, Vicusban végzik a feltárást.­­ A korábbi ásatások során egy „négyfázisú” település életé­be tekinthettünk be. A települé­sen korai, első századbeli, vala­mint második-harmadik századi tevékenység s a negyedik száza­di visszaesés nyomait rögzíthet­tük, amikor is a település jelen­tős részét feladták a lakói és te­metőt létesítettek a területen. En­nek megfelelően a római épüle­teket szétbontott állapotban, gödrökben és korabeli település­egységeket körülhatároló árkok­ban találtuk meg, csakúgy, mint a késő római sírokat - tájékoztat­ta a 24 órát Horváth Friderika, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatár­sa.­­ Az idei munka során az el­ső szelvényben, a római réteg te­tején a humuszrétegből számos kerámia és fémlelet került napvi­lágra. Kerámiatöredékek, bronz ruhakapcsolóta, egy Septemius Severus-érem, vas ládikaveret, bronz kardkoptató, valamint egy pikkelypáncéldarab gazdagítja máris a leletanyagot. Annak elle­nére, hogy polgári településen állunk, mégis számos katonai jellegű veretet, lószerszámalkat­részt és más eszközt rejt a föld mélye. Az itt talált cseréptöredéket ja­varészt a helybeli kurucdombi és a brigetiói fazekastelepen készít­hették, ám a Rajna és az Inn men­téről ide került terra sigillata­­edényleleteket is találtunk. Még nem tudjuk, hogy épített objek­tumra vagy sírgödörre is bukka­nunk-e, illetőleg milyen tárgyi em­lékekkel datálhatjuk majd az idei ásatást. A munkánk nem könnyű, hiszen a terepviszonyok, a későb­bi korok bombatölcsérei és a mo­dern korok építkezései mind ne­hezítik a dolgunkat. Augusztus végéig folytatjuk a feltárást, az ed­digi leletek azt valószínűsítik, hogy bízhatunk a további sikerek­ben. A leletanyagot az MTA Régé­szeti Intézetében dolgozzák fel, majd azok a tatai Kuni Domokos Múzeum anyagát gazdagítják. Ám előzőleg - várhatón novem­berben - Almásfüzitőn is kiállít­­ják a gyűjteményt, farsang lajos Horváth Friderika régész a Vicusban előkerült első leleteket mutatja Kánikulában a téli melegről késik a döntés - Még mindig kérdéses a gázmotor megépítése Ugyan­ezekben a napokban nem a fűtésről, hanem a hűtésről kell leginkább gondos­kodnia az összkomfortos lakásokban élők­nek is, ennek ellenére az előrelátókat válto­zatlanul foglalkoztatja a vizek városában, hogy miként alakul majd számlájuk nagy­ságrendje a téli hónapokban. Tata Már korábban is beszámoltunk arról, hogy az önkormányzat meghirdette a Tatai Távhőszolgáltató Kft. területén egy gázmoto­ros fűtőblokk építésének lehetőségét, de a be­érkezett pályázatokról a mai napig sem dön­töttek. Legutóbbi tanácskozásukon viszont a képviselők felemelték a fűtésdíjak összegét, bár a lakosság arra számított, hogy csökkente­ni fogják a tarifákat. Ennek valóban van reali­tása, de csak akkor, ha elkészül a gázmotor, amely elektromos áramot fog termelni, s az úgynevezett hulladékhőt elvezetik a városi hálózatba. A dolgok pillanatnyi állása szerint ez a terv egyelőre kérdéses, így a szolgáltatást végző cég kérelme jogi és üzleti szempontból egyaránt megalapozott volt az áremelésre. Tették mind­ezt az idei esztendőre elfogadott üzleti tervük alapján, amelyet a képviselő-testület ugyan­csak jóváhagyott. Ebben egyebek mellett az áll, hogy a sze­rény mértékű áremelés­ fedezetet nyújt majd nekik a megnövekedett költségek kiegyenlíté­sére. Figyelembe vették azt is, hogy az ener­giaárak a második félévtől milyen mértékben növekednek az év végéig, illetve azt, hogy a minimálbér-emelés milyen mértékben érin­tette a személyi jellegű kiadásokat. Az új helyzetben a bérfeszültséget azzal kerülték el, hogy a nem minimálbéres dolgozók fizeté­sét is emelték. Tekintettel arra, hogy a kft. teljes egészé­ben az önkormányzat tulajdona, a képvise­lő-testület tagjai meghatározták a fejleszté­si célkitűzéseket is. Ezek összhangban van­nak a városi energetikai koncepcióval, s legfontosabb eleme a hőellátás hosszú távú biztosítása. Ennek érdekében a gazdasági társaság két pályázatot is kiírt, de egyik sem lett eredményes. Ezen okulva a cég vezetői azt javasolták a döntéshozóknak, hogy a Dobroszláv utcai fűtőművet állítsák át teljes egészében automatikusra, s mindkét fűtő­műbe építsenek be ultrahangos hőmennyi­ségmérőket, továbbá folytassák a melegvi­zes tárolók korszerűsítését. Bár mindez fontos feladat, a legsürgősebb mégis a gázmotoros fűtőblokkról való döntés lenne, amely még mindig várat magára. PALÁSTI PÉTER BEVÉTELEK (E Ft) Megnevezés/év 2001 2002 nettó árbevétel 225 243 233 977 egyéb bevételek 9 057 9 000 pénzügyi bevételek 1 175 800 rendkívüli bevételek 898 900 Összes bevétel: 236 373 244 677 5. OLDAL Nemzetközi dzsessznapok __________ Neszmély____________ Dzsesszmély elnevezéssel immár he­tedszer rendeznek nemzetközi dzsessznapokat a Komárom-Eszter­­gom megyei Neszmélyen, s ezúttal is a műfaj legjobbjai szórakoztatják a közönséget péntektől vasárnapig - tá­jékoztatta az MTI-t hétfőn a szerve­zők nevében Nagy István, Neszmély Barátainak Köre elnöke, ötletgazda. Elmondta: a nyitóestén Jávori Vil­mos együttesének az amerikai Carol Cash énekesnő lesz a vendége, utá­nuk pedig a klasszikus dzsesszt ját­szó Sramkó János Group, valamint a Budapest Jazz Orchestra lép fel a he­lyi szabadidőközpontban. Ugyancsak pénteken nyílik a köz­ség általános iskolájában Lakatos Ist­ván fotográfus kiállítása. Szombaton és vasárnap hat, a mű­faj népszerű, illetve vidám zenéjét előadó zenekar ad koncertet, amelyet szombaton nosztalgia-táncmulatság színesít. A rendezvény Neszmélyi Nemzet­közi Jazz Fesztivál néven indult 1997-ben. Egy évvel később a műfaj­ra és a település nevére egyaránt uta­ló szójátékkal Dzsesszmély elneve­zéssel csalogatja a hazai és a külföldi vendégeket az ismert, valamint az ígéretes fiatalokból álló zenekarok fellépésére._________________■ Kálmán Imre grófnője A Zikkurat Színpadi Ügynökség 2002. évi vállalkozásának egyik meglepő - a sok mindenre hivatott nagyszínpadon eddig nemigen játszott - műfajú előadása operett. A sokakat vonzó szerző és még ismertebb darabja augusztus másodikán és har­madikén csábítja a közönséget. ________Esztergom________ Kálmán Imre, a Marica grófnő című operett megálmodója kü­lönleges képességekkel megál­dott zeneszerző volt. És bár sok­felé, elsősorban német nyelvte­rületen szeretnék őt például osztráknak láttatni, a fantaszti­kus komponista magyar volt, Siófok szülöttje. Kálmán Imre tudta, mi kell a csodához, a sikerhez. A szap­panoperák forgatókönyvíróihoz hasonló érzékkel tudta meglá­gyítani a szíveket, és tudta, ho­gyan lehet könnyet csalni a sze­mekbe. Egy kis cigányzene, hu­szárok, kártyajóslás, misztikus, a szülőföld iránti szeretet, re­ménytelennek tűnő, de mindent elsöprő szerelem, büszkeség és irigység, túlcsorduló érzelmek: a Marica grófnőről mindez el­mondható. Kerényi Miklós Gábor rendezé­sének egyik nagy erénye, hogy az operett itt már nem poros, avítt műfaj. Zenés játék lett, amely mindenki számára szóra­kozást nyújt. Nagyobb hangsúlyt kap az önérzetes férfi és az emancipált nő harca az igazsá­gért és a boldogságért. A szólók és a duettek rockopera jellegűvé váltak, elegye­dik bennük az ősi magyar íz és a szimfonikus hang­zás. A rendező, a nagyobb térbeli lehetőséget kihasz­nálva, nagyobb tömeget moz­gat majd a színpadon, mint az­­ Operett Színházban. Ezúttal­­ is lesz tűzijáték. A zenekart Makláry László vezényli, az esz­tergomi bemu­tatóra kibőví­tett énekkart Kéringer László karigazgató irá­nyítja. A balettkar művészi teljesítmé­nyének magas szín­vonalát Lőcsei Jenő , koreográfus munká­­ja biztosítja.___ ■

Next