24 óra, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

4. OLDAL Sméja-kiállítás Ács Augusztus 19-étől igazi különle­gességgel találkozhatnak a láto­gatók a Bartók Béla Művelődési Házban, a Sméja Galériában. Ezúttal a névadó Sméja Miklós fia, a helyi Gárdonyi-iskolában tanító ifjabb Sméja Miklós alko­tásaiból nyílik kiállítás. Az alko­tó szívesen fest tájakat, tárgya­kat, az embert és környezetét. A különböző technikákkal készült alkotásaiból nyíló tárlatot várha­tóan szeptember közepéig lát­­hatják az érdeklődők._______■ Belgák fújják Esztergom A Belgium keleti részén találha­tó Crombach település fúvósze­nekara látogat a hét végén me­gyénkbe. A muzsikusok vasár­nap délelőtt negyed tizenkettő­kor térzenét adnak a bazilika előtti téren. ■ A/reflex köszöntőA Takács Vivien­nek, Tatabá­nyára. Na­gyon sok sze­retettel kö­szöntünk, és sok boldogsá­got kívánunk ötödik szüle­tésnapodon: anya, apa, Ta­kács mama, papa, dédi. Farkas Bencé­nek, Tatabá­nyára. Egy­w ■** 1 éves születés­napod alkal­mából kö­szöntünk, na­­­­­gyon szere­tünk: apa, anya, nagyszüleid, dédi ma­ma, Brigitta, Zsolti és Timiké. BF V *".....^ Y­ ­ íV ' f ,4 ] MEGYEI K­ÖRKÉP KECSKÉDI KERT DÍSZE A KÖCSÖGFA - Bokor Béla nyugdíjas tavaly ősszel költözött Tatabányára Kecskédre. Egy régi házat alakított át, újított fel. A legutóbbi kertdíszítő elem egy szépen elkészített kö­­csögfa volt, amelyre azóta új díszek kerültek. Képünkön: a ház ura és a szomszéd Ádámka. fotó: juschw Újjáépítik a Gerenday-házat Házasságkötő- és díszterem - Megmentik az eredeti bútorzatot Megújul a Gerenday-ház, a település egyik nevezetessége. Az épületegyüttes és az azt körülölelő park a rendszerváltásig megyei, azt követően helyi védelem alatt áll. A mintegy száz­éves birodalom a hajdani lábatlani Gerenday dinasztia nyári birodalma volt. Lábatlan A család a süttői kőbányái révén vált tehetőssé. Érdemeik közt szerepel a magyarországi kőfara­gás művészi szintre emelése. A családtagok a helyi közéletben is aktívan részt vettek. A nevükhöz fűződik például a hajóállomás lé­tesítése, a Piszke-Karva olvasó­kör megalapítása és a múlt szá­zad eleji hangyaszövetkezet meg­alapítása. A dísznövénykertésze­tük és a ritkaságokkal beültetett arborétum, azon túl, hogy a tele­pülés ékessége volt, munkát adott a környékbelieknek, csakúgy, mint a bérelt kőbányáik és a kőfa­ragóüzemük. Az önkormányzat évek óta fá­radozik a leromlott állapotú épü­letek és a jobb sorsra érdemes park megmentésén. Kunfalvi Zoltánná, a műszaki iroda veze­tője elmondta, hogy a Rákóczi út mentén fekvő épületben a múlt­ban tanácsi bérlakásokat alakítot­tak ki, amelyek később magántu­lajdonba kerültek. Az ingatlant részben már vis­­­szavásárolta az önkormányzat, a rekonstrukció a tulajdonviszo­nyok rendezése után várható. Az értékesebb, Eszterházy-jegyekre emlékeztető udvari épület újjá­építése félidejénél tart. Jelentős pályázati támogatással megerősí­tették a falazatot, s újjáépítették az épület déli szárnyát és a tető­zetet, s kicserélték a nyílászáró­kat. A következő időszakra hárul az épületgépészet beszerelése, a belsőépítészet, a berendezés. A százéves eredeti bútorzatot sike­rült megmenteni, s azt értő kezek felújították. A család hajdani be­rendezési tárgyai tovább szolgál­ják új gazdáikat, Lábatlan lakóit. Helyet kap majd a házban a többfunkciós házasságkötő- és díszterem, a tanácskozóterem, s ide költözik a Zalka-lakótelepen levő Helytörténeti Múzeum. A tá­volabbi tervekben szerepel aranymosó-múzeum létesítése, Tourinform-iroda és üzlethelyisé­gek nyitása. Az arborétum karbantartása, gondozása folyamatos. A tervek megvalósulásával a 10-es úton ha­ladó kerékpárutat áthelyezik, s a kerten át vezetik. Várhatóan jövőre sikerül átad­ni rendeltetésének a megújult Gerenday-házat. Az önkormány­­zat további pályázati támogatás­ból reméli a befejezéshez szüksé­ges összeg megteremtését. FARSANG LAJOS A NAP BESZÉLGETÉSE KrICZKY ISTVÁN ÉS PALKÓ TIBOR DIÁKSZÍNJÁTSZÓVAL Ukrajnában élnek­­ magyarokként A csaknem húsztagú csoportból senki meg nem mondaná, hogy Kriczky István és Palkó Tibor nem Magyarországon él, hanem Ukrajnában. Igaz, lakóhelyük sincs messze Záhonytól, ám aligha ezért, hanem sokkal inkább családi hagyomá­nyaik ápolásának köszönhetően beszél­nek talán még szebben magyarul, mint a 16. alkalommal megrendezett versmondó- és színjátszótábor Komárom-Esztergom megyéből érkezett többi 17 tagja. Tata Hogy ők miként kerültek néhány nappal ez­előtt a vizek városába, azt pontosan el tud­ták mondani. Hogy kinek köszönhetően, azt csak ezen sorok elolvasásakor fogják megtudni. Történt ugyanis még ez év tava­szán, hogy a Tatabányán élő előadómű­vészt, Tóth Zsókát egy irodalmi verseny zsűritagjának hívták Ungvárra. Azt kérte, hogy a pénzt, amelyet az ő útiköltségére és szállására költenének, fordítsák inkább két tehetséges fiatal táboroztatására Tatán. Nos, a két fiú így került a Jávorka Sándor Szakközépiskola kollégiumába, ahol már 12 éve rendszeresen összejönnek a verse­ket és a színjátszást egyaránt kedvelő fiata­lok. Ezúttal a legfiatalabb­­ Gyenes Tünde­­, aki mindössze nyolcéves, és Vértesszőlős­ről érkezett, míg a legidősebb az oroszlányi Kormos Amadé, aki elmúlt már 15 eszten­dős, s már ötödször résztvevője a tábornak. Akik nem ismerik, különleges neve után a legtöbben lánynak gondolnák, pedig le­gény a javából. Mint ahogy Kriczky István és Palkó Tibor is az, akikkel egy délelőtti helyzetgyakorlat „második félidejében” be­szélgettünk.­­ Mindenekelőtt azt tisztázzuk, hogy ti magyarul is tudó ukránok vagytok-e vagy ukránul is beszélő magyarok? - Természetesen az utóbbiak. Anyanyel­vünk magyar, családunk is az. Szülőfalunk Magyarország határán túl, a Kárpátalján ta­lálható. Egyikünk Szűrtén, másikunk Téglá­son lakik. - Mekkorák ezek a települések? - A miénk - mondja Tibor -, a Záhony­hoz közeli Szűrte, ahol csaknem másfél ez­ren élnek. István a mi falunkkal szinte telje­sen összenőtt 650 lelkes Tégláson lakik, s egyikünk családi háza sincs messzebb húsz kilométernél Ungvártól. - Csak magyarok laknak errefelé? - Nem teljesen, de a lakosság 95 százalé­ka az. Vannak ukránok és oroszok is, akik szintén jól beszélnek magyarul. - Van különbség az ukránok és az oro­szok magyaros beszéde között? - A hozzánk vetődő aligha venné észre, de mi érzékeljük. - Bár korotok miatt nem­igen tudhatjá­tok, hogy milyen volt az élet arrafelé koráb­ban, mégis megkérdezem: hátrányt jelent-e ma magyarnak lenni Ukrajnában? - Az idősebbektől úgy tudjuk, hogy nem. Mi eddig sem érzékeltük a hátrányos megkülönböztetést, de hallottunk róla, hogy korábban előfordult. Nálunk maxi­mum annyi, hogy focizás közben, ha vesz­tésre álltak az ukrán srácok, akkor gúnyo­san magyarozni kezdtek. Ilyenkor mi így szóltunk hozzájuk: Jól van, tótok, mondjá­tok csak! - A tótozás mit jelent arrafelé? - Azt, hogy olyan ukránok ők, akik a sa­ját nyelvüket keverik az orosszal. Egyéb­ként élnek a környéken ilyenek, de ettől még ugyanolyan rendes emberek, mint bár­ki más. Valakinek a megítélése nem attól függ ugyanis, hogy milyen nyelven beszél gyakrabban. - Az iskolában melyiken tanultok? - Mi magyarul, de van ukrán osztály is. Én - mondja István - még a szomszédom­tól ismertem meg az első ukrán szavakat, Tibi viszont csak az általánosban sajátítot­ta el a nyelvi órákon. - Gondolom, az irodalmi szakkörben csak magyarul próbáltok. - Ez valóban így van, ám előfordul, hogy egy-egy verset vagy éneket ukránul adunk elő, ha olyan a közönség összetétele. - Milyen darabokat mutattatok be mosta­nában? - A színi előadásokat főleg osztályfőnö­künk, Szűcs Éva rendezi, míg énekkarunkat Szikori Csilla vezeti. Leggyakrabban vidám jelenetekkel tarkított produkciókat állítunk színpadra. Kedvencünk a Szamárrá lett di­ák. Legutóbb nagy sikert arattunk Arany Já­nos Bajusz című versének színpadi változa­tával is. - A tatai táborban tanultatok valami újat? - Sok mindent. Főleg a csoportfoglalko­zásokon, ahol Nyári Arnold olyan dolgokra is felhívta a figyelmünket, amelyekre nem is gondoltunk. Főleg arra, hogy miként kell improvizálni, helyesen levegőt venni, s a legnehezebb nyelvtörőt is hibátlanul el­mondani. Nem csak tőle, de másoktól is so­kat tanultunk, amiért hálásak vagyunk, s azoknak is, akik lehetővé tették, hogy felejt­hetetlen napokat tölthetünk Tatán. PALÁSTI PÉTER 2002. Augusztus 1., csütörtök 1 H Jutalmazták a VERSengést TÉKA - számítógépes ismeretszerzés a könyvtárban Megyei információ A megyei könyvtárosok híradójá­nak új száma többek között a köl­tészet napjához kapcsolódó gaz­dag rendezvénysorozatról számol be. A könyvtárak számára fontos ünnep József Attila születésnapja. Az idén Kányádi Sándor volt a legrangosabb költővendég. Talál­kozott az olvasókkal többek kö­zött Tatabányán, a megyei könyv­tárban, Tatán, Komáromban, Nyergesújfalun. Kétszáz könyv is elfogyott a rendezvényeken. Két könyvtárban, Oroszlány­ban és Dorogon szavalóversenyt is rendeztek. Oroszlányban kö­zépiskolások is vállalkoztak a VERSengésre, külön kategóriá­ban értékelték az alsó- és felső­tagozatos általános iskolások tel­jesítményét. A legjobbak könyv­­jutalmat kaptak: Dorogon Ady Endre, Nemes Nagy Ágnes, Ápri­­ly Lajos, A. Milne, Karinthy Fri­gyes, Mikszáth Kálmán, Petőfi Sándor műveiből válogathattak a vers- és prózamondók. A könyvtárakban egyre na­gyobb szerepet kap a számítógé­pes tájékozódás, ismeretszerzés. Ezt jelzi, hogy a tatabányai váro­si könyvtár számítógépes infor­mációszerzési versenyt hirdetett a diákok számára. Elsősorban a CD-ROM-okon közreadott isme­retanyagok megismerését, hasz­nálatát szeretnék népszerűsíteni. A tíz legeredményesebb résztve­vőt CD-ROM-mal jutalmazzák. A számítógépes ismeretszer­zéshez kapcsolódik egy szakmai tanulmányút tapasztalatainak közreadása. Sámuelné Ábrahám Mónika, a megyei könyvtár mun­katársa tanulmányúton járt Né­metországban, a düsseldorfi könyvtárban szerzett élményei­ről számol be. A Magyar Könyv­tárosok Egyesületének számító­­gépes honlapján értesült a né­metországi Bibliothek Information International pályá­­­zatáról, és négyhetes szakmai ösztöndíjat nyert. Düsseldorfban a számítógépes könyvtári tájé­koztatás formáit, lehetőségeit ta­nulmányozta. Dr. Horváth Géza, a megyei könyvtár munkatársa egy új helytörténeti kiadványt mutat be. Megjelent a Tokodaltáró képes krónikája című munka, amely Székely Lajos néhai bányamér­nök, technikatörténész gyűjte­ményében szereplő fotókat, raj­zokat, térképeket adja közre­­ a bányatelep életének látványos krónikájaként._____________­*• Elhunyt dr. Balogh György, Oroszlány első orvosa Dr. Balogh György 1915-ben a Békés megyei Okány községben született. A hétgyermekes, szegénységben élő földműves család feje, az édesapa csak őt, az elsőszülött fiát tudta taníttatni. Kö­zépfokú tanulmányait Szeghalmon végezte, majd 1944-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Ugyanabban az évben az akkor még falunak számító Oroszlány orvost keresett, és Balogh doktor személyében meg is találta. Az orvoslakás a város szélén állt, ebben működött a rendelő is. A város egyetlen orvosa éjjel-nappal a betegek rendelkezésére állt. Télen szánkóval, nyáron homokfutóval vitték szüléshez, foghúzáshoz, bányabalesetekhez. Az akkor még tízezres városban a gyógyászati ellátást 1956-ig egyedül látta el, segítséget csak ekkor kapott a KÖMI-táborból dr. Sólymos Elemér személyében, aki még ugyanezen év decem­berében Kanadába disszidált. 1960-tól egészen a nyugdíjazásáig, 1978-ig az Oroszlányi Szakrende­lő belgyógyász főorvosa, röntgenorvosa Csaknem ötvenéves pályafutá­sa alatt nemzedékeket gyógyított, közben továbbképzéseken vett részt, jó kapcsolatot tartott a főváros és a megye több kórházával. Nyugdíjba vonulása után sem hagyott fel az orvoslással, 1993-ig a szakrendelőben helyettesítő orvosként dolgozott. Magas színvonalon végzett, áldozatos munkájáért kormányki­tüntetést is kapott. Egyedülálló, fél évszázados tevékenységét 1996- ban Oroszlány Város Önkormányzata díszoklevéllel ismerte el Négy gyermeke közül az elsőszülött fia, György, Oroszlány vá­ros képviselő-testületének tagjaként m­ár a harmadik ciklusban végzi a város fejlődésért elkötelezett munkáját - édesapja öröksé­geként. Szellemi hagyatékát - a tudományok művelését - uno­kái, a villamosmérnök Tamás és az informatikus-mérnök György viszik tovább. r. a. Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője az »OBSERVER« BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest, Auróra u. 11. Tel.: 303-4738, Fax: 303-4744 E-mail: marketing@observer.hu http://www.observer.hu 24 ÓRA Komárom-Esztergom megyei napilap Kiadja az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodája. Lapunkban a cikkek végén megjelenő fekete háromszög fizetett hirdetést jelent A 24 Óra bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva. Értesüléseket átvenni csak a 24 Órára hivatkozva lehet. A lapban közölt adatok tájékoztató jellegűek, amelyekért felelősséget nem vállalunk. Főszerkesztő: Dr. Sztrapák Ferenc Kiadóvezető: B. Nagy Lajos Felelős szerkesztők: Miskei Ferenc, Mórocz Károly A szerkesztőség és a kiadó címe: 2800 Tatabánya, Fő tér 4. III. emelet. Levélcím: 2801 Tatabánya, Pf. 141. Szerkesztőségi telefon: (34) 514-010 Szerkesztőségi telefax: (34) 514-011 Sportszerkesztő: Péntek Sándor (34) 514-017 email: szerk.kom@axels.hu Kiadói telefon: (34) 514-000 Kiadói telefax: (34) 514-001 Esztergomi kirendeltség: 2500 Esztergom, Vörösmarty u. 5. Telefon: (33) 4144­ 68, (33) 509-220 Komáromi kirendeltség: 2900 Komárom, Igmándi u. 14-16. Telefon: (34) 346-120, t+tax (34) 340357 Készült: Sziládi Nyomda Kft. Telefon: (76) 481-401 Telefax: (76) 481-204 Felelős vezető: Boros Gábor ISSN 1416-6650 Az előfizetői példányok kézbesítését az Axel Springer-Magyarország Kft. Komárom-Esztergom Megyei Irodá­jának terjesztőhálózata végzi, az árusítás a RÁBAHÍR Rt. regionális árushelyein keresztül történik. Terjesztésvezető: Tímár János Terjesztési telefon: (34) 514-030, Fax: (34) 5144)33 email: telj.kom@axels.hu Előfizetés a kiadónál Tel.: (34) 5144)31, Telefax: (34) 5144)33 valamint a területi ügynökségeknél és a ki­adó kézbesítőinél közvetlenül, pos­tautalványon és átutalással a KHB Tatabánya 10400913- 091173304­0000000 ASM Tatabánya pénzforgalmi jelzőszámla Előfizetés díja: egy hónapra 1095 Ft negyedévre 3 285 R, félévre 6 570 Ft, egy évre 13140 Ft Hirdetési vezető: Barsi Szabolcs Hirdetésfelvétel: Tel.: (34) 5144)20 Telefax: (34) 5144)21 email: hird.kom@axels.hu Tájékoztatjuk olvasóinkat, hogy a különböző versenyeken, akciókon és rejtvénypályázatokon részt vevők által megadott adatok nyilvántartásunkba kerülnek. Az adatok megadásával hozzájárulnak ahhoz, hogy azok felhasználásával a kiadónk érdekeltségébe tartozó cégek (Axel Springer Budapest Ki­adói Kft., Axel Springer-Magyaror­szág Kft., Harlequin Magyarország Kft., Zöld Újság Rt., Petőfi Lap és Könyvkiadó Kft., Népújság Kft. Hungaropress Sajtó­­terjesztő Kft.) előfizetéses megren­delését teljesítsük, akcióira, kiadvá­nyaira és egyéb szolgáltatására fel­hívjuk a figyelmüket. Kéziratokat és fotókat nem őrzünk meg, és nem kül­dünk vissza Az újság PANDA szerkesztőségi rendszerrel készült. A MATESZ által auditált.

Next