24 óra, 2002. december (13. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-10 / 287. szám

2. OLDAL Szerbia elnök nélkül A vajdasági magyarok szerint Kostunica már nem elég demokratikus ________Belgrád_______ Kasza József, a Vajdasági Ma­gyar Szövetség (VMSZ) elnö­ke szerint az újabb sikertelen elnökválasztáson a szavazó­polgárok értékítéletet mond­tak az elnökjelöltek telje­sítményéről, s a választási kudarc egyértelműen arra utal,­ hogy fiaskót szenvedett Vojiszlav Kostunica jugoszláv államfő és pártja obstrukciós politikája. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke szerint Kostunica - nem beszélve a két másik jelölt­ről, akik a hágai Nemzetközi Törvényszék potenciális vádlott­jai­­ keveset tett Szerbiáért, s amit tett, rosszul tette, mert gá­tolta a reformfolyamatot. Kasza egyetért azokkal a vélemények­kel, amelyek szerint a választá­sok azt bizonyítják, hogy Szer­bia számára a nacionalista úton kívül van más út is. „Az ország­nak végre rá kell ébrednie arra, hogy a nemzeti bezárkózottság tévútra viszi. Erről szólt az el­múlt tíz év is, amit Kostunicának észre kellett volna vennie” - mondta a pártelnök. A vajdasági magyar politikus szerint nem lenne meglepő, ha az államfő pártja a radikális és baloldali el­lenzékkel összefogva megkísé­relné megbuktatni a köztársasá­gi kormányt. A jövőben változtatni kell a vá­lasztási szabályokon: sokkal egy­szerűbb volna, és a polgárok szá­mára is kevesebb megrázkód­tatással járna, ha a parlament vá­lasztaná a köztársasági elnököt. Szerbiának fiatal, rátermett és reformorientált elnökre lenne szüksége - mondta Kasza. A dél­vidéki magyarság alacsony rész­vételével kapcsolatosan a VMSZ elnöke azt mondta, hogy a ma­gyarság politikailag érett, s nem lehet becsapni valamiféle álhírek­kel és álüzenetekkel. A megismételt elnökválasztás is eredménytelen volt Szerbiában FOTÓ: EUROPRESS/EPA A VILÁG HÍREI GEORGE ROBERTSON az orosz hadsereg reformjára szó­lított fel Moszkvában. A NATO főtitkárának látogatása meg­figyelők szerint főként azt a célt szolgálja, hogy megnyugtassa az orosz vezetőket: a védelmi szövetség újabb keleti irányú bővítése nem fenyegeti Orosz­ország nemzetbiztonságát, mtt INDONÉZIÁBAN a rendőrség úgy tudja, hogy van kapcsolat a celebeszi McDonald’sban a múlt héten és a Bali szigetén októberben elkövetett merény­let között. A két robbantás elkövetői valószínűleg ugyan­ahhoz a nemzeti vagy nemzet­közi hálózathoz tartoznak, mai HORVÁTORSZÁGBAN több mint 1800 sérültje és halálos áldozata van eddig a szerb-horvát háborúból vissza­maradt taposóaknáknak. Sajtó­­értesülések szerint rengeteg felszedetlen taposóakna van az egykori hadműveleti terüle­teken, és Horvátország a világ tíz leginkább elaknásított orszá­ga közé tartozik, mt­ \ JASSZER ARAFAT nem vehet részt karácsony este a betlehe­mi éjféli misén, mert - az izrae­li hatóságok szerint - a palesz­tin vezető nem odavaló, ugyan­is nem „a béke embere”. Izrael tavaly is kitiltotta Arafatot Betlehemből, mit A KREML hivatalosan is kérte a brit hatóságoktól Ahmed Zakajev kiadatását. A csecsen politikust Oroszország azzal vádolja, hogy része volt a no­vemberi moszkvai túszejtő akció előkészítésében. Ezen a címen kérték ki Dániától is, ahol néhány hete tartózkodott, Koppenhága azonban elutasí­totta a kérést, mat MIHAIL GORBACSOVOT prosztata-megnagyobbodással műtötték meg a kölni egyetem klinikáján. A volt szovjet elnök lábadozik, orvosai közölték, gyorsan gyógyul és hamarosan elhagyhatja a kórházat, mtt OLASZORSZÁGBAN a nem­zeti légitársaság szerdán 58 já­ratát kényszerül törölni a piló­ták munkabeszüntetése miatt. Az Alitalia 16 nemzetközi és 42 belföldi járata marad ki dél és délután 4 óra között, mti ■ VILÁG TÜKÖR 2002. December 10., kedd Célegyenesben az EU-tárgyalás Brüsszel A közvetlen mezőgazdasági tá­mogatások és a költségvetési kompenzációk kivételével min­den fontosabb kérdés lezártnak tekinthető az EU-magyar csatla­kozási tárgyalásokon - jelentette ki a belga fővárosban Kovács László külügyminiszter. A költ­ségvetési kérdéseket illetően Ma­gyarország 2004-re vonatkozóan már elfogadta az Európai Unió ajánlatát. Az egyszeri kompenzá­ciót nyújtana, hogy Magyar­­ország nettó költségvetési pozí­ciója ne romoljon a 2003. évihez képest. Ennek összege várhatóan 155 millió euró lesz. A csatlako­zás előtti utolsó évben, 2003-ban Magyarország mintegy 200 millió eurónyi uniós támogatást kap, egy évre rá pedig várhatóan 274 millió euró lesz a nettó költség­­vetési egyenlege. Emellett Ma­gyarország a 2004 és 2006 közöt­ti három évre összesen 148 millió eurót kap az EU-tól a schengeni rendszerhez való csatlakozásra való felkészülésre. ■ Stabil szlovák kormány kell Készül a válasz a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban A szlovák kormánykoalíciónak stabilnak kell maradnia, és ezt a stabilitást a kedvezménytörvény körül kialakult perle­kedéssel sem szabad megingatni - vélekedik Rudolf Schuster szlovák államfő. ________ Pozsony Schuster szóvivője, Ján Füle el­mondta: az elnök meggyőződése szerint a magyar jogszabály ügyé­ben felújult vita nem sodorhatja veszélybe a két ország kapcso­latában kialakult értékeket. Schuster „kész hajlani minden olyan megoldásra”, amely az em­lített értékek megőrzését szolgál­ja - jelezte a szóvivő, hozzátéve: az elnök egyelőre nem kíván véle­ményt nyilvánítani arról, hogyan ítélné meg egy esetleges szlo­vák ellentörvény megalkotásának szándékát. Elemzők szerint több apró jel­ből akár arra is lehetne következ­tetni, hogy a szlovák fél „finomí­taná” eddigi igen kemény és vá­ratlan fordulatoktól sem mentes álláspontját. Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő két hete Bu­dapesten adta át Medgyessy Péter miniszterelnöknek a tizenöt pontban felsorakoztatott szlovák kifogások jegyzékét, egyszers­mind eleve elzárkózott a magyar jogszabály szlovákiai érvényesí­tésének minden lehetséges módozatától. Válaszul Budapest - egyelőre ismeretlen tartalmú - írásos észrevételeket küldött Po­zsonynak. Medgyessy és Dzurinda né­hány nappal a tizenöt pont átadá­sa után Budapesten, majd a múlt hét péntekén Szlovákiában ismét találkozott, de mert mindkét ta­lálkozó témaköre multilaterális jellegű volt, a kedvezménytör­vény ügyéről még csak érintőle­gesen sem esett szó köztük. Az­óta a szlovák térfélen egyedül a kormánypártok rendszeres koalí­ciós tanácsülésén a múlt héten tárgyaltak a magyar jogszabály­ról, ám ott sem állásfoglalás, sem döntés nem született. ■ Ma adják át a Nobel-díjat Megélénkülhet az érdeklődés a magyar irodalom iránt Kertész Imre ma - Alfred Nobel halálának évfordulóján - veszi át XVI. Gusztáv svéd királytól a világ legrangosabb irodalmi kitüntetését. Műveit idén kínaira is lefordítják. Stockholm Amikor a svéd fővárosban a bírá­lóbizottság bejelenti az irodalmi Nobel-díj kiválasztottját, minden évben elkurjantja magát a helyi rádió irodalmi osztályának veze­tője: „Végre!”. Ez is hozzátartozik a hagyományos ceremóniához, s mint a tudósításokból kiderült, a skandináv országban a jól érte­sültek valóban „várták” már, hogy Kertész Imre kapja a kitün­tetést. Az író műveiből Svéd­országban két hónap alatt 150 ez­ret vásároltak, és minden végzős gimnazista ingyen megkapja Kertész főművének, a Sorstalan­­ságnak egy példányát. A Focus című német hírmaga­zinnak elmondta: Magyarország számára azért is nagy szó a No­bel-díj, mert ráirányítja a figyel­met a magyar irodalomra. „Két szerzőt említenék: Márai Sándort és Krúdy Gyulát. Márainak idő­közben már sikerült kivívnia az olvasók élénk érdeklődését, Krúdy azonban még felfedezésre vár” - nyilatkozta. A zsidóüldözés vészkorszakát idéző műve, a Sorstalanság alig­hanem azért keltett akkora ér­deklődést Németországban, mert érveket szolgáltatott a múlt feltárásához. „Ami bizonyos mértékig a sors fintora. A kilenc­venes évek Németországában meglepetésre sikert arattam a könyveimmel. Valaha rémura­lom indult ki erről a földről, s ebbe csaknem belehaltam. Ma pedig ösztöndíjas vagyok Berlin­ben, új és érdekes barátságokat kötök, s élvezem a kulturális szabadságot. Mindez olyan szá­momra, mint egy álom, mert ifjan nem utazhattam, a szocia­lista rezsim be akarta tiltani szá­momra a világot.” Interjújában az író kiemelte: különösen imponáló számára, ahogyan Németország szembe­néz a múltjával. „Remélem, ez Magyarországnak is sikerül majd, ha belép az Európai Unióba. A feldolgozatlan múlt gyűlölködést okoz, amitől hazámnak még meg kell szabadulnia” - mondta az író a Focus riporterének. TORONYI ATTILA ___________________ÁLLÁSPONT____________________ ÁRPÁSI ZOLTÁN Advent és hanuka „Kedves gyerekek! Az esti mesét hallottátok a hanuka máso­dik napján” - mondta a közszolgálati Magyar Rádió be­mondója jó egy hete, vasárnap. Egészen pontosan: advent első vasárnapján. De ezt a bemondó nem tudta, esetleg épp elfelejtette. Végtére is évente egyszer van advent, ha rossz srófra jár az ember agya, könnyen megfeledkezik arról, hogy közeleg a karácsony. A népszámlálási adatok szerint Magyarországon mintegy 13 ezer zsidó él. Egyik legszebb ünnepük a hanuka. Az izraeli­ták a fény nyolcnapos ünnepén Júdás Makkabeus és társai lázadására és perzsák feletti győzelmére emlékeznek. A Makkabeusok időszámításunk előtt 165-ben újra felavatták (innen az ünnep neve) a bemocskolt jeruzsálemi templomot. A mécsesek meggyújtásához mindössze egy napra elegendő szent olajat találtak, ami csoda folytán nyolc napig kitartott. Az ünnep éjszakáján naponta mindig eggyel több gyertyát gyújtanak meg és tesznek ki az ablakba. A hanuka a magasztalás és a hálaadás ideje. A zsidó ünnep soha nem látott rangot kapott azzal, hogy november 29-e és december 6-a között a Parlament előtti öröklángnál is tartot­tak szertartást. A nyolc napig tartó eseményen a kormány­pártok politikusai is megjelentek. Szép gesztus, követendő példa, úgy is mondhatnám, kezdenek helyükre kerülni a dol­gok. Egymás nézetének, vallásának, hagyományának tiszte­lete csak erősít és gazdagít bennünket. Éppen ezért volt meglepő a közszolgálati rádió bemondójá­nak nagyvonalúsága. A feledékenység vagy figyelmetlenség sérti a mintegy öt és fél millió katolikust, akik épp aznap gyúj­tották meg az első gyertyát az adventi koszorún, vagy csak lélekben köszöntötték a karácsonyi ünnepkör első napját. Kertész Imre Nobel-díjának felemás hazai fogadtatása mutat­ja, milyen kegyetlenül nehéz szembenézni a zsidókérdéssel. Kár lenne hát táptalajt adni az indulatoknak! EGYETÉRTEK: 06-90-330-303 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 06-90430-304 BÍRÓ FERENC Szegény gazdagok Ne szépítsük: népünk nagyon is fogékonynak bizonyult a negyven éven át példaként állított egyenlősdire. Beethoven is Lajos, én is Lajos vagyok, neki is egy gyomra van, meg nekem is, miért is kapna bármiből többet. Valamikor a létező szocializmus társadalmi igazságosságát volt hivatott példázni: a takarítónő és a vezérigazgató között sincs tízszeresnél nagyobb jövedelemkülönbség. A vállalatok később egyre-másra veszteségesek lettek. Évek teltek el, mire nyilvánvalóvá vált: ebben a húzóerő nélküli érdekeltségi rendszernek is része van. Divatba jött a differenciálás, ám az emberek többsége még mindig az egyenlősdit tartotta igazsá­gosnak. Sokan máig sem viselik el mások gazdagságát. Egyes üzletemberek vagy vezető politikusok egy-két millió forintos havi jövedelme rendre visszatetszést kelt azok körében, akik csak a saját, 20 év alatt elért 80 ezer forintos fizetésüket tekin­tik viszonyítási alapnak. Egymillió forint már olyan összeg, amiért­­ szerintük - aligha dolgozik meg valaki, egymilliárd forint pedig annyi, amit - úgymond - nem is lehet tisztessé­ges úton megszerezni. A gazdagság társadalmi megítélése a száz leggazdagabb ma­gyar listájának a megjelenése óta került reflektorfénybe. Az elemzések arról árulkodnak: egyebek között legújabb kori történelmünk lélektorzító beidegződései miatt irigykedünk, gyanakszunk és vádaskodunk mások gazdagságát látva. Csodálkozunk viszont, hogy a leggazdagabb magyar sereg­hajtó sem lehetne a milliárdosok amerikai toplistáján. Ott már a kisgyereket is arra nevelik: a gazdagokat nem irigyelni kell, hanem követni a példájukat. A demokrácia 12. évében nálunk is indokolt a törekvés: a gaz­dagság is legyen nyilvános. Csakhogy - érthető - a helyen­ként ellenséges közhangulatot érzékelve a jómódúak szíve­sebben vonulnak vissza fotocellákkal őrzött kerítéseik mögé. EGYETÉRTEK: 0640-330-422 MÁS A VÉLEMÉNYEM: 0640430423 TELEFONÁLJON! Ha egyetért az itt közölt jegyzetek mondanivalójával és akkor is, ha nem. A véleményét meg is indokolhatja. Másokét pedig a 06-90-330-430-as telefonszámon meghallgathatja. A hívás díja: 180 Ft+áfa/perc+kapcsolási díj ______________A telefonszám nem hívható rádiótelefonról, külföldről, nyilvános készülékről.______________ Bizonyítékok Szaddám ellen Amerika az ENSZ nélkül is támadni fog Washington A Demokrata Párt szenátusi vezetői szerint az amerikai kormánynak hírszerzési érte­sülései közzétételével kellene kimutatnia a világ előtt, hogy Irak tömegpusztító fegyve­rekkel rendelkezik, vagy elő­állításukon munkálkodik. Bob Graham, a szenátus hírszer­zési bizottságának elnöke a mos­tani helyzetet az 1962. évi kubai válsághoz hasonlította, amikor John F. Kennedy kormánya elő­állt a kubai szovjet rakétákról készült légi felvételekkel, szét­zúzva minden szovjet cáfolatot. „Azt hiszem, meggyőző bizonyí­tékokkal rendelkezünk Szaddám Huszein fegyverkezési program­jairól, közzétételük a kormány fontos stratégiai döntése lesz”. Irak szombaton a 12 000 olda­las dokumentumot átadva cáfol­ta, hogy tömegpusztító fegyverei vannak, vagy ilyen fegyvereket állítana elő. George Bush ameri­kai elnök ezt az állítást eleve elutasította, és figyelmeztette Bagdadot, hogy háborúval kell számolnia, ha továbbra is meg akarja téveszteni a világot. Al Gore volt alelnök úgy nyilat­kozott: a kormány valóban nehéz döntés előtt áll, amikor választa­nia kell, hogy megmaradjon-e az ENSZ keretein belül, vagy egy­oldalú akcióval válaszoljon az iraki csalásokra. Ha Irakra rá le­het bizonyítani, hogy tömeg­­pusztító fegyvereket rejteget, ak­kor Al Gore szerint az Egyesült Államok jogosan használ katonai erőt a bagdadi rezsim ellen, füg­getlenül attól, hogy az ENSZ azt jóváhagyja-e szavazatával. ■

Next