24 óra, 2004. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

2004-02-17 / 40. szám

2004. Február 17., kedd Lillára emlékeztek Csokonai szerelme tette ismertté a települést Dunaalmás Vajda Julianna testének földi ma­radványait Dunaalmáson őrzi egy romantikus síremlék. A ha­lott kedvest Csokonai Vitéz Mi­hály tette halhatatlanná az iroda­lomtörténet és a verskedvelők számára. Ezzel az örökbecsű sze­relemmel pedig egyszersmind Dunaalmás, a múzsa lakhelye is ismertté vált. Február 16-án, Julianna és Lil­la napján a helyi önkormányzat - karöltve a Dunaalmás Barátainak Körével - hagyományosan meg­emlékezik a költő és a gabonake­reskedő lánya között szövődött románcról. A kapcsolat sorsa már a kezdetekkor megpecsételő­dött, mivel a lányt módosabb fér­fiúnak szánták rátarti szülei. Hiá­ba jegyezte el a felvilágosodás magyarországi legjelesebb poétá­ja a kedvest, az olyannyira áhított frigy nem jöhetett létre. Talán volt abban is valami végzetszerű, hogy Csokonai a múzsáját egy méreggyűrűvel kérte feleségül. Végül a méreg a fiatal pár szerel­mét keserítette meg. Vajda Julianna sírjánál tegnap dr. Ferenczy Miklós Lilla-kutató, orvos-író idézte fel a szomorú vé­get ért románc történetét. A rövid rendezvény záróakkordjaként a megjelentek elhelyezték a tisztelet virágait a múzsa sírjánál.______■ Leállították a leállítást Kiderült, hogy nem veszteséges a buszjárat Bábolna/Bana A Bana és Budapest között közlekedő autóbuszjáratot - gazdaságtalan működte­tésre hivatkozva - 2003 vé­gén meg akarta szüntetni a Volánbusz Rt. Ez főként a Bábolna környékieket érin­tette érzékenyen, akiknek enélkü­l nehézkes eljutni Tatára és Tatabányára is. Jó hír számukra, hogy a járat marad. Az elképzelések szerint a Vértes Volánnak kellett volna helyettesí­teni a buszt, vezetői ezért tárgya­lásokat kezdeményeztek buda­pesti kollégáikkal. Kérték, hogy március 1-jéig halasszák el a dön­tést. Jelezték azt is, hogy a jelen­tősebb bevétellel járó hétvégi és a lényegesen kevesebb utasért in­dított hétközbeni járatok működ­tetését is magára vállalná a Vértes Volán. Eredetileg ugyanis csak a veszteségesebb utak üzemelteté­séről mondott volna le a Vo­lánbusz, melynek illetékesei a közelmúltban újabb számolásba kezdtek. Ekkor kiderült: a koráb­ban kalkulált veszteségek közel sem annyira súlyosak, mint ahogy hitték. Különösen a hét vé­gi, úgynevezett kollégista járatok zsúfoltak, de munkanapokon is legalább 30-an szállnak fel a bu­szokra. Közben a Vértes Volán értesí­tette az érintett településeket. Bá­bolna önkormányzatának leg­utóbbi ülésén is szóba került a probléma. Akkor a képviselők azt a tájékoztatást kapták, hogy a megyei autóbusz-társaság végzi majd a vonalon az utasok szállí­tását. Kasza József, a Vértes Vo­lán csoportvezetője szerint a tes­tületi fórumon elhangzottak óta érdemi változások történtek az ügyben. A Volánbusz Rt. elállt eredeti szándékától, és a jövőben változatlan formában működteti a Bana-Budapest közötti távolsá­­gi járatot.________________b.m. Rozsdafarkúak szárnyalása A Parlamentben tartják majd a közgyűlésüket Tata A Magyar Madártani és Termé­szetvédelmi Egyesület megyei csoportjának tagjait Csonka Pé­ter elnökségi tag tájékoztatta a hét végén a tavaly rendelkezé­sükre állt 17 millió forint fel­­használásáról. Ennek kétharma­dát az úgynevezett Borostyán­ház építésére fordították, ami az egyesület bázisa lesz, s több ki­állítást is berendeznek majd ott. Szeretnék, ha az idén elkészül­hetnének mindennel, ám ez at­tól függ, hogy mennyi támoga­tást kaphatnak. A tanácskozáson egy-egy té­mafelelős felidézte a tíz szakmai program eredményeit, a nyári tá­bor naszályi tapasztalatait, s szó esett a környezeti nevelés fontos­ságáról is. Nagy öröm volt szá­mukra, hogy 2003-ban sokan vet­tek részt az általuk szervezett III. Vadlúdsokadalom rendezvénye­in is, és sokan mentek el a ma­dármegfigyelésekre is. Az idei esztendő feladatainak meghatározásakor úgy döntöt­tek, hogy folytatni kell az építke­zést, s külön figyelmet szentel­nek a rovarokkal táplálkozó, ker­tekben és parkokban röpdöső rozsdafarkúaknak, mivel 2004-et az ő évüknek nyilvánították. Idén ünneplik egyébként a szervezet megalakulásának 30. évfordulóját, ezért országos közgyűlésüket márciusban a Parlamentben tartják, ahol részt vesz Musu­cz László, Argai Sán­dor, Bárky Gellért és Fogarasi Pé­ter is. ■ MEGYEI KÖRKÉP Elfolyik a pénz, ha nincs csatorna Tizennégy falu lakóit nem érinti - Mentesség és díjkedvezmény is adható Megyei információ Az idei esztendő legelején lépett életbe a környezetterhelési díjról szóló törvény. Ennek része a július 1-jétől bevezetendő talajterhelési díj, amelyet kizárólag azokra a magánszemélyekre és gazdasá­gi egységekre vetnek ki az önkormány­zatok, akik illetve amelyek a kiépített csatornahálózatra nem kötnek rá. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy annak a kibocsátónak kell talajterhelési díjat fizetnie, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsator­nára nem csatlakozik, és szennyvízelhelye­zést alkalmaz. Ez azt jelenti, hogy a törvény szerint a jövőben adózni kell az emésztőgöd­rök után is. Információink szerint a szigorítás igen szűk kört érint, hiszen a csatornázott te­lepüléseken élők közül alig néhány százalék nem él a szolgáltatás adta kényelemmel. A díj alapját a köbméterenkénti 120 forin­tos egységdíj képezi. Ezt kell megszorozni a kibocsátott szennyvíz köbméterekben kifeje­zett mennyiségével. A végeredményt úgyne­vezett területérzékenységi és veszélyeztetett­­ségi szorzókkal kell megszorozni. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztéri­umtól kapott információk szerint az új adófaj- Esélytelen kisközségek fához fokozatosan szoktatják hozzá a lakossá­got, hiszen a 120 forintos egységdíj teljes ös­­­szegét csak négy év múlva kell először fizetni­ük a környezetszennyezőknek. Az önkor­mányzatokhoz befolyt pénzösszeg felhaszná­lása is kötött: a kommunális csatornahálózat bővítésére, fejlesztésére kell fordítaniuk azt. Kérhető díjfizetési mentesség illetve kedvez­mény is. Ahol műszakilag megoldhatatlan a köz­csatornára történő csatlakozás, nem kell adózni a szennyvízkibocsátónak. Akkor sem áll fenn a fizetési kötelezettség, ha a családi házban vagy üzemben egyedi szenny­víztisztítót épített ki a tu­lajdonos. Ha a gödröt idő­közönként szippantós ko­csival ürítteti a ház gazdá­ja, akkor - amennyiben igazolni lehet, hogy a szennylé legális szenny­víztelepre került - az így kifizetett összeg leírható a talajterhelési díjból. Az ellenőrzési jogkör­rel rendelkező Észak-du­nántúli Környezetvédelmi Felügyelőség illeté­kese, dr. Hajdú Klára igazgatóhelyettes el­mondta: a gazdálkodó szervezetek és más szennyvízkibocsátók negyedévente lesznek kötelesek az önkormányzati adóhatóságok ré­szére befizetni a talajterhelésért kirótt össze­get. Amennyiben a felügyelőség jelentős elté­rést észlel a bejelentett és a tényleges szen­­­nyezés mértéke között, úgy eljárást kezdemé­nyezhet az APEH-nél. A törvény rendeletalkotási lehetőséget biz­tosít az önkormányzatoknak. Saját hatáskör­ben határozhatják meg a kedvezményezettek illetve a díjmentességet élvezők körét. Annak ellenére, hogy bő négy hónap múltán újabb bevétéli forrása lesz a testületeknek, az ügy­ben ma még meglehetősen tájékozatlanok. Az új adónem csak a csatornahálózattal ren­delkező településeket érinti. Továbbra is nyi­tott kérdés, hogy mi lesz a kisközségekkel - Aka, Ácsteszér, Bakonybánk, Bakonysárkány, Bársonyos, Csatka, Csép, Ete, Kerékteleki, Máriahalom, Réde, Tárkány, Úny és Vérteskethely -, amelyeknek eddig nem volt le­hetőségük arra, hogy a környezetkímélő csa­­torna beruházásokat elkezdjék. Kohunka Mónika Klupács András a szennyví­zcsatorna-hálózattal ugyancsak nem rendelkező kisközség, Ácsteszér polgármestere elmondta, hogy véleménye szerint a szűkös költségvetésű, 1000-2000 fő kö­zötti települések - éppen alacsony lélekszámuk miatt - szinte esélytelenek arra, hogy célzott állami támogatáshoz jussanak. Önerőből pedig sem a több száz milliós csatornaberuházást, sem egy korszerű szennyvíztisztító építését nem tudják vállalni. Alternatív megoldások jöhetnek csak szóba, így például a több község összefogásával megvalósuló szennyvíztisztító-te­lepek építése. A Bakonyalja esetében viszont éppen a falvak egymáshoz viszonyított nagy távolsága miatt ez jelentős mér­tékben emelné meg a költségeket. Landesz János Naszályon a szennyvíztelep tisztítójának oxigénszintjét ellenőrzi fotó: maklári László A tehenes gazdák nem tüntettek Lapos hátizsákkal az unióban - Elkeseredett sertéstartók Sűrű hóesésben négy autóból és tíz munkagépből álló sor fog­lalta el Bakonysárkány-Kisbér között a 81-es számú főút Szé­kesfehérvár felé haladó sávjának néhány méterét hétfő dél­előtt, a 12 megyére kiterjedő gazdademonstráció részeként. Bakonysárkány/Kisbér Pál József, a Bakonyvidéke Gazda­kör vezetője egy felhívást osztoga­tott azoknak az autósoknak, akik hajlandók voltak egy percre meg­állni. Az egyszerűen sokszorosított szöveg így kezdődik: „Meg szeret­nénk élni a magunk munkájából, eltartani a családot, hogy ne mi is az általad is fizetett adóból él­jünk...” . Ezt követően a gazdákkal való szolidaritásra szólítják fel az olvasót. A gazdák, akik eljöttek, fő­leg sertéstenyésztéssel foglalkoz­nak. Többnyire ők állták körül az ászári Kocsis Istvánt, aki - a többi­ek egyetértésével - a következőket mondta arról, hogy miért jöttek el a demonstrációra. - Mi, sertéstartók, joggal va­gyunk elkeseredettek. Gazdatár­saim egy része már feladta. Ne­kem van még negyven disznóm, de már nem sokáig. Jövőre üresek lesznek az ólak. Amiből a legdrá­gább szalámi készül, a heréit van disznó kilóját száz dekagramm krumpli áráért, vagyis hatvan (!) forintért veszi át a szegedi Pick Rt. Hát érdemes ennyiért gürizni? Nem tudom, milyen segítség az, hogy a kistérség gazdáinak támo­gatási pénzét - tudomásunk sze­rint - a régiónak adják át. Büntető­vámot szabtak az olcsóbb orosz műtrágyára, és amit kapni lehet, az 1200 forinttal drágább. Szóval nekünk már nem lesz jobb, ilyen lapos „hátizsákkal” nem mehe­tünk az unióba. Feltűnő volt, hogy egyetlen te­henes gazda sem tüntetett igaz, nincsenek is sokan a kistérségben akik szarvasmarhával foglalkoz­nak. Ezért kerestük meg Élén Or­bán Ferencet, aki alapító tagja a helybéli tej­szövetkezetnek, s éves szinten 5000 liter jó minőségű fe­hér italt ad le tehenenként. Tőle azt hallottuk, hogy a 10 éve alakult tejszövetkezet biztonságot ad az termelőknek. A Giere eladott te­jért az ottani sajtgyár tulajdonosa pontosan fizet, így érthető, hogy Etéről nem mentek demonstrálni. Ugyan két hétre hirdette meg az országos gazdaszervezet a meg­mozdulást, a kisbériek csak 5 nap­ra kértek engedélyt a rendőrség­től. Ennek ellenére csupán pénte­ken jönnek össze megint 11 órára­­ ugyanezen az útszakaszon, s re­­­­mélik, hogy addigra kapnak majd valamilyen kedvező hírt, apám éva 1 5. OLDAL Megfiatalítják az Öreg utcát ________Mocsa___________ A képviselő-testület hétfői ülé­sén a költségvetés elfogadása volt a legfontosabb napirend. A mocsaiak 239 millió 441 ezer forintból gazdálkodhatnak az idén. Ág József polgármester elmondta: beruházási és fejlesz­tési lehetőségeik korlátozottak. Arra törekednek, hogy minél eredményesebben szerepeljenek a pályázatokon, s az ezekhez szükséges önrészt fel tudják mu­tatni. A pénzügyi tervben szere­pel a Tópart-Öreg utca csatlako­zásának megfiatalító felújítása, illetve a szelektív hulladéktáro­lók körüli járdaszigetek kialakítá­sának költsége. Elengedhetetle­nül fontosnak tartják, hogy egyik intézményükbe - ahol eddig nem sikerült megoldani - riasz­tót szereljenek fel, kerítést építse­nek az iskolának, s új műszert szerezzenek be a fogorvosi ren­delőbe. Azt viszont sajnálják, hogy az intézményeik működte­tésére kapott állami támogatás nem fedezi kiadásaikat. k. l • A-tól Z-ig a megyében • hírek • A-tól Z-ig a megyében • hírek • A-tól Z-ig a megyében • hírek • A-tól Z-ig a megyében • hírek • A-tól Z-ig a megyében • hírek * A-tól Z-ig a megyében • hírek • KOCS. A községi faluházban Ha­raszti Mihály tart diaképes elő­adást Erdélyről. Minden érdeklő­dőt várnak a február 23-án dél­után fél háromkor kezdődő ren­dezvényig__________________ KOMÁROM Pénteken a jeles író­ra, a 100 évvel ezelőtt elhunyt Jó­kai Mórra emlékeznek a róla elne­vezett gimnáziumban. 9 órakor a Jókai Filmszínházban tartják az ünnepélyes megnyitót, majd érté­kelik a pályamunkákat. Fél órával később megkoszorúzzák a nagy mesemondó szobrát. 10 órakor fotó- és képzőművészeti kiállítást nyitnak, szavalóversenyt s irodal­mi vetélkedőt tartanak a taninté­zetben, a városházán pedig a ze­nét tanuló, kedvelő fiatalok mérik össze tudásukat. Délután 3-kor Szakonyi Károly író lesz a vendé­gük. Az emléknapot a Jókai-bál zárja, amely 18 órakor kezdődik a városi sportcsarnokban - tájékoz­tatta lapunkat Pettke János, az in­­tézmény igazgatóhelyettese. NAGYIGMÁND. A községben et­től a hónaptól változott a szoká­sos heti csecsemő-tanácsadás idő­pontja: dr. Balhardt István ezután csütörtökönként 12-13 óráig várja az édesanyákat és kicsinyeiket. NYERGESÚJFALU . A város új ke­letű hagyományai közé tartozik, hogy az önkormányzat nevében a polgármester lakásukon köszönti azokat, akik jubileumi, szép kort jelentő születésnapjukhoz érkez­tek. Miskolczi József naptárában februárban a következők szere­pelnek: Borka Józsefné (90), Trnavszky János (85), Németh Ferencné (80), Szentesi Jánosné (80), Csímár Gyuláné (80), Kom­játhy István (75), Varcag Lászlóné (75) és Bugle Lászlóné (75). PÁRKÁNY A hét végén átvehet­ték rendbe hozott otthonuk kul­csait azok a családok, akiknek la­kása a tavalyi toronyháztűz nyo­mán lakhatatlanná vált. A laká­sokban megerősítették a men­­­nyezeti, a padló- és a tartópane­leket, rekonstruálták az erkélye­ket, fürdőszobákat, kicserélték az ablakokat, a konyhabútoro­kat, a padlóburkolatot, a fűtőtes­teket, az ajtókat, felújították az elektromos hálózatot. A költsé­gekből 637 ezer korona nyilvá­nos gyűjtésből, 500 ezer a város kasszájából - az ígért 1,1 millió­ból eddig - 300 ezer a biztosítótól jött össze, a fennmaradó szüksé­ges pénzt vállalatok, vállalkozók adták össze. _________ REGE Rédén nincs különösebb baj a közbiztonsággal, de a „jobb előre félni...” elv alapján, a vagyonvédelem és a biztonsá­gos nyugalom érdekében ha­marosan meg­alakul a pol­gárőrség a te­­lepülésen. Pölöskei József polgármester felhívására ed­dig tizenöten gondolták úgy, hogy szükség van a szervezetre, s ők február 27-én hivatalosan megalakítják a rédei polgárőrsé­get. Aki addig még úgy gondol­ja, hogy szívesen részt vesz az önkéntes munkában, annak e határidőig még van lehetősége a belépésre. Kifejezetten bűnmeg­­előzési céllal szerveződnek.__ TATA. A Magyary Zoltán Művelő­dési Házban folytatódik a január­ban elkezdődött Varázstükör el­nevezésű programsorozat. A ma­gyar művelődéstörténetről hat előadást tart a neves művészet­­történész, Pap Gábor. Február 27- én, pénteken 18 órakor tartják a sorozat következő eseményét a Váralja út 4. szám alatt. A szak­ember A mindenség képe egy aranykancsón címmel beszél a nagyszentmiklósi kincs képírásos üzenetéről.__________________ TATABÁNYA. A környezetvé­delmi adatszolgáltatásokkal kapcsolatos időszerű feladatok kerülnek a középpontba a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének székházában ma 9 órai kezdettel tartandó szak­mai napon. Az előadók ismerte­tik a 164/2003. a kormányren­deleten alapuló jogszabályi hát­teret, bemutatják az új adatla­pokat, s mód lesz a jelentőlapok kitöltésére és személyes kon­zultációra is. TOKODALTÁRÓ: A szemétdíj be­vezetéséről ugyan már döntött az önkormányzati képviselő-testület, de a díjat csak a második félévtől kell fizetni. A szolgáltató egy 120 literes kuka heti egyszeri ürítésé­ért bruttó 284 forintot számláz. A díjat fokozatosan, több éven ke­resztül vezetik be. Az önkormány­zat kezdetben nagyobb, majd fo­kozatosan csökkenő mértékű tá­mogatást ad a település lakóinak a szemét elszállításáért, kezeléséért fizetendő összeghez.__________ SUR Február 21-én, szombaton a Súri Ifjúsági Klub farsangi mulat­ságot rendez korcsoportjainak. Kora délután az óvodások, kora este az iskolások öltöznek jelmez­be, majd este 8 órától a felnőttek bálja következik. Valamennyi cso­portnak előadást ad a súri Nép­tánccsoport, a zenét pedig Deli Zoltán szolgáltatja.___________■

Next