24 óra, 2005. január (16. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-22 / 18. szám

8 A BUX-index 2005. január 21-én Változás: -0,07% Előző napi 15.30, a New York-i­­ záró érték: tőzsde nyilasa­i 15 204 1­1 IA n 1 fUW n i 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: KÉT NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Fotex 235 13,53 1003 Econet 99 8,79 133 Synergon 400 6,95 179 BorsodChem 2180 6,60 1311 Démász 15980 3,33 67 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Pannonflax 830 -3,60 22 Phylaxia 67 -2,909 Émász 9400 -2,03 51 Mól 12250 -1,53 2 794 Linamar 1162 -1J53______1 A BÉT indexe az elmúlt napokban 1­5 419 15193 01.14.01.17.01.18.01.19.01.20.01.21. FORR­ÁS- BÉT Jó a magyar burgonya NEMCSAK A NÖVEKVŐ IMPORT, hanem a leszűkí­tett kereskedel­mi kínálat, a vi­szonylag magas önköltség és a gyenge mar­ketingmunka is gátolja az immár 57 bejegyzett fajtát számláló és egyre jobb minő­ségű magyar burgonya elter­jedését - hangzott el a minap az ágazat országos fórumán Keszthelyen. Tavaly 27 ezer hektárnyi területen 683 ezer tonnás össztermést takarítot­tak be az országban, s e mennyiségen belül még min­dig kisebbségben vannak a jó minőségű magyar fajták, miközben 45-50 ezer tonná­nyi import étkezési burgonya is érkezett. Baj lesz, ha nem kell a cukor­ azonos, közösen képviselhe­tő érdekei is vannak Magyar­­országnak és a világ nagy cukortermelő országainak az Európai Unió cukorpiaci re­formjában - mondta Németh Imre földművelésügyi és vi­dékfejlesz­tési minisz­ter. Az Eu­rópai Bi­zottság júli­usban tett javaslatot a közösségi cukorpiaci rendtartás reformjára, amely szerint két lépcsőben össze­sen 33 százalékkal csökken­tenék a cukor intézményes árát, illetve mintegy 20 szá­zalékkal mérsékelnék a ter­melési kvótát a belső piacon. Németh Imre elmondta, hogy az eredetileg javasolt 33 szá­zalékos árcsökkentés beveze­tése a magyar cukoripar ter­melői számára kedvezőtlen lenne, csökkenteniük kellene a termelést, illetve a jövedel­mük mérséklődne. Biomassza konferencia Magyarországon a megúju­ló energiaforrások felhaszná­lása az összes energiafel­használáson belül valamivel több mint 3 százalékot tesz ki, ezen belül a biomassza­felhasználás 85 száza­léknyi. Az Európai Unióban az ener­giaszükséglet mint­­­egy 7 százalékát fe­­­dezik megújuló energiaforrások, aminek mintegy fe­le biomassza. Minderről Ebele Ferenc, a Magyar Ag­rárkamara főtitkára, illetve Heinz Kopetz, az osztrák bio­­mas­sza-szövetség elnöke azon a budapesti sajtótájé­koztatón beszélt, amelyen bejelentették: a közép-euró­pai biomassza-konferenciát január 26-29. között az ausztriai grazi vásárközpont­ban rendezik meg. A génmódosítás tilalma JANUÁR 20-TÓL ti­los a génmódo­sított kukorica­vetőmag Ma­gyarország terüle­tén történő előállítása, fel­­használása, forgalmazása, il­letve Magyarország területé­re történő behozatala. Az er­ről szóló miniszteri rendele­tet csütörtökön tette közzé a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium. Jót tesz az EU-csatlakozás az európai unió új tagorszá­gaiban 2011-re megduplázó­dik a teljes munkaidőben a mezőgazdaságban alkalma­zottakra jutó agrárbevétel 2003-hoz képest - becsli az a tanulmány, amelyet az Euró­pai Bizottság hétfőn hozott nyilvánosságra az uniós ag­rárkilátásokról a 2011-ig tar­tó időszakban. A mezőgazdaság súlya néhány kelet-európai uniós tagállamban ■ Foglalkoztatottak aránya ■ Hozzájárulás a GDP-hez Százalék Szlovákia Szlovénia EU15-átlag 4,3 2,1 (Forrás: Eurostat) GAZDASÁGI TÜKÖR 2005. JANUÁR 22., SZOMBAT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. január 21-én 246,90 189,86 1,30 -0,08 Ft -0,43 Ft ♦ 0,1 cent Fazakas Péter, a Buda-Cash Brókerház Rt. elemzője. A hatodik legnagyobb brókerház magyar magántulajdonban van. A BorsodChem pezsdített A Fotex és a BorsodChem pezsdített. Kismértékű csökkenéssel 15193 ponton zárt a BUX, ami főként a Mol gyengülésének volt köszönhető. Az olajcég papírjainak ára a kereskedés végén 100 forintot esett, aminek főként a dollár erősödése volt az oka. A kisebb papírok közül a Fotex és a BorsodChem teljesített jól. €/Ft $/Ft €/$ i­mmm Az új csodaszer: a szelén funkcionális élelmiszerek Nemzetközi tudományos konferencia A világ egyik vezető állategészségügyi vállalata, az Alltech Inc Európában elsőként, nemzetközi konferenciát rendezett a minap Budapesten a funkcionális élelmiszerekről. A rendezvény lehető­vé tette a 14 országból származó több mint 150 dieteti­kus, tudós, állatorvos, hús- és tojástermelő számára, hogy köze­­ebbről is megismerjék ennek az gyorsan fejlődő iparágnak az eredményeit, kiemelve a szelént, a humán egészség szempontjá­­ból az egyik legfontosabb antioxidánst.­ ­ Azok az élelmiszerek és élelmi­szer összetevők, amelyek az azonos eredetű hagyományos élelmisze­rekhöz vagy összetevőkhöz képest 20-30 százalékkal több, biológiailag aktív anyagokat tartalmaznak, al­kalmasak a különféle betegségek megelőzésére vagy kiegészítő keze­lésére. - így határozta meg a funk­cionális élelmiszereket Mézes Mik­lós. A Szent István Egyetem Táplál­kozástudományi Tanszékének pro­fesszora ismertette a funkcionális élelmiszerek történetét, 1681-től, az első vassal dúsított alma megjelené­sétől egészen 2000-ig, a szelénnel dúsított élelmiszerek megjelenéséig. - Napjaink súlyos problémája az ala­csony szelén bevitel, ami hozzájárulhat bi­zonyos betegségek kialakulásához - fejtette ki Czeizel Endre, az Örökletes Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány vezető­je. Az ismert orvos-genetikus bemutatta a szelénhiány hatásait, majd arról szólt, hogy a szelénben gazdag természetes étrend, a szeléndúsítás és a szelén kiegészítők fo­gyasztása hogyan járul hozzá a népesség egészségének védelméhez. Peter Surai professzor az Alltech Inc. kép­viseletében rávilágított az antioxidánsoknak a humán egészségben betöltött szerepére. Számos olyan kutatást ismertetett, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a tápanyag-szükségletek kielégí­tésén túl az étrend képes a szervezet különféle funkcióit modulálni. Meg­fogalmazása szerint a humán táp­lálkozástudomány egyik izgalmas elmélete, hogy bizonyos élelmi­szerek és azok össze­tevői javíthatják a fi­zikai vagy szellemi teljesítményt, vagy csökkenthe­tik a betegség koc­kázatát. A baromfi- és ser­téstartók, valamint a tejágazat szereplői is egyre inkább érdeklőd­nek az iránt, hogy a funkcionális élelmisze­rekkel egészítsék ki ter­mékpalettájukat.­­ Közép-Kelet-Euró­­pa, így Szlovákia, a Cseh Köztársaság, Ma­gyarország vagy akár Oroszország jó példái annak, hogy helyi vállalatok szelénnel dú­sított tojást, csirkemellet és combot, vala­mint sertéshúst termelnek és értékesíte­nek - foglalta össze a konferencia legfőbb üzenetét Aidan Connolly, az Alltech Inc. al­­elnöke. Az Alltech ennek megfelelő szere­pet vállal e piaci szereplőknek a szerves szelénnel történő ellátásában. __ _ _______ Czeizel Endre a szelénnel Laczi Zoltán , s dúsított élelmiszert j­ ­ 7 Mik. kóstolja. J Dióda volt, most megesszük? A szelén a periódusos rendszer VI. oszlopába, az oxigéncso­portba tartozó kémiai elem. Vörös, amorf és fémes módosulata van. A természetben tiszta állapotban is megtalálható, de álta­lában a kén kísérője. Legismertebb felhasználási területe a fél­vezetőipar volt, ahonnan azonban a szilíciumdiódák kiszorítot­ták. Az üveg- és zománcipar színezésre használja, de alkalmaz­zák a fényképezésben és növényi kártevők ellen is. Csak természetesen! Az 1980-ban alapított és két alkalmazottat foglalkoztató Alltech mára multinacionális biotechnológiai vállalattá nőtte ki magát, több mint 76 országban van jelen és 1300 munkatár­sa dolgozik azon, hogy a változó piac számára újító megoldá­sokat nyújtson. Az Alltech több mint 20 éve fekteti be erőforrá­sait a kutatásba és fejlesztésbe, hogy olyan természetes termé­kek és megoldások sorát alkossa, amelyek kulcsfontosságúak a takarmány-, élelmiszer- és szeszipar fejlődéséhez. A föld sok kézben maradjon! Hogyan kell értelmezni a hátrányos helyzetet? Úgy, hogy adott területen mennyi ember és hogyan tud megélni. Az EU ezért beszél vidékfejlesztésről. Tar Ferenc, az FVM agrár-kör­­nyezetgazdál­­kodási főosz­tályvezetője mondta ezeket a kedvezőtlen adottságú területek jövőképe, figyelemmel a Nemzeti Vidék­­fejlesztési Terv intézkedéseire címmel megtartott előadásában a napokban Kecskeméten. A mezőgazdaság mai nehéz hely­zetéről szólva kifejtette: 30 év gazdaságpolitikájának eredmé­nye, amely termelésorientált és a nagyüzemekre alapozott volt. A kicsik és közepesek nem nyomtak a latban semmit. Az elmúlt 14 évben sem fogalmaz­ták újra a célokat. A támogatási rendszer ma is elsődlegesen nagyüzem-párti. Magyarországon a kedvezőt­len adottságú területek közé a nagyüzemi gabonatermesztés­re alkalmas földeket sorolták be. Tizenhét aranykoronánál húzták meg a határt, de ma 23 AK-s talajokon sem lehet nyere­séget elérni. A talajon kívül a klíma és a vízhiány szintén kor­látot jelent a gazdaságos terme­lésben. Az ember maga is oko­zója lehet a kedvezőtlen adott­ságnak, például a nitrátérzé­keny földek túlzó mértékű szer­vestrágyázásával. Az agrárolló továbbnyílása, a piac kiszámít­hatatlansága, az „érvényesüljön mindenki ahogy tud” elv alkal­mazása, valamint a támogatá­sok késleltetett kiadása a hátrá­nyos területek gazdáit duplán sújtja. Tar Ferenc fontosnak tar­totta, hogy a gazdálkodók kellő információval rendelkezzenek például a vidékfejlesztési támo­gatásokról, mert rossz ugyan a helyzet, de lehet rajta enyhíte­ni. így érhető el, hogy a vidék erejét megjelenítő föld sok kéz­ben maradjon. Szerinte ha 4-5 évig talpon tudnak maradni a magyar gazdálkodók, utána rendbe jönnek a dolgaik. Az országban jelentős a hát­rányos területek aránya, nem­csak a síkvidékeken. Nálunk a besorolásnál az volt a gyakorlat, hogy ráböktek egy-egy megyé­re és kész. Az EU meghatároz­za, mely paramétereknek - de­mográfia, munkanélküliség, ta­lajviszonyok stb. - a megléte esetén hátrányos egy terület. Az Unió egyébként új vidékfej­lesztési rendeletet készül kiad­ni, s aszerint több hazai táj fér majd bele a támogatandó körbe. Tar Ferenc szerint jó, hogy a magyar agrárpolitika 90 száza­lék feletti mértékben Brüsszel­ben dől el. Mit lehet tenni a hátrányos helyzet enyhítéséért? Az FVM főosztályvezetője szerint a Du­­na-Tisza-csatorna megépítésé­nek - amely vizet szállítana az ország legszárazabb, többnyire gyenge, homoktalajú vidékére - jelenleg nincs realitása. A művelésiág­ és a fajtaváltás, a termelési szerkezet és a techno­lógia-módosítás, a környezet­­gazdálkodás lehetőségeit érde­mes megvizsgálni. A valódi ér­dekazonosságon alapuló szövet­kezés (például a TÉSZ) is hasz­nos lehet a kedvezőtlen adottsá­gú vidékeken - vélte Tar Fe­renc. ■ A. Tóth Sándor Agrár-környezetgazdálkodási pályázatok : 33 ezer db Eddig benyújtott pályázat Forrásigény összesen­­ : 1 46 milliárd Ft Várható végleges igény ^ 100 milliárd Ft Nyerésre esélyes pályázatok K ^ 1/10 rész ............. (Forrás: PN-infó)

Next