24 óra, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-07 / 55. szám
4 Ügyeletes újságíró: Lövey Júlia Kérdése, ötlete, panasza van? Tárcsázza 9-19 óráig a 06-40/514-013-as helyi tarifával hívható telefonszámot! 24 ÓRA MINDEN NAP ÖNÖKÉRT Nőnapi kívánságok bana Nagy sikert aratott a község hölgyei körében a szombaton megrendezett nőnapi rendezvény. SÁHÓNÉ HORVÁTH Márta polgármester elmondta, a helyi művelődési házban tartott bálba a férfiak csak úgy léphettek be, ha teljesítették az asszonyok furcsábbnál furcsább kívánságait. A talpalávalóról a tatabányai Prolog Színház művészei gondoskodtak, akik tánc-, operett- és musicaldarabokat adtak elő. Támogatók randevúja Dad Szponzorok, együttesek és műfajok találkoznak pénteken délután a művelődési házban. Tremmel József iskolaigazgató azzal a szándékkal hívta életre a jótékonysági eseményt, hogy a bevételből egy projektort vásároljanak az intézménynek. A műsorban a Bárdos Lajos Kamarakórus mellett fellép a tatai Manna zenekar valamint a helyi Fizzy Glance együttes és a Fashion Dance tánccsoport. HIRSAV Fesztiválra mozdul az egész város Hatodik alkalommal rendezi meg a tatabányai Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a tavaszi művészeti fesztivált. Lővey Júlia Tatabánya Az ötvenöt éves zeneiskola eddig is igyekezett bevonni a társművészeteket a fesztivál programjaiba - tudtuk meg H. Dezső Marianna igazgatótól azonban. Most először sikerült elérni, hogy a város intézményei is részt vegyenek a tavaszi fesztiválon. - A Közművelődés Háza, a Jászai Mari Színház, a Tatabányai Múzeum mellett elképesztő energiával vették ki részüket a szervezésben az alapítványok, együttesek, magánszemélyek is - tette hozzá az igazgatónő. Így jelenhet meg a klasszikus és kortárs zene mellett a népművészet, a képzőművészet és a színház is. A közös megmozdulás is jelzi: nagy a hiány és az igény a megyeszékhelyen a klasszikus értelemben vett értékekre. Számos, kuriózumnak nevezhető program között válogathatnak a látogatók. A helyi művészek mellett országos és nemzetközi hírű szakemberek, előadók mutatkoznak be. A háromnapos mesterkurzus iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy a rendezvény eltarthatná saját magát is. Nem véletlen: jövőre az ének és a klarinét mellett más hangszerekre is szeretnék kibővíteni a repertoárt. Hiányt pótló rendezvény lesz a jazz-fesztivál, Ludányi Tamásnak köszönhetően. A műfajt éveken át mellőzték a programszervezők, pedig annak idején igen népszerű volt a jazz-klub vagy a kétévente megrendezett nemzetközi jazztábor is. Bemutatkoznak a nagyközönség előtt azok a tatabányai tehetségek is, akik egykor a zeneiskola növendékeként alapozták meg tudásukat, most pedig a konzervatóriumban vagy más intézményekben folytatják tanulmányaikat. Műsor több helyen A március 10-24-éig tartó tavaszi művészeti fesztivál színhelyei az Erkel Ferenc Zeneiskola, a Jászai Mari Színház Népház, a Tatabányai Múzeum, a Közművelődés Háza. Ünnepek félpénzen Péntektől középpontban a népművészet Ádám Éva Bakonyalja Pénteken Bakonyszombathelyen nyílik meg a március 15-éig tartó, kilenc településen lezajló XII. Bakony térségi Amatőr Népművészeti Fesztivál. A pénztelenség rányomja bélyegét az idei megmozdulásra, egyrészt a vendéglátó önkormányzatoknak, a BÖSZ- nek, másrészt a megjelenni kívánó szereplőgárdáknak sincs elég pénzük arra, hogy ezt a hagyományos, nagyon sok embert mozgató, mindig sikeres programot elképzeléseiknek megfelelően rendezzék meg. Mutatja a benevezettek száma is, alig több mint fele a régi létszámoknak - 1200 szereplő - jelezte részvételét. Mindazonáltal nagy a készülődés, hogy az alábbiak szerint öt napon át fesztiválhangulat kerekedjen vendégek és vendéglátók számára. A megnyitó után 12-én Bakonysárkányban és Súron 14 órakor, 13-án Rédén és Tárkányban szintén 14 órakor, Etén 14- én 15 órakor, Ácsteszéren 10 órakor, Kisbéren 19 órakor, majd Vérteskethelyen ugyancsak 15-én 14 órakor zárul a rendezvénysor. Ácsteszéren a Táncsics-ünnepséget, Kisbéren a Bakonyvidéki és Duna menti, gútai színjátszók előadását, a Magyar História című történelmi rockopera ősbemutatóját emelhetnénk ki. 24 ÓRA - 2005. MÁRCIUS 7., HÉTFŐ • • •• MEGYEI TÜKOR Síron túli szerelem LILLA-KULTusz Jelképesen egyesítették az elválasztottakat Csokonai sírján olyan koszorút helyeztek el néhányan, melynek „babérlevelei” hajdani nagy szerelmének, Lillának a sírján nőttek. Dunaalmás/Debrecen a hajdani Hatvan utcai temetőből - ahol 1805. január 28-án háromezer ember kíséretében örök nyugalomra helyezték Csokonai Vitéz Mihályt - mára csak a költő síremléke maradt meg Debrecenben. A többi helyen emeletes házak épültek. Néhány napja itt rótta le kegyeletét Dunaalmás polgármestere, Lévai Péter, a település könyvtárosa, Pál Istvánná és a művelődési ház vezetője, Simon Andrea, akik elhelyezték a Lilla sírján nőtt „babérból” font koszorút is a síremlék talapzatán. A szalag feliratán egyebek mellett ez áll: „fényfinom üzenet” a szeretett költőnek - az idézet Káldi János: Lilla sírjánál című költeményéből való. A szalag két végét Lilla sírja és a híres Lilla képmás díszíti, Mérey Józsefné kézügyességét dicsérve. A maroknyi küldöttséget Debrecen önkormányzata nagy szeretettel, kitüntetett figyelemmel fogadta, sokan voltak kíváncsiak a dunaalmási Csokonai-Lilla kultuszra. Lévai Péter polgármester elmondta, hogy a költő nevét naponta emlegetik, hiszen róla nevezték el az iskolát, a művelődési házat és az egyik utcát is. Pál Istvánná könyvtáros azt hangsúlyozta, hogy e kultusz lelki mozgatórugója: a halál után jelképesen egyesíteni azokat, akiket oly kegyetlenül választott szét az élet. Szavai szerint a hagyományok ápolását, őrzését kötelességüknek tartják, hiszen a mindössze 1570 fős település országos ismertsége Lilla-daloknak köszönhető. Simon Andrea a Csokonai- és Lilla-emléknapok rendezvényeiről is szólt. A koszorúzásnál jelen volt Túri Gábor, Debrecen alpolgármestere és Keresztesné Várhelyi Ilona, a Debreceni Irodalmi Múzeum vezetője is. Palásti Péter A dunaalmási küldöttség és vendéglátóik Csokonai Vitéz Mihály sírjánál Halra várnak hektárok ezrein évértékelő Kitűnők a horgászsportban. Kevesen foglalkoznak az ifjakkal M. Tóth Sándor A Komárom-Esztergom Megyei Horgászegyesületek Szövetsége tegnap tartotta évértékelő közgyűlését a bánhidai Puskin Művelődési Házban, baranyai Lőrinc elnöki megnyitója után Kecskés András tartotta Az beszámolót, értékelést követően elismeréseket adtak át. A horgászegyesületek szövetsége évértékelő beszámolójában KECSKÉS ANDRÁS elmondta: az uniós tagsággal egyesületeiknek is változtak a feladataik. Felerősödnek a környezetvédelmi, állatvédelmi szempontok a horgásztársadalomnál is. Ámbár, tette hozzá, ez számukra nem újdonság, ugyanis az egyesületek, szövetségek már jóval korábban környezetvédelmi szervezetek is voltak. Az uniós tagság másik érzékelhető eleme, hogy fejlődik a horgászturizmus. Ennek megkönnyítése érdekében megnövekedett az igény a két- és többoldalú megállapodások kötésére. Példaként említve: törekvés arra, hogy a tagországok fogadják el egymás állami horgászjegyeit. Az előadó ezután - stílusosan mondva - hazai vizekre evezett, ecsetelve a megyei adatokat. Mint mondta, szűkebb hazánk horgászsportja viszonylag nyugodt, ugyanakkor eredményes horgászévet tudhat maga mögött. A 39 vízkezelő horgászegyesület 533 hektár, a megyei szövetség 2066 hektár területen gazdálkodik. Ez az országos horgászkezelésben lévő vízterületnek több mint kilenc százaléka. A megyei horgászlétszám stabil, meghaladja az 600 főt. A versenyzői munkáról pedig szintén kedvezően lehet nyilatkozni. Az ifjak ugyanúgy eredményesek a különféle versenyeken, mint a felnőttek. A megyei válogatott pedig kitűnő versenyzéssel továbbra is az OHCSB I. osztályának a tagja. Tavaly szervezeti kérdésekben is döntöttek. Márciusi tisztújító közgyűlésükön 5 évre megválasztották a 7 fős elnökség és a 3 tagú felügyelőbizottság vezetőit valamint a MOHOSZ választmányának és elnökségének tagjait. Persze azért gondok is akadtak. Több közgyűlésen elhangzott, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani a tavak vízminőségének megóvására. Kevés erőforrás jut a víz környezetének megőrzésére, növelésére. Azt pedig elszomorítónak tartják, hogy csökken a horgászifjúsággal hatékonyan foglalkozó egyesületek száma. Pecatörténelem Barlangi rajzok bizonyítják, hogy már az ősember is kedvelte a halfogást. Az egyiptomiak a hűség jelképeként szent állatnak tartották. A kereszténység elterjedése tovább növelte a halevési kultuszt. A magyarság letelepedésében is kulcsszerepet kapott a halban gazdag Duna és Tisza környéke. A halfogással kapcsolatos első írásos emlék Pannonhalmán található. Az első halászati könyvet a XVIII. században adták ki. Budapesten 1908-ban jegyezték be az első egyesületet. Ezek száma a II. világháború után kezdett egyre inkább szaporodni. Aki a kicsit megbecsüli - a tokodi Mauterer Mihály egy „kapitális” törpeharcsával Kitüntetett horgászok és egyesületek A megyei horgászegyesületek szövetsége ebben az évben Kiváló Horgászegyesület kitüntető címben részesítette a Kisbér „70” Horgász Egyesületet, a Mocsai Sporthorgász Egyesületet valamint a Sporthorgász Egyesület Tarjánt. Horgászsportért kitüntetést kapott az ácsi Csányi József, az almásfüzitői Gáti István, a nagyigmándi Kocsis József, Kővári Antal, a Vértes HE gazdasági vezetője - és végül, de nem utolsósorban a képen szereplő szerencse Márk, a Tata Sport HE tagja, ifjúsági válogatott, aki a horvátországi világbajnokságon bronzérmet szerzett.