24 óra, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-06 / 31. szám

24 ÓRA - 2007. FEBRUÁR 6., KEDD Esztergom ÚSZÁS a következő tanévtől kezdődően úszásórákat vezetnek be az esztergomi isko­lák 1-7. osztályaiban. Az úszás­órákat a Szent István Városi Für­dőben és az élményfürdőben tartják majd. A nyolcadikosok már egy ideje helytörténettel is­merkednek az önkormányzat ál­tal biztosított fenntartói többlet­órák keretében. Komárom tornászok szerdán a Petőfi Sándor Általános Iskolá­ban tíz oktatási intézmény 60 di­ákjának részvételével rendezik meg a tornász-diákolimpia me­gyei döntőjét. A versenyzők több­sége Tatáról, Tatabányáról, Esz­tergomból és Dorogról érkezik. Komárom SPORTGÁLA Február 10-én délután 5 órától rendezik meg a városi sportcsarnokban azt a gálaműsort, melynek kere­tében átadják a Jó tanuló - jó sportoló díjakat is. Ugyancsak el­ismerést vehetnek át Komárom legeredményesebb sportolói és edzői. Az ünnepséget követően ugyanezen a helyszínen 19 óra­kor kezdődik a sportbál, melyen az Elektron Band szolgáltatja a talpalávalót. Nagysáp SÖTÉT Egy hete tel­jes sötétségben van két utca a faluban - panaszolta Balogh Miklós. A település polgármes­tere ehhez a hírhez hozzátette, hogy a gondról többen, köztük ő is tájékoztatta már az áram­­szolgáltató céget, az E.ON-t. Jó ötletnek tartja, hogy más szol­gáltató cég a polgármesteri hi­vatalban jelzi, ha egy-egy mun­kát elvégzett valamelyik mun­katársa a faluban. Egyelőre a fényre várnak. Süttő FARSANG Varga Tímea óvodavezetőtől megtudtuk, hogy február 6-án, kedden tartják a farsangi mulatságot a süttői ovi­ban, amelyre várják a tombola­tárgyak felajánlását még a mai napon. Tata MAN­A Dr. Supka Magdol­na művészettörténész Mun­kácsy-, Széchenyi- és Prima Primissima díjas barátainak al­kotásaiból rendezett rendkívül ritka és értékes kiállítást. Képei még a hét végéig megtekinthe­tők a Magyary Zoltán­ Városi és Megyei Művelődési Központ ga­lériájában. @ további hírek: www.24ora.hu MEGYEI TÜKÖR Háromszoros édesanya­ként áll helyt a várgesztesi polgármesteri hivatalban Menoni Gabri­ella. Októberi újraválasz­tásakor legkisebb cseme­téje, Andris pár hónapos volt. A mai napig úgy gondolja, hogy tenni sze­retne a falujáért. Müllner Helga várgesztes Nem egyedül álldo­gál a családi ház teraszán Menoni Gabriella, amikor meg­érkezünk. A babakocsijából bé­késen szemlélődő hat hónapos Andriskát Kutasi Zita tologatja. - Az óvodában szeretnénk beve­zetni a reformétkezést. Mint édesanyák beszélgetünk. Zita gyermeke és a mi Anna lányunk is ovis - adja meg a magyaráza­tot a ház asszonya, a falu polgár­­mestere, Menoni Gabriella. A részletekről majd később. A vendég távozik, mi letelep­szünk a ház előtti füves terület­re. Tőlünk pár méterre a februá­ri napsütésben játszanak a na­gyobbak, a négyéves Anna és bátyja, az első osztályos Isti. Sa­rat dagasztanak. Andrist a nagy­mama ringatja tovább. - Hogyan lehet összeegyeztet­ni az anyai és a polgármesteri teendőket? - fordulok Menoni Gabriella felé. - Kell egy jó segít­ség, aki az édesanyám. Környéről jár át, ha szükség van rá. Előre egyeztetjük, hogy mi­kor, miben tud a segítségemre lenni. És persze fontos a családi háttér. A férjem is mellettem áll, bár kora reggeltől estig távol van. A testületi ülések idején azért kiveszi a szerepét az aktív gyereknevelésből - szusszan egyet beszélgetőtársam. Visszatérünk a kezdetekhez. Menoni Gabriella az előző cik­lusban, időszaki választásokon lett polgármester. Sokáig nem volt jelölt, többen is őt szerették volna látni a megüresedett posz­ton. Jelöltette magát, megválasz­tották. A mai napig azt gondolja, hogy a polgármesterség szolgá­lat. Akik képesek tenni a közös­ségért, azok tegyenek is. Már akkor két kisgyermek anyu­kája volt Az őszi választásokkor alig pár hónapos volt Andris. Hogy miért vállalta újra? Egyszerű a ma­gyarázat.­­ Amíg itthon vagyok a picivel, van elég szabad időm és energiám. Akkor miért ne? Több beruházást is elkezdtem, nem sze­rettem volna félbehagyni. Nem ti­tok az sem, hogy nem akartam ke­serű szájízzel abbahagyni a faluve­zetői munkát Lehet ezt így is csi­nálni - mondja. A falubeliek talán nem is tud­ják, társadalmi megbízatásban látja el teendőit. Mivel gyedet kap, hivatali munkájáért nem vesz fel pénzt. Elég szabad ideje van ahhoz is, hogy bármikor ott legyen, ha szükség van rá. - Na­pi vendég vagyok a hivatalban - mondja. Ha kell, babával együtt intézi ügyeit. - Előfordult, hogy And­rist mózeskosárban vittem be magammal. Amíg én intézked­tem, a kisfiam békésen szunyó­kált - emlékezik vissza. Gyermekeinek azonban ma­rad édesanya. Istit már érdekli, mit is jelent valójában a polgár­­mester kifejezés. - Akkor te most főnök vagy? - kérdezte egyszer a kis elsős. Férjével egy utódot minden­képpen szerettek volna, de négy­nél többet nem. Nagy változás volt ősszel, hogy Isti iskolás lett. Édesanyaként a kisdiák nevelé­séről is határozott elképzelései vannak: a legfontosabb, hogy szokásává váljon a mindennapi tanulás. Hogy szépen kereked­nek a betűk, az csak másodlagos. Azért a faluban is akad mun­ka.­­ Telekkialakítás, a polgár­­mesteri hivatal befejezése, a fa­luközpont és a horgásztó környé­kének felújítása - sorolja a terve­zett és a már megkezdett beru­házásokat. Pár éve mélyponton volt a helyi óvoda is. Akkor he­ten jártak ide. Most Kutasi Zitá­val együtt újítanának. - A re­formétkezés bevezetésének ötle­te a szülőktől származik. Foko­zatosan szoktatjuk hozzá a gye­rekeket az új ízekhez. Az első hónapban mézet kaptak a teá­jukba. A következő lépés a cu­kor nélküli biolekvár lesz. KÉPGALÉRIA: WWW.240RA.HU­ Az édesanya polgármester így is lehet Gyeden van. Andrist mózeskosárban viszi a hivatalba. Menoni Gabriella Annával és Istvánnal­­ kell a segítség a tanuláshoz. Isti már érdeklődik édesanyja munkájáról. A testvérek szívesen játszanak a kertben Kórházesküvő menti meg az aktív és ápolási ágyakat Kisbér/komárom Megmene­kül a komáromi Selye János Kórház, mely a jövőben 109 ak­tív és 15 ápolási ággyal működ­het tovább, míg a kisbériben 29 aktív ággyal és 77 ápolásinak minősített fekhellyel gyógyít­hatják a rászorulókat. Igaz, e néhány hete átadott új létesít­ményt szervezetileg „összehá­zasítják” a móri kórházzal, de ez már nem érinti olyan hátrá­nyosan a környéken élőket. Mindezzel kapcsolatban Zatykó János, a parlament szo­cialista frakciójának tagja, Ko­márom polgármestere elmond­ta, hogy szűkebb hazánkban nem Molnár Lajos miniszter ja­vaslata érvényesült, hanem a regionális egészségügyi tanács álláspontja. Tegnap tőle tudtuk meg azt is, hogy az egyezség azon a megbeszélésen született, amit Lovasberényben tartottak a miniszterelnök, a szaktárca vezetője és a két koalíciós párt több politikusának részvételé­vel. Az itt lezárt egyeztetések teszik lehetővé, hogy a komáro­mi és a kisbéri kórház is tovább működhessen s egyiket se zár­ják be. Mindez azért is fontos, mert Kisbéren 2,2 milliárdba került az új kórház, Komárom­ban pedig jelenleg is építik a 200 millió forintba kerülő köz­ponti labort, s már tető alatt van a felújított mentőállomás és a központi ügyelet is. ■ P. P: Európai színvonal a könyvtárban Csaknem 3 millió forintba került Tata­bányán a József Attila Megyei Könyvtár vizesblokkjainak felújítása, mel­­­lyel a napokban végeznek a szakemberek. A mozgáskorlátozottak szá­mára is használható mellékhelyiségek és európai színvonalú környezet vár az olvasókra ezentúl. A megyei önkormányzat felújítási keretéből ju­tott a munkálatokra. Felvételünkön Böcskei Vilmos. 3 JEGYZET Hatos csavar a borítékban A KUTYAHEGYI PINCESORON a jó emlékű Kálmán bácsitól többször is hallottam egy, a nyugdíjaséveire vonatkozó jóslást. Még az is lehet, hogy egy hatos csavarért el kell majd mennem a vas­boltba - jelezte a bizonyta­lan jövőt. A helyi nagy­üzemben otthonosan moz­gott a szakik között. A felvé­teli papírjára senki nem ír­ta rá, hogy fizetése kiegé­szítéseként naponta hazavi­het egy-két anyát, néhány alátétet. Vitte. Akárcsak a többiek. Az asztalosok, ácsok gyújtóst, a kőműve­sek gipszet, az irodisták gépírópapírt, gémkapcsot. A főnökök meg kisteherau­tóval faanyagot a présház építéséhez. Nem ment tönk­re a cég, de mindenki tudta, hogy teljesen nincs ez így rendben, más világ a hivatalos jutta­tások köre. Eredetükről ke­vesen hallottak, tényként fo­gadta el az is, aki kapta, és az is, aki csak hallott róla. Megyénkben a bányászha­gyományok miatt ilyen jut­tatásként lett ismert például a szénpénz. Az valahogy már kívül esett a közbeszéd­ből, hogy a villamos energi­át előállítók kevesebbet fi­zetnek az amperokért, mint a többiek. Akik benne vol­tak, benne vannak a buli­ban, ragaszkodnak ehhez a kiváltsághoz. Érthető. Meg­szokták. A jóról lemondani nehéz. Még sztrájkolni is ér­demes érte. AZOK, AKIK A TELJES ÁRÚ számláikat nézegetik, kön­­­nyen jutnak arra a véle­ményre, hogy a villamos­­energia-iparban dolgozók is fizessék ki, amit fogyaszta­nak. A bérükről meg gon­doskodjon az a cég, amely­nek a hasznot hozzák. Az már egy kapcsolással odébb­­ van, hogy ezt a szükséges többlethasznot is csak a szakmán kívüliek tudják megfizetni. MI. FENYVESI KÁROLY VITRIOL A dolgozók robotolnak akkor is, ha nem kellene Szorgalmas nép a magyar. Többségünk nem szeret heve­­részni, elnyújtózni a napon, lu­bickolni a tengerben, síelni a havas hegyoldalakon. Mert ha volna ehhez kedvünk, akkor ki­vennénk az évente biztosított rendes és pótszabadságainkat egyaránt. De nem tesszük. No, nem mindenki, de egyre többen! És még csodálkoznak is, hogy a munkaadók nem mindig akarják kifizetni nekik a szabad­ságmegváltás árát. Szerintem nem is kellene. A szabadság ugyanis többet ér, mint annak pénzre váltható ellenértéke. Ezért téved Rolek Ferenc, a Mun­káltatók és Gyáriparosok Orszá­gos Szövetségének alelnöke, aki szerint sok munkavállaló nem tudja kivenni a szabadságát. Márpedig ez nem igaz. Kiven­nék ők, de félnek attól, hogyha élnek törvényadta jogaikkal, az a létszámcsökkentések idősza­kában hátrányos helyzetbe hoz­za őket. Sajnos gyakori ez a megoldás, amit azzal lehetne ki­védeni a legkönnyebben, ha tu­lajdonviszonyoktól függetlenül a főnökök kötelezettsége lenne a szabadságok kiadása, s nem ké­relmezni kellene azt. Főleg azért, mert egyetlen ember sem robot. ■ Palásti

Next