24 óra, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
2015-01-12 / 9. szám
2015. JANUÁR 12., HÉTFŐ hírsáv Felkuglizás után kapják meg a fát MA Még tavaly nyert a község önkormányzata 12 erdei köbméter tűzifát, amit a napokban kaptak meg. A képviselők döntése alapján ezt a mennyiséget hat rászoruló család között osztják szét azt követően, hogy a közmunkások felkuglizták a hasábokat. Fűtés-korszerűsítés és új napelemek BAKONYBANKA község önkormányzata valószínűleg kevesebb pénzből gazdálkodhat majd az idén, mint tavaly. Legnagyobb beruházásuk az orvosi rendelő és a polgármesteri hivatal fűtéskorszerűsítése és az épületek tetőzetére helyezendő napelemek beüzemelése lesz, aminek 35 milliónyi fedezetét még nyerték egy sikeres pályázaton. Beszámolók után az átigazolásokról BAKONYSZOMBATHELY Szombat délután tartotta meg a község sportegyesülete az éves közgyűlését a művelődési házban. A tavalyi esztendőben végzett munka értékelése után az idei tervekről volt szó, köztük az átigazolási elképzelésekről is. Az urivi áttörésre emlékeztek KISBÉR A város lakói vasárnap együtt emlékeztek a 72 évvel ezelőtti urivi áttörésre, ahol nagyon sok magyar katona vesztette életét a Don-kanyarban. A szentmise után közösen koszorúztak, majd gyertyákat gyújtottak vitéz Molnár Gazsó Jánosnak, a Vitézi Rend elnök-főkapitányának visszaemlékező beszéde után. A Gellért Szálló konyháján is dolgozott TATA Jóba Józsefnét 90. születésnapja alkalmából az önkormányzat nevében dr. Beró Henrietta alpolgármester is köszöntötte. Az idős hölgy a felvidéki Szimőről került a városba. Férjhez menetele előtt a fővárosi Gellért Szálló konyháján is dolgozott, majd éveken át a családi háztartást vezette. MEGYEI TÜKÖR Segítenek a természetnek pilis A vadak most bőséges téli táplálékból tudnak válogatni Több helyen úgynevezett holt faanyagot hagynak vissza a szakemberek a jégkárral sújtott Pilis erdőiben. Fenyvesi Károly Az elmúlt év végi pilisi jégkár változatlanul izgalmas téma a szakemberek és az erdőjárók körében. Kérdéseinkre válaszolt Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője. - A jégkár milyen gyakori az erdőkben? - Sajnos ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken. Általában a tél elején vagy a végén jelentkezik. Jelentősebb gond 2004-ben, majd 2011-ben is akadt, de az elmúlt év végihez hasonló károk száz-kétszáz évente egyszer fordulnak elő. A Pilisi Parkerdő Zrt. hatvanezer hektárnyi erdőt kezel, húszezer hektárt érintett az ónos eső, a jég - ennek mintegy felét nagyon súlyosan. - Súlyosbodhatnak a károk? - Lombos erdőkben a kidőlt, holt fákban szerencsére nem jelennek meg olyan károsítók - gombák és rovarok -, amelyek továbbterjedve, a visszamaradt élő állományokban további kárt okoznának. A sérült egyedek viszont a következő években is folyamatosan elpusztulhatnak, nem tudnak megfelelően ellenállni a gombáknak és a rovaroknak. Az is várható, hogy több, részben sérült fa a későbbiekben szenved újabb károkat, illetve a lombkoronák sérülése miatt az esetleges aszály sok gondot tud okozni. - A károk túlélését nem lehetne rábízni a természetre? - Oda kell figyelnünk az ökoszisztéma védelmére és helyreállítására, az erdő és az erdőtalaj védelmére, a balesetveszély elhárítására és az erdőgazdálkodásra is. Adott területeken bizonyos mennyiségű holt faanyagot kint hagyunk. Annyit, amennyi nem balesetveszélyes a turistákra nézve, és amennyit a gondos gazdálkodás elve is megenged. A balesetveszélyt meg kell szüntetni. A fakitermelések során arra szigorúan ügyelünk, hogy a regenerálódni képes, nem balesetveszélyes fákat visszahagyjuk. Szintén hagyunk vissza letört, kidőlt faanyagot ott, ahol a kár mértéke csekély, mintegy öt-tíz százalékos. - A jégkár csökkentette a fakitermelés lehetőségét. - Középtávon ezt a problémát úgy lehet kezelni, hogy a piacképes, az erdei ökoszisztéma sérelme nélkül most felhasználható törött faanyagot hasznosítjuk, a korábban tervezett fakitermeléseket későbbre ütemezzük. Tekintettel kell lenni a térség faanyag-szükségletére és a munkalehetőségek biztosítására is. - Az erdők vadállományára milyen hatással volt a kár? - Körükben nem okozott katasztrófát a jég. A vad az erdők alsóbb régióiba húzódott, most a kidőlt fák, letört lombok rügyei bőséges téli táplálékot nyújtanak számukra. - Sok rendszeresen kiránduló szeretne önkéntes munkával segíteni az erdők helyreállításában. Számítanak rájuk? - A Pilisi Parkerdő Zrt. nagyon köszöni a felajánlásokat. A munka veszélyes, kizárólag megfelelő védőfelszerelés és szakismeret birtokában végezhető. Jelenleg a szakemberek végzik a kármentesítést. A későbbiekben szervezett körülmények között fogadjuk majd az erdők barátait. Hogy hol és mikor, arról honlapunkon és a médián keresztül mindenkit értesítünk. A jégkár ismerős fogalom a hegyvidéki erdőterületeken, de az elmúlt év végihez hasonló gondok száz-kétszáz évente egyszer fordulnak elő Csak szakemberek dönthetnek, darabolhatnak LOMNICZI GERGELY, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője elmondta azt is, hogy sokan érdeklődnek azután, hogy a letört ágakat, kidőlt fókát meg lehet-e esetleg akciósan vásárolni, illetve lehet-e úgymond Szedd magad! akcióban gyűjteni az ágakat. Mint megtudtuk, még mindig vannak balesetveszély miatt lezárt turistautak is a parkerdő területén. A látogatók előtt megnyitott területeken is csak a turistautak használhatók, az erdő belsejébe még nem lehet bemenni. A jégkárosult erdőkben a közlekedés is rendkívül veszélyes lehet, nemhogy a fagyűjtés. Nagyjából a parkerdő éves fakitermelési tervének megfelelő mennyiségű faanyag károsodott. Pontos nagyságát csak a kárfelmérés végén lehet megállapítani, ennek alapján lehet majd tervet készíteni a hasznosításról. A törött fák között vannak értékesebb minőségűek is, ezek kiválasztása a szakemberek feladata. A károsodott területeken a fák ledöntését, darabolását csak hozzáértők végezhetik, ugyanis a feszülő fák fokozott balesetveszélyt jelentenek. Tétényi Éva elköltözött Esztergomból vélemény A volt városvezető szerint az országban rendezőelvvé vált az öncenzúra „Ha ez tényleg igaz, akkor bebizonyosodott, amit évek óta mondok: korábban tudatosan diszkriminálta a kormánypárt az esztergomiakat” - válaszolta Tétényi Éva a 168 Óra azt firtató kérdésére, hogy összefügg-e az ő leváltásával, hogy a kormány már „nem bünteti Esztergomot”. Tétényi azt is elmondta, senkire sem haragszik a választási vereségért, de elköltözött a városból. „Esztergomban most talán kevésbé találnám meg a helyemet, mint Budapesten, ahol van egy kis lakásom, itt élek október 15. óta. Nyilván az elmúlt négy évem csakis az esztergomiakról szólt, mindent föláldoztam, hogy a város működjön. És ma is ugyanígy csinálnám. Hibámul rótták fel, hogy nem építettem csapatot. De hát nem tudtam” - mondta az expolgármester, aki szerint a hatalom ellehetetlenítéssel, pocskondiázással, rágalmazással lehetetlenítette el városvezetői munkáját. „Az ember ilyenkor belegondol: egyáltalán ki akarna ma Tétényi Éva lenni? Az öncenzúra ismét rendezőelv az országban, nem meglepő, hogy az esztergomiak közül sokan attól tartottak: a narancsbirodalomban retorziók érhetik őket, ha kiállnak mellettem” - vélekedett Tétényi Éva. A politikus a közelmúlt fővárosi és vidéki tüntetéshullámával kapcsolatban is megosztotta nézeteit a lap olvasóival. Szerinte az önkormányzati választás után egyre többen jöttek rá, hogy már nincs vesztenivalójuk, szembe kell fordulniuk a rendszerrel. Az internetadó elleni tüntetésen pártpolitikai szimpátiától függetlenül demonstráltak közösen fiatalok, idősek, kisgyerekesek, nagycsaládosok, kisnyugdíjasok és egyetemisták - most azon kellene gondolkodni, milyen új formációban válhatnak szervezettebbé ezek a vélemények. ■ R. G. Tétényi Éva, a volt polgármester 3 Je suis Charlie et Ahmed! A MÚLT HÉTEN élőben követtük nyomon a franciaországi terrortámadást és túszdrámát, ami a támadókat leszámítva 17 emberéletet követelt. A Charlie Hebdo francia vicclap szerkesztőségében tíz újságírót és egy rendőrt, a nyílt utcán még egy egyenruhást mészárolt le a Kouachi-testvérpár, a Montrouge-ban egy rendőrnőt, a kóserboltban még négy embert ölt meg egy harmadik terrorista, Coulibaly. AZ INTERNETEN közben két jelszó terjedt: a Je suis Charlie (Én vagyok Charlie - utalva a szólás-, és sajtószabadság melletti kiállásra), valamint a Je suis Ahmed (Én vagyok Ahmed - utalva a nyílt utcán kivégzett muzulmán rendőrre, aki azért halt meg, hogy mások akár az ő vallását is kigúnyolhassák). A VÉLEMÉNY, a szólás és a művészet szabad kell, hogy legyen, és az európai kultúrkörben eddig az is volt. A VÉRENGZÉS után akadt, aki öncenzúrára szólított fel, más az egész muszlim világot elítélte. Más szerint a lap munkatársai „maguk alatt vágták a fát” a szatirikus Mohamed-ábrázolásokkal. Amelyekkel egyébként minden (vallási) szélsőséget megkínáltak bőséggel, ha nem is értjük feltétlenül a gallok művészetét vagy humorát (hogy a sajátunkról már ne is beszéljünk), attól ez még így van. A politika, a vallás (vagy fanatizmus) szintjéről, nézőpontjából pedig - kirekesztve, elítélve - megmondani, mi igaz, mi ildomos, erkölcsös, mit szabad, nem más, mint egy-egy koporsószeg a szólás-, vélemény és művészi szabadság koporsóján, ami most sortüzet kapott. A vak és süket fundamentalizmus, legyen az hit-vagy meggyőződésbeli, politikai vagy akármilyen, öl. Nem Charlie-nak vagy Ahmednek kell lenni, hanem mindkettőnek. A magunk igazát nem félni világgá kiáltani, a más igazáért kiállni a világ elé. Drágább lett januártól a tömegközlekedés Tatán tata Többet kell fizetni a tataiaknak a helyi járatú autóbuszjegyekért ez év elejétől. Az elővételben váltott menetjegyek ára 200-ról 205-re, az autóbuszokon váltottaké 230- ról 235 forintra emelkedett, az egyvonalas havi bérletért az eddigi 2880 forint helyett 2950, az összvonalasért 4090 forint helyett 4190 forintot kell fizetni a városban január elsejétől. A Vértes Volán Zrt. költségeinek és veszteségeinek növekedésével indokolja a változást. Tavaly jentősen emelkedtek a cégnél például a karbantartási és a közvetlen személyi jellegű költségek. Kevesebb szociálpolitikai menetdíj támogatást kapott a Volán az állami költségvetésből, és az is növelte veszteségét, hogy kevesebb tanuló vásárolt éves bérletet. Mindezek - még nem végleges adatok szerint - több mint 30 millió forint veszteséget okoztak 2014-ben a vállalatnak. - A veszteség a város költségvetését terheli, és már évek óta körülbelül ekkora összeget kell fizetnünk a Volánnak - nyilatkozta Michl József polgármester. A 2015. évi költségvetés tervezésekor megint jelentős veszteségtérítési igénnyel kell számolnunk. Egyeztetünk a társasággal annak érdekében, hogy vizsgáljuk felül a város járatait, az útvonalakat. ■ V. E.