24 óra, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)

2015-10-12 / 239. szám

2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ HMiéíaB (L ®«®^OáOC3iao) flmiMfír §© [UNK] sDD^östjuddodsiD k Héregi mulatság m A sör, lángos és kolbász mel­lett a forró tea is szépen fo­gyott a hétvégi Héregi Baráti Lovastalálkozón, amelyen a ba­rátságtalan időjárást a szívé­lyes helyi vendégszeretet és a lovas programok feledtették. Zsíros Krisztina krisztina.zsiros24@gmail.com HÉREG Gyönyörű lovak, kézmű­vesstandok, jó hangulat és ki­váló vendégszeretet várta a ki­látogatókat a héregi lovaspályán az immár 28. alkalommal szer­vezett Baráti Lovastalálkozón, amely pénteken este szüreti ze­nei fesztivállal kezdődött. Blu­es-, folk- és rockzenéjével fellé­pett a Jet-Lag, a falubeli Bonito, valamint a tatai és héregi zené­szekből alakult Avion formáció is, szombaton pedig lovas ver­senyszámokkal indult a nap. A lovasversenyek eredményhirde­tésekor leginkább Imeli Péter, a Héregi Baráti Lovaskar tagja örülhetett, aki a magyar hideg­vérű kancáival - Reménnyel és Babával - a szánhúzóversenyt egyes és kettes fogathajtásban, továbbá a nehézfogatok akadály­hajtását is megnyerte. Máli Vla­dimír és Buzer József szintén si­keresek voltak két versenyszám­ban is. Az egyes fogatban máso­dik és harmadik helyen a fenti sorrendben, kettesfogatú szán­húzó versenyen pedig fordítva végeztek. A díjugratás után az összes résztvevő fogata megtelt helybéliekkel, ezután indulha­tott a hagyományos szüreti fel­vonulás közbe a faluban. Délután a környékbeli együt­tesek szórakoztatták a résztve­vőket hastánc-, mazsorett-, és rock and roll-bemutatóval, de a legifjabb sramlisok, a helyi Echo zenekar is előadott a színpadon. Este LL Junior, majd a falubeli Gerecse Party adta a talpaláva­­lót a sátorban. A lovasszámok vasárnap is folytatódtak a Rossos Miklós és Szabó Géza akadályhajtó emlék­­versenyekkel, majd átadták „A mi kis falunkért” díjat a fiatal házasok klubjának. Ezt az elis­merést legutóbb egyébként idén májusban a nyugdíjasklub kapta a közösségi munkájáért. A gyere­kek a játszóházban szórakozhat­tak és az Ákom-Bákom bábszín­ház A kis kondás című előadását is megnézhették. A lovaspálya melletti faház­ban a héregi nyugdíjasklub vár­ta a vendégeket ízletes lecsóval, a hagyományos héregi levessel - a krumplikásával -, burgonyás pogácsával és süteményekkel. Tizenkettedik születésnapjára hívta a lakókat Bábolna városa Városünnep, emlékérem-átadó BÁBOLNA Születésnapi ünnep­séget tartott Bábolna város ön­­kormányzata a helyi Szabadidő­­központban, abból az alkalom­ból hogy tizenkét évvel ezelőtt mondták ki a várossá válást. Ez alkalomból gálaesetet rendez­tek, melyen megnyitották a Bá­bolnai Tárlatot is, ahol kizáró­lag bábolnai munkáit tekinthet­te meg a közönség. Az ünnepi beszédet dr. Hor­váth Klára polgármester tartotta, aki elsőként arról beszélt, hogy egy város lakossága az emberek kis közösségeiből áll, s vezetés mindenkori feladata, hogy eze­ket a közösséget segítse. Legyen szó iskoláról, óvodáról, civil szer­vezetekről, vagy éppen a sportkö­rökről. Mert ők együtt járulnak hozzá a város gyarapodásához. S, hogy a gyarapodás ebben az eset­ben nem csak szónoki fogás, azt a következőkben konkrétumokkal is alátámasztotta a városvezető. Dr. Horváth Klára beszédben ki­emelte azokat a legfontosabb be­ruházásokat, amelyek ebben az évben valósultak meg. Ezek kö­zé tartozik a buszvégállomás, amelynek felújítása teljes egészé­ben elkészült. De megújultak ut­cák is, gyarapodott az egészség­­ügyi központ és elkészült a város központjában az Életfa és a köz­park is. Az ünnepségen adták át a Bábolna Emlékérmet, amit eb­ben az évben a Bábolna Brojler Kft. kollektívája nyert el. Sz.l. Vörös Gábor (Brojler Kft.) dr. Horváth Klára és Kocsis Gábor jegyző Egymást váltották a színpadon a roma zenészek és előadók Hagyományőrzés a Puskinban TATABÁNYA Roma Hagyományőr­ző Napot tartottak szombaton a Puskin Művelődési Házban. A rendezvényt már tizenegyedik éve mindig ősszel szervezi a ta­tabányai Roma Nemzetiségi Ön­­kormányzat (TRNÖ). A délután kezdődött programok kereté­ben különböző roma közösségek kultúrájával, zenéjével és táncá­val ismerkedtek meg a résztve­vők. Három órakor Sárközi Zol­tán és cigányzenekara kezdte húzni a talpalávalót. Később Tu­­rainé John Katalin alpolgármes­ter és Duka László, a tatabányai Roma Nemzetiségi Önkormány­zat elnöke is jó szórakozást kí­vánt a megjelenteknek. A kora esti órákban Jónás Alexandra és a sztárvendég Leyla is énekelt. Fellépett még az oroszlányi Ha­gyományőrző Együttes, a Kara­ván Família, és az Esztergomból érkezett „Est csillagai” formáció is. A hangulat fokozatosan vált oldottá, majd a táncparkett is megtelt fiatalokkal.­­A kulturális napunk kere­tében igyekeztünk olyan fellé­pőket hívni, akik által a roma nemzetiségen belüli különbö­ző kultúrájú közösségek egy­mást még inkább megismerik. A rendezvény szervezéséhez az Emberi Erőforrások Minisztéri­umától és a helyi önkormány­zattól is kaptunk támogatást - mondta Duka László, a szervező TRNÖ elnöke. Zs.K. Természetesen a hagyományos cigányzenéé volt a főszerep MEGYEI KÖRKÉP Praktikák innen és túl Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu H­a csinálsz valamit, vagy csináld rendesen vagy sehogy! Mióta az eszemet tudom így neveltek. Volt egyszer egy fellépésünk, az énekkarral. Utólag nem győzök elnézést kérni a volt tanáromtól, amiért az első időkben nem vettem komo­lyan a külön órákat. Elmentem, mert az iskolatársaim is jártak. Ez volt a húzóerő. De amint letettük a lantot, letettem a kottafü­zetet is. Aztán elérkeztünk az első fellépéshez és inamba szállt a bátorság. Miért? Mert tudtam, képtelen vagyok rá. A mai eszem­mel azt tudom: elvesztegetett idő volt. Mert ha valamit csinálok, akkor azt rendesen kell! Jó barátommal beszélgettünk a minap. Nem érti, hogy az állat­tartók hogy képesek mindent megtenni a jószág sikere érdekében. Szerinte állat módjára bánnak velük, amikor az eső ellen ket­recbe száműzik kedvenceiket, vagy épp hajszárító és lakk se­gítségével tesznek a helyére minden egyes tincset. Azt sem érti, hogyan képesek különbö­ző ötletekkel, trükkökkel a jó­szág legelőnyösebb oldalát megmutatni. Szerinte felér egy állat­kínzással, ha a kutya szőrét a nagy nap előtt már két héttel elkez­dik hintőporral fésülni, vagy a ló patkóját valamilyen hagyomá­nyos módszerrel - például szalonnabőrkével - kifényesítik. Szépségpraktikák pedig már ősidők óta vannak. Az iparág fej­lődése pedig azt mutatja, hogy nagyon kelendőek az ilyen mód­szerek. A ketrec - amennyiben az állat kiskora óta ehhez szokott - felér az otthonnal. Megnyugvást jelent számára. Biztonságban érzi magát, idegen helyen pedig annál inkább. Az is érthető, ha a gazda a sikerre törekszik. Amikor a legkisebb hibát is kizárja egy-egy verseny előtt. Gondoljunk bele: pár perc alatt kárba vesz­het több hónapos munka. Anyagi és szellemi érdek kívánja ezt. Más kérdés, hogy mi az állat érdeke. Inkább az a gond, ha a ló túlsó oldalára átesünk. Amikor saját erényünket növeljük az ő ér­demeikkel szemben. Mindenesetre, ha akkor nálam is szorítanak a gyeplőn ma már lehet hogy elismert énekes lennék. Ki tudja? Az ismerős ketrec biztonságot jelent az állat számára Újrahasznosított üzenet a költemény KOMÁROM Sudár Anna előadó­­művész önálló estjét élvezhet­te a Duna-parti város irodalom­rajongó közönsége a Jókai Mór Városi Könyvtárban a könyvtá­ri hét rendezvényén. Az Irodal­mi recycling - szövegek vándor­lása az irodalomban című ös­­­szeállítás a szövegek felidézé­sét, „újrahasznosítását”, a több­letjelentés kibontását mutatta be kortárs és klasszikus költők és írók művein keresztül. Fantasz­tikusan gazdag anyagot hallhat­tunk e rendhagyó magyar órán kortárs és klasszikus irodalmi nagyságoktól­­ és hallhattuk néhány költemény paródiáját is. Emlékezetes volt például első vi­lágklasszis költőnknek „vála­szoló”,Pákolitz István-féle Janus mandulafájára című költemény, vagy éppen Rigó Béla parafrázi­sa József Attila Születésnapomra című soraira. A mai fül számára is elemi erővel hatnak az antik­vitásra való utalások (Ady End­re: A tűz csiholója), a korai ma­gyar versek vallásos szellemisé­gét idéző sorok Kiss Judit Ánes vagy Lackfi János tollából, vagy éppen Shakespeare 75. szonettje (Szabó Lőrinc megindító fordítá­sával) és Váradi Szabolcs újraér­telmezésében. Derűt váltott ki Goethe szinte lefordíthatatlan Vándor éji dala című versének Tóth Árpád utá­ni fordítása Varró Dániel „újra­hasznosításában”. Sudár Annamária páratlan ismeretanyaggal, felkészült­séggel, szuggesztív módon tár­ta elénk az irodalmi szövegek értelmezésének újfajta síkja­it, azt, hogy a fontos alkotások minden generáció számára hor­doznak új, nehezen megfejthe­tő vagy éppen kódolt üzenete­ket. A szövegek újraértelmezé­se, az intertextualitás éppen er­re tesz kísérletet Sudár Anna­mária, aki korábbi rendhagyó irodalomóráin, önálló estjein is olyan alkotók előtt tisztelgett, mint Arany János, Csokonai Vi­téz Mihály, Janus Pannonius, Weöres Sándor. V.T. Sudár Annamária szuggesztív előadásmódja tetszett a közönségnek

Next