24 óra, 2015. október (26. évfolyam, 230-255. szám)
2015-10-12 / 239. szám
2015. OKTÓBER 12., HÉTFŐ HMiéíaB (L ®«®^OáOC3iao) flmiMfír §© [UNK] sDD^östjuddodsiD k Héregi mulatság m A sör, lángos és kolbász mellett a forró tea is szépen fogyott a hétvégi Héregi Baráti Lovastalálkozón, amelyen a barátságtalan időjárást a szívélyes helyi vendégszeretet és a lovas programok feledtették. Zsíros Krisztina krisztina.zsiros24@gmail.com HÉREG Gyönyörű lovak, kézművesstandok, jó hangulat és kiváló vendégszeretet várta a kilátogatókat a héregi lovaspályán az immár 28. alkalommal szervezett Baráti Lovastalálkozón, amely pénteken este szüreti zenei fesztivállal kezdődött. Blues-, folk- és rockzenéjével fellépett a Jet-Lag, a falubeli Bonito, valamint a tatai és héregi zenészekből alakult Avion formáció is, szombaton pedig lovas versenyszámokkal indult a nap. A lovasversenyek eredményhirdetésekor leginkább Imeli Péter, a Héregi Baráti Lovaskar tagja örülhetett, aki a magyar hidegvérű kancáival - Reménnyel és Babával - a szánhúzóversenyt egyes és kettes fogathajtásban, továbbá a nehézfogatok akadályhajtását is megnyerte. Máli Vladimír és Buzer József szintén sikeresek voltak két versenyszámban is. Az egyes fogatban második és harmadik helyen a fenti sorrendben, kettesfogatú szánhúzó versenyen pedig fordítva végeztek. A díjugratás után az összes résztvevő fogata megtelt helybéliekkel, ezután indulhatott a hagyományos szüreti felvonulás közbe a faluban. Délután a környékbeli együttesek szórakoztatták a résztvevőket hastánc-, mazsorett-, és rock and roll-bemutatóval, de a legifjabb sramlisok, a helyi Echo zenekar is előadott a színpadon. Este LL Junior, majd a falubeli Gerecse Party adta a talpalávalót a sátorban. A lovasszámok vasárnap is folytatódtak a Rossos Miklós és Szabó Géza akadályhajtó emlékversenyekkel, majd átadták „A mi kis falunkért” díjat a fiatal házasok klubjának. Ezt az elismerést legutóbb egyébként idén májusban a nyugdíjasklub kapta a közösségi munkájáért. A gyerekek a játszóházban szórakozhattak és az Ákom-Bákom bábszínház A kis kondás című előadását is megnézhették. A lovaspálya melletti faházban a héregi nyugdíjasklub várta a vendégeket ízletes lecsóval, a hagyományos héregi levessel - a krumplikásával -, burgonyás pogácsával és süteményekkel. Tizenkettedik születésnapjára hívta a lakókat Bábolna városa Városünnep, emlékérem-átadó BÁBOLNA Születésnapi ünnepséget tartott Bábolna város önkormányzata a helyi Szabadidőközpontban, abból az alkalomból hogy tizenkét évvel ezelőtt mondták ki a várossá válást. Ez alkalomból gálaesetet rendeztek, melyen megnyitották a Bábolnai Tárlatot is, ahol kizárólag bábolnai munkáit tekinthette meg a közönség. Az ünnepi beszédet dr. Horváth Klára polgármester tartotta, aki elsőként arról beszélt, hogy egy város lakossága az emberek kis közösségeiből áll, s vezetés mindenkori feladata, hogy ezeket a közösséget segítse. Legyen szó iskoláról, óvodáról, civil szervezetekről, vagy éppen a sportkörökről. Mert ők együtt járulnak hozzá a város gyarapodásához. S, hogy a gyarapodás ebben az esetben nem csak szónoki fogás, azt a következőkben konkrétumokkal is alátámasztotta a városvezető. Dr. Horváth Klára beszédben kiemelte azokat a legfontosabb beruházásokat, amelyek ebben az évben valósultak meg. Ezek közé tartozik a buszvégállomás, amelynek felújítása teljes egészében elkészült. De megújultak utcák is, gyarapodott az egészségügyi központ és elkészült a város központjában az Életfa és a közpark is. Az ünnepségen adták át a Bábolna Emlékérmet, amit ebben az évben a Bábolna Brojler Kft. kollektívája nyert el. Sz.l. Vörös Gábor (Brojler Kft.) dr. Horváth Klára és Kocsis Gábor jegyző Egymást váltották a színpadon a roma zenészek és előadók Hagyományőrzés a Puskinban TATABÁNYA Roma Hagyományőrző Napot tartottak szombaton a Puskin Művelődési Házban. A rendezvényt már tizenegyedik éve mindig ősszel szervezi a tatabányai Roma Nemzetiségi Önkormányzat (TRNÖ). A délután kezdődött programok keretében különböző roma közösségek kultúrájával, zenéjével és táncával ismerkedtek meg a résztvevők. Három órakor Sárközi Zoltán és cigányzenekara kezdte húzni a talpalávalót. Később Turainé John Katalin alpolgármester és Duka László, a tatabányai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke is jó szórakozást kívánt a megjelenteknek. A kora esti órákban Jónás Alexandra és a sztárvendég Leyla is énekelt. Fellépett még az oroszlányi Hagyományőrző Együttes, a Karaván Família, és az Esztergomból érkezett „Est csillagai” formáció is. A hangulat fokozatosan vált oldottá, majd a táncparkett is megtelt fiatalokkal.A kulturális napunk keretében igyekeztünk olyan fellépőket hívni, akik által a roma nemzetiségen belüli különböző kultúrájú közösségek egymást még inkább megismerik. A rendezvény szervezéséhez az Emberi Erőforrások Minisztériumától és a helyi önkormányzattól is kaptunk támogatást - mondta Duka László, a szervező TRNÖ elnöke. Zs.K. Természetesen a hagyományos cigányzenéé volt a főszerep MEGYEI KÖRKÉP Praktikák innen és túl Wágner Zsanett zsanett.wagner@mediaworks.hu Ha csinálsz valamit, vagy csináld rendesen vagy sehogy! Mióta az eszemet tudom így neveltek. Volt egyszer egy fellépésünk, az énekkarral. Utólag nem győzök elnézést kérni a volt tanáromtól, amiért az első időkben nem vettem komolyan a külön órákat. Elmentem, mert az iskolatársaim is jártak. Ez volt a húzóerő. De amint letettük a lantot, letettem a kottafüzetet is. Aztán elérkeztünk az első fellépéshez és inamba szállt a bátorság. Miért? Mert tudtam, képtelen vagyok rá. A mai eszemmel azt tudom: elvesztegetett idő volt. Mert ha valamit csinálok, akkor azt rendesen kell! Jó barátommal beszélgettünk a minap. Nem érti, hogy az állattartók hogy képesek mindent megtenni a jószág sikere érdekében. Szerinte állat módjára bánnak velük, amikor az eső ellen ketrecbe száműzik kedvenceiket, vagy épp hajszárító és lakk segítségével tesznek a helyére minden egyes tincset. Azt sem érti, hogyan képesek különböző ötletekkel, trükkökkel a jószág legelőnyösebb oldalát megmutatni. Szerinte felér egy állatkínzással, ha a kutya szőrét a nagy nap előtt már két héttel elkezdik hintőporral fésülni, vagy a ló patkóját valamilyen hagyományos módszerrel - például szalonnabőrkével - kifényesítik. Szépségpraktikák pedig már ősidők óta vannak. Az iparág fejlődése pedig azt mutatja, hogy nagyon kelendőek az ilyen módszerek. A ketrec - amennyiben az állat kiskora óta ehhez szokott - felér az otthonnal. Megnyugvást jelent számára. Biztonságban érzi magát, idegen helyen pedig annál inkább. Az is érthető, ha a gazda a sikerre törekszik. Amikor a legkisebb hibát is kizárja egy-egy verseny előtt. Gondoljunk bele: pár perc alatt kárba veszhet több hónapos munka. Anyagi és szellemi érdek kívánja ezt. Más kérdés, hogy mi az állat érdeke. Inkább az a gond, ha a ló túlsó oldalára átesünk. Amikor saját erényünket növeljük az ő érdemeikkel szemben. Mindenesetre, ha akkor nálam is szorítanak a gyeplőn ma már lehet hogy elismert énekes lennék. Ki tudja? Az ismerős ketrec biztonságot jelent az állat számára Újrahasznosított üzenet a költemény KOMÁROM Sudár Anna előadóművész önálló estjét élvezhette a Duna-parti város irodalomrajongó közönsége a Jókai Mór Városi Könyvtárban a könyvtári hét rendezvényén. Az Irodalmi recycling - szövegek vándorlása az irodalomban című összeállítás a szövegek felidézését, „újrahasznosítását”, a többletjelentés kibontását mutatta be kortárs és klasszikus költők és írók művein keresztül. Fantasztikusan gazdag anyagot hallhattunk e rendhagyó magyar órán kortárs és klasszikus irodalmi nagyságoktól és hallhattuk néhány költemény paródiáját is. Emlékezetes volt például első világklasszis költőnknek „válaszoló”,Pákolitz István-féle Janus mandulafájára című költemény, vagy éppen Rigó Béla parafrázisa József Attila Születésnapomra című soraira. A mai fül számára is elemi erővel hatnak az antikvitásra való utalások (Ady Endre: A tűz csiholója), a korai magyar versek vallásos szellemiségét idéző sorok Kiss Judit Ánes vagy Lackfi János tollából, vagy éppen Shakespeare 75. szonettje (Szabó Lőrinc megindító fordításával) és Váradi Szabolcs újraértelmezésében. Derűt váltott ki Goethe szinte lefordíthatatlan Vándor éji dala című versének Tóth Árpád utáni fordítása Varró Dániel „újrahasznosításában”. Sudár Annamária páratlan ismeretanyaggal, felkészültséggel, szuggesztív módon tárta elénk az irodalmi szövegek értelmezésének újfajta síkjait, azt, hogy a fontos alkotások minden generáció számára hordoznak új, nehezen megfejthető vagy éppen kódolt üzeneteket. A szövegek újraértelmezése, az intertextualitás éppen erre tesz kísérletet Sudár Annamária, aki korábbi rendhagyó irodalomóráin, önálló estjein is olyan alkotók előtt tisztelgett, mint Arany János, Csokonai Vitéz Mihály, Janus Pannonius, Weöres Sándor. V.T. Sudár Annamária szuggesztív előadásmódja tetszett a közönségnek