24 óra, 2016. december (27. évfolyam, 282-307. szám)
2016-12-12 / 291. szám
2016. DECEMBER 12., HÉTFŐ Rosszabb pozícióba kerülnek jövőre az ekhósok Feleslegessé teszi az evét az adócsökkentési csomag Értelmetlenné teszi az eva alkalmazását a társasági adó csökkentése, miközben a járulékok mérséklése miatt a vállalatok számára az ekho alkalmazása is fölöslegessé válik. A sportolók, újságírók és előadóművészek viszont a minimálbér drasztikus emelése miatt rosszabbul járnak. Várkonyi Iván/Világgazdaság kozponti szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Több mint 35 ezer forintjukba kerül majd a sportolóknak, újságíróknak és előadóművészeknek a minimálbér 15 százalékos emelése a jövő évben, miután a számukra megalkotott kedvezőbb adózási forma alkalmazását a legkisebb kereset (és adóterhének) megfizetéséhez köti a jogszabály. Az ekho ráadásul egyre kevésbé éri majd meg az ezen a területen tevékenykedő cégeknek: jövőre ugyan még megtakaríthatnak ezen 3,5 százaléknyi járulékot, de 2018-ra az előny (a csökkentés mértékétől függően) egy-másfél százalékra csökken, majd a rákövetkező évben el is tűnik - feltéve, hogy maradnak a szabályok. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást csak néhány területen lehet alkalmazni: az állam azért ad kedvezményt, hogy az egyéni teljesítményeken alapuló szakmák képviselői ne vállalkozói formában keressék meg a jövedelmüket vagy annak egy részét hanem bejelentett alkalmazottakként. Az érintett szakmák dolgozói a minimálbér feletti jövedelmüknél választhatják az ekhót, ami számukra 18,5 százalékponttal kisebb elvonást jelent: az ekhós jövedelemből az állam járulék és személyi jövedelemadó formájában 15 százalékot kér el, míg a normál adózásban ez 33,5 százalék volna. (Cserébe kisebb a nyugdíj, és táppénz sincs ezen jövedelem után.) A munkáltatókat eközben 20 százalékos teher sújtja 28,5 százalékos helyett. Ez utóbbi csökken jövőre (a szakképzési hozzájárulással együtt 23,5 százalékra, majd tovább a következő években). Mindez annyit jelenthet: a munkavállalónak érdeke lesz az adó alkalmazása, míg a munkáltatójának nem feltétlenül. De nem ez az egyetlen speciális adó, amely értelmét veszítheti a változások nyomán. Jövőre például teljesen értelmetlenné válik az eva alkalmazása, mert annál a jelenlegi feltételek mellett a társasági adó is majdnem jobban megéri, még akkor is, ha az egyetlen közreműködő tag után megfizetett bérterheken kívül más költséget nem is számol el a cég. Az emelkedő minimálbér terhét a mikrovállalkozásoknál mindenütt felülírja a járulékcsökkentés: az adóbefizetési kötelezettség itt havi kétezer forinttal még mérséklődik is - más kérdés, hogy személyes jövedelemként így nagyobb részt kell kivenni bér-, mint nyereségágon. Pedig ez utóbbi érné meg igazán, hiszen kedvező a vállalkozásoknak a társasági adó 9 százalékra csökkentése. Ez utóbbi a fő oka annak is, hogy az egyszerűsített vállalkozói adó már nem éri meg igazán. A könnyű könyvelést (csak a bevételi nyilvántartás vezetését) megkövetelő adózási formában a bruttó (áfás) bevétel 37,5 százalékát kell kifizetni az államnak (ebből egy százalékot az iparűzési adó jelenthet). Csakhogy a társasági adózást választva sem sokkal nagyobb a teher - főként, ha magasabb a bevétel -, egyedül a könyvelés bonyolultabb. Számításunkban tízmilliós nettó árbevételnél 39 százalékos elvonási arány adódott, ami a fix tételek (a minimálbér terhei) miatt relatíve csökken magasabb bevételi kategóriáknál. Ezeknél is jobban megérheti azonban a kisvállalkozóknak a kata és a kiva alkalmazása: az evával ellentétben ez a két adónem most valóban magára találhat a változások nyomán. A kata a bevételi nyilvántartás vezetésének lehetősége mellett a bevételi határ duplázása miatt lett most különösen előnyös: jövőre már havi 50 ezer forintos adó megfizetése mellett lehet szert tenni akár havi egymilliós bevételre is - a tételes adó miatt itt magasabb jövedelem esetén éri meg a legjobban ez az adózási forma. A kiva - az új feltételek szerint - pedig még kedvezőbbé vált: a járulék- és adócsökkentés miatt a teher itt 14 százalékra csökken, miközben változik az adóalap is (a bérkifizetés lesz az). Mindezek eredményeként, számításunk szerint, tízmilliós árbevételnél már egyetlen alkalmazott mellett is megéri ez az adózási forma a társasági nyereségadóhoz képest, bár leginkább ez a szisztéma a kisvállalkozói kategóriának lesz jó, vagyis azért tíz főnél többet foglalkoztatóknál éri majd meg igazán. IW»**“ SU a ugyanez a ha nem küldi e vatal. » ' e'e wad a jelenleg, ado**. a „ eze nak. az . auer a Katar a vagy ben ,s e )o helyzetben voltak a sportolók is. '»Last ' ám elfogyhat az ekhó előnye-Két hét van dönteni . IMSMSffiklif! 2016 2017 Eva 7268 7254 Társasági adó 6729 7108 Kata 7750 9350 Kiva 6032 7623 * költségelszámolás nékül, egy minimálbéres foglalkoztatottal számolva, ezer forintban Forrás: VG-számítás naa. *K2S. a társas <»«»>“ “ részeseá.s* írat meg,éBoza.a^ „„áron. Snéás.1 C «n. az evából GAZDASÁG 7 Béremelést kapnak a könyvtárban dolgozók is BUDAPEST A közalkalmazotti státuszban dolgozó, jellemzően állami és önkormányzati fenntartású intézmények 20 ezer 174 dolgozójára terjedhet ki a 2017. január 1-jén induló kulturális bérfejlesztési program - közölte tegnap az Emmi kultúráért felelős államtitkára. Hoppál Péter elmondta, a kormány erre a programra 5,4 milliárd forint állami forrást biztosít jövőre. Az érintett közalkalmazottak - főként könyvtárosok, levéltárosok - 15 százalékos kulturális illetménypótlékban részesülnek. Az illetménypótlék egy különálló modul, amelyet az eddigi bérükön felül fognak kapni a közalkalmazotti státuszban dolgozó munkatársak. A 15 százalékot a mostani minimálbéremelés és az egyéb programok miatt megemelkedő alsó bérhatárra fogják rátenni, mint egy következő lépcsőfokot. A legalacsonyabb bérkategóriában dolgozók minimálisan bruttó 10 350 forint, a legmagasabb bérkategóriába tartozók 54 800 forintos béremelésre számíthatnak. A közel 20 ezer közalkalmazott vonatkozásában a középfokú végzettségűek körében mintegy 15 ezer, a felsőfokú végzettségűek esetében 30 ezer forint lesz az átlagos béremelkedés. Jelenleg 7380 ember dolgozik az állami központi költségvetési szerveknél,12 800 ember önkormányzatoknál, vagy önkormányzati intézményeknél a kulturális területen. Az Emmi már végzi a számításokat, hogy más jellegű, például alapítványi, egyházi fenntartói körből is integráljanak kulturális közalkalmazottakat a programba. MW 15 százalékot követelnek A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSz) arra szólította fel tagszervezeteit, hogy egységesen 15 százalékos béremelést követeljenek a versenyszférában, mivel ennek az ehhez szükséges anyagi források jelentős részét az állam biztosítja a cégeknek. A MASzSz egyértelmű sikernek tartja, hogy a kormány a járulékok és az adók csökkentésével beszállt a béremelési programba. Csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte és tagjainak aránya is a munkahelyeken Egyre kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon MAGYARORSZÁG Egyre kevesebben és kevesebbet sztrájkolnak Magyarországon - derül ki a KSH kiadványából. A legtöbb, 16 munkabeszüntetés 2006- ban volt 24 ezer résztvevővel, egy évvel később 13 alkalommal összesen több mint 64 ezren sztrájkoltak, 2011-2015 között évente legfeljebb 1 3 sztrájk volt néhány ezres részvétellel. 2014-ben mindössze 12,5 ezren mondták azt, hogy volt munkahelyükön sztrájk, beleértve az intézményi statisztika által nem megfigyelt figyelmeztető sztrájkokat is. Ebből csaknem 8 ezren az oktatásban, egészségügyben dolgoztak, ahol a munkabeszüntetések, főként a figyelmeztető sztrájkok - az erős szakszervezeti jelenléttől nem függetlenül - jóval gyakoribbak, mint más területeken. Az elmúlt években csökkent a szakszervezetek munkahelyi jelenléte, ezzel együtt a szakszervezeti tagok aránya is. Míg az első, 2001.évi felvétel idején a válaszadók 19,7 százaléka vallotta magát szakszervezeti tagnak, 2015-ben már csak 9 százalékuk. A tiszta állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteknél és intézményeknél a szakszervezeti jelenlét 54,3 százalékos volt, míg a két és félszer annyi embernek munkát adó magánszektorban 13 százalék. Az előbbieknél a dolgozók 19,5, az utóbbiaknál 4,7 százaléka volt szakszervezeti tag. Buday Pálné, a 15 ezer kiskereskedelmi munkavállalót képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének alelnöke szerint a kereskedelmi ágazatban nem jellemző a sztrájk. László Zoltán, a 40 ezer taggal rendelkező, 800 ezer embert képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke azt mondta, hogy a szakszervezet az elmúlt egy évben 11 sztrájkbizottság alakításában és sztrájk szervezésében vett részt. Egy kivételével mindegyik a kollektív szerződéses bértárgyalásokhoz kapcsolódott, és mind eredményesen zárult. MTI/MW ráeres a Tüntető védőnők. Az egészségügyben voltak gyakoribbak a sztrájkok. MASzSz: hiányos a szabályozás A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASzSZ) szerint a mostani szabályozás hiányos, nem felel meg a nemzetközi normáknak. A sztrájkjogi előírásokat túlzottan általánosnak tartják, mivel így széles körű bírói mérlegelést tesznek lehetővé. Úgy vélik, az elégséges szolgáltatás elmaradásának jogellenességgel való fenyegetése és a visszaélésszerű sztrájk fogalmának meghonosítása azt érte el, hogy mind kevesebben élnek a sztrájk lehetőségével.