24 óra, 2017. augusztus (28. évfolyam, 177-203. szám)

2017-08-01 / 177. szám

12 MEGYEI KORKÉP 2017. AUGUSZTUS 1., KEDD Nemes Anna meséket olvas, Vujity Tvrtko segítségével téglajegyeket árusítanak Bővítenék a gyerekhospice házat A törökbálinti Tábitha Gye­rekhospice Ház jelenleg öt gyermeket tud ápolni a mél­tó búcsú pillanatáig. Egyik céljuk az, hogy az intéz­ményt tíz ágyasra bővíthes­sék. Számos más tevékeny­séget is végeznek, magas színvonalon. Sok magánsze­mély is támogatja őket, köz­tük két ismert televíziós, a híradós Nemes Anna, illet­ve Vujity Tvrtko riporter, mű­sorvezető. Kovács László laszlo.kovacs@mediaworks.hu TÖRÖKBÁLINT Nemes Anna mű­sorvezető mesét olvas a gyere­keknek és támogatói közössé­get szervez a Facebookon.­­ Egy pécsi forgatást köve­tően a Dóri-ház mellett ha­ladtunk el. Akkor jött a gon­dolat, hogy jó lenne, ha vala­milyen formában tudnék se­gíteni a beteg gyerekeknek. Nem sokkal később megtud­tam, hogy Törökbálinton is működik egy gyerekhospice ház. Mivel Budapesten élek és dolgozom, ezért úgy dön­töttem, a fővároshoz közelebb eső intézménnyel veszem fel a kapcsolatot - mondta Ne­mes Anna, majd így folytatta: - Soha nem állt távol tőlem, hogy beteg gyerekeknek se­gítsek, mivel idősebb bátyám születésétől kezdve mozgás­­sérültként éli mindennapja­it. Többször voltam vele nyá­ri táborokban, nem idegen­kedtem tőlük soha. Jól tudom, hazánkban még nagyon ke­vesen ismerik a gyerekhos­pice házak tevékenységét. A Facebookon éppen azért hoz­tam létre egy közösséget, hogy segítségükkel is minél többen megismerjék az intéz­mény működését, tevékeny­ségét. Sokan ajánlották már fel, hogy küldenek meséket, kérték, gitározzunk együtt a gyerekeknek. Tudni kell azt is, hogy csak olyanok vállal­hatnak önkéntes munkát ná­luk, akik részt vesznek az in­tézmény negyvenórás képzé­sén. Jómagam az úgynevezett mentesítő ellátásban részesü­lő gyerekeknek mesélek - tet­te hozzá Nemes Anna. - Mindig azt mondtam: mindent túl lehet élni, ám egy gyermek halálát nem le­het feldolgozni. A törökbá­linti Tábitha Gyerekhospice száz működését megismerve mondom, minden elismeré­sem az orvosoké, ápolóké és az önkénteseké. Büszke va­gyok kolléganőmre, Nemes Annára is, aki ugyancsak se­gíti az intézmény megismeré­sét, munkáját. Természetesen jómagam a jövőben is megte­szem azt értük, ami tőlem te­lik. Erre szeretnék másokat is kérni! - hangsúlyozta Vu­jity Tvrtko. - Hallottam jómagam is, so­kan azt mondják rólunk, hogy „a halál és a szenvedés háza” a Tábitha. Épp ellenkezőleg: a megnyugvás és a szenvedés­től való megkönnyebbülés he­lye. Nemcsak „haldoklókkal”, hanem mindenféle krónikus beteg gyermekkel és családja­ikkal foglalkozunk - szögez­te le elöljáróban dr. Benyó Gá­bor, a Tábitha-ház igazgató fő­orvosa, aki ismertette ellátá­saikat is. Az életvégi ellátás az úgy­nevezett terminális állapotú gyermekeknek és családja­iknak nyújt segítséget. Ez a szolgáltatásuk elsőbbséget él­vez a többi szolgáltatásukkal szemben. Terminális álla­potú az a beteg, aki súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved, és állapota az orvo­si kezelések ellenére folyama­tosan hanyatlik, várható élet­tartama kevesebb mint 6 hó­nap. A palliatív ellátás a ter­minális állapotú betegek fáj­dalmának és egyéb tünetei­nek enyhítésére irányuló tá­mogató kezelések összessé­ge, amely magában foglalja a hospice szellemiségét, a ma­gas színvonalú orvosi és sza­kápolói szakértelmet és a te­rapeuták munkáját. Céljuk a lehető legjobb életminőség el­érése az utolsó pillanatokig. A gyászoló szülőket gyász­feldolgozó csoporttal segítik. A mentesítő ellátás a súlyos, nem gyógyítható betegséggel együtt élő, és 24 órás ápolást igénylő gyermekeknek és csa­ládjaiknak segít. A gondozás ideje alatt a gyermek ápolása és felügyelete alól mentesíti a szülőket. Évente legfeljebb 28 napra, egyben vagy részletek­ben vehető igénybe ez a szol­gáltatás. A tranzitellátással azokat a családokat segítik, ahol egy hosszú kórházi kezelést köve­tően a gyermek tartós, speci­ális otthoni ápolásra szorul. Céljuk, hogy megrövidítsék a kórházi tartózkodást és elő­segítsék, hogy a szülők nyu­godt, családias környezetben elsajátíthassák a gyermekük biztonságos ellátását. Évente legfeljebb 28 napra­­ mente­sítő szolgáltatással összevon­­hatóan, részletekben is­­ ve­hető igénybe. A nappali ellátással a sú­lyos, nem gyógyítható beteg­séggel együtt élő gyermek­nek és családjaiknak nyúj­tanak segítséget azzal, hogy napközben egy, a szülővel előre megbeszélt ideig ellát­ják és ápolják a gyermekét. A napi ellátási idő legalább 6, legfeljebb 12 óra. Ez az ellá­tás maximum 42 napig vehe­tő igénybe. Tudni kell azt is, minden el­látásuk teljesen ingyenes. Dr. Benyó Gábortól megtud­tuk azt is: megnyitásuk ide­jétől, 2011 szeptemberétől 250 családdal kerültek mun­kakapcsolatba. Több mint öt­ven gyermektől vettek vég­ső búcsút gondozottaik kö­zül. A kétszázötven gyermek egyharmada szenved dagana­tos betegségben, kétharma­duk idegrendszeri, anyagcse­re, tüdő, immunrendszeri, il­letve szívproblémákkal küsz­ködnek. Az igazgató főorvos elmond­ta azt is: a nyári időszakban óriási a kihasználtságuk. Dr. Benyó Gábor a jövőben az in­tézmény fejlődése mellett sze­retné elérni azt is, hogy a szakma is még jobban elfo­gadja őket, és a gyermekorvo­sok ne kudarcként érjék meg azt, ha felveszik velük a kap­csolatot. /'■ [UNK] > k­ Ä .MW' ásíff/'' sá Nemes Anna meséket olvas a gyerekhospice házban, emellett támogatói közösséget épít a Facebookon Magánszemélyek adományai A törökbálinti gyerekhospice ház 2011 szeptemberétől mű­ködik. Az épületet Galambos Lászlótól kapták, a vállalkozó az előírásoknak megfelelően működőképessé is tette a há­zat, több tízmillió forintot for­dított rá. Dr. Benyó Gábortól megtudtuk azt is: öt éven keresztül ado­mányokból tartották fenn ma­gukat, öt szobában öt gyer­mek elhelyezését, ápolását tudták, tudják biztosítani. Va­lamivel több mint egy évvel ezelőtt a ház a Baptista Sze­retetszolgálat intézményé­vé vált. Áprilistól állami finanszírozást is kapnak, ez az összeg költ­ségeik 40-45 százalékát éri el. Megközelítőleg ugyanekko­ra támogatást nyújt a fenntar­tó szeretetszolgálat is, a fenn­maradó részt hazai és külföl­di magánszemélyek, kisebb vállalkozások adományai te­szik ki. Költségvetésük 90 százalé­kát tudják betegellátásra for­dítani, a fennmaradó részből önkénteseket képeznek, és mindemellett gondoskodnak a családok gyászkezeléséről. A gyászterapeuta - térítés­­mentesen - azoknak a csalá­doknak is segít, amelyek gyer­mekei nem a törökbálinti ház­ban hunytak el - hangsúlyoz­ta dr. Benyó Gábor. A szeptemberi kisbéri előadáson is vásárolhatunk majd téglajegyeket Az oroszlányi, száztízszeres vá­logatott kosárlabdázó Zsol­­nay Gyöngyi férje, Vujity Tvrtko újságíró, író több alkalom­mal is segítette a törökbálin­ti Tábitha Gyerekhospice Há­zat. Tavaly év végén legrango­sabb szakmai elismerését, a Pulitzer-emlékdíját bocsájtot­­ta árverésre. Ehhez az összeg­hez hozzátette még az ameri­kai előadásainak jegyeiből be­folyt pénzt, így jelképesen 2 millió 983 ezer forintot adott át dr. Benyó Gábor főorvosnak. Emellett negyedmillió forint ér­tékű könyvadománnyal segí­tette az intézményt. Tvrtko, aki a Baptista Szere­tetszolgálat jószolgálati nagy­követe is, előadásain mindig hangsúlyozza, hogy az 1355- ös telefonszám hívásával is tá­mogatható a Tábitha Gyermek­hospice Ház működése. A riporter most azt találta ki, hogy hamarosan téglajegyak­­cióval is segíti a házat. Ennek az lesz a lényege, hogy az in­tézmény bővítésére építkezési terv készül, ez alapján elkészül a „téglatérkép”, tehát nem egy­szerűen pénzt küldenek a tá­mogatók, hanem mindenki ki­választja a maga tégláját, így az egész folyamat nemcsak át­látható, hanem látványosan átlátható is lesz. Az első 500 téglát Vujity Tvrtko vásárolja majd meg. A riporter tervei szerint őszi előadásai helyszí­nein, így például szeptember 30-án Kisbéren is lehet majd vásárolni a jelképes „építő­anyagból”. Tvrtko elmondta azt is: attól az adakozótól, aki megvásárol­ta a Pulitzer-emlékdíjat, a na­pokban visszakapta az elisme­rését. A riporter hozzátette: az emlékdíjat újra licitre ajánlja. Emellett számos szakmai ki­tüntetését is elárverezi.­­ Az orvosi és ápolói csapat, valamint az önkéntesek em­berfeletti munkát végeznek a legbetegebb, ugyanakkor leg­drágább kincsekért! Értük ta­láltam ki legújabb akciómat! - hangsúlyozta Vujity Tvrtko. Vujity Tvrtko ismét segít Két év tananyagából vizsgázott a tatabányai Bárdos László Gimnázium magántanulójaként Anna a történelemmel alaposan megizzadt TATABÁNYA A történelem volt a legnehezebb az idén teljesített vizsgák közül a 18 éves Popo­va Annának. A Bárdos Lász­ló Gimnázium magántanuló­ja egyszerre végezte el a ki­lencedik és a tizedik osztályt, ráadásul kitűnő eredménnyel, amely egyedülálló a most 30 éves intézmény történetében. Anna magántanulóként járt iskolába, mert úgy érezte, a két tanévnyi anyag megtanu­lásához időre van szüksége. - Nagyon sok dátum és ese­mény volt, amit meg kellett ta­nulni kívülről és nekem eb­ből a szempontból nehéz volt. Emellett persze az esszé sem ment olyan könnyedén, mint­ha az anyanyelvemen kellett volna írnom - mondja. Anna és az édesanyja három és fél évvel ezelőtt költözött Tatabá­nyára, méghozzá Oroszország­ból, Moszkvából. A magyar nyelvet két magántanár segít­ségével tanulta meg, és ami a kiejtést, vagy akár a mondat­alkotást illeti, tökéletesen szó­lal meg, most már a számára is „hazai” nyelven.­­ Nem volt kötelező bejárni az iskolába, de én nem hagy­tam ki a konzultációkat. Kap­tam négy külön tanárt, akik matematikából, történelem­ből, angolból és magyarból segítették a felkészülésemet a vizsgákra. Ez minden nap pár óra volt, de ugyanúgy ismer­kedtem az iskolatársaimmal, barátokat szereztem, akik mindenben segítettek, befo­gadtak - meséli Anna. A gimnazista egyébként a nulladik évfolyam alatt dön­tötte el, hogy egyszerre vég­zi a gimnázium első két évét. Ú­gy érezte, hogy így vissza­nyer egy évet abból, amit a magyar nyelv tanulásakor „el­vesztett”. Még nem tudja, mi szeretne lenni, de egyelőre a nemzetközi gazdálkodás sza­kot fogja megcélozni a Corvi­­nus Egyetemen. Anna tapasztalatai szerint a magyarok nyitottak, segítőké­szek és jellemzően többet mo­solyognak, mint az oroszok. A főváros látnivalói, szobrai, épületei lenyűgözik. Bár az elején nehéz volt a nyelvet ta­nulni, hiszen naponta száz szót kellett memorizálni, de mára már a gondolatai is ma­gyar nyelven fogalmazódnak meg. Sokszor kérdezik Annát a barátai, hogy ezt vagy azt hogyan mondják oroszul. Anna egyébként a vizsgák után sem pihen, a nyáron di­ákmunkásként dolgozik és egy olaszországi nyaralásra gyűjt. Zs. K. Popova Anna Fotó: P. A. Nem fázhat - Mostanában számolom, hányszor találkozom a magya­rok Oroszországhoz kapcsoló­dó sztereotípiájával. Százhoz közelítünk. Külön ok a viccelő­désre, hogy szibériai vagyok, a mongol-orosz határ közelében, Minuszimszkben születtem. Sokakban az él, Szibériában té­­len-nyáron mínusz 40 fok van, ezért a barátaim nem is ér­tik, hogy fázhatok, hiszen meg­szoktam a hideget - meséli Anna. Persze mindig felvilágo­sítja őket, nyáron akár plusz 40 fokot mérhetnek ott is.

Next