24 óra, 2018. július (29. évfolyam, 151-176. szám)
2018-07-23 / 169. szám
8BELFOLD-KULFOLD Ponthatárok: szerdáig izgulhatnak a diákok OKTATÁS Szerda este 8 órakor hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, amelyek hagyományosan elsőként a www.feM.hu oldalon lesznek elérhetők. Azok a jelentkezők, akik megadták a mobilszámukat, még szerda este SMS-értesítést is kapnak az eredményekről, amelyek az e-felvételiben is megnézhetők lesznek a ponthatárok közzététele után. A jelentkező a besorolási döntés eken a közléstől számított 15 napon belül élhet jogorvoslattal. A fellebbezést a www.felvi.hu-n a kérvénytárból letölthető jogorvoslati kérelemmel az emberi erőforrások miniszterének címezve, de az elsőfokon eljáró Oktatási Hivatal címére kell beküldeni. Idén is megrendezik a hivatalos ponthatárváró rendezvényt, a Pont Ott Partit!, amelyre számtalan érdekes programmal, koncertekkel és sportolási lehetőségekkel várják a diákokat. Lesz ponthatárváró Békéscsabán, Egerben, Gyöngyösön, Pécsett, Salgótarjánban, Szegeden, Zalaegerszegen. A felsőoktatási képzésekre összesen 107 695-en nyújtottak be érvényes jelentkezést, mintegy kétezerrel többen, mint az előző évben. A legtöbben - 72 955-en - alapképzést jelöltek meg első helyen. Osztatlan képzésre 11 674-n, felsőoktatási szakképzésre 4846-en, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül pedig mesterképzésre 18 220-an jelentkeztek első helyen. Állami ösztöndíjas képzésekre 93 395-en szeretnének bekerülni, míg az önköltséges képzési formát 14 300-an jelölték meg elsőként. Idén is legfeljebb 6 (díjmentesen 3) képzést lehetett választani. Az adatok szerint a felvételizők átlagosan 3,3 képzésre jelentkeztek. MW A magyar hadviselés és együttműködés győzelme Afeh Az egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét - jelentette ki Németh Szilárd honvédelmi államtitkár a nádorfehérvári csata emléknapján. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu ÉVFORDULÓ Napjainkban is szükség van az 1456-os nándorfehérvári diadalnál tanúsított hősiességre - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) parlamenti államtitkára vasárnap, a nándorfehérvári csata évfordulóján Budapesten. Németh Szilárd a budai vár alatt álló Hunyadi János-szobornál, a déli harangszó elhangzása után kezdődött megemlékezésen felidézte: Európa akkoriban sem vette túl komolyan a fenyegetést, ezért a hódítók különösebb ellenállás nélkül tudtak előretörni. A magyarok viszont felismerték a veszélyt - tette hozzá. Az államtitkár szerint egész Európának szóló figyelmeztetés, hogy a kontinensnek nem szabad felednie a történelmét. „Európa elvész”, ha nem védi meg a saját határait és keresztény kultúráját - mondta, hozzátéve: a magyarok hisznek kultúrájukban, ezeréves hagyományaikban, s készen állnak arra, hogy azokat újra és újra megvédjék. Kiemelte: a 15. században az Oszmán Birodalom serege szervezettségét és harcértékét tekintve is a kor egyik legerősebb hadereje volt. Ez a sereg foglalta el Bizáncot és a szerb királyságot, azt követően pedig Nándorfehérvár elfoglalására készült. Németh Szilárd hozzátette: a déli harangszó azóta is arra emlékeztet, hogy sikerült megállítani az előretörő oszmán sereget és „megvédtük Európát”. Az 1456. július 22-i nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet egyik legjelentősebb győzelme volt - jelentette ki az államtitkár, hangsúlyozva: a nándorfehérvári csata a magyar hadviselés és együttműködés diadala, nemzeti identitásunk meghatározó eleme, valamint a magyar és a keresztény értékek melletti hősies kiállás példája. „A nándorfehérvári csata győztes szereplőinek hazaszeretete, hősiessége, összefogása nemcsak az akkori Európa, hanem a mai kor számára is példaértékű” - fogalmazta meg ünnepi beszédében Németh Szilárd. A Nándorfehérvárt (a mai Belgrádot) védő keresztény magyar seregek 1456. július 22-én, több mint kéthetes csata után diadalmaskodtak II. Mehmed török szultán hadai felett, megállítva ezzel hetven évre a törökök további európai terjeszkedését és Magyarország meghódítására irányuló próbálkozását. Ehhez mérhető győzelmet addig soha nem aratott keresztény sereg a szultáni haderő felett. A nándorfehérvári diadal emléknapjának megünnepléséről 2011-ben országgyűlési határozatban rendelkeztek. A diadal .Ifj. Németh Szilárd: a mai kor számára is példaértékű az akkori győzelem Fotó: MTI Hollik István: a „Soros-adó” újabb védelmet ad Magyarországnak A Fidesz-KDNP frakciószövetség szerint a bevándorlási különadó egy „Soros-adó”, amely újabb védelmet ad az országnak. Hollik István, a frakciószövetség szóvivője vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, minden olyan szervezetre, amely támogatja vagy segíti a bevándorlást, bevándorlási különadót vetnek ki. Erről pénteken döntött az Országgyűlés, a vonatkozó törvény még a nyáron hatályba lép. Hangsúlyozta, hogy ez a különadó újabb védelmet ad az országnak a kerítés, a jogi határzár, a Stop Soros törvénycsomag és az alkotmánymódosítás mellett. Hollik István hozzátette: a „Sorosszervezeteknek” fizetniük kell, ha bármilyen bevándorlástámogató tevékenységet végeznek és erre támogatást fogadnak el bárkitől. Közölte: a „Soros-szervezetek” azért dolgoznak, hogy Európát bevándorlókontinenssé és benne Magyarországot bevándorlóországgá tegyék, ezért ezt az adófajtát „Soros-adónak” is lehet nevezni, a befolyó pénzt pedig csak határvédelemre lehet fordítani. Betiltanának egy cikksorozatot VITA Petícióban követeli a balliberális értelmiség az egyik napilap cikksorozatának az azonnali leállítását. Tegnap délutánig mintegy 500-an írták alá azt az az ívet, amelyben a Magyar Idők Kinek a kulturális diktatúrája? címmel megjelent, eddig tízrészes sorozata ellen tiltakoznak és követelik a további közlések beszüntetését. A György Péter, Babarczy Eszter, Korniss Péter, Alföldi Róbert és mások által jegyzett petíció szerint a Magyar Idők írásai a „bakancsrúgáshoz hasonlítható hangnemük” miatt „az ötvenes évek pártsajtóját idézik”. A tiltakozás előzménye, hogy a Magyar Idők tavaly novembere óta folytatásokban mutatja be azokat az eseteket és azokat a baloldali személyeket, amelyek és akik jelentős állami támogatásokat kapnak, de folyamatosan arról nyilatkoznak, hogy el vannak nyomva, diktatúra van, nem tudnak érvényesülni a kultúrában. A múlt héten konzervatív értelmiségiek ugyancsak petícióban tiltakoztak, amiért állami támogatással az 1919- es tömeggyilkos vörösterrort népszerűsítő kiadványt jelentettek meg állami pénzen, ráadásul tárlatot is rendeztek a témában. Az esetet a Magyar Idők cikksorozata tárta fel. „A Tanácsköztársaságról már ítélt a történelem. Mi, az aláírók, a magyar nemzet túlnyomó többségével együtt valljuk, hogy Kun Béla és Szamuely Tibor örökségét semmilyen módon nem szabad népszerűsíteni és igazolni Magyarországon” - áll a többet között Tőkés László, Eperjes Károly, Raffay Ernő által aláírt dokumentumban. Hozzátették: „visszautasítjuk a véres és gyilkos Tanácsköztársaság politikai és esztétikai igazolási kísérletét”. A Kinek a kulturális diktatúrája? sorozat következő része ma, július 23-án, hétfőn jelenik meg a Magyar Időkben - közölte a lap hétvégi számában. MW 2018. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Nagyobb kedvezmény már két gyermek után PARLAMENT Előremutató az Országgyűlésben pénteken elfogadott 2019-es költségvetés, mert minden kiemelt területre több forrást biztosít a kormány - közölte Dömötör Csaba államtitkár a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában. Hozzátette: sűrű időszakot zár a parlament, aminek eredményeként alaptörvény rögzíti a betelepítés tilalmát, büntethetővé vált az ilegális bevándorlás szervezése, alaptörvénybe került, hogy az állami intézményeknek védeniük kell a keresztény értékeket, és elfogadták a jövő évi büdzsét, amely a biztonság és a növekedés költségvetése. Kiemelte, cél egy erős Magyarország, amely gyarapodik, és közben garantálni tudja a biztonságát, ami nélkül nem fenntartható a gazdasági növekedés. Ezt támasztja alá a családtámogatások további bővülése, aminek eredményeként a kétgyermekes családok jövőre már havonta negyvenezer forintot tudnak leírni, miközben csökkennek a munkaadói adók, ami mozgásteret biztosít a béremelések folytatásához - tette hozzá. Hangsúlyozta, a piaci szféra mellett a rendvédelmi dolgozók és az ápolók is újabb béremelésre számíthatnak. A szegénységből a legrövidebb kiutat a munkahelyek jelenthetik, ezért fontos, hogy 2010 óta több mint 700 ezer új munkahely jött létre - mondta. Eközben, úgy tűnik, az ellenzék még arra sem vette a fáradságot, hogy megnézze a költségvetés számait, állításaival szemben ugyanis egészségügyre több mint 100 milliárd forinttal, közbiztonságra és honvédelemre mintegy 150 milliárd forinttal, az önkormányzatokra pedig több mint 200 milliárd forinttal több jut jövőre, mint idén. MW Cél: minél több nő élhesse meg a nagymamaság szépségeit A nagyszülő pótolhatatlan VAKÁCIÓ A nyári szünetet a gyerekek mellett a nagyszülők várják a legjobban, hiszen ilyenkor sok időt tölthetnek együtt az unokákkal. A közös élményekhez a kormány is hozzájárul: az Erzsébet-program részeként idén több mint nyolcezer nagyszülő és unoka nyaralhatott együtt 3-4 csillagos szállodákban, kihasználva a gyógyüdülés adta lehetőségeket is - hangzott el a M1 tévécsatornán. Marina Robben, a Nemzetközi Családfejlesztési Szövetség alelnöke szerint „nincs az a bébiszitter, aki pótolhatná a nagyszülőket, például senki nem tud olyan palacsintát sütni, mint a nagyi és olyan történeteket mesélni, mint a nagypapa”. Kiss Éva, a Gordon-módszer magyarországi vezetője arról beszélt, hogy a legfiatalabbak folyton azzal nyaggatják a nagyszülőket, arról meséljenek, ami régebben volt. Papa például arról, amikor katona volt. Ez most a fiúknak nagyon érdekes, hiszen lehet, hogy már az édesapjuknak sincs hasonló tapasztalata. A kormány kiemelt célja, hogy minél több nő élhesse meg a nagymamaság szépségeit és aktívan jelen lehessen szerettei életében. Ezt szolgálja a Nők 40 program, amely lehetővé teszi, hogy negyven év szolgálati idő után nyugdíjba menjenek. A programnak köszönhetően a családok visszakapják a nagymamákat még a nyugdíjkorhatár betöltése előtt. Azok, akik most fiatal szülők, talán nem is tudják, hogy pont a nagyszülő hiányzik a család vagy a gyerekeik életéből - emelte ki Kiss Éva. „Kincsünk a család. Minden kutatás és tanulmány azt mutatja, hogy a boldogsághoz és a boldoguláshoz az embernek szüksége van a családjára. Anyagi biztonságot igyekszünk adni azoknak, akik gyermekvállalás előtt vannak vagy éppen már gyermeket nevelnek, vagy idős, beteg szüleikről gondoskodnak. Ennek az anyagi alapját igyekszünk megteremte- 2018 a családok éve, mert ai stabil munkaalapú gazda- családban élni jó! - jelentőtsoggal, illetve folyamatos nöte ki Novák Katalin, az Emrekedéssel. Magyarországon mi államtitkára. MW Nyolcezer nagyszülő és unoka nyaralhatott együtt Fotó: Shutterstock