24 óra, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-21 / 17. szám
2019. JANUÁR 21., HÉTFŐ Manapság kevés az elhivatott tehergépkocsi-sofőr Kamionos kerestetik ! Megyei elitválogató — Keressük a megye legszebb lányát! Jelentkezz Te is, és gyűjtsd a szavazatokat! Mintegy négyezren szerezhetnek térítésmentesen nehézgépjárműre szóló jogosítványt, a nagyságrendileg 4 milliárd forintos belföldi forrásból 2400 tehergépjármű-vezető és 1600 autóbuszvezető képzése valósulhat meg a következő években. Tapasztalatok szerint azonban probléma, hogy kevés azoknak a száma, akik valóban elhivatottak a szakma iránt. Várvizi Tamás tamas.varviziQmediaworks.hu MEGYEI INFORMÁCIÓ Magyarországon évek óta hiány van tehergépjármű-vezetőkből, ezen segíthet a minap beharangozott program. A Trans-Sped Csoport szívesen fogadja a tehetséges, elhivatott, kezdő kollégák jelentkezését, így széles körű tapasztalattal rendelkezünk az állami tehergépjármű-vezető képzésből érkező sofőrökkel kapcsolatban is - fogalmazott megkeresésünkre Bátki Sándor, az utakon csaknem 500 járművel jelen lévő, évente mintegy 114 ezer belföldi és nemzetközi fuvarfeladatot ellátó cég operatív ügyvezető-helyettese. Mint hangsúlyozta, az elmúlt években rengetegen kértek munkáltatói szándéknyilatkozatot a vállalattól, amely ahhoz szükséges, hogy a képzést elkezdjék, viszont nagyon kevés azoknak a száma, akik elhivatottak a szakma iránt, és valóban tehergépjármű-vezetőként szeretnének dolgozni. A képzést elvégzők 50-60 százaléka ennek megfelelően később nem is kezd fuvarozói karrierbe. A többi frissen végzett sofőr Bátki Sándor véleménye szerint azonban még nem alkalmas arra, hogy egyből teljes értékű tehergépjármű-vezetőként dolgozzon. A cégeknek tehát több hónapos belső képzést kell nyújtani számukra annak érdekében, hogy önállóan képesek legyenek a nemzetközi fuvarok ellátására. További lemorzsolódáshoz vezethet az is, hogy a már önállóan dolgozni tudó sofőrök gyakran külföldön kamatoztatják az itthon megszerzett tudásukat. Hozzátette: azok a cégek, amelyekhez frissen végzett, elhivatott kollégák jelentkeznek és néhány hónap belső oktatást biztosítanak a jelentkezőknek, tudnak alkalmazni néhány, az állami képzésből érkező kollégát. - Reményeink szerint a mostani képzés során kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a szakma iránt elkötelezett jelentkezőket képezzen ki az állam, ezzel nagyobb lehetőséget biztosítva a fuvarozó szakma számára a munkaerőhiány csökkentésére. A kormányzat a fuvarozással foglalkozó vállalkozásoknak egyébként azzal nyújthatná a legnagyobb segítséget, ha a képzést iskolarendszerű oktatás keretében szervezné meg, így biztosítva a folyamatos utánpótlást a szakma számára - vélekedett Bátki Sándor. Jelentkezés és részletes játékszabályzat: www.kemma.hu/tunderszepek i *1*1 ► Valós probléma, hogy sok kamionsofőr a hazai képzés után külföldön találja meg a boldogulást Fotó: Shutterstock A támogatás részleteiről A támogatás közvetlen célcsoportjába a magyarországi székhelyű logisztikai, közúti árufuvarozási és személyszállítási vállalkozások, fuvarozók tartoznak, ennek megfelelően C, C+E, D és GKI kategóriás jogosítvány megszerzését támogatják a tanfolyamok. A jelentkezők képzése a munkáltatói szándéknyilatkozatok vagy tanulmányi szerződések benyújtása és megkötése után indulhat. A képzéseket az OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. valósítja meg. A program 2022. december 31-ig tart és az egyik fő cél, hogy hozzájáruljon a foglalkoztatás bővüléséhez. A tapasztalatok szerint egyébként évente 500- 1000 új gépjárművezető munkába állása lenne szükséges a meglévő hiány pótlása mellett. MEGYEI Országúti vándor Szőts István Istvan.szots@mediaworks.hu Mindig is vonzódtam a hatalmas kamionok iránt. Általános iskolás koromban sokat néztem őket Tata főutcáján, hiszen akkoriban itt haladt át az 1-es főút teljes forgalma. Mindig elismeréssel adóztam a tudásnak, amikor a sofőrök viszonylag szűk helyekre is betolattak óriási járműveikkel. Megmondom őszintén sokáig kamionsofőr akartam lenni. Főleg a szabadság és az utazás, világlátás lehetősége vonzott, hiszen ez még akkortájt volt, mikor háromévente egyszer lehetett nyugatra utazni és a kék útlevél kiváltságnak számított. Többek között ezért is volt kivételezett réteg a kamionsofőrök kasztja, hiszen ők járhattak nyugatra, sőt a mesés keletre is. Törökország Ma már nem olyan vonzó szakma a kamionsofőr, mint régebben volton is túl egészen Jordániáig vagy Iránig. Németországból hozták a Fa szappant meg a menő cigiket, keletről meg aranyat és márkás (hamisított?) ruhaneműt. Maradjunk annyiban jól kerestek abban az időben. Bizony protekció kellett ahhoz, hogy valakit felvegyenek a legendás Hungarocamion gárdájához, sokan jelentkeztek, válogatott csapat volt. Mára sokat változott a világ. Mint cikkünkből is kiderül kevés a kamionsofőr, nem olyan vonzó már a pálya. A ma is meglévő pozitívumok mellett egyre több a visszatartó erő a fiatalok számára. Órákig rostokolni a dugókban, vagy a határállomásokon, minden nap megküzdeni az egyre elviselhetetlenebb forgalommal. Ez van a mérleg másik serpenyőjében. Kérdés, ma is elég vonzó feltétel jut-e a másikba? -A Együtt szavalták, hogy Mi lennék? NYERGESUJFALU Az Ady Endre Művelődési Ház és Könyvtár immár hagyományosan magyar vers- és prózamondó délutánra várta a megszólalókat, illetve az őket meghallgatókat a magyar kultúra napja alkalmából a városi tömegszervezeti székházban. A találkozó a Himnusz első versszakának közös elmondásával kezdődött, majd a megjelentek együtt mondták el Kányádi Sándor Mi lennék? című versét. A folytatás első körében tizenhét hatvan és hetven év közötti helybeli mondta el, olvasta fel kedvenc versét, illetve prózai művének egy részletét. A blokk zárásaként Ughy Tamásné Végh Zsuzsanna néptánc-népdaloktató énekelte el a közösen elmondott vers megzenésített változatát. A nagyon hangulatos délután folytatásának nyitányaként a Tulipiros Énekegyüttes tagjai közül dudanótákat adott elő Abronits Léna, Kovács Enikő és Somogyi Dorottya. Vastapsot kaptak a lányok, akik felkészítője Ughy Tamásné Végh Zsuzsanna volt. Találkozó második részében tizenhárman vállalkoztak arra, hogy mikrofonhoz lépve szavaljanak, olvassanak fel verseket. Idézzenek néhány gondolatébresztő sort. A remek nap zárásaként minden szereplő oklevelet, ajándékcsokit vehetett át F. K. Király Anna is szereplő volt a kultúra napi műsorban Fotó: F. K. Az igazi ok nem a kollektív bűnösség volt, hanem a régi pártvezetők vagyonának gyarapítása Német honfitársaink kitelepítésére emlékeztek TATA Szombaton volt pontosan 73 esztendeje, hogy Budaörsről kigördült az első olyan szerelvény, melyen német származású honfitárainkat telepítették ki más országokba. Ezért lett január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja. Az akkor történteket, előzményeit és az érintettek sorsának alakulását is felidézték a Német Nemzetiségi Múzeumban az elmúlt hét végén. A hajdani Nepomuki-malom emeletén először elénekelték a magyarországi németek himnuszát, majd Harasta Renáta, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata Regionális Irodájának vezetője anyanyelvén mondott köszöntőt. Ezt követően a Talpalatnyi Színház tagjai közül, Petrozsényi Eszter, Szűcs József és Egyed Gábor olvasott fel részleteket Harmann Miklós könyvéből, melynek címe: A széna illata. Ez a kötet egy környei család generációkon átívelő történetét mutatja be a Mária Terézia uralkodása alatti betelepítéstől kezdve a szégyenletes kitelepítésen át, egészen az azt követő évtizedekig. A prózai blokk után a környei német nemzetiségi kórus tagjai énekeltek Goór Józsefné karnagy vezetésével, aki harmonikájával kísérte az érzelmesen szép dalokat. A program következő részében dr. Schmidtmayer Richárd, a Kuny Domokos Múzeum igazgatója fejtette ki gondolatait. Egyebek mellett elmondta, hogy megyénk minden településéről telepítettek ki családokat, ahol német nemzetiségűek éltek. Bár a hivatalos propaganda szerint a „kollektív bűnösség” bélyege miatt, valójában azért, hogy a különböző pártok vezetői maguknak és támogatóiknak megszerezzék a vagyonukat. Palásti Egyed Gábor, Szűcs József és Petrozsényi Eszter is emlékezett Az új kiállítás A német nemzetiségi múzeum földszintjén új kiállítás is nyílt az emlékezést követően. Ezen 60 olyan ember fényképe tekinthető meg jellegzetes tevékenységük közben, akik német származásúaknak vallják magukat, de nem Németországban élnek. Vannak köztük olyanok, akik Szerbiában, mások Horvátországban illetve Romániában laknak, s természetesen a mi honfitársaink szintén. Utóbbiak között a kecskédi Marton Lenke is felismerhető.