24 óra, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-09 / 157. szám

KISBÉRI JÁRÁS hírek Aranyat mosnak a táborozó gyerekek CSÁSZÁR Országszerte egyre ismertebb a községben talál­ható Henryx-farm, amit tulaj­donosa igazi vadnyugati stí­lusban épített fel. Az idén is rendeznek itt táborokat a fi­atalok számára, akik még aranyat is moshatnak majd, ahogy tették azt az igazi ka­landorok. Útfelújítások után járdát építenek ÁSZÁR Miután az elmúlt né­hány évben befejezték a te­lepülés valamennyi utcájá­ban az úttestek felújítását, folytatják az új járdák építé­sét, illetve a korábbiak cse­réjét ott, ahol szükség van rá. Ezekben a napokban a katolikus templom előtti sza­kaszon dolgoznak a szakem­berek, akik a nagy melegben is alapos munkát végeznek. Sokan léptek fel az idei falunapon HANTA Az elmúlt hét szombat­ján horgászversennyel kez­dődött a falunap, majd a dél­utáni órákban különböző he­lyi és környékbeli táncegyüt­tesek látványos műsoraival folytatódott. Később az or­szágszerte ismert művészek közül fellépett a Falling in Love együttes, az „MC Attika and Sir Round” nevű duó, to­vábbá az Egyéb veszély zene­kar is. A legkitartóbbak még éjfél után is buliztak. Új tagokat keres a kórus KISBÉR A városban évek óta eredményesen működik a Pro Cantata Kórus, melynek vezetői új tagokat keresnek. Akiknek volna kedvük csat­lakozni, és szombatonként 16,30-18,30 között részt venni a próbákon a művelő­dési házban, azok hívják fel Bartha Melindát a 20/297- 56-50 telefonszámon. Segíti a nemzetközi kapcsolatokat, közösségeket Vendéglős, tolmács, filmes és díszpolgár Sokoldalú. Elsősorban iga­zi vendéglátós, de tolmács­ként is profi. Régóta érdek­li a történelem, különösen a közelmúltunk, azon be­lül pedig az 1956-os esemé­nyek. Ez utóbbiakkal kap­csolatban már több doku­­mentumfilmet forgatott, ám nem ezért lett lakóhelye né­metországi testvérvárosá­nak a díszpolgára. Palásti Péter peter.palasti@mediaworks.hu KISBÉR Belány Róbert 1961 má­jus 2-án született Tatán, szüle­inek második gyermekeként. Ferenc bátyjával együtt Köm­­lődön nőtt fel, tanulmányait pedig a kereskedelmi és ven­déglátóipari szakközépiskolá­ban folytatta Tatabányán, ahol felszolgálóként végzett, majd leérettségizett az Árpád Gim­náziumban. Első munkahelye a tatai Aranyponty Étteremben volt, ahol három nyáron át is dol­gozott, mert - fűtés hiányában - ez a népszerű hely a kezde­tek kezdetén telente nem mű­ködött. Később a Diana Hotel éttermébe került, aztán kül­földre ment. Amikor hazajött, volt a tatabányai Árpád Hotel­ben is, majd a Bakonysárkány­­hoz közeli Erdőcsárdába ke­rült. Ennek köszönhetően is­merkedett meg élete párjával, György Ilonával, akivel 39 éve kötöttek házasságot. A nagy fordulat akkor jött közös éle­tükben, amikor sikerült meg­venniük a kisbéri Bakony Ét­termet, amit azóta is családi vállalkozásban működtetnek. Róbert immár évek óta e kedvelt vendéglátóhely szak­mai irányítója, de sok minden mással is foglalkozik. Például tolmácsolással. Először 2000- ben kérték fel erre, amikor la­kóhelyének az önkormányza­ti delegációja a Köln közelé­ben lévő, németországi test­­­­vérvárosukba, Eslohébe ment. Nyelvtudását már korábban is hasznosította a nemzetkö­zi kapcsolatok és a német-ma­gyar baráti viszony ápolásá­ban. Kisbér testvérvárosi szer­ződését Eslohével egyébként 1992-ben írták alá, amelyben nagy szerepe volt Csilla von Boeselager bárónőnek, aki Kozma atyával közösen mega­lapította a Magyar Máltai Sze­retetszolgálatot. Róbertnak viszont a későbbi­ekben egyre nagyobb szerepe volt abban, hogy a testvérváro­sok civil szervezetei jó kapcso­latot tudjanak kialakítani egy­mással. Ennek érdekében ma­gyar gasztronómiai napokat is szervezett Esl­hében, továbbá különböző kulturális progra­mokat, melyek keretében még székelykaput is építettek a né­met város főterén, ahol külön­böző népi mesterségek szaka­vatott képviselői tartottak be­mutatókat. Német barátaik viszontláto­­gatásai alkalmával nem csak vendégül látta őket, de tol­mácsként el is kísérte vala­­mennyiüket magyarországi kirándulásaikon. Valószínű­leg ezt is figyelembe vették, amikor 2017-ben a Petőfi is­kola tanárnőjével, Szabóné Horváth Annamáriával egy időben ő is átvehette Stephan Kersting polgármestertől az „Estohe díszpolgára” kitünte­tést, amire azóta is jogosan büszke. De büszke lehet arra a múlt­mentésre is, amit az 1956-os forradalom tényszerű feltárá­sával végzett, végez. Ennek során olyanokkal forgatott már dokumentumfilmet, akik résztvevői voltak a csaknem 63 évvel ezelőtti események­nek, és hitelesen mondták el, hogy mi is történt akkoriban, illetve utána. Először három éve csinált ilyen filmet, jelen­leg pedig Kahler Frigyes jog­történész-professzorral forgat ugyanebben a témakörben. Belány Róbert büszke a díszpolgári kitüntetésére­Fotó: Mázán Az NDK-tól Bajorországon át Ausztriáig Belány Róbert húsz esztendős volt, amikor személyes kap­csolatok és mindenféle isme­retség nélkül beállított a Bel­kereskedelmi Minisztérium il­letékes főosztályvezetőjéhez, és sikerült elintéznie, hogy ki­mehessen az NDK-ba. Ott, a Győrhöz hasonló Gera nevű vá­rosban dolgozott. Bár a nyel­vet nem beszélte tökéletesen, szakmai tudását német kol­légái és főnökei is elismer­ték, akiktől két év múlva vett búcsút. A rendszerváltás évé­ben arra is kapott lehetőséget, hogy egy bajorországi nagyvá­ros négycsillagos szállodájá­ban dolgozhasson, majd két esztendővel később Bécs mel­lett szolgálta ki a vendége­ket. Mindezt anyagi okok miatt vállalta, mert nős emberként már nem csak felesége, de két gyermeke is várta ideha­za. Richárd fia jelenleg a csalá­di vállalkozás séfje, Nikolett lá­nya pedig a helyi kormányhiva­talban dolgozik, felesége meg a cégüket irányítja. Látogasson el hírportálunkra! KEMMA.hu 2019. JÚLIUS 9., KEDD Felajánlották legújabb festményeiket a falunak ÁCSTESZÉR Csáki Krisztina Fonyódról, Herceg Teréz Ba­lassagyarmatról, Lövey Györ­gyi, C. Tóth Lujza Győrből, Enyedi Béla, Kéri Maja Szé­kesfehérvárról, Matúz Péter Sárkeresztesről, Hubert Ti­bor, Szendrői Babi, Budapest­ről, Szemenyei Éva, Kisfalud Tavaszi Papp Beáta Fonyódról, Joó Nemes Terézia Szabadegy­házáról, Tóth Márta pedig Sió­fokról érkezett vasárnap reg­gel Ácsteszérre. Valamennyi­en az Országos Táncsics Mű­vészkör festőtagozatának a tagjai, akik vezetőjük, Simon M. Veronika festőművész öt­letét megvalósítva több mint négy óra alatt készítették el alkotásaikat a község külön­böző pontjain. Mielőtt munkához láttak volna, valamennyiüket kö­szöntötte Vuts Norbert polgár­­mester, majd a falu lakói közül többen is figyelemmel kísér­ték, hogy az üres felületeken hogyan jön létre a kész mű. Akadtak köztük olyanok, me­lyeken a település természe­ti szépségeit örökítették meg, másokon pedig a jellegzetes épületeket, s természetesen Táncsics Mihály szobrát is. A finom ebéd elfogyasztása után a művelődési házban a vendégművészek mindannyi­an felajánlották legújabb mű­veiket az önkormányzat javá­ra, melyeket majd a közintéz­ményekben állítanak ki. Ezt követően a jelenlévőknek be­mutatták a közelmúltban meg­talált és szépen restaurált régi Táncsics-emléktáblát is. P. P. Simon M. Veronika és Matúz Pé­ter a rendhagyó kiállításon Felkeresték a jól ismert középületeket, melyek falai között új információkat is hallhattak Régen pajtában is tartottak istentiszteleteket ÁSZÁR Az idén másodszor szerveztek olyan kulturális programot, melynek lényege az volt, hogy az érdeklődők együtt sétáltak végig a falun, és felkeresték az általuk jól is­mert épületeket, melyek fa­laik között új információkat is hallhattak. A református templomban például azt, hogy az egyház­­község első lelkésze 1621-től Pápai Halász György volt, s a gyülekezet akkor még nem a tatai egyházmegyéhez tarto­zott, hanem a pápaihoz. A Rá­­kóczi-szabadságharc után so­káig Kisbérre majd Etére jár­tak imádkozni, s csak 1784-ben szervezték újjá a gyüleke­zetét, majd három évvel később egy Kovács Mihály nevű ember pajtájában kezdték megtartani az istentiszteleteket. A Türelmi Rendelet kiadá­sa után első lelkészük Deá­­ki Ferenc volt, de a második lelkész, Zsoldos Márton alatt épült fel igazán a gyülekezet. A falu akkori felső végén kap­tak helyet a templom számára, ahol 1793 március 19-én tet­ték le az alapkövet, és novem­ber 24-én áldották meg, tor­nyát pedig 1793 június 5-én kezdték építeni. Sok időrendi sorrendbe ál­lított információ elhangzása után azt is hallhatták az ér­deklődők, hogy a jelenlegi pa­rókiát 1973-ban adták át, s húsz évvel később ünnepel­ték a templom 200 éves fenn­állását, ami akkor kívülről ne­mesvakolatot is kapott. Ponto­san öt évvel később újrafes­tették a templomtornyot, vala­mint elkészült a korszerű vil­lámhárító is 2011-ben. Azóta kisebb-nagyobb munkálatokat egyaránt vé­geztek Isten eme házán, és hamarosan nagyobb átalakí­tásokat is fognak. Ennek kere­tében átépítik a torony „szok­nyáit” és újravakolják a belső falakat. Palásti A templom múltjáról és jövőjéről is sok új információ hangzott el Szülőház, pince Ma már nehéz eldönteni, hogy mi Ászár legismertebb látvá­nyossága. Sokáig Jászai Mari szülőháza volt az, de amióta elkészült a Mini Skanzen, azt talán még többen látogatják, mint a legendás színésznő gye­rekkorának helyszínét. Vélhe­tően senki sem érkezik a köz­ségbe csak azért, hogy belülről is szemügyre vegye az Ester­házy család azon pincéjét, me­lyet eredetileg söröshordók tá­rolására építettek, pedig azt is érdemes megnézni.

Next