24 óra, 2021. április (32. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-15 / 86. szám

12. KULTÚRA KRITIKUS SZEMMEL Édesbús mesék Jerome David Salinger ame­rikai író elsősorban az 1951- ben először kiadott Zabhegye­ző (eredeti címén Catcher in the Rhye) című regénye miatt vált híressé. A szerző három évvel a világhírt és sikert jelen­tő fő műve megjelenését köve­tően adta ki a Nine Stories (Ki­lenc történet) című novelláskö­­tetét. Ennek több részében is a főhős az a bizonyos Seymour Gilass, aki aztán az író altere­­gójaként többször visszatér Sa­linger későbbi regényeiben. Az a bizonyos kilenc édesbús mese a Zabhegyezőhöz hason­lóan már többszöri kiadást élt meg Magyarországon is, ezút­tal tulajdonképpen évfordulók­tól függetlenül, illetve azok hí­ján vehetik kezükbe az olva­sók JDS novelláit, ezúttal Alpá­ri történet Elmének, szeretet­tel címmel. A novellák témái: szerelem, depresszió, öngyil­kosság, alternatív életértelme­zések és persze a halál elvisel­hetetlen könnyűsége. Salinger egész életműve és életpályája az egyik legkülönlegesebb do­log, ami a 20. századi ameri­kai irodalomban történt. A kü­lönc író, aki Hemingway jó ba­rátja is volt és 53 évesen sze­relmi kapcsolatba bonyolódott az akkor 18 éves Joyce May­nard kezdő írónővel, a sikertől mizantróppá vált, ezért 1965 után már nem publikált, és 1980-tól nem is adott senki­nek interjút. -oxi­(Jerome David Salinger: Ki­lenc történet) ★ [UNK] [UNK] [UNK] JELES ★ ★ [UNK] [UNK] [UNK] JELES KRITIKUS SZEMMEL Nyári Konyha Elege van a buta sorozatok­ból, a szánalmas celebpará­­déból? Művészeti ínyencsé­gekre vágyik? Kedves Olva­só, itt az ideje, hogy felkeres­se a Nyári Konyhát! Éjjel-nap­pal nyitva tart, könnyen oda­talál. Az odavezető út: htt­­ps://bah39.hu - kattintás - meglátja a „bejáratot” - még egy kattintás, és már ott is van. A két főszakács Bu­­kowski Zoltán és Kakuk Ta­más, van bőven sütnivalójuk. Elsőként javaslom meghall­gatásra a költészet nap­ja után, ahogyan négy költő négy költő versét mondja. A nyerő párosok: Faludi-Res­­tár, Sopotnik-Petri, Taizs-Pi­­linszky, Kakuk-Tandori. Ez­után felfedezőútra indulhat, vissza az időben, Tatabá­nya kulturális életének közel­múltjába. A Bánhidai Alko­tó Házban például a 70 éves születésnapját ünneplő Mun­­kácsy-díjas Lois Viktor (hang) szobrászművészre emlékez­tek, aki Amerikából köszön­tötte az érdeklődőket. Ned­ves Péter Barnabás képgrafi­kus kiállításának megnyitó­ját is felidézi egy videóblog. Újvárosban - a pontos hely­szín a Vértes Agorája, azon belül a Kortárs Galéria - a Hullámtörés című kiállításba pillanthatunk be az operatőr, Zoltán, és a riporter, Tamás, segítségével. Hosszan sorol­hatnánk még, de ízelítőnek talán ennyi elég. Befejezem, vár a konyha.­­emká­(Nyári Konyha-videóblog) ★ 2021. ÁPRILIS 15., CSÜTÖRTÖK Magyar szerzők darabjait mutatják be Esztergomban Drámák, zenék és komédiák a műsoron Először a 24 Órának nyilat­kozott idei nyári műsorter­véről az Esztergomi Várszín­ház, mely a 2021-es idény­nek a „Magyar szerzők éva­da” nevet adta. A kínálat­ban klasszikus magyar drá­mák, könnyed komédiák, mesedarabok, könnyűzenei estek, bábtábor és a finá­léban a már megszokott fő­székesegyházi helyszínen egy monumentális produk­ció látható majd. Pöltl Zoltán szerk.kom@mediaworks.hu ESZTERGOM Korányi László, az Esztergomi Várszínház igaz­gatója a 24 Órának adott exklu­zív tájékoztatót a 2021-es nyá­ri idényről. A nyitó előadáson, július 2-án Tamási Áron Ör­dögölő Józsiás című, 1952-ben írt zenés tündérjátékát mutat­ják be, melynek zenéjét Szarka Gyula (Ghymes) szerezte. Ezu­tán sorra jönnek majd a kü­lönféle műfajokat felvonultató előadások, így Csányi Sándor önálló prózai estje, Herczeg Ferenc Kék róka című drámá­ja, Csokonai Vitéz Mihály Kar­­nyóné című közismert műve az Aradi Színház előadásában, Szulák Andrea zenés estje, il­letve a Besenyő Pista bácsiról is híres L’art Pour L’art Társu­lat fellépése. Emellett júliusban a műsor­ban lesz megtalálható A füg­göny című kortárs dráma, a ma­rosvásárhelyi Stúdió Színház előadásában, valamint Jantyik Csaba János Vitéz zenés átirata, az Ezüstbojtár, melyet filmvetí­tésekkel és élő zenekarral tesz­nek különlegessé. Ugyancsak júliusban lesz még a Dunaúj­városi Kamaraszínház két pro­dukciója is, az idén Babits Mi­hály halálának évfordulója mi­att is aktuális Jónás könyve, il­letve Arany János Toldi című klasszikusának feldolgozása. Még mindig júliusban lesz az esztergomi Carmen Táncegyüt­tes mondhatni hagyományos show-ja, továbbá a salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház feldol­gozásában láthatja a publikum Sütő András Advent a Hargi­tán című nemkülönben emble­­matikus, klasszikus történetét. A hónap vége felé­ lesz látható a tervek szerint Móricz Zsigmond A Zördög című színdarabja. Augusztusban a gyerekek­nek tart bábtábort az Esztergo­mi Várszínház, melyben nagy­váradi bábművészek tanítják a kicsiket-nagyokat, illetve mu­tatnak be matiné-előadásokat. Ekkor lesz látható az Esztergo­mi Várszínház és a Zentai Ma­gyar Kamaraszínház közös produkciójában Szabó Magda Tündér Lala című fantasztikus mesejátéka is. Szintén augusz­tusban tűzi műsorára a hely Szarka Gyula Ének a konyhá­ból című zenés előadását és a Sic Transit együttes koncert­jét. Egy ősbemutatón láthatja a közönség a dunaújvárosi szín­ház, a Komáromi Jókai Szín­ház és az Esztergomi Várszín­ház közös produkcióját, Hed­­ry Mária Kalipszó című kor­társ művét, majd Eperjes Ká­roly Az igazat mondd, ne csak a valódit című önálló estjét lát­hatják az érdeklődők. Hármas koprodukcióban mutatja be a teátrum Jókai Mór Szeretve mind a vérpa­dig című művének rockope­ra adaptációját is a Bazili­ka előtt. A fináléban ismét egy közös produkció látha­tó, ugyancsak a Bazilika előt­ti nagyszínpadon, ott a Zen­tai Magyar Kamaraszínház­zal és a Soproni Petőfi Szín­házzal együtt mutatja be a te­átrum a Zentai csata című ze­nés, monumentális­­ darabját. Horányi László igazgató bizakodással tekint a nyári szezon elé Fotó: Pöltl Zoltán Ősbemutatót is tartanak Az Esztergomi Várszínház a fenti 2021-es műsortervhez csatolandó, A nagyrahivatott című történelmi film ősbemu­tatóját tartja június közepén, a színház közelében lévő Szent Adalbert Központban. Itt a film főhőse, Bakócz Tamás eszter­gomi érsek halálának 500. év­fordulója alkalmából tervez­nek tartani egy történelmi, egyháztörténeti nyílt konferen­ciát, ennek részeként vetítik majd le a török veszedelem el­len készülő magyarokat ös­­­szefogni akaró érsek történe­tét bemutató mozit, melynek címszereplője a Jászai Mari-dí­jas Horá­iyi László. A kincs Vértesszőlősön került elő, az Által-ér közelében Középső bronzkori ékszerlelet TATABÁNYA Az ötven éves Ta­tabányai Múzeum különle­ges tárgyakat mutat be, ezút­tal középső bronzkori éksze­reket. Valódi kincseket ado­mányoztak 2016-ban a múze­umnak. A lelethez 75 bronz­tárgy tartozik: rombuszfejű tű; kiszélesedő, közepén át­lyukasztott, visszahajló végű, és ugyanennyi félhold alakú csüngök; félgömbös pitykék; drótból tekercselt spirálgyön­gyök, valamint kartekercs. A bronztárgyak a korabe­li viselet tartozékai. A félhold alakú csüngök a spirálteker­csekkel bőrszíjra felhúzott nyaklánc tartozékai lehettek. A ruha nyakkivágását díszít­hették, míg a tűk az összetűzé­sét szolgálták. A bronzpity­­kék az öv vagy az öltözet dí­szei. A kincslelet Vértesszőlő­sön, az Által-ér átkelőhelyé­nek közelében, a mészbetétes edények kultúrájához tarto­zó temető területén került elő. A bronztárgyak kopottsága azok használatára utal. Föld­be kerülésüknek pontos okát nem ismerik ugyan, de ezek a ritka együttesek talán a szent helyekhez kapcsolódó, istene­iknek vagy szellemeknek fel­ajánlott ajándékok, a korabeli rituális élet megnyilvánulásai lehettek. S. G. A kincsek földbekerülésének pontos okát nem ismerik KRITIKUS SZEMMEL Csodavilág Magyarország gyönyörű or­szág: ezt csak az nem veszi észre, aki nem szeretné. A Na­tional Geographic Európa a magasból című műsorának második évadában hazánk is górcső alá került, a második évad egyik epizódjában kicsi­vel több, mint ötven perc ju­tott Budapestre és az ország különböző pontjaira. Már az is klassz volt, hogy nemze­ti imázsfilmet meghazudto­ló módon mutatták be a fővá­rost, a madártávlatból drón­­nal készített felvételek pedig még azokat is a képernyők elé szegezték, akik ezerszer látták a Balatont, az Alföldet vagy éppen Sopront. Megyénk is kiemelt szerepet kapott a műsorban, ugyanis az eszter­gomi pillanatok mellett a ko­máromi Monostori híd teher­­próbájáról is láthattunk né­hány képkockát. Persze a Bo­­kodi-tó sem hiányozhatott: egy önkéntes halőr is rövid in­terjút adott, aki elmondta, hogy a legnagyobb fogás egy hetven kilogrammos harcsa volt. Aztán átevickéltünk a Hortobágyra és megtudtam, a mádik évszázadok óta terelik a szürke marhákat. Az adás azonban hamar véget ért: a stábnak minden bizonnyal ne­héz dolga volt, hiszen annyi érték lakozik itthon, hogy ab­ból huszonnégy órára való fel­vétel is készülhetne.­­walkűr­­(National Geographic - Eu­­­­rópa a magasból: Magyaror­­szág-epizód) KRITIKUS SZEMMEL Anyám Berta (Básti Juli), a középko­rú újságíró 92 éves édesanyját ápolja. A demens öregasszony néha a lányát, néha már ma­gát sem ismeri meg, azonban folyamatosan mesél. Elmond­ja a család százéves történetét, hogyan költöztek Trianon után Erdélyből Debrecenbe, Debre­cenből Budapestre, Budapest­ről Tatabányára és így tovább. Mindig mentek, ha épp szorí­totta őket az aktuális rendszer, próbáltak kimaradni a történe­lemből. Mindezt amolyan sír­va vigad a magyar habitussal követi végig a film, azaz bár­mi rossz történt, a főszereplők mindig vidámak voltak. Az al­kotás történetisége önmagá­ban is érdekes, de ami kiemel­kedővé teszi az alkotást, az az utómunka: korabeli felvételek vegyülnek a „jelennel”, így a je­lenkor színészei észrevehetet­lenül simulnak bele az 1956- os forrongásokba vagy a tria­noni béketárgyalásokba. En­nek csúcspontja, amikor Óno­di Eszter és Gáspár Tibor ab­ban a kertvendéglőben talál­koznak, amelynek szomszéd asztalánál Páger Antal és Ka­­rády Katalin romantikáznak Zi­­lahy Lajos 1944-es, Hazajáró lélek című filmjében. Bár már rengeteg filmes alkotás készült a magyar történelem egy-egy fontos részletéről, ilyen átfo­góan, egyedi szemlélettel még egy sem, így mindenképpen hi­ánypótló.­­cézé­(Anyám és más futóbolon­dok a családból - magyar já­tékfilm)

Next