24 óra, 2021. június (32. évfolyam, 124-149. szám)
2021-06-05 / 128. szám
2021. JÚNIUS 5., SZOMBAT Magyar képviselet nélkül döntöttek hazánk sorsáról a párizsi békekonferencián Nagyhatalmak közt felőrlődve Az 1920. június 4-i trianoni békediktátum aláírásának évfordulójáról 2010 óta a nemzeti összetartozás napjaként emlékezünk meg. Máig megmaradtak a kérdések: lehetett volna-e másként, ki volt a bűnös, hol hibázott az akkori magyar politikai elit? Ennek az is oka, hogy az 1990 előtti kommunista érában nem lehetett ezekről a kérdésekről nyíltan beszélni, így a trianoni gyász még nem fejeződött be, máig feldolgozatlan trauma. Pétervári Ádám adam.petervari@mediaworks.hu ÉVFORDULÓ Ha Magyarország felosztásának okait kutatjuk, kihagyhatatlan az akkori nemzetközi viszonyrendszer, a nagyhatalmi politikai érdekek megvizsgálása. Annak ellenére, hogy Oroszország terveiben már a háború elején szerepelt szlávok lakta területeinek a megszerzése. Nyugaton nem volt feltétlen hadi cél az Osztrák-Magyar Monarchia szétverése. Ez csak 1917-től kezdett körvonalazódni, miután egyre jobban fenyegette a Nyugatot egy német hegemónia alatt egyesülő nagy kontinentális hatalom rémképe. Úgy vélték, ezt megakadályozandó minél jobban fel kell aprózni Kelet-Közép-Európát. Az 1919. január 18-án kezdődött párizsi békekonferencián a világ új alapköveinek tudományos kidolgozását több száz fős szakembergárda kezdte meg. Azonban egy magyar sem volt köztük, nagyrészt a francia és a szláv tudósok akarata érvényesült, akik a legkevésbé sem szimpatizáltak hazánkkal. Ahogy Harold Nicolson brit diplomata megfogalmazta, azok kezében volt Magyarország sorsa, akik „heves ellenszenvvel viseltettek e turáni faj iránt”. Hamar ejtették a sokat hangoztatott, igazságos etnikai alapokat, és elővették a kézzelfogható gazdasági és politikai szempontokat. Az amerikai és brit javaslatok ettől lényegesen eltértek, de a franciák nem engedtek. Hazánknak nem volt semmilyen képviselete ezekben a bizottságokban, ugyanis meg sem hívták a magyar delegációt, még csak beutazási engedélyt sem kaptak magyar állampolgárok Franciaországba vagy Nagy-Britanniába. Az antant egyetlen kormányt sem ismert el legitimnek: sem Károlyi Mihályét, sem a Tanácsköztársaságét, sem a szegedi ellenkormányt vagy a Friedrich István vezette kabinetet. Kun Béláék jártak legközelebb a meghíváshoz, amikor 1919. május 1-jén küldtek nekik egy meghívót, de az sosem ért célba. Henri Allizé, egy kisebb rangú bécsi francia biztos tartotta vissza, aki emlékirataiban büszkélkedett el „hőstettével”. Az, hogy következmény nélkül visszatarthatott egy ilyen fontos iratot, megmutatja, mennyire jelentéktelen volt a nyugati diplomáciának a magyarok meghallgatása. Magyarország sorsa már 1919 elejére eldőlt ezekben a szakértői albizottságokban. Készen állt az új magyar határ terve: megpecsételődött a Felvidék, Erdély és a Délvidék sorsa, ráadásul ezek csaknem egésze megszállás alatt is volt. A magyar béke ügye sokadrangú kérdés maradt a Nyugat szemében. Németország leszerelése, az ENSZ elődje, a Nemzetek Szövetségének létrehozása, Lengyelország újraélesztése, az orosz bolsevizmus terjedése, az Oszmán Birodalom sorsa számukra mind nagyobb fontosságú kérdés volt, így amikor Apponyi Albert vezetésével végre megérkezett 1920 elején a magyar delegáció Párizsba, már megkötötték a német, az osztrák és a bolgár békeszerződést is. Túl sok minden eldőlt már, amit felforgatott volna a magyar kérések újratárgyalása. A trianoni döntések súlyosságában fontos szerepet játszott a kései meghívás, a Tanácsköztársaság rossz híre, de igazából már a Monarchia felosztásának eldöntésekor eldőlt hazánk sorsa. A közép-európai kisállamokból csak úgy tudtak életképes államokat létrehozni, ha szétosztogatják köztük a Monarchia testét. Nem kellett megerőltetnie magát a Nyugatnak, hiszen 1918-tól kezdve önmagától is összezuhant: a cseh és a horvát függetlenség kikiáltása után Magyarország is kiszakadt, ezzel végleg megszűnt az Osztrák-Magyar Monarchia és vele együtt a remény az addigi magyar határok fennmaradására. 93 030 km^ 7 600 000 magyar 63 004 km‘ V < 1 084 000 magyar 4 026 km*‘ 64 000 magyar / 1 102 181 km* 1 704 000 magyar 63 497 km ^3 000 magyar n A diktátummal az ország elvesztette kétharmadát, a magyarok harmada határon túl rekedt Fotó: MW Miért kellett mégis aláírni? A diktátum aláírásának megtagadásával a teljes elszigetelődés kockázata fenyegetett, ami beláthatatlan következményekkel járt volna. Hadifoglyok százezrei sínylődtek táborokban, teljes zár alá vették volna az egész magyar állami vagyont, nem fogadták volna el a magyar pénzt. Megszűnt volna a külkereskedelem, nem utazhattak volna a magyar állampolgárok külföldre. Ezek által a magyar állam megszűnt volna létezni a többi állam szemében. Az aláírásnak megtagadása tehát összességében az ország nehezen helyreállított belső stabilitását sodorta volna veszélybe. Nemzeti sorstragédiánk miniatűr képeken Bélyegekkel Trianonról TÁftLAT „Darabokra szaggattatol” Trianon 100 - Összetartozás 1100 címmel hétfőtől új kiállítás látható a budapesti Belyegmúzeumban. Rendhagyó és különösen izgalmass’ mindaz, amit a kiállítás kínai, filatéliai szempontból, a koraűrsi bélyegek tükrében szemlélni a trianoni merénylethez vezető utat, a merénylet által okozott kényszerpályákat, valamint ezen pályákról az életösztön által diktálta kitörési kísérleteket - hangsúlyozta a tárlatot megnyitó beszédében Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Kiemelte, hogy a sorsfordító idők sodrában a bélyegek mindig olyan felértékelődő miniatűr kordokumentumok, amelyek a kortársaknak vagy az utókornak segítenek értelmezni a valóságot, s így van ez a bemutatott trianoni bélyegeinkkel is. Trianoni történetünk - akár száz esztendő után is - azért érdemes a folyamatos értékelésre és értelmezésre, hogy utódainkkal, gyermekeinkkel és unokáinkkal soha többé ne történhessen meg az, ami elődeinkkel, dédszüleinkkel és nagyszüleinkkel történt. A politikai felelősség mindig eredményfelelősség, és azt mindig a politikusok viselik, ám az árát mindig nemzet egésze fizeti meg - emelte ki a házelnök. Kövér László elmondta, 101 esztendővel a diktátum aláírása után ugyanazt kívánjuk magunknak, mint Európa minden nemzete és országa számára: együttműködésre képes, önrendelkező nemzeti államot és nemzeti önazonossághoz való jogot minden európai embernek. A tárlaton a többi között idegen hatalmak megszállási felülnyomásaival ellátott sorozatok, helyi kiadások, tábori levelezőlapok és levéltárak láthatók. E bélyegek segítségével nemcsak emlékezünk, hanem visszaforgatjuk az idő kerekét és nyomon követhetjük az akkori időszak emberi sorsokat eldöntő változásait - mondta Hegmanné Nemes Sára, a Magyar Posta Zrt. elnöke. Hozzátette, a bemutatott bélyegek révén végigkövethető egy-egy terület el- vagy visszacsatolása, valamint az akkori események, gazdasági változások. Az első világháború utáni minden területi változást a földrészek térképeire elhelyezett vonatkozó bélyegek segítségével lehet nyomon követni. A kiállítás a trianoni békediktátum előzményeinek áttekintésével indul, és az 1918/1919-es forradalmakon, az első világháború, a gazdasági világválság eseményein keresztül vezeti el az érdeklődőket az 1947-es párizsi békeszerződésig. Ma Területenként idézik fel a múltat a postai kiadványokFotó: MTI TÖRTÉNELEM 11 Egyedülálló régészeti leletek az emlékparkban Hun aranyak kiállítása ÓPUSZTASZER A hunok régészeti hagyatékát bemutató kiállítás nyílt Arany, ezüst, vas címmel az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban. Kertész Péter, az emlékpark igazgatója a nyolc múzeum összefogásával megvalósuló tárlat anyagát bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez az eddigi legnagyobb, a hunokkal foglalkozó kiállítás, melyhez tudományos konferencia is kapcsolódik. A kiállítás a lószerszámzat és életmód, a temetkezés, a hitvilág, a rituálé, a római kapcsolatok témakörök köré csoportosítva mutatja be az európai hunokat a Kárpát-medencei régészeti örökségük tárgyi kultúrájából kiindulva. A két nagy hun halotti áldozati leletet, a szeged-nagyszéksósi és a Pécs, nagykozár-üszögpusztai nemesfém tárgyait, valamint a hunoknak küldött római aranyadó részét képező szikáncsi érméket is bemutatják. Emellett az árpás-dombi földi és szirmabesenyői temetkezések, valamint a kapolcsi előkelő germán női sír is megtekinthető. Az érdeklődők láthatnak olyan különleges hun kori tárgyakat is, mint az ázsiai kultúrákban az újjászületés jelképének számító, kabócákat mintázó kistokaji cikádák vagy a rádpusztai üst másolata. A látogatók szembesülhetnek a Kárpát-medencében a hunokkal megjelenő, majd az alávetett népek között is elterjedő koponyatorzítás emlékeivel is. A kiállítás anyaga elsősorban a hun elit tárgyait állítja a középpontba - fejtette ki Szabó Dénes Kristóf, a tárlat kurátora. A két legnagyobb nemesfém letet, a szeged-nagyszéksósi és a nagykozár-üszögpusztai egyaránt a halottkultuszhoz kapcsolódó reprezentatív tárgyakból áll. Ezeket az arany vagy arany díszítésű ékszereket valamilyen előkelőséggel temették el. A szakembereknek arról nincsenek pontos adataik, hogy az aranyozott lószerszámok, a kardok hüvelyeit díszítő aranyveretek vagy ékszerek használati tárgyak voltak-e, vagy csak a temetési szertartásra készültek - mondta a történész. A tárlat a miskolci Herman Ottó Múzeum, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum és a győri Rómer Flóris Múzeum együttműködésével jött létre. A kiállításra belépőjegyet váltók megtekinthetik az emlékpark nevezetességeit: Feszty-körképet, az egykori Pallavicini-kastélyt, a Szer monostorát, a Csillagösvény labirintust, valamint az Erdők templomát is. Ma Kiemelkedő része a szeged-nagyszéksósi leletnek Fotó: MTI