Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. szeptember (1. évfolyam, 128-152. szám)

1996-09-16 / 140. szám

6 1996. SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Ne rettegj az infarktustól! Bár a szívinfarktuson át­esett betegeket óva intik attól, hogy erős stressznek tegyék ki, vagy felbőszítsék magukat, sőt még a sze­xuális izgalom magasabb hőfokait sem „ajánlják” nekik, a legújabb kutatá­sok szerint „mégsem eszik olyan forrón a kását”, vagy­is igen kicsi a valószínűsé­ge, hogy a negatív, vagy pozitív izgalom okozna második, vagy további in­farktust a betegnél. E tekintetben alaposan fi­gyelembe kell venni az in­farktust kiváltó, vagy annak nyomán létrejövő szívmű­­ködési elégtelenség típu­sát: bizonyos betegségeknél csak elenyésző mértékben befolyásoló tényező stressz, másoknál viszont a alaposan oda kell figyelni a nyugalomra. Általában azonban stressz nem csupán az in­a­farktuson már átesett bete­geknél növeli a kockázatot: a düh, a heves szexuális ak­tus, de meglepő módon már egy reggeli felkelés is a kétszeresére növelheti az infarktus bekövetkezésének esélyét bárkinél. Ez a lehe­tőség azonban még így is el­enyésző. Egy egészséges 50 éves férfi, vagy 60 éves nő szá­mára minden kiváltó ok nélkül az infarktus bekö­vetkeztének kockázata egy az egymillióhoz. Ez az arány még a szívbetegek esetében is csak egy a száz­ezerhez. Ha ehhez kiváltó ok „társul”, akkor a már említett „kétszeresére nö­vekedés” is értelemszerűen csak annyit jelent, hogy a kockázat az adott órában 1­50 ezer lesz. Csupán bizo­nyos típusú szívbetegségek­nél nő meg ez az arány je­lentősen, s ekkor a kocká­zat akár 1­ ezer arányúra is emelkedhet, amelyre már érdemes odafigyelni. Ezen betegek állapotán azonban — természetesen orvosi ja­vaslatra és ellenőrzés mel­lett - sokat javíthatnak a rendszeres és alacsony fizi­kai megterhelést jelentő edzésprogramok. Férfigondok Mintegy 26 millió európai férfinak van rendszeresen problémája merevedési ké­pességével — közölte egy francia kutató. Európa 260 millió férfilakosából tíz kö­rül legalább egynek 18 éven felül nehézségei támadnak az ágyban, a „kísérletek” mintegy felében - állítja Alain Jardin, a párizsi Krem­­lin-Bicetre kórház vezető urológusa. Egy 1994-ben végzett fran­cia felmérésből ezzel szem­ben a férfiak gondolkodás­beli merevsége alaposan ki­tűnt: öt merevedési problé­mával küszködő férfi közül csak egy próbál állapotáról orvossal konzultálni, bár ma már számos hatékony gyógy­mód létezik a lankadó po­tencia helyreállítására. Műtét alatt Műtét közben a teljes nar­kózisban levő páciens agya képes hangokat és szavakat felfogni, bár ezek legtöbb­ször nem jutnak el a beteg tudatáig, s így az illető ké­sőbb nem emlékszik rájuk — állapították meg immár tudományosan is holland kutatók. A tilburgi egyetemen mintegy ötven beteggel vé­geztek ilyen jellegű vizsgá­latokat. A betegek szívmű­téten estek át. Az operáció alatt fejhallgatóból hango­kat és szavakat játszottak le nekik és a fejbőrükre erősí­tett érzékelő fémlapocskák­kal mérték agyi reakcióikat. A betegek mintegy két­harmada képes volt felfog­ni a szavakat és például megkülönböztetni a külön­böző hangmagasságokat, különösen a műtét elején. Az agyi reakciók azonban mások voltak, mint éber ál­lapotban. A nem tudatosan „vett” információra az agy később nem emlékezett vissza. Az agyi aktivitás mérése jelentősen hozzájárulhat a beteg műtét alatti állapotá­nak ellenőrzéséhez is - véli a kísérletvezető­ pszicholó­gusnő. HÍRLAP Anya-magzat Kapcsolat Konferencia Az elmúlt időszakban szá­mos kutatás igazolta: az em­ber személyiségének gyöke­rei egészen az anyaméhben eltöltött időig nyúlnak vis­­­sza. A magzatot ért hatások, ezek közül is elsősorban az anya viszonya a méhében hordozott gyermekhez, kapcsolata a jövevénnyel alapvetően befolyásolják annak későbbi életét. Ez a kontaktus, valamint az em­beri fejlődés legkorábbi fá­zisával kapcsolatos kutatá­sok állnak a szeptember 27—29. között Budapesten megrendezendő nemzetkö­zi kongresszus középpontjá­ban is, amelyről kedden ad­tak előzetes tájékoztatást a sajtónak. Raffai Jenő, a „Megtermé­kenyítéstől a társadalomig” című konferencia elnöke hangsúlyozta: a kutatások egyértelműen igazolták, hogy az élet nem a születés­sel, hanem a fogantatással kezdődik. Már a magzat is bonyolult, komplex érzelmi és értelmi folyamatokra ké­pes, édesanyján keresztül pontosan érzékeli a körü­lötte zajló világot. A magzat eddig nem képzelt mérték­ben osztozik anyja érzelmi és mentális állapotában, ezért az anya személyisége, kapcsolata magzatával alap­vetően befolyásolja a leen­dő gyermek életminőségét, emberi, társadalmi viszo­nyait. A szakemberek - akik közül sokan tagja a kong­resszust rendező Pre- és Pe­­rinatális Pszichológia és Or­vostudomány Nemzetközi Társaságának - egyetértenek abban, hogy szinte minden súlyos személyiségzavar a kie­gyensúlyozatlan anya-mag­zat kapcsolatra vezethető vissza. Mindezek miatt alap­vetően fontos — mondta Raffai Jenő —, hogy a gyer­mekre vágyók ne csak fizi­kailag, de szellemileg és ér­zelmileg is felkészüljenek a szülői szerepre. Ebben Ma­gyarországon is védőnők, orvosok, pszichológusok se­gítik az érintetteket. Az álta­luk tartott tanfolyamokon, programokon azután a kis­mamák azt is megtanulhat­ják, hogyan lehetnek úrrá érzelmeiken, miként fordít­hatják az őket ért negatív hatásokat pozitívvá annak érdekében, hogy fizikailag és érzelmileg egyaránt egészséges, harmonikus ba­bát hozhassanak a világra. Az elhízásjárvány Hát, tulajdonképpen nem szabadna - mondják bűntudat­tal a fogyókúrázók, amikor valamilyen hizlaló finomság­gal kínálják meg őket­­, de talán most az egyszer... Az el­hízott embereket nap mint nap számtalan megaláztatás éri, kinevetik, gúnyolódnak rajtuk. Mélységes szégyenér­zet alakulhat ki bennük a karcsúságot felmagasztaló társa­dalomban. Számuk viszont a megbélyegzés ellenére roha­mosan nő, ami aggodalmat kelt orvosi körökben. A táplálkozás szakértői fi­gyelmeztetnek ennek a ko­­runkbeli pestisnek az egész­ségkárosító velejáróira. Egy nemrég tartott barcelonai nemzetközi orvoskong­resszuson elhangzott, hogy a gyakran végzetes kompli­kációkkal járó elhízás ma már járvány, és az egész vilá­got sújtó egészségügyi ka­tasztrófává válhat, ha nem veszik komolyan, és nem ke­zelik krónikus betegség­ként.­­ Az elhízottak száma minden öt évben megkét­szereződik, és ez a járvány árhullámként érinti az egészségügyi szolgálatokat — mondta Philip James skót táplálkozási szakember a Reuter tudósítójának. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által támogatott munkacsoport azt szeretné elérni, hogy ne kozmetikai, hanem orvosi problémának tekintsék az elhízást, és a társadalomnak ne legyenek előítéletei a kövér emberek­kel szemben.­­ Küzdenünk kell a karcsú­ság kultusza és a kövér em­berek elítélése ellen — mondja a munkacsoport francia tagja, Bernard Guy- Grand professzor. Az elhízás energia-egyen­­súly-zavar, amely akkor lép fel, amikor valaki több energiát visz be a szerveze­tébe, mint amennyit lead, és ez a többlet zsírként hal­mozódik fel. Az orvosok ak­kor minősítenek valakit túl­súlyosnak, ha testtömegé­nek indexe 25 vagy annál magasabb. Az elhízottság indexe meghaladja a 30-at. A túl testes emberek álta­lában rövidebb ideig élnek, mint a vékonyabbak, s az ő esetükben nagyobb a való­színűsége annak, hogy kró­nikus vagy olyan végzetes betegségeket kapnak, mint az agyvérzés, a szívbaj vagy a cukorbaj.­­ A fejlettebb országokban az embereknek már nem kell annyit mozogniuk, mint a múltban, ezért sú­lyuk egyre inkább gyarapo­dik. Szakértők azt mondják, hogy az agy nem tud alkal­mazkodni az újkeletű tét­lenséghez, ezért ma is épp annyit eszünk, mint amen­­­nyit a század elején, a tevé­kenyebb időkben ettünk. Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban az em­berek most már kevesebb zsiradékot fogyasztanak, mégis növekszik az elhízott emberek száma, mégpedig azért, mert kevesebb ener­giát fordítanak testmozgás­ra és mindennapi házimun­kára. Felmérések kimutat­ták, hogy az emberek ma­napság átlagosan több száz kalóriával kevesebbet adnak le, de arra képtelenek, hogy hosszú távon korlátok közé szorítsák étrendjüket. Szakértők szerint a hízás tendenciájának ellensúlyo­zása érdekében az embe­reknek a mostaninál feltét­lenül többet kell mozogni­uk, például naponta lega­lább egy órát kellene gyalo­golniuk. A karcsúbb társa­dalom kulcsa a tudatosság. A középkorú férfiak példá­ul hajlamosak arra, hogy pocakot eresszenek, s ez ve­szélyesebb fajta zsíreloszlás, mint a nőknél a körte ala­kúra hízás. A férfiak kevés­bé törődnek azzal, hogy mi­lyen az alakjuk, ezért nem is igen próbálnak lefogyni. De ha tisztába jönnek azzal, hogy ez milyen ártalmas az egészségükre, akkor kön­­­nyebb rávenni őket a fogyó­kúrára. Lefogyni azonban nem könnyű. A piacra kerülő rengeteg csodaszer és a „forradalmi” fogyasztógé­pek sok csalódást okoznak. A táplálkozástudományt egészen a legutóbbi időkig az orvostudományok sze­gény rokonának tekintet­ték, és úgy vélték, hogy az elhízás elsősorban pszicho­lógiai probléma. Az utóbbi tíz évben az or­vosok véleménye lassan megváltozott. A kövérek, amint egyre többen lettek, támaszcsoportokat alakítot­tak, hogy segítsék a szenve­dőket olyan gyakorlati kér­dések megoldásában, mint például az, hogy hol lehet jó nagy karosszéket, extra­erős kerékpárt és karcsúsító fazonú ruhát vásárolni. Felmérések szerint az el­hízott embereknek kisebb az önbecsülésük, mint a va­koknak, a végtaghiányos embereknek, vagy a króni­kus fájdalomtól szenvedők­nek. A kövérek rossz közér­zete nagyon is valóságos probléma. Olyan panaszokkal kere­sik fel az orvost, hogy fárad­tak, alvászavarral küszköd­nek, izzadnak, elakad a lé­legzetük, fáj a hátuk vagy a szívük. - Ezeket a páciense­ket, akik lakosságunknak majdnem a felét teszik ki, nem tünetileg kell kezelni, hanem a baj okát kell meg­szüntetni, s ez az ok az elhí­zás - mondja egy skóciai or­vos, Michael Lean. - S az el­hízást krónikus betegség­nek kell tekinteni. A spanyolnátha vírusának okozóját kutatják Amerikai és kanadai tudósok egy csoportja azt tervezi, hogy kihantolja norvég bányászok fagyos földbe temetett holttestét és így próbálja kideríteni, mi okozta húszmillió ember halálát az első világháború nyomában pusztított influenzajárvány következtében. A kutatók megpróbálják meg­találni a kórokozót, amely a járványt előidézte. Ámbár ab­ban az időben még nem létez­tek antibiotikumok, de a spa­­nyolnátha-járvány ehhez ké­pest is rendkívül súlyos volt, talán a legsúlyosabb az embe­riség történetében. A spanyolnátha-járvány 1918-ban tört ki és a tüne­tek - fej- és tagfájás, vala­mint láz - kezdetben na­gyon hasonlítottak az influ­enzáéhoz. Gyorsan kifejlő­dött azonban a tüdőgyulla­dás és a vele együtt fellépő tüdővizenyő végzetes volt. Két esztendő leforgása alatt többen haltak meg spanyol­náthában, mint amennyien az első világháború harcte­rein elestek. A tudósok nem értették, hogy egy kö­zönséges kórokozó miként lehet ennyire halálos, de nem maradt fenn sejtszövet azokból az időkből. A csoportot alkotó ameri­kai és kanadai tudósok most a nyomára bukkantak a sark­körtől északra fekvő Spitz­­bergákon eg­y bányász közös­ségre, amelynek hét tagja halt meg influenzában a jár­vány idején. A térségben a talaj hőmérséklete soha nem emelkedik jelentőseb­ben fagypont fölé, és ezért Kirsty Duncan, az ontariói Windsor Egyetem tanára, a csoport vezetője reméli, hogy sikerül megtalálniuk a vírust az elhunytak tetemé­nek fagyott szöveteiben. Egészségügyi Az olaszok többsége makk­­egészségesnek érzi magát: legalábbis minden második azt állítja magáról, hogy tes­tileg „nagyon jól van”, s csupán harminc közül egy illette közérzetét a „po­csék” jelzővel. Az olasz statisztikai intézet 60 ezer embert felölelő vizs­gálódásából az is kitűnik, hogy a dohányzó olaszok szá­ma az elmúlt tíz évben két­millióval csökkent: csupán 12 millióan füstölnek rend­szeresen. Ez azt jelenti, hogy ma már csak minden negye­dik olasz a cigaretta rabja. Ugyanakkor szinte min­den harmadik úgy nyilatko­zott, hogy gyakorlatilag so­hasem iszik alkoholt. 14 szá­­zalék mindössze egy-két po­hárkával fogyaszt. A közvéle­mény-kutatás alapján úgy valószínűsítik, hogy csak mintegy 80 ezer lehet azok­nak a száma, akik naponta több mint egy liter bort isz­nak meg. A pármai sonka hazájában ellenben már 1,1 millió a ve­getáriánusok száma, s egyre többen térnek vissza ahhoz az egészséges szokáshoz is, hogy otthon étkezzenek. Az olaszok 85 százaléka ebédjét ma ismét otthon költi el. A stresszt és az idegi problé­mákat azonban még az egészséges táplálkozás sem tudja „feloldani”: 20 olasz közül egy lelki problémák­kal küzd és mind többen fordulnak nyugtátókhoz.

Next