Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1996. október (1. évfolyam, 153-178. szám)

1996-10-02 / 154. szám

Művészeti magazin „Kitoljuk a műsorunkat” Színes fertályóra Laár András zsenitraktorral Este negyed kilenc. Az eszter­gomi Szabadidőközpont aulá­jában a helyi fiatalság dísze­­virága. Mindannyian a Tyúk Színház műsorára jöttek. Akárcsak az a két úr, aki egy öltözőben készülődik. Dolák- Saly Róbert már túl van egy tévéinterjún és egy cukrász­dán. Nekünk Laár András nyilatkozik. A poén petárda parádé jeles tűzmestere nehezen lesz úrrá gátlásos természetén. Néhány másodperc is beletelik, mire választ ad fel nem tett kérdé­sünkre.­­ Talán a legfontosabb, hogy október tizenkettedikén a Budapest Sportcsarnokban játszik a KFT. Öt év után újra összeállunk, minden kedves érdeklődőt innen és onnan szeretettel várunk. - Új dalok? - Nem ígérhetem biztosra. Van egy ambíciónk, hogy újra aktualizáljuk a zenekart. Vi­szont ennyi „kihagyás” után nehéz olyat csinálni, amit mindenki úgy gondol... Pró­báinkon az együttgondolko­dás perceit percegjük. - L art pour l’art? - A társulat Rengeteg pa­rittya című műsorára még van érdeklődés a Bábszínházban. Két éve játsszuk, én is csodál­kozom... Irtunk a tévének egy szilveszteri anyagot. Most azon huzakodunk, hogy egy talonban lévő műsorunkat adják le vagy ezt. Osz­ télre L’art pour l’art együttest ter­vezünk. Nyáron turnéztunk a Fahrenheit kíséretével és megragadott minket a meg­szólalás méltóságteljes gigan­­tikussága. - Hogyan lehet ennyit tét­lenkedni? - Három éve megszakítás nélkül turnézunk. Tavaly nya­ralhattunk egy hetet, de ak­kor is dolgoztunk. Néha összev­ezünk egy délelőtti órán, ezek valóban mi len­nénk? Másrészt v­iszont azt csi­náljuk, amit szeretünk. Ez manapság keveseknek adatik meg. Negyvenegy évesek va­gyunk (társam kicsit idő­sebb!!!) és úgy élünk, ahogy az emberek huszonöt éves ko­rukban szoktak. Ezért nem öregszünk. Konzerválódtunk. - Hol az erőleves? - hang­zik a gitártok mögül. Dolák- Saly Róbert okot talált a meg­szólalásra. Inter­mezzo. - Három éve dolgozunk együtt. Jól összeszoktunk a hasonló gondolkodásmód miatt. Tényleg, hol az erőle­ves? - kukkant az ajtó felé Laár nagyjából félpercen­ként, mikoris fehér tornaci­pőjében lába meg-megrán­­dul. - Az irományainkat állí­tottuk színpadra. A műsorszá­­mok legnagyobb része kima­radt a társulat repertoárjából, mert nem odavaló volt. Azért is jobb így, mert a dolog sok­kal rugalmasabb, aktuálisabb. Ha ma megírok egy verset, es­te talán már elő is adhatom. - A mai műsort most írom össze - mutatja DLR a filctol­lal kellőképp összefirkált gép­papírt. Jutalmát tüstént elnye­ri. Pincér lavírozik be, tálcá­ján erőlevessel. DSR mer és nyel,­­Laár sok tésztát szed, majd csípőspaprikát morzsol. Ezzel időt nyerünk egy utolsó kérdésre: - Miért Tyúk Színház? - Elemeztük a Holló Szín­ház sikerének titkát. Rájöt­tünk, hogy a kulcs a madár. Egyébként is tyúkszemek va­gyunk, kitoljuk a műsorun­kat. Megértőn átengedjük a te­repet az erőlevesnek. Kihátrá­lunk. Az előtérben várakozó tömeg lassan besodródik a színházterembe. Telt ház van. Talán Michael Jackson jött el? - tán - Dolak-Saly Robert Laár András hírlap 1996. OKTÓBER 2., SZERDA 7 Mindannyian repülni vágyunk Krajcsirovics Henrik grafikusművész kiállítása Hogy lehet megrajzolni a Csen­det? Ha Krajcsirovics Henriket kérdezzük, azt válaszolja: szén­nel és pittkrétával. Az idős művész kiállítását volt tanítványa, Kövesdi Mónika művészettörténész nyitotta meg szeptember 28-án 17 óra­kor Tatán, a Helyőrségi Klub­ban. Nem tudta, de nem is akarta nélkülözni a szubjekti­vitást, azt a szeretetet és tiszte­letet, amit ma is érez a Mester iránt. A Hírlap megkérte Kraj­­csirovics Henriket, meséljen a munkáiról: - Ezek a munkák, amiket itt kiállítottam, az utóbbi 1-2 év termése. A szén és krétarajzok mellett tollrajzaim is láthatóak. - Milyen stílushoz tartoznak ezek a grafikák? - Mestereimnek Bajcsyt, Do­­manovszkyt és Koffán Károlyt te­kintem. Stílusomra leginkább a konstruktivizmus jellemző. - Olyan megfoghatatlan dol­gokat rajzol, mint amilyenek például a Csend, a Hajnal, a Re­pülni vágyók című alkotásokon láthatóak. Miért ezek a nehezen papírra vihető érzelmek, gon­dolatok vonzzák? - Engem a tájban is a karakte­rek, az emberi érzelmek fognak meg. A Csend, az meg olyan jó! Néha jó hallgatni... - A kiállítás egyik központi képe az Öreg harlequin. Téve­dek, ha az ön vonásait vélem felfedezni benne? - Nem, ez valóban önarc­­kép.Egy önvallomás magam­ról. Ugyanúgy kerestem a ka­raktert, mint a Jó, a Gonosz, a Rút és a Szép című képemnél. A kiállítás megnyitója után a művész egy szubjektív tárlat­vezetéssel avatta be a meghí­vottakat képei születésének körülményeibe, így egészen másként értelmezhettük a tá­jat, amely lehet akár emberar­cú is... - bm - Megyei képfestők ünnepe Péntektől ötvenegy művet láthatnak A Közművelődés Házába látogatók. A meg­nyitott kiállítás anyagának tőszomszédságában egy baj­nai pannó díszült. A kettő kapcsolatáról, valamint a XVI. Komárom-Esztergom megyei Amatőr Képző- és Iparművészeti Kiállítás ta­pasztalatairól kérdeztük Kántor János művésztanárt. Az ismert festő-grafikus sze­rencsés ember. Negyvenki­lenc évét harsányan hazud­tolják indulatai, életereje, lelkesedését huszonévesek irigyelhetik. - Honnan ez a lendület? - A fiataloktól, a tanítás­tól... Ezt a szemléletet Krajcsi­rovics Henriktől kaptam. Az utánpótlás hiányán fanyal­­góknak üzenem: tíz éve mű­ködik a bajnai alkotótábor. Az idei tárlat anyagának grafi­kai részét zömmel régi „baj­naiak” adják! Csemi Péterné Korka Zsu­zsanna és Ka­pa most Melinda tovább­­jutott Or­szágos szin­ten méretnek meg... - Amatőr­ként? - Nem sze­retem ezt a jelzőt. Indo­kol­a­tl­a­n , hisz a tehet­ség, az érték fellebbezhe­­tetlenül nyi­­l­a­t­k­o­z­i­k meg. Attól, hogy valaki begyűjti a szükséges papírokat, miért lenne művész? - És aki megsértődik? - Ha a megnyitómra céloz, elismerem: kissé indulatosra sikeredett. A fájdalom diktál­ta így. Néhány évtizeddel eze­lőtt én álltam izgatottan a né­hai képek előtt. A képcsinálót igazán csak kevesen szeretik. Minden tárlat csodavárás és csodatétel, igazi ünnep. A most ilyen-olyan okból távol­maradók nem segítették szeb­bé tenni a megyei kiállítást. Kisebb lett az ünnep. Ennek nem örülök. - Mi lesz velük? - A tehetség gyönyörű tulaj­donsága, hogy mindent túlél. Számomra ezt jelenti a Remb­­randt-önarckép kacsintása. Remélem, túlteszik magukat az indulatokon. Ahogy Szász Endre mondja:­­A tehetség nem dumál, hanem dolgo­zik”. Mi látni, kérdezni és dol­gozni tanítjuk a gyerekeket. Közben pedig közösség te­remtődik. Ez teszi széppé a bajnai pannót s a következő kiállításokat is. Belinszki Zoltán ✓ Új gyűjtemény a Kortárs Magyar Galériában Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg a közel­múltban, Dunaszerdahelyen a Kortárs Magyar Galéria második gyűjteményes ki­állítását. A tárlat ötven új darabjának javarészét magyarországi művészek ajánlották fel, akik közül sokan személyesen is részt vet­tek a megnyitón. A kiállítótermet Duna­­szerdahely önkormányzata tartja fenn szlovákiai magyar vállalkozók és anyaor­szágbeli támogatók, köztük az Illyés Köza­lapítvány, a Nemzeti Kulturális Alap, a Magyar Alkotóművészek Országos Egye­sülete és a Magyar Hitelbank segítségével. A galériában megtekinthető tizenhárom fiatal szlovákiai magyar alkotó munkája is. Talán megérjük, hogy Észak-Komárom­­ban is megvalósul egy több éve dédelge­tett álom: hasonló galéria nyílik a Zichy­­palotában... Ó-Ó Ruha- és festménykiállítás Hetényben A komáromi járásbeli Heté­­nyen három éve működik a Nagy János szobrászművész és felesége által, önkormányzati támogatással létrehozott Lilla Galéria. Fennállása alatt a Csokonai Lillájáról elnevezett kiállítóhelyiségekben számos bel- és külföldi képzőművész alkotásait mutatták be. Október 6-ig láthatók a debreceni Madarász házas­pár művei. Madarászná Ka­thy Margit textilművész nem hivalkodó, mégis elegáns ruhakölteményeivel, Mada­rász Gyula festőművész pe­dig eredeti színkompozíciós képeivel érkezett a Felvi­dékre. Az ünnepélyes ruha- és festménykiállítás megnyi­tóján beszédet mondott dr. Lázás Imre, Hajdúböször­mény polgármestere, a Haj­dú Városok Szövetségének elnöke, s nem utoosó sorban közreműködött a komáro­mi Borostyán együttes. M. I. Színes kínálat Észak-Komáromból A Jókai Színház idei tervei Az 1996/97-es színházi évad el­ső bemutatóját, azaz Molnár Fe­renc ,A testőr” című vígjátéká­nak premierjét október 18-án láthatja a közönség. Az előadást Illés István, a kecskeméti színház volt igazgatója rendezi, a főbb szerepekben pedig Boráros Im­rét, Petrécs Annát, Ropog Józsefet, Németh Icát, Benes Ildikót, Dráfi Mátyást, Szentpétery Arankát lát­hatjuk. November 15-én a Bor József magyarországi vendégrendező által rendezendő Magnier-Sze­­nes-Nádas-darabot, a „Mona Marie mosolya” című zenés víg­játékot tekinthetik meg a nézők. December 6-án tűzik műsorra Csukás István Ágacska” című meséjét, amelyet - a Tatabányai Jászai Mari Színházzal közös produkcióban - a budapesti Frenkó Zsolt visz színpadra. Ezt követi Barc-Iván „Ketten” című drámájának téli bemutatója, melyben Stefan Kozma, pozsonyi vendégrendező közreműködik. Február 21-én a Székesfehérvá­ri Vörösmarty Színház a komá­romi társulattal együtt viszi szín­re Marin Drzic „Dundo Maroje” c. vígjátékát. A rendező szemé­lyéről még tárgyalások folynak. Áprilisban Móricz Zsig­­mond-Kocsák Miklós „Légy jó mindhalálig” című musicalje Komáromban is hódító „útjára indul”. Az előadást Pinczés Ist­ván, volt debreceni főrendező állítja színpadra. Az évad utolsó bérletes produkciója Rudolf Sloboda :Armageddon” című szatirikus játéka, amelyet Fülöp Antal, komáromi író fordított. A tavasszal betervezett Hamlet­­előadás helyett bérletes előa­dásként láthatja a közönség Moliere Don Juanját, amelyet a kárpátaljai Vid­nyánszky Attila rendezett Bérleten kívül tekint­hető meg Ratkó József „Segítsd a királyt! ” című történelmi drá­mája (Beke Sándor rendezésé­ben) és Fazekas Mihály Ludas Matyi című zenés mesejátéka, amelyet Megyeri Zoltán, nyíregy­házi színész-rendező rendezett. Mindkét előadást a kassai társu­lat mutatja be. Továbbra is mű­soron marad: Jókai-Rossa- Mészöly ,Az aranyember” című romantikus zenés játéka (Tí­már Mihály szerepében Kaszás Attilát és Bajcsy Lajost láthatják). Miskó I.

Next