Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1997. október (2. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-25 / 249. szám
Magazin Kórházi lopások A Komárom-Esztergom Megyei Szent Borbála Kórházban történt lopásokról beszélgettünk Csikós János főhadnaggyal. Az elmúlt időszakban több esetben borzolta a kedélyeket különböző tárgyak, értékek, vagy akár orvosi műszerek eltűnése. Az alábbiakban ismertetendő két bűncselekmény sorozat sem minden tanulságtól mentes, ami bennük a legfontosabb és közös a rendőrség gyors és eredményes munkája volt. * A műveseállomásról lopást jelentett a főhadnagy. Színes televízió tűnt el a társalgóból. Hasonló típusú bűncselekmény során a másik osztályról mikrohullámú sütőt loptak el. A bejelentés időpontja szeptember 30-a volt. A gyors rendőri munka meghozta eredményét, és G. ZS. személyében elfogták az elkövetőt. Azóta már előzetes letartóztatásban van, mert az elszámoltatása során további vagyon elleni bűncselekményeire derült fény. A tévét és a mikrohullámú sütőt szerelőnek kiadva vitte el a kórházból javításra, aztán értékesítette. A kihallgatások során elismerte, hogy besurranásos módszerrel pénztárcákat iratokat tulajdonított el Tatabánya területén több közintézményből. A módszere egyszerű volt, mert ha kérdezték, hogy kit keres, meg tudott nevezni egyy helyben dolgozó személyt, így 10 sértettje van az ügynek, köztük kórházi dolgozók is. G. Zs többszörösen bűntett, pontosan 11-szer, és a nyáron szabadult, amint látható, egyáltalán nem tétlenkedett. Ezt az ügyet Koós Gábor törzsőrmester vizsgálja.* Ugyancsak a Szent Borbála Kórház sérelmére követtek el bűncselekményt, amelyről feljelentés szeptember 10-én érkezett. Eszerint szeptember 6-8. között a kórházi műtőből sűrített kompakt fúrómotort loptak el (1,5 millió forint volt a beszerzési értéke). Ugyanezen idő alatt tűnt el még különböző sebészeti eszköz, amelyeket a műtéteknél használnak. A gyors rendőri munka ismét eredményes volt, így G. Z. tatabányai lakost gyanúsították az elkövetéssel. A kihallgatás során elmondta, hogy a feljelentésben megjelölteket ő követte el. A tárgyakat K. G. és E. B tatabányai lakosok segítségével értékesítette. Ám a kihallgatások során fény derült korábbi lopásra is, így további három csontfúrógép eltűnésére derült fény. Az egyik orgazda - akinek értékesítette - Budapestre költözött, és biztonsági őrként dolgozott. A másik pedig tanuló. Elszámoltatása után elmondták, hogy az eltűnt gépeket értékesítették, a vásárlók pedig orvosok voltak, a tatabányai dr. B. I. és Győrben dr. T. GY. Náluk a rendőrök az orvosi műszereket megtalálták és lefoglalták, így a megkerült érték 5 millió forint lett a feljelentésben szereplő 1,5 millió helyett. Ezt az ügyet Szűcs Gábor rendőrtörzsőrmester vizsgálta. -tz hírlap 1997. OKTÓBER 25., SZOMBAT 7 Hasznos tudnivalók az utazáshoz XXI. Határmenti barangolás telefonnal Magyarországot környező országok többségében elindult a GSM rádiótelefon-szolgáltatás. Jó hír ez a külföldre utazóknak, hiszen már Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Romániában is használhatja az utazó mobiltelefonját. Ám mint általában minden jónak, ennek is van rossz oldala. Tudni kell, hogy a rádióhullámok nem követik az országhatárokat, annak ellenére, hogy nemzetközi egyezmények szabályozzák az országhatárokon túlra való sugárzást. Ennek ellenére könnyen előfordulhat és a gyakorlatban elő is fordul a határmenti vidéken, hogy a mobiltelefonon nem a magyar rendszerek valamelyike, hanem a szomszédos ország hálózata jelentkezik be. E veszély Komárom-Esztergom megyében is fennáll, hiszen a Duna melletti településeket nem nagy távolság választja el a szlovák rendszertől. Gyakran megesik, hogy több száz méterre, olykor kilométeres távolságra kalandoznak magyar területre a szomszédos rádióhullámok. Erre pedig a mobilkészülék tulajdonosoknak oda kell figyelni, hiszen ezek a véletlen bejelentkezések jelentősen megnövelhetik a hóvégi telefonszámlát. Ennek oka, hogy a külföldi hívások díja magasabb és mindkét fél, a hívó és a hívott is fizet, így lehet, hogy a számla magasabb, ha csupán hívásokat fogadtak ilyen területen. Természetesen van megoldás az ilyen kellemetlenségek elkerülésére. Az egyik lehetőség, hogy a mobiltelefont automatikus hálózat választásáról átállítják manuális választásra. Egy másik lehetőség azok számára, akik külföldre beszélgetnek, letiltanák a külföldre irányuló vagy külföldről érkező hívásokat. Ezek egyszerűen megtehetők a készüléken keresztül adott utasításokkal. Van még egy elég gyakran használt módszer. Amikor a készüléktulajdonosok észlelik a külföldi rendszer bejelentkezését, egyszerűen kikapcsolják a mobiltelefont. Természetesen jelenthet előnyt is az úgynevezett „véletlen roaming”, mégpedig a határmenti barangolás során hazafelé jövet. Már a szomszédos ország területén rá lehet állítani a hazai rendszerre. Mégis inkább a fokozott figyelmet ajánljuk, hiszen a telefontulajdonosok többsége azért belföldön használja készülékét. A fokozott figyelem anyagiakban is megtérül, hiszen aki már tapasztalta, az tudja, hogy a véletlen külföldi telefon mennyivel növelheti a hóvégi számlát. - tátrai - A véletlen roaming jelenthet előnyt is, mégpedig a határmenti barangolás során hazafelé jövet Fotó: Crisan Tegnapi számunkban már röviden beszámoltunk a Bábolnán a hét elején megtartott munkásgyűlésről, amelynek keretében a Bábolna Részvénytársaság vezérigazgatója, dr. Papócsi László szólt a vállalatcsoportnál dolgozókhoz. Ennek a munkásgyűlésnek az összehívását az tette szükségessé, hogy az utóbbi időszakban a részvénytársaság körül érdekes helyzet alakult ki. A múlt heti kormányülés után több sajtóorgánum is közzétette a kormány és az általa kijelölt bizottság álláspontját a Bábolna Rt.ről. Ez késztette arra a céget és a vezetőséget, hogy ők is hangot adjanak a vállalatcsoport helyzetéről, úgymond cáfolják a korábban elhangzott vádakat. Mivel a részvénytársaság nem csak Bábolna és közvetlen környezete munkaképes polgárainak biztosít hosszú ideje megélhetést, részt vettek a munkásgyűlésen a vállalatcsoport békéscsabai, győri és kecskeméti gyárának munkatársai is. Mint azt tegnap már olvashatták, dr. Papócsi László hangsúlyozta, a kollégáknak nem kell attól tartaniuk, hogy munkahelyük veszélybe kerül. Többen kérdést intéztek a vezérigazgatóhoz, ezekben a hozzászólásokban érdeklődtek a részvénytársaság reorganizációjáról és arról is, hogy a most a cég körül kialakult „hecckampány” a későbbiekben magával vonhatja-e a vezetőség esetleges cseréjét is. A gyűlés végén dr. Papócsi László elmondta, az ő és valamennyi, a Bábolna Rt.nél dolgozó, a mezőgazdaságért hatékonyan munkálkodó nevében nyugodtan kijelentheti: ők mindent elkövettek, elkövetnek és el fognak követni a későbbiekben is a cég és a hazai agrárium fellendüléséért. Beszédét a vezérigazgató elérzékenyülve fejezte be, akkor, amikor elmondta, a családtagok, a gyermekek, az unokák megkérdezik majd: Mit tettél a Bábolna Rt.-ért...? A gyűlésen részt vett Zatykó János országgyűlési képviselő, a Parlament mezőgazdasági bizottságának tagja, Komárom polgármestere, dr. Krajczár Gyula, Bertalanits István komáromi vagyonkezelő titkár és dr. Balogh István, a Pannónia Regia Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója is. Lapunk munkatársának közvetlenül a munkásgyűlést követően dr. Krajczár Gyula nyilatkozott. — A térség relatíve tőkeszegény, ez volt az egyik oka annak a felismerésnek, hogy egyeztetni kell az erőforrásokat - anyagiakat és szellemieket egyaránt —, fel kell mérni azokat az igényeket, amelyek a térség fejlődése szempontjából reálisak és már rövid távon is eredményeket hozhatnak. Ebben a folyamatban fontos volt annak a lehetőségnek a megragadása, hogy megalakulhatott a kistérségi területfejlesztési tanács. A két meghatározó település, Bábolna és Komárom mellett teljes összhang kezd kialakulni a települések önkormányzatai, a tanácsban résztvevők között abban a tekintetben, hogy az önkormányzatokat is jelentős feladat elé állító helyi gazdaság-menedzselésben hasznosíthatók azok a tapasztalatok, amelyeket egy ilyen nagyvállalat mint a Bábolna Részvénytársaság, egy ilyen szerteágazó tevékenységgel nap mint nap megvalósít. Tanulhatunk ebből az üzemgazdasági szemléletből, a másik pedig, hogy támaszkodni kívánunk azokra az emberekre, akik munkaidejükön kívül is - a térség lokálpatriótáiként - hasznos segítői lehetnek a civil társadalomnak, az önkormányzati életnek. - Hogyan látja a Bábolna Rt. helyzetét? - Régi dologról van szó - ez lehet, hogy többeket meglep, hiszen lassan két éve húzódik az rt. közgyűlésének fórumán a Bábolna 2000 program elfogadása, pontosabban az el nem fogadása. Gyakran éreztem úgy személy szerint - mint a komáromi önkormányzat közgyűlési képviselője -, hogy felkészületlenül nyúltak ehhez a sok munkával összeállított programhoz. Az úgynevezett tulajdonost képviselő szakértők gyakran nem is ismerték részleteiben az anyagot. Volt arra is példa, amikor már megpróbálták a menedzsment gyökeres átalakítását, jogilag is megengedhetetlen eszközöket használva, de méginkább szakmailag megalapozatlan tényekkel érvelve. Ez ellen önkormányzatok is felszólaltak, és módunk volt az ÁPV Rt. felügyelő bizottsága több tagjának részvétele mellett véleményünknek, nemtetszésünknek hangot adni. Úgy tűnik, bizonyos körök azóta sem hagytak fel azzal a szándékkal, hogy a bábolnai helyzetet „meglovagolják”. Nem tudom, milyen célból, nem tisztem feltételezésekbe bocsátkozni. - A munkásgyűlésen részt véve, figyelve a hozzászólásokat, milyennek ítéli meg a dolgozók hangulatát? - Sok dolgozóban ágaskodtak kérdések. Ezt akkor tapasztaltam, amikor előbb érkeztem a munkásgyűlés helyszínére. Az udvaron, az előtérben az emberek nem a négynapos ünnep terveiről beszélgettek, hanem tényleg Bábolna sorsáról. Amelyek biztosan érintik, vagy stabilizálják vagy gyengítik az egyéni háztartások, egzisztenciák jövőjét. És érzékeltem a gyűlés után is, hogy mondogatták egymásnak a Bábolna Rt.-nél dolgozók, amiről előbb beszéltünk, miért nem mondtad el? Nehéz a közszereplés, de ezzel érzékelhetővé vált, hogy igenis, van véleményük az itteni helyzetről. A gyűlésen kritika nem fogalmazódott meg, inkább aggódásuknak adtak hangot a dolgozók... - Igen, a többség a mostani vezetőséget támogatja ebben a cseppet sem könnyű helyzetben. A vidék értékeinek nem kellő megbecsülését látjuk mi, a kistérség abban, ahogyan ezt a kérdést a kormány elé vitték. Én ha szóltam volna - ezt helyettem megtette a dr. Papócsi László -, akkor érzékletesen és talán mondhatom így: elérzékenyülve hívta fel az embereket a munka folytatására. Hangsúlyozom: az önkormányzatok mint kistulajdonosok aggódnak a kialakult helyzetért, és sajnos úgy érezzük, nem megtörtént dolgokról van szó, hanem valaminek a kezdetéről. Ez jelenthet egyfajta optimizmust is, hiszen még minden nem dőlt el. De jelenti azt is, hogy valószínűleg egy jól megírt forgatókönyv szerint történnek az események. — már ág — „Mit tettél a Bábolna Rt.-ért?” A Komárom-Bábolna Kistérségi Önkormányzati Társulás el nem hangzott hozzászólása a munkásgyűlésen Dr. Balogh István, dr. Krajczár Gyula és Bertalanits István a munkásgyűlésen Fotók: L Z.