Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1997. október (2. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-28 / 251. szám

Megyei krónika Csúcsforgalom várható az útlevéligényekben (Folytatás az 1. oldalról) Az új útlevéligény benyújtása­kor azon magán útlevelek eseté­b­en, amelyek további utazásra k­ihasználhatók, ún. „érvényesí­tő címke” kerül beragasztásra, a lejáró érvényességű útlevélbe. Az érvényesítés ezzel történik. Azon útleveleknél, amelyek to­vábbi használatra már nem al­kalmasak (megrongálódott vagy betelt) új útlevelet kell ki­állítani, érvényesítő címkével. Az érvényesítő címek bevezeté­sét megelőzően kiadott útleve­lek, az érvényességi idejükig fel­­használhatók. Az útlevél iránti igényeket egyy új típusú igénylő­lapon, változatlan illeték lerová­sával, változatlan igazgatási kör­nyezetben lehet benyújtani. Vagyis: - az igénylő lakó- vagy tartóz­kodási helye szerint illetékes polgármesteri hivataloknál, 30 napos ügyintézési idővel, - a Komárom-Esztergom Me­gyei Közigazgatási Hivatalnál, amennyiben sürgős külföldre utazást, rendkívüli körülmény (haláleset, baleset, betegség stb.) indokolja, 5 munkanapon belül ennek okáról igazolást kell mellékelni a kérelemhez, - a BM Adatfeldolgozó Hiva­talánál csak rendkívüli méltány­lást, halaszthatatlan körülmény esetén (vagyis az 1 napos útlevél kiadása már nem lehetséges). Illeték - általában 4000 Ft. Kivételek: - a 18. életévét be nem töl­tött, illetve 70. életévét betöltött személy esetében 1000 Ft, - a rendszeres utazással járó munkakör ellátásához szüksé­ges az ún. „második útlevél” 3000 Ft,­­ az igénylőnek felróható ok­ból, megsemmisült, elveszett vagy' utazásra más módon alkal­matlanná vált útlevél az alapel­látás illetékének kétszerese. Az útlevél iránti igény szemé­lyes bejelentésekor az állampol­gár hozza magával: - 1 db útlevélkérő lapot (pos­tán beszerezhető), - 2 db fényképet (3,5 cm x 4,5 cm, fekete-fehér vagy szí­nes) , - illetékbélyeget, - a lejárt, illetve érvényesíteni kívánt útlevelet, - személyi igazolványt, - ha elveszett az útlevél és ezt a rendőrségen bejelentette, a bejelentést tartalmazó jegyző­könyvet,­­ a rövidített ügyintézés ese­tén az indokoltságról szóló iga­zolást. A 18 éven aluliak és gond­nokság alatt állók útlevél kérel­me esetében a fentieken kívül az alábbiakra hívjuk fel a figyel­met: - Ha mindkét szülő a szülői felügyeletet gyakorolja, akkor mindkét szülő, illetve a törvé­nyes képviselő személyesen a ha­tóság előtt köteles nyilatkozni,­­ amennyiben valamely ok­nál fogva az egyik szülő járhat el, mint törvényes képviselő, ak­kor a gyermekelhelyezésre vo­natkozó jogra bírói végzést, ha­lotti anyakönyvi kivonatot köte­les csatolni. - monos - 1997. OKTÓBER 28., KEDD 3 HIRLAP Kollégiumi tanácskozás Komáromban A megye összes és Dél-Szlo­­vákia néhány kollégiumá­n­nak képviselői jöttek össze komáromi Középfokú Kollégiumban, a napokban Délelőtt szőkebb körben a megye kollégiumainak egy­­egy képviselőjét készítette fel az előadó, Dörömbözy Margit a pedagógiai prog­ram készítésére. Délután a Kollégiumi Szakmai és Ér­dekvédelmi Szövetség Ko­márom-Esztergom Megyei Szervezete, azaz a megyei kollégiumi munkaközösség tartotta tanácskozását, ez bővült ki a felvidéki ma­gyar kollégiumok néhány képviselőjével. Koppány Csaba megyei el­ittik beszélt a Kollégiumok az ezredfordulón elnevezé­sű országos konferencián elhangzottakról, s a kollé­giumokat érintő időszerű kérdésekről, arról, hogy el­készült „A kollégiumi neve­lés országos alapprogram­ja” és „A magyar közoktatás távlati fejlesztési stratégiá­já­nak kollégiumi kiegészí­tése. Ezzel befejeződött az a folyamat, amely során a kollégiumok kiharcolták, hogy jelen legyenek min­den oktatási-nevelési doku­mentumban. Feladat még a szakmai, anyagi önállóság növelése és az érdekelt fenntartó megtalálása. A minisztérium álláspontja szerint ez a megye lenne, a Kollégiumi Szövetség felve­tette a közalapítványi fenn­tartás lehetőségét. Feren­czyné dr. Kardos Ildikó a megyei művelődési osz­tály főtanácsosa köszöntve a tanácskozást, felhívta a fi­gyelmet a megyei közala­pítvány pályázataira, s ígé­retet tett, hogy kérni fogja a Kollégiumi Szövetség vé­leményét a következő pá­lyázatoknál. A Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet nevében - amely szintén tá­mogatója az összejövete­lünk - Trompos Róbert ígére­tet tett, hogy a Választottál már? című kiadványban tá­mogatja, hogy a kollégiu­mok ismertetése is megje­lenjen, hiszen sok szülő nem is tud róla, hogy mit ad a kollégium és milyen kedvezményes, hiszen mindössze az étkezési nor­ma 50-70 %-át fizetik a ta­nulók. a Hallgattunk beszámolót felvidéki kollégiumok helyzetéről, prob­lémái­król, másságukról. Koppány Csaba végül Göncz Árpád köztársasági elnök az országos kollégiu­mi konferencián elhang­zott beszédének záró gon­dolatát idézte: „Sokat te­hetnek a kollégiumok a vi­déki tanulóik, a leszakadó rétegek gyermekeinek fel­zárkóztatásáért, tehetség­­gondozásáért. Fogadjuk meg, hogy vis­­­szük tovább a zászlót” - az­az a kedvezőtlen munkakö­rülmények nem tántoríta­nak el bennünket e nemes hivatástól, a kollégiumok­ban élő gyermekek nevelé­sétől. A komáromi koleszosok az iskolai „feszültségeket” a sportpályán vezetik le Fotó: L. Z. Szolgálatban a készenléti csoport nyomozói Hamis nyelvvizsga bizonyítvány, bombariadó• •­­ Aznap nagyon sok bűncselekmény történt. A váltás munkaide­je már régen lejárt, de még mindig serényen ültek a számító­gépek előtt, hogy megírják a jegyzőkönyveket. A szoba egyik asztalán gondosan becsomagolva sorakoztak a bűnjelek: véres ing, rádió, ujjlenyomatok. Amíg a „nappalosak” túlóráztak, ad­dig az „éjszakások” elkezdték a munkát. Az eligazítást a Tata­bányai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya egyik készenléti csoportjának vezetője, Bolohradsky Szilveszter r. törzszászlós tartotta. Egyik nap sem hasonlít a másikhoz. A bűnözők min­dig tartogatnak meglepetéseket... Pénteken napközben sem pihentek a rend őrei: kocsi­lopások, lopások, garázsfel­törések, rablás és még so­rolhatnám. Ismét Bo­lohradsky Szilveszterhez és Lotz Henrik főhadnagyhoz csat­lakoztam. Elsőként házku­tatásra mentünk. Az ORFK hamisított nyelvvizsga bizo­nyítványok ügyében nyo­moz. A szálak Tatabányára is elvezették őket, így az ORFK megkeresésére fel kellett keresniük a helyi gyanúsítottat, és le kellett foglalniuk a nyelvvizsga bi­zonyítványát. A hölgy meg­­döbbenten mondta, hogy az okmány a cégnél van. A lakás egyébként szép, ren­dezett volt. A nyomozóik el­kezdték átkutatni a szobá­kat. Nem találtak semmit. A férj is otthon volt. Úgy tűnt, mintha ő nem lepődött vol­na meg annyira a különös látogatáson. A hölgy köz­ben elmondta, hogy nyolc évvel ezelőtt vizsgázott Pes­ten, a Rigó utcában. Már akkor 70 ezer forint volt a nyelvvizsga. Rövid felkészü­lés után bizottság előtt kel­lett bizonyítania tudását sok társával együtt, nem volt túl nehéz - mondta, de annál drágább volt. A hölgy megígérte, hogy elhozza a papírokat és átadja a rend őreinek. Ezután elkezdtük járni a várost. Felkerestük a VI-os telep „menő” italozóhelye­it. Az elsőben telt ház volt. Az ellenőrzések során né­hány embernek nem volt személyi igazolványa, sőt négy-öt fiatalkorú is állt a döntés előtt. Miután a nyo­mozók mindenkinek felír­ták az adatait, a csoportunk elindult­­ volna. A vendé­gek követtek bennünket. Alkudozni kezdtek, itt lak­nak a szomszédban, egész nap dolgoztak és azért nincs náluk a személyi iga­zolvány. A kocsmai csapat vezéralakja egyre erőszako­sabban mondta a magáét. A szívélyesnek nem éppen m­o­n­d­h­a­tó beszélge­té­sn­e­k végül vége szakadt s a társa­ság visszament a kocsmába. Ekkor ért a kocsmához két fiatalember. A nyomozók elmondták, hogy az egyi­küknél a közelmúltban ta­láltak egy hatalmas kést. A fitt lel volt háborodva, hogy elvették tő­l­e és nem vihette magával azt a diszkóba. Egy másik közeli kocsma következett ezután. Itt már nem voltak sokan. Záróra előtt érkeztünk. A rend őrei éppen igazoltatták az italozókat, amikor az egyik fi­a­tale­mb­er sze­m­­te le­n­ke­d­­ni kezdett az egyik nyomo­zóval. A fiút felszólították, hogy hagyja abba. Nagy ne­­hezen szót fogadott. A fér­fival már többször találkoz­tak egy-egy bűncselekmény kapcsán. Most - nem tudni miért - megsértődött az igazoltatás miatt. Kiabált és még ő fenyegette (!) a nyo­mozót... Beültünk a kocsiba és to­vábbmentünk. Közben kí­­sérőtársaim elmondják, hogy ezen a környéken mindennaposak ezek a kia­bálások. A legjobb védeke­zés a támadás - s mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a rendőr ne tud­ja végezni a munkáját. S hogy ilyenkor mit tehetnek a nyomozók? Semmit! A törvény, a jogszabályok tilt­ják az erőszakos beavatko­zást. A rosszfiúk nyugodtan káromkodhatnak, kiabál­hatnak. A rendőr nem te­het semmit, még akkor sem, ha akadályozzák a munkavégzésben. Sőt! Elő­fordult, hogy a rosszfiúk molesztálják őket... Köz­ben mesélnek egy történe­tet. Egy rendőrt leültettek azért, mert saját zsebére bírságolt. Néhány száz fo­rintról volt szó­. Egy üzlet­embert ugyanakkor, aki több milliárddal nem tu­dott elszámolni néhány százezer forintra büntették meg. „Aki való­ban nem idevaló­ - mondják -, azt el kell bocsátani, de az túlzás, hogy egy rendért néhány száz forintért leültetnek, több milliárdot meg pénz­bírsággal intéznek el...” Közben a központból je­lentették, hogy Kertváros­ban egy férfi ablakán be­dobtak egy sörrösüveget. A férfi és a két elkövető is a helyszínen volt. Az idős sér­tett panaszkodott, hogy ezek a fiú sosem hagyják ott békén. Ragaszkodott ah­hoz, hogy a rendőrök vi­gyék el és csukják le őket. Az ablakon való­ban ott ék­telenkedett a sörösüveg nyoma. Kiderült: ők már egy ideje nem élnek jól szomszédságban. Az idős férfi már többszö­r megpró­bálta bevitetni a fiúkat. A fiúk persze az idős emberre panaszkodtak. Ki tudja, mi az igazság? Egy viszont tény: mindhármójukból árad az ital... Továbbmentünk, ismét jártuk a várost. A nyomo­zóktól megtudtam, hogy két fiatalkorú­ leány lebuk­tatott néhány stricit. Azó­ta persze a lányok elbuk­tak. Félnek. A stricik viszont hű­­sölnek. „Ez nagyon ritka eset” - mondják. Sajnos. Azt is elmondták, hogy az utóbbi időben egyre több bűncselekmény történik a városban és környékén... Ekkor érkezett a bejelen­tés a kö­zpontbó­l, hogy egy névtelen telefonáló­ jelezte: a egy órakor bomba robban Vadorzóban. Azonnal odamentünk. Üvöútött a ze­ne. A szórakozók mit sem sejthettek az egészből. A személyzet a fejéhez ka­pott: „Már megint?” Leállí­tották a zenét és elkezdték kiüríteni a termet. Minden­ki tudomásul vette, hogy most egy kicsit szünetel a buli. Sokan kabát nélkül in­dultak kifelé... A klub egyik résztulajdonosa sem örült a riadónak. Legin­kább azt a néhány száz fia­talt sajnálta, akiknek ezzel elrontották a szórakozását. Szerencsére eddig nem ta­láltak bombát az épület­ben. Bolohradsky Szilveszter­rel a riadó után beszélget­tem. Elmondta, hogy a Gál lakóitelep 713-as lépcsőház előtt elhelyezett érmés fül­kéből érkezett a bejelentés az ügyeletre. „Most szeren­csénk volt, mert aránylag kevesen voltak az épület­ben. Átnéztük az összes he­lyiséget, de gyanús tárgyat nem találtunk. Természete­sen mindig ki kell várni a megadott időpontot. Sőt! Biztonsági okokból még 15—20 percet rá kell számo­lunk” - mondta. Ez alkalommal is így tör­tént. Egy óra után 20 perc­cel folytathatták a szórako­zást a fiatalok. Valószínűleg ezen az éj­szakán gyakran emlegették a telefonálót, s annak ro­konságát. A riadó miatt több mint egy órát kellett állniuk a közkedvelt szóra­kozóhely előtt. Ingben, blúzban. Kabát nélkül... A rendőrök munkája nem veszélytelen

Next