Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-08 / 260. szám
4 1999. NOVEMBER 8., HÉTFŐ HÍRLAP A bába Indiában II. János Pál felhívása Ázsiához II. János Pál pápa, a katolikus egyházat az Ázsiában élő szegények szövetségesének minősítve, dicsérte a keresztény misszionáriusokat, és felszólította püspökeit, hogy terjesszék a hitet a világ legnépesebb kontinensén, ahol a római katolikusok közössége parányi kisebbséget alkot. Az ázsiai püspökök tavalyi szinódusát hivatalosan is lezáró szombat délutáni ünnepségen a katolikus egyházfő szentbeszédében a vallásszabadság biztosítására szólította fel Ázsia országait. A vallás nevében elkövetett erőszakos cselekedeteket az igaz hit megcsúfolásának nevezve a pápa arra kérte a kormányokat és a nemzetek vezető személyiségeit, hogy tegyék magukévá és valósítsák meg a valamennyi polgár szabad vallásgyakorlását lehetővé tévő politikát. Az Újdelhi Szent Szív katedrálisában tartott ceremónián a pápa aláírta az ázsiai püspökök szinódusának megállapításait összegző dokumentumot, amely többször is név szerint említi Kínát. Az Egyház Ázsiában címet viselő dokumentumban II. János Pál egyebek között arra kér minden ázsiai nemzetet, hogy ismerje el a szabad vallásgyakorlás és a lelkiismereti szabadság jogát, és tartsa tiszteletben az alapvető emberi jogokat. Egyúttal a szegénységet és az emberek kizsákmányolását a legnagyobb nyugtalanság forrásának nevezte. Kínával kapcsolatban a pápa arra kérte híveit: ne csüggedjenek, soha ne engedjék meg, hogy a nehézségek és a könnyek csorbítsák Krisztusba vetett hitüket és elkötelezettségüket a kínai nemzet iránt. A katolikus egyházfő megerősítette, hogy támogatja a vallások közötti párbeszédet, de úgy vélte, hogy a kulturális hagyományok tisztelete nem zárja ki egy olyan kontinens országaiban az evangelizációt, amely Krisztus szülőföldjétől Japánig és Indiától Szibériáig tart, s ahol a Fülöp-szigetek lakosságát kivéve nagyon kevés katolikus él. (Ázsiában él a világ lakosságának mintegy kétharmada, de közülük csak az emberek 3 százaléka katolikus.) Ugyanakkor a pápa közvetve elismerte, hogy a múltban misszionáriusok követtek el hibákat Ázsiában. II. János Pál, akinek indiai útját rendkívül szigorú biztonsági intézkedések övezik, a Vatikán diplomáciai képviseletén adandó vacsorával fejezi be a szombati napot. Vasárnap a Dzsavaharlal Nehru nevét viselő fővárosi stadionban misét pontifikál, amelyre mintegy 70 ezer embert várnak. Emellett találkozik a különböző indiai vallások képviselőivel is - írta az AFP. A pápa hétfőn reggel Indiából tovább utazik Grúziába, ahol mintegy 30 órát tölt el, mielőtt visszatérne a Vatikánba. A pápa indiai útja során többször is rosszul lett KEK-kormányfői csúcsértekezlet A Közép-európai Kezdeményezésnek (KEK) erőteljesebb gazdasági hangsúlyt kell adni, mivel a közép- és kelet-európai országok történetében lezárult egy sikeres átmeneti szakasz - jelentette ki szombaton Prágában magyar újságírók előtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő részt vett és beszédet mondott a KEK csúcstalálkozóján, amelyet a szervezet elődjének tekinthető Alpok-Duna Unió megalakulásának tíz éves évfordulóján rendeztek. A KEK soros elnöki tisztét 2000- ben Magyarország tölti be. Orbán Viktor kiemelte: a 16 tagország miniszterelnökeinek felszólalásai szinte kivétel nélkül három téma körül forogtak: a KEK tízéves múltjának értékeléséről, a szervezet jövőjéről, valamint a jugoszláv kérdésről, s ezzel összefüggésben a délszláv helyzet lehetséges módozatairól. - Ez a tíz esztendő az egész századot figyelembe véve is kivételesen szerencsés időszak volt, hiszen a közép- és kelet-európai országok egyszerre kapták meg a lehetőséget arra, hogy saját maguk rendelkezzenek jövőjük felől - jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a térség legtöbb országában példátlanul rövid idő alatt sikerült a politikai és gazdasági reformokat véghezvinni. A KEK-csúcs plenáris ülésén Orbán Viktor szólt a restauráció kihívásairól, az előző rendszer iránti visszavágyódás csapdájáról, amelyet - mint mondta - „majd minden” közép- és keleteurópai országnak sikerült elkerülnie. Az elmúlt tíz év csapdájának nevezte Orbán Viktor azokat a kétoldalú konfliktusokat is, amelyeknek regionális kihatásuk van. A konfliktusok egy részét nem tudtuk elkerülni, szerencsére Magyarország ezeknek nem volt részese, mert külpolitikáját szerencsés kézzel irányították a mindenkori kormányok - közölte. A Közép-Európai Kezdeményezés jövőjéről szólva Orbán Viktor arra az álláspontra helyezkedett, hogy a KEK tavaly sikeresen megújult, amikor a gazdaságot is beemelte működési területei közé. - A határokon átnyúló gazdasági zónák kialakítását, az informatikai és környezetvédelmi együttműködés létrehozását javasoltam a KEK-országok között, valamint azt, hogy az ifjúság területét is kapcsoljuk be a kooperációba - mondta Orbán Viktor. A tanácskozáson Jugoszláviával kapcsolatban a magyar miniszterelnök csatlakozott Massimo D'Alema olasz kormányafő és Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár által elmondottakhoz. Erősíteni kell a szerbiai demokratikus ellenzéket, a mostani jugoszláv rezsimmel ugyanis nem lehet elképzelni demokratikus átalakítást - közölte Orbán Viktor. Mint mondta, volt olyan kormányképviselő a KEK-csúcson, aki másként látta a helyzetet. A miniszterelnök szerint Jugoszlávia jelenleg fekete lyuk a térségben, s elnyeli azokat az értékeket, amelyek polgárjogáért küzdenek egész Közép- és Kelet-Európában. Arról is beszélt, hogy újra kell gondolni a térség országainak humanitárius politikáját, s összhangba hozni az embargós lépésekkel, mert Jugoszlávia rendkívül kemény tél elé néz. - Ha ezt nem végezzük el, nagyon súlyos tragédiák fenyegethetnek a Balkánon - vélekedett. Mint elhangzott, a középés kelet-európai térség országai mindaddig nem tudnak erőteljesebb aktivitást kifejteni a délszláv újjáépítésben, amíg az EU donor konferenciáját nem rendezik meg. Ezután lesz világos ugyanis az, hogy az EU milyen nagyságrendű összeget és milyen forrásokból bocsát a balkáni újjáépítés rendelkezésére. A Duna ügyét Orbán Viktor - akárcsak horvát, román és bolgár kollégája - nem újjáépítési és nem humanitárius kérdésnek, hanem önálló problémának jelölte meg. A megoldandó balkáni ügyek közül az Európai Uniónak első helyre kell helyeznie a hídroncsok kiemelésének, valamint a Duna hajózhatóságának témakörét - hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. Utalt arra, hogy amennyiben nem történnek lépések, akkor egy kemény tél esetén az erős jégzajlás természeti katasztrófát okozhat. Prágában Orbán Viktor rövid megbeszélést folytatott Radu Vasile román, valamint Milos Zeman cseh kormányfővel. Az Orbán-Vasile eszmecserén felmerült annak lehetősége, hogy a két politikus november 15-én, a magyar-román közös dandár hadgyakorlatán Aradon kétoldalú találkozót tartson. - Ez elől egyik fél sem zárkózott el, hivatalos választ a következő napokban adunk egymás számára - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök arra kérte Milos Zemant, hogy a cseh kormány 2000. január 1- től két évre, a milleneumi ünnepségek idejére adja kölcsön Magyarországnak az Árpádháziak koronázási kardját, amely Prágában van kiállítva. A kölcsönszerződés tető alá hozása a két kultuszminiszter feladata. Letette a hivatali esküt az új kormány Iszlámábádban Mohamed Rafik Tarar köztársasági elnök előtt szombaton letette a hivatali esküt az új pakisztáni kormány. A Pervez Musarraf tábornok által alakított kabinetnek tíz tagja van, közülük kilenc polgári személy, a katonák képviseletében mindössze egy nyugalmazott tábornok kapott helyet a miniszterek között. A Pakisztán új „erős embere” által kiválasztott kormánytagok között nincs politikus, mindegyikük „szakértőnek” számít. Az új kormánynak mindenekelőtt az a feladata, hogy lábra állítsa az ország gazdaságát, biztosítva egyúttal a törvények tiszteletben tartását, a rend fenntartását és a korrupció elleni harc folytatását. A pakisztáni sajtó értékelése szerint az a tény, hogy az új miniszterek nem az utóbbi évek politikai elitjéből kerültek ki, a javukra válhat. A Dawn című újság szombati számában úgy vélte, hogy a kilenc férfiből és egy nőből álló kabinet „frissességének” bizonyos fokú dinamizmust kell vinnie a nemzeti ügyek kezelésébe, „ha csak nem fulladnak ki túl gyorsan Iszlámábád fojtogató légkörében”. A The News című lap szerint a miniszterek szakmai és személyes képességei növelik az új hatalom szavahihetőségét. A kormány élén álló Musarraf tábornok, aki két miniszternek is szombaton adott megbízást, az ünnepélyes eskütétel után mondott beszédében kitűnő csapatnak minősítette a kabinetet. Közölte azt is, hogy hamarosan újabb minisztereket nevez ki. Oszták-magyar határ Madárpókokat talált egy osztrák vámőr Nem kevesebb mint 53 madárpókot talált egy osztrák vámőrnő egy magyar autóban a cinfalvai (Siegendorf) határátkelőhelyen. Az 5-8 centiméteres állatokat egyenként üvegfiolákba zárták, s a fiolákat habszivaccsal zárták le, hogy levegőhöz jussanak a szőrös pókok, s a tartályokat egy műanyag zsákba tették. A férfi, aki az autót vezette, azt állította, hogy a példányok fia tenyészetéből származnak, s egy osztrák múzeumba tartanak egy bemutatóra, de a szállításukhoz szükséges hivatalos papírokat nem tudta felmutatni. A madárpókokat a bécsi Tenger Háza akváriumba szállították, ahol külön-külön helyezték el őket, mert hajlamosak felfalni egymást. A magyar férfit nem vették őrizetbe, de feljelentést tettek ellene. Nemzetközi élet Ausztrál népszavazás Megerősítették II. Erzsébetet II. Erzsébet brit királynő szombaton azt mondta, hogy tiszteletben tartja és elfogadja az ausztrál államszövetség jövőjéről rendezett történelmi jelentőségű népszavazás eredményét, amely megerősítette őt Ausztrália államfőjének tisztében. A helyi idő szerint szombat este lezárult referendumon, amelyen törvény kötelezte a 12 millió ausztrál választópolgárt a részvételre, 55 százalék utasította el azt, hogy a jelenlegi alkotmányos monarchiát olyan köztársaság váltsa fel, amelynek elnökét az ausztrál parlament választja meg. A leadott voksok 79 százalékának összesítése szerint egyetlen államban, Victoriában szerzett csekély, mindössze 0,1 százalékos többséget a köztársaságpárti álláspont. A szavazatok megoszlását tekintve a Reuters elemzője megállapítja: a változást, az alkotmánymódosítást ellenző szavazótábor gerincét a vidéki lakosság és a munkásosztály alkotja, míg a köztársaságra elsősorban a városlakók adták szavazatukat. A szavazás eredményének némiképp ellentmondanak azok a friss közvélemény-kutatási adatok, melyek szerint csak az ausztrálok 9 százaléka áll ténylegesen a monarchikus államforma megtartása mellett. A referendum ezzel ellentétesnek látszó kimenetelét az magyarázza, hogy a szavazók jelentős hányadában, még a királyságot elutasítók körében is erős az ellenszenv az ellen, hogy az ország elnökét a parlament, azaz a megtépázott bizalommal bíró politikusok válasszák meg a kulisszák mögött. A monarchia megmaradásának a népszavazáson márpedig egy olyan köztársaság bevezetése volt az alternatívája, ahol az elnököt nem a nép, hanem a törvényhozási képviselőtestület választaná kétharmados többséggel. A referendumon feltett másik, a monarchista John Howard miniszterelnök által kezdeményezett kérdésben az alkotmány preambulumának módosítására vonatkozóan szintén a nemmel szavazók kerültek többségbe. Az ausztrálok 60 százaléka elutasította azt, hogy az alaptörvény külön méltassa az őslakóknak az ország életét gazdagító hagyományait, kultúráját, és kötődésüket a földhöz. Még a szavazás reggelén is kampányoltak Robbantásos merénylet Ismeretlen elkövetők Észak- Koszovóban a levegőbe akartak röpíteni egy vasúti hidat röviddel azelőtt, hogy azon egy 400 szerb utast szállító szerelvény áthaladt volna. Ole Irgens őrnagy, a KFOR szóvivője elmondta: a híd lábazatára szerelt robbanószerkezet este 21 óra körül lépett működésbe, de a vonatot még a híd elérése előtt leállították. A félresikerült merénylet végül is nem okozott személyi sérülést, és a híd állva maradt, bár egy tartóoszlopa leomlott. A vasúti sínek megrongálódtak, a közlekedés átmenetileg lehetetlenné vált, a gyalogosforgalom viszont folytatódhat. A TNT okozta nagy erejű robbanás Kosovska Mitrovica körzetében történt. Microsoft Bírósági döntés a piaci fölényről Az évszázad talán legnagyobb trösztellenes perében a Bill Gates vezette Microsoft cég ellen hozott döntést pénteken egy amerikai szövetségi bíróság: az ítélet szerint a szoftvergyártó óriáscég egyedülálló piaci fölénnyel rendelkezik, amelyet a versenytársak kiszorítására használt fel a fogyasztók érdekeit megsértve. A régóta várt döntés értelmében a Microsoft arra fordította meghatározó piaci erejét, hogy összeroppantson bármilyen olyan, kezdményezőkészséget felmutató céget, amely konkurenciát támaszthat termékei ellen, például az Internetes böngészőkészítő Netscape-et. A 207 oldalra rúgó bírói határozat szerint a Microsoft megfojtotta a fogyasztói érdekeket szolgáló újításokat kizárólag azért, mert azok nem estek egybe a Microsoft-érdekekkel. Arról később születik döntés várakozások szerint már csak jövőre, hogy a Microsoft törvényt sértett-e és milyen mértékben. Gates cégét kemény kereskedelmi korlátozásokkal sújthatják vagy - végső esetben - akár azzal, hogy elrendelik a vállalat részekre bontását. A Microsoft visszautasítja a piaci monopóliumra vonatkozó vádakat, állítása szerint nem rendelkezik fölénnyel a számítógépes operációs rendszerek piacán, és mindig a törvényes kereteken belül tevékenykedett. Bill Gates, a Microsoft alapító elnöke a bírói döntés után úgy nyilatkozott, hogy cége mindig tisztességes piaci politikát folytatott, amely a fogyasztók érdekében állt. A híres kaliforniai Szilíciumvölgyben, a világ szoftveriparának szívében sok cég üdvözölte a Microsoft-ellenes döntést. Amerikai jogászok szerint a Microsoftra szigorú büntetés vár, azt azonban ki lehet zárni, hogy a cég feloszlatásáról hoznának döntést. Bill Gates