Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 1999. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1999-11-08 / 260. szám

4 1999. NOVEMBER 8., HÉTFŐ HÍRLAP A bába Indiában II. János Pál felhívása Ázsiához II. János Pál pápa, a katolikus egyházat az Ázsiában élő sze­gények szövetségesének minő­sítve, dicsérte a keresztény misszionáriusokat, és felszólí­totta püspökeit, hogy terjes­­­szék a hitet a világ legnépe­sebb kontinensén, ahol a ró­mai katolikusok közössége pa­rányi kisebbséget alkot. Az ázsiai püspökök tavalyi szinódusát hivatalosan is lezá­ró szombat délutáni ünnepsé­gen a katolikus egyházfő szentbeszédében a vallássza­badság biztosítására szólította fel Ázsia országait. A vallás ne­vében elkövetett erőszakos cselekedeteket az igaz hit megcsúfolásának nevezve a pápa arra kérte a kormányo­kat és a nemzetek vezető sze­mélyiségeit, hogy tegyék ma­gukévá és valósítsák meg a va­lamennyi polgár szabad val­lásgyakorlását lehetővé tévő politikát. Az Újdelhi Szent Szív katedrálisában tartott ce­remónián a pápa aláírta az ázsiai püspökök szinódusának megállapításait összegző do­kumentumot, amely többször is név szerint említi Kínát. Az Egyház Ázsiában címet viselő dokumentumban II. Já­nos Pál egyebek között arra kér minden ázsiai nemzetet, hogy ismerje el a szabad vallás­gyakorlás és a lelkiismereti sza­badság jogát, és tartsa tisztelet­ben az alapvető emberi jogo­kat. Egyúttal a szegénységet és az emberek kizsákmányolását a legnagyobb nyugtalanság forrásának nevezte. Kínával kapcsolatban a pápa arra kérte híveit: ne csüggedjenek, soha ne engedjék meg, hogy a ne­hézségek és a könnyek csorbít­sák Krisztusba vetett hitüket és elkötelezettségüket a kínai nemzet iránt. A katolikus egyházfő meg­erősítette, hogy támogatja a vallások közötti párbeszédet, de úgy vélte, hogy a kulturális hagyományok tisztelete nem zárja ki egy olyan kontinens országaiban az evangelizációt, amely Krisztus szülőföldjétől Japánig és Indiától Szibériáig tart, s ahol a Fülöp-szigetek la­kosságát kivéve nagyon kevés katolikus él. (Ázsiában él a vi­lág lakosságának mintegy két­harmada, de közülük csak az emberek 3 százaléka katoli­kus.) Ugyanakkor a pápa köz­vetve elismerte, hogy a múlt­ban misszionáriusok követtek el hibákat Ázsiában. II. János Pál, akinek indiai útját rendkívül szigorú bizton­sági intézkedések övezik, a Va­tikán diplomáciai képviseletén adandó vacsorával fejezi be a szombati napot. Vasárnap a Dzsavaharlal Nehru nevét vise­lő fővárosi stadionban misét pontifikál, amelyre mintegy 70 ezer embert várnak. Emellett találkozik a különböző indiai vallások képviselőivel is - írta az AFP. A pápa hétfőn reggel Indiá­ból tovább utazik Grúziába, ahol mintegy 30 órát tölt el, mielőtt visszatérne a Vatikánba. A pápa indiai útja során többször is rosszul lett KEK-kormányfői csúcsértekezlet A Közép-európai Kezdeménye­zésnek (KEK) erőteljesebb gaz­dasági hangsúlyt kell adni, mivel a közép- és kelet-európai orszá­gok történetében lezárult egy si­keres átmeneti szakasz - jelen­tette ki szombaton Prágában magyar újságírók előtt Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő részt vett és be­szédet mondott a KEK csúcsta­lálkozóján, amelyet a szervezet elődjének tekinthető Alpok-Du­­na Unió megalakulásának tíz éves évfordulóján rendeztek. A KEK soros elnöki tisztét 2000- ben Magyarország tölti be. Orbán Viktor kiemelte: a 16 tagország miniszterelnökeinek felszólalásai szinte kivétel nélkül három téma körül forogtak: a KEK tízéves múltjának értékelé­séről, a szervezet jövőjéről, vala­mint a jugoszláv kérdésről, s ez­zel összefüggésben a délszláv helyzet lehetséges módozatai­ról. - Ez a tíz esztendő az egész századot figyelembe véve is kivé­telesen szerencsés időszak volt, hiszen a közép- és kelet-európai országok egyszerre kapták meg a lehetőséget arra, hogy saját maguk rendelkezzenek jövőjük felől - jelentette ki Orbán Vik­tor. A miniszterelnök szerint a térség legtöbb országában pél­dátlanul rövid idő alatt sikerült a politikai és gazdasági reformo­kat véghezvinni. A KEK-csúcs plenáris ülésén Orbán Viktor szólt a restauráció kihívásairól, az előző rendszer iránti visszavágyódás csapdájá­ról, amelyet - mint mondta - „majd­ minden” közép- és kelet­európai országnak sikerült elke­rülnie. Az elmúlt tíz év csapdájának nevezte Orbán Viktor azokat a kétoldalú konfliktusokat is, amelyeknek regionális kihatá­suk van.­­ A konfliktusok egy részét nem tudtuk elkerülni, szerencsé­re Magyarország ezeknek nem volt részese, mert külpolitikáját szerencsés kézzel irányították a mindenkori kormányok - közöl­te. A Közép-Európai Kezdemé­nyezés jövőjéről szólva Orbán Viktor arra az álláspontra he­lyezkedett, hogy a KEK tavaly si­keresen megújult, amikor a gaz­daságot is beemelte működési területei közé. - A határokon átnyúló gazda­sági zónák kialakítását, az infor­matikai és környezetvédelmi együttműködés létrehozását ja­vasoltam a KEK-országok kö­zött, valamint azt, hogy az ifjú­ság területét is kapcsoljuk be a kooperációba - mondta Orbán Viktor. A tanácskozáson Jugoszláviá­val kapcsolatban a magyar mi­niszterelnök csatlakozott Massimo D'Alema olasz kormány­a­fő és Wolfgang Schüssel osztrák al­­kancellár által elmondottakhoz.­­ Erősíteni kell a szerbiai de­mokratikus ellenzéket, a mosta­ni jugoszláv rezsimmel ugyanis nem lehet elképzelni demokra­tikus átalakítást - közölte Orbán Viktor. Mint mondta, volt olyan kormányképviselő a KEK-csú­­cson, aki másként látta a helyze­tet. A miniszterelnök szerint Ju­goszlávia jelenleg fekete lyuk a térségben, s elnyeli azokat az ér­tékeket, amelyek polgárjogáért küzdenek egész Közép- és Ke­let-Európában. Arról is beszélt, hogy újra kell gondolni a térség országainak humanitárius politikáját, s össz­hangba hozni az embargós lépé­sekkel, mert Jugoszlávia rendkí­vül kemény tél elé néz. - Ha ezt nem végezzük el, nagyon súlyos tragédiák fenye­gethetnek a Balkánon - véleke­dett. Mint elhangzott, a közép­és kelet-európai térség országai mindaddig nem tudnak erőtel­jesebb aktivitást kifejteni a dél­szláv újjáépítésben, amíg az EU donor konferenciáját nem ren­dezik meg. Ezután lesz világos ugyanis az, hogy az EU milyen nagyságrendű összeget és mi­lyen forrásokból bocsát a balká­ni újjáépítés rendelkezésére. A Duna ügyét Orbán Viktor - akárcsak horvát, román és bol­gár kollégája - nem újjáépítési és nem humanitárius kérdés­nek, hanem önálló problémá­nak jelölte meg.­­ A megoldandó balkáni ügyek közül az Európai Unió­nak első helyre kell helyeznie a hídroncsok kiemelésének, vala­mint a Duna hajózhatóságának témakörét - hangsúlyozta a ma­gyar miniszterelnök. Utalt arra, hogy amennyiben nem történ­nek lépések, akkor egy kemény tél esetén az erős jégzajlás ter­mészeti katasztrófát okozhat. Prágában Orbán Viktor rövid megbeszélést folytatott Radu Vasile román, valamint Milos Zeman cseh kormányfővel. Az Orbán-Vasile eszmecse­rén felmerült annak lehetősé­ge, hogy a két politikus novem­ber 15-én, a magyar-román kö­zös dandár hadgyakorlatán Aradon kétoldalú találkozót tartson. - Ez elől egyik fél sem zárkó­zott el, hivatalos választ a követ­kező napokban adunk egymás számára - hangoztatta Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök arra kérte Milos Zemant, hogy a cseh kormány 2000. január 1- től két évre, a milleneumi ün­nepségek idejére adja kölcsön Magyarországnak az Árpád­háziak koronázási kardját, amely Prágában van kiállítva. A kölcsönszerződés tető alá hozá­sa a két kultuszminiszter fel­adata. Letette a hivatali esküt az új kormány Iszlámábádban Mohamed Rafik Tarar köztársasági elnök előtt szombaton letette a hivatali esküt az új pakisztáni kor­mány. A Pervez Musarraf tábornok által alakított kabinetnek tíz tagja van, közülük kilenc polgá­ri személy, a katonák képvisele­tében mindössze egy nyugalma­zott tábornok kapott helyet a miniszterek között. A Pakisztán új „erős embere” által kiválasz­tott kormánytagok között nincs politikus, mindegyikük „szakér­tőnek” számít. Az új kormány­nak mindenekelőtt az a felada­ta, hogy lábra állítsa az ország gazdaságát, biztosítva egyúttal a törvények tiszteletben tartását, a rend fenntartását és a korrup­ció elleni harc folytatását. A pakisztáni sajtó értékelése szerint az a tény, hogy az új mi­niszterek nem az utóbbi évek politikai elitjéből kerültek ki, a javukra válhat. A Dawn című új­ság szombati számában úgy vél­te, hogy a kilenc férfiből és egy nőből álló kabinet „frissességé­nek” bizonyos fokú dinamiz­must kell vinnie a nemzeti ügyek kezelésébe, „ha csak nem fulladnak ki túl gyorsan Iszlá­mábád fojtogató légkörében”. A The News című lap szerint a miniszterek szakmai és szemé­lyes képességei növelik az új hatalom szavahihetőségét. A kormány élén álló Musarraf tá­bornok, aki két miniszternek is szombaton adott megbízást, az ünnepélyes eskütétel után mondott beszédében kitűnő csapatnak minősítette a kabine­tet. Közölte azt is, hogy hama­rosan újabb minisztereket ne­vez ki. Oszták-magyar határ Madárpókokat talált egy osztrák vámőr Nem kevesebb mint 53 ma­dárpókot talált egy osztrák vámőrnő egy magyar autó­ban a cinfalvai (Siegen­dorf) határátkelőhelyen. Az 5-8 centiméteres álla­tokat egyenként üvegfiolák­ba zárták, s a fiolákat hab­szivaccsal zárták le, hogy le­vegőhöz jussanak a szőrös pókok, s a tartályokat egy műanyag zsákba tették. A férfi, aki az autót vezet­te, azt állította, hogy a pél­dányok fia tenyészetéből származnak, s egy osztrák múzeumba tartanak egy be­mutatóra, de a szállításuk­hoz szükséges hivatalos pa­pírokat nem tudta felmutat­ni. A madárpókokat a bécsi Tenger Háza akváriumba szállították, ahol külön-kü­­lön helyezték el őket, mert hajlamosak felfalni egy­mást. A magyar férfit nem vet­ték őrizetbe, de feljelentést tettek ellene. Nemzetközi élet Ausztrál népszavazás Megerősítették II. Erzsébetet II. Erzsébet brit királynő szomba­ton azt mondta, hogy tisztelet­ben tartja és elfogadja az auszt­rál államszövetség jövőjéről rendezett történelmi jelentősé­gű népszavazás eredményét, amely megerősítette őt Ausztrá­lia államfőjének tisztében. A helyi idő szerint szombat este lezárult referendumon, amelyen törvény kötelezte a 12 millió ausztrál választópolgárt a részvételre, 55 százalék utasítot­ta el azt, hogy a jelenlegi alkot­mányos monarchiát olyan köz­társaság váltsa fel, amelynek el­nökét az ausztrál parlament vá­lasztja meg. A leadott voksok 79 százalékának összesítése szerint egyetlen államban, Victoriában szerzett csekély, mindössze 0,1 százalékos többséget a köztársa­ságpárti álláspont. A szavazatok megoszlását tekintve a Reuters elemzője megállapítja: a változást, az al­kotmánymódosítást ellenző szavazótábor gerincét a vidéki lakosság és a munkásosztály al­kotja, míg a köztársaságra el­sősorban a városlakók adták szavazatukat. A szavazás ered­ményének némiképp ellent­mondanak azok a friss közvé­lemény-kutatási adatok, me­lyek szerint csak az ausztrálok 9 százaléka áll ténylegesen a monarchikus államforma megtartása mellett. A referen­dum ezzel ellentétesnek látszó kimenetelét az magyarázza, hogy a szavazók jelentős há­nyadában, még a királyságot elutasítók körében is erős az ellenszenv az ellen, hogy az or­szág elnökét a parlament, azaz a megtépázott bizalommal bí­ró politikusok válasszák meg a kulisszák mögött. A monarchia megmaradásának a népszava­záson márpedig egy olyan köztársaság bevezetése volt az alternatívája, ahol az elnököt nem a nép, hanem a törvény­hozási képviselőtestület válasz­taná kétharmados többséggel. A referendumon feltett másik, a monarchista John Howard mi­niszterelnök által kezdemé­nyezett kérdésben az alkot­mány preambulumának mó­dosítására vonatkozóan szin­tén a nemmel szavazók kerül­tek többségbe. Az ausztrálok 60 százaléka elutasította azt, hogy az alaptörvény külön méltassa az őslakóknak az­­ or­szág életét gazdagító hagyo­mányait, kultúráját, és kötődé­süket a földhöz. Még a szavazás reggelén is kampányoltak Robbantásos merénylet Ismeretlen elkövetők Észak- Koszovóban a levegőbe akar­tak röpíteni egy vasúti hidat röviddel azelőtt, hogy azon egy 400 szerb utast szállító szerelvény áthaladt volna. Ole Irgens őrnagy, a KFOR szóvi­vője elmondta: a híd lábaza­tára szerelt robbanószerkezet este 21 óra körül lépett mű­ködésbe, de a vonatot még a híd elérése előtt leállították. A félresikerült merénylet vé­gül is nem okozott személyi sérülést, és a híd állva ma­radt, bár egy tartóoszlopa le­omlott. A vasúti sínek meg­rongálódtak, a közlekedés át­menetileg lehetetlenné vált, a gyalogosforgalom viszont folytatódhat. A TNT okozta nagy erejű robbanás Kosovska Mitrovica körzeté­ben történt. Microsoft Bírósági döntés a piaci fölényről Az évszázad talán legnagyobb trösztellenes perében a Bill Gates vezette Microsoft cég ellen ho­zott döntést pénteken egy ameri­kai szövetségi bíróság: az ítélet szerint a szoftvergyártó óriáscég egyedülálló piaci fölénnyel ren­delkezik, amelyet a versenytár­sak kiszorítására használt fel a fo­gyasztók érdekeit megsértve. A régóta várt döntés értel­mében a Microsoft arra fordí­totta meghatározó piaci erejét, hogy összeroppantson bármi­lyen olyan, kezd­ményezőkészséget felmutató céget, amely konkurenciát tá­maszthat termékei ellen, pél­dául az Internetes böngészőkészítő Netscape-et. A 207 oldalra rúgó bírói hatá­rozat szerint a Microsoft meg­fojtotta a fogyasztói érdekeket szolgáló újításokat kizárólag azért, mert azok nem estek egybe a Microsoft-érdekekkel. Arról később születik döntés várakozások szerint már csak jövőre­­, hogy a Microsoft tör­vényt sértett-e és milyen mérték­ben. Gates cégét kemény keres­kedelmi korlátozásokkal sújthat­ják vagy - végső esetben - akár azzal, hogy elrendelik a vállalat részekre bontását. A Microsoft visszautasítja a piaci monopóliumra vonatkozó vádakat, állítása szerint nem rendelkezik fölénnyel a számí­tógépes operációs rendszerek piacán, és mindig a törvényes kereteken belül tevékenykedett. Bill Gates, a Microsoft alapító elnöke a bírói döntés után úgy nyilatkozott, hogy cége mindig tisztességes piaci politikát foly­tatott, amely a fogyasztók érde­kében állt. A híres kaliforniai Szilícium­völgyben, a világ szoftveripará­nak szívében sok cég üdvözölte a Microsoft-ellenes döntést. Amerikai jogászok szerint a Microsoftra szigorú büntetés vár, azt azonban ki lehet zárni, hogy a cég feloszlatásáról hoznának döntést. Bill Gates

Next