Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2000. október (5. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

HÍRLAP Hazai tükör Orbán Viktor a Magyar Rádióban A kormány kész hozzájárulni a jelentős mértékű gázáremelés­hez az ipari felhasználók esetében, ha a Mol Rt. vállalja, hogy a lakossági és a távfűtési gázárak huzamos ideig csak az inflá­ció mértékében emelkednek - közölte Orbán Viktor minisz­terelnök a Magyar Rádiónak adott szokásos szerda reggeli in­­terjújában. A kormányfő álláspontja sze­rint, ha az ipari felhasználók­nak 40-43 százalékkal többet kellene fizetniük a gázért, az csak 0,2-0,4 százalékkal növel­né a jövő évi inflációt. Orbán Viktor érthetőnek ne­vezte a Mol Rt. értékelését, hogy jelenleg a vállalatnak kell finanszíroznia azt a verseny­­előnyt, amelyet a nagyipari fel­használók élveznek a kétszer, négyszer magasabb nyugat-eu­rópai gázárakkal szemben. Hozzátette: ugyanakkor a mostani bérek mellett lehetet­len bevezetni az európai unió­beli árakat a lakossági és távhő­­fogyasztás területén. A vesztege­tés közben tetten ért országgyű­lési képviselő esetéről szólva a miniszterelnök elmondta: mi­után az ügyben a nem kor­mányfelügyelet alatt álló ügyészségi nyomozó hivatal járt el, előzetesen nem kapott infor­mációt az akcióról, néhány perccel azt követően értesítette őt a belügyminiszter. Közlése szerint a gyanú már korábban is felmerült, megfe­lelnek a valóságnak a kisgazda­­párt elnökének azon kijelenté­sei, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy ilyen eset ne fordulhasson elő. A kor­mányfő úgy látja: ilyen ügyekre a világ minden országában van példa, a kérdés az, kiépültek-e az állam önvédelmi funkciói annak érdekében, hogy ez a je­lenség ne legyen tömeges. Vé­leménye szerint Magyarorszá­gon ma még nem elég elretten­tő sem az ítélkezési gyakorlat, sem a hatóságok eljárása. Fel­hívta a figyelmet: Amerikában 10-15 éve hat képviselőt értek tetten hasonló körülmények között, és ebből azt a következ­tetést vonták le, hogy erősíteni kell a rendőrséget és az igazság­szolgáltatást. Azzal kapcsolat­ban, hogy Budapest esetleg pá­lyázzon a 2012-es, vagy 2016-os olimpia megrendezésére, a mi­niszterelnök megismételte ál­láspontját, amely szerint érde­mes elgondolkodni ezen a le­hetőségen. Kifejtette: üzleti beruházás keretében, az önkormányzati és magántőke mozgósításával nem elképzelhetetlen az olimpia ezermilliárd forintosra becsült költsége. Véleménye szerint Magyaror­szág össze tud rakni egy olyan reális, megvalósítható tervet, amellyel pályázatot nyújthat be. Hozzáfűzte: történelmi érvek is szólnak egy esetleges buda­pesti olimpia mellett, Közép- Európában ugyanis még nem volt ilyen rendezvény és ezek az országok - köztük Magyaror­szág-jelentős fejlődést értek el tíz év alatt Az október 23-i ün­nepről szólva Orbán Viktor re­ményét fejezte ki, hogy az Or­szággyűlés elfogadva a kormány javaslatait 2001-től 50 ezerről 60 ezer forintra emeli az egykori politikai üldözöttek nyugdíjmi­nimumát, azok pedig akik há­rom évnél súlyosabb szabadság­­vesztést szenvedtek el, további havi kiegészítést kapnak. Demszky Gábor vállalja a jelölést nem köt az MSZP-vel, és önál­ló jelöltet indít mind a 176 egyéni választókerületben. Nekem az SZDSZ önállósá­ga a liberális alternatíva fenn­maradása nem pártkérdés, hanem mély, tartalmi kérdés. Aki úgy gondolja, hogy az or­szágot csak az MSZP menthe­ti meg a Fidesztől, az politizál­jon az MSZP-ben - hangsú­lyozta. A főpolgármester kifejtette azon meggyőződését, hogy a legdurvább politikai hiba len­ne beletörődni abba, hogy csak két párt közül lehet vá­lasztani, véleménye szerint a Fidesz és az MSZP hatalmi ambícióin kívül nincs olyan választóvonal, amely a nemze­tet két ennyire ellenséges tá­borra osztaná. A pártelnöki jelölést vállaló főpolgármester a vállalkozók, a tulajdonosi polgárság, az EU-normákat igénylő közhi­vatalnokok, közalkalmazot­tak, pedagógusok, orvosok, mérnökök és az új nemzedék mellett a liberalizmus termé­szetes szövetségesei közé so­rolta a párt minden eddigi szövetségesét is. Fodor Gábor is vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ tisztújító küldöttgyűlésén. A politikus tegnapi sajtótájékoz­tatóján kijelentette: nagyon tiszteli riválisát, Demszky Gábor budapesti főpolgármestert, akivel elnökké választása esetén is együtt kíván dolgozni. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere vállalja a pártelnöki jelölést az SZDSZ decemberi tisztújító küldött­­gyűlésén. A politikus ezt ked­den, egy budapesti politikai gyűlésen jelentette be. Demszky Gábor hangsúlyozta: célja az, hogy tisztességes ver­senyben leváltsa Orbán Viktor miniszterelnököt. A főpolgármester beszédé­ben élesen bírálta mind a Fi­deszt, mind az MSZP-t, párhu­zamot vonva a két párt felfo­gása között. Név szerint is kritikával il­lette pártja két politikusát, Fo­dor Gábort és Bauer Tamást, akik álláspontja szerint azt képviselik, hogy a Fidesz-kor­­mány leváltása érdekében az SZDSZ az önfeladásig fogjon össze a szocialistákkal. Dem­szky Gábor álláspontja szerint ez a politika öngyilkosság len­ne az SZDSZ számára és a párt megszűnéséhez vezetne. Kifejtette: úgy vállalja a pártelnökséget, hogy az SZDSZ a választások előtt semmilyen helyi vagy orszá­gos szövetséget, vagy alkut Demszky. Az SZDSZ egyedül is képes felvenni a versenyt • Stabilizálódott az állapota annak a 13 éves fiúnak, akit hétfőn kábítószer-túladagolás miatt szállítottak kórházba egy kőbányai általános iskolából - nyilatkozta az Erzsébet kórház és rendelőintézet ügyeletese tegnap délelőtt. A főorvos úgy látja: a gyermek lassan túl van az életveszélyen. Budapesten a horvát elnök Magyarország és Horvátor­szág egyaránt üdvözli a szerbiai demokratikus fordulatot, ugyanakkor eljött az ideje a konkrét problémák megoldásá­val foglalkozni - hangzott el Or­bán Viktor miniszterelnök és Sti­pe Mesic horvát köztársasági el­nök tegnapi budapesti megbe­szélésén. A tárgyaláson elsősorban a ré­gióról, ezen belül is a jugoszlá­viai fejleményekről esett szó. A kétoldalú kapcsolatok hely­zetét Orbán Viktor és Stipe Me­sic egyaránt problémamentes­nek ítélte, s megállapították, hogy közös történelmi gyökerek érdekazonosságban jelentkez­nek. Mint elhangzott, a magyar— horvát gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokban nagy lehetőségek rejlenek. Felfüggesztették Székely Zoltán mentelmi jogát Felfüggesztette az Országgyű­lés Székely Zoltán képviselő mentelmi jogát. A parlament 275 igen szavazattal és egy tartózkodással döntött keddi ülésén a honatya mentelmi jo­gának felfüggesztéséről, ame­lyet a Ház illetékes bizottsága hétfőn egyhangúlag javasolt. A legfőbb ügyész az Ország­­gyűlés elnökéhez intézett át­iratában indítványozta Székely Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesz­tését. Az indítvány szerint Székely Zoltán harmincmillió forin­tot kért Balla Dániel vállalko­zótól, a közbeszerzési eljárá­sok általa történő befolyásolá­sának elkerülése érdekében. A honatya később húsz mil­lió forintra csökkentette a kö­vetelt összeget. Balla Dániel ezt követően feljelentést tett a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal­nál, és beadványához csatolta a Székely Zoltánnal folytatott beszélgetésekről készült hang­­felvételeket is. A nyomozóha­tóság húszmillió forintot adott át Balla Dánielnek, a bankjegyek sorszámát jegyző­könyvbe rögzítették. Olajügyek Az MSZP-s javaslat zárószavazása Az Országgyűlés kedden délután szavazott az úgyne­vezett olajügyek kivizsgálásá­val kapcsolatos feladatokról szóló MSZP-s határozati ja­vaslatról. Az MSZP az augusztus ele­jén benyújtott határozati javaslatában kezdeményezte: a parlament kérje fel a mi­niszterelnököt arra, hogy in­dítson vizsgálatot annak meg­állapítására, milyen mulasztá­sok vagy jogsértések történtek az olajügyekben eljáró rend­védelmi szervek, illetve nemzetbiztonsági szolgálatok a részéről, és erről legkésőbb az őszi ülésszak végéig tájékoz­tassa az Országgyűlést. Az indítványban szerepelt az is: az Országgyűlés kérje az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, hogy az olajügyek büntetőtárgyalására soronkí­vüliséget biztosítson. A MIÉP az izraelitákén konfliktusról A Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) álláspontja szerint az izraeli-palesztin konfliktus a világháború és a világválság veszélyét hor­dozza magában, ezért a mindenkori magyar kor­mány kötelessége, hogy kö­rültekintő és óvatos politi­kával minél távolabb tartsa ettől a válsággóctól a ma­gyarságot. 2000. OKTÓBER 19., CSÜTÖRTÖK • A kormányhivatal mű­ködéséről, a köztisztviselői kar helyzetéről, az informá­ciós társadalom kihívásaira adott ausztrál válaszról foly­tatott egyebek között tapasz­talatcserét Ausztráliában Stumpf István. Matolcsy György a gázárakról A kormány azt várja a Moltól, hogy a gázárak ügyében szüle­tett megállapodás után eláll az állam ellen indított perektől. Erről Matolcsy György gazdasági miniszter beszélt tegnap Buda­pesten újságírók előtt. A Gazdasági Minisztérium kedden hozta nyilvánosságra a ka­binet és az olajtársaság megállapodását, amelyben a Mol Rt. vállalta, hogy elfogadja a következő években a lakossági gáz­áraknak az inflációs előrejelzést nem meghaladó emelését, a kormány pedig elképzelhetőnek tart egy november 1-jei 43 százalékos emelést a nem lakossági felhasználóknál. Matolcsy György elmondta: a Gazdasági Minisztérium és a Mal közös munkacsoportja Hónig Péter helyettes államtitkár ve­zetésére jelenleg dolgozik azon, hogyan lehet megkülönböz­tetni majd a fogyasztókat. A kormány célja, hogy a lakosságot, a kommunális intézmé­nyeket, az egészségügyi, szociális létesítményeket ne érje olyan mértékben a gázáremelés, amilyen mértékben azt az ipar elvi­seli, különösen a multinacionális cégek által képviselt ipar - hangsúlyozta a gazdasági miniszter. • A nyári időszámítás ok­tóber 29-én, a hónap utol­só vasárnapján ér véget, amikor hajnali 3 órakor 2 órára kell visszaigazítani az időmérők mutatóit. A GYÓGYSZERÁRAKRÓL­­ A gyógyszerárakkal két ellen­zéki képviselő is foglalkozott a parlament keddi ülésnapján, a kérdések időszakában. Kökény Mihály (MSZP) arra volt kí­váncsi, hogy jövőre lesz-e átlátható gyógyszerár-szabályozás. Emlékeztetett rá, hogy a kormány befagyasztotta a gyógyszer­árakat, ám annak ellenére, hogy ez a moratórium az év vé­gén lejár, még mindig nem tudni, hogy miként alakul a sza­bályozás jövőre. Válaszában Varga Mihály, a Pénzügyminiszté­rium politikai államtitkára elmondta: az árbefagyasztással el­érték a gyógyszerárak emelkedésének megállítását, így idén szeptemberben nemhogy nem emelkedtek a gyógyszerké­szítmények árai az előző évhez képest, hanem valamelyest még csökkentek is. Magyar-román miniszterelnöki találkozó Magyar-román miniszterel­nöki találkozót terveznek a hét végén a romániai Csanádon: tervek szerint a Temes megyei határ menti településen Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő jelenlétében teszik le a csanád-kiszombori határátkelő alapkövét - közölte tegnap a romániai sajtó. A Me­­diafax román hírügynökség ro­mán kormányforrásokból úgy értesült, hogy a tervekben szere­pel a két miniszterelnök hétvégi találkozója Csanádon. A 2001-2002-es költségvetésről A munkahelyteremtés, a kistérségek felzár­kóztatása, az önkormányzatok és az agrárium támogatása, valamint az oktatás finanszírozá­sa került szóba a parlamenti pártok képvise­lőinek első megszólalásaiban, a 2001-2002-es költségvetés általános vitájának folytatásakor tegnap a parlamentben. Bernáth Ildikó (Fidesz) üdvözölte a kétéves költségvetés munkahelyteremtési lehetősé­geit. Elmondta: 2001-ben 43,3 milliárd, 2002-ben pedig 50,4 milliárd forinttal támo­gatják a foglalkoztatási képzéseket. A vitában hozzászóló Matolcsy György gaz­dasági miniszter hangsúlyozta: a Széchenyi­­terv pontosan illeszkedik az Európai Unió 2006-ig meglévő költségvetéséhez, annak el­lenére, hogy Magyarország még nem tagja az EU-nak. Úgy vélekedett: az államnak illik kivonul­nia a tulajdonosi szerepkörből, de társfinan­szírozóként illik bevonulnia a fejlesztés terü­letére. Megdöbbentően soknak tartja a szakmi­niszter, hogy tízezer külföldi és belföldi megkeresés, illetve 130 tanulmány érkezett a Széchenyi-tervel kapcsolatban. Hét nagy gazdaságfejlesztési programot tartalmaz a Széchenyi-terv, amelyek nem azonosak a márciusban előterjesztett első változatban szereplőkkel, mivel több témát is beemeltünk a javaslatok alapján - fogal­mazott Matolcsy György. A Széchenyi-terv a költségvetés kiadási ol­dalának 7 százalékát, mintegy 300 milliárd forintot tesz ki. Véleményünk szerint ez leg­alább négyszer-ötször ennyi üzleti tőkét vonz a programok megvalósításához - fejtet­te ki a gazdasági miniszter. Felszólalásában kitért a Mol és a kormány megállapodására, miszerint a lakossági gáz­árak nem emelkednek az infláció mértéké­nél magasabb összeggel, viszont a nagyfo­gyasztók - mint mondta, a multinacionális cégek - 43 százalékkal többet fizetnek majd a gázszolgáltatásért. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a köz- és felsőoktatás a 2001-es és 2002-es költségveté­si lehetőségeit ismertetve kiemelte a kollégi­umok támogatását, amely 2001-ben 311 mil­liárd forint, 2002-ben pedig 350,9 milliárd forint lesz. A másik fontos célkitűzésnek a pedagógu­sok méltó fizetését nevezte a miniszter. Pokorni Zoltán elmondása szerint a meg­emelt normatíva-növekedés elegendő lesz a béremelés fedezetére. A költségvetési törvényjavaslat oktatási részéről szólva Jánosi György (MSZP) arról beszélt: a szféra helyzetét jól jelzi, hogy egy­re csökken részesedése a nemzeti jövede­lemből.

Next