Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2001. október (6. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-26 / 250. szám
Hazai tükör hírlap A parlamentből jelentjük Repülőgép-beszerzés, haderőreform Az MSZP szerint kiszámíthatatlanság, hozzá nem értés, kapkodás és felelőtlenség jellemzi a vadászrepülőgép-beszerzést, ezért a párt felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne költsön el 500 milliárd forintot parlamenti felhatalmazás nélkül az ország pénzéből olyan célokra, amelyekben nincs egyetértés. Erről Juhász Ferenc, a szocialisták parlamenti frakciójának helyettes vezetője beszélt tegnap Budapesten, sajtótájékoztatón. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott a nemzetbiztonsági kabinet egymást követően különböző gyártók mellett tett állásfoglalásait a miniszterelnök indukálta, mivel a kabinet nem autonóm. Juhász Ferenc felhívta a figyelmet: a NATO nem kérte, hogy Magyarország cserélje le vadászrepülőgép-parkját, ugyanakkor elvárásokat fogalmazott meg az állomány élet- és munkakörülményei javítására, valamint az elavult eszközök cseréjére. Mint mondta: a repülőgép-beszerzésre szánt 500 milliárd forint felemészti az elkövetkező öt-tíz év teljes fejlesztési keretét. Szavai szerint a közvéleményt pontosan tájékoztatni kellene arról, hogy mi indokolja a vadászrepülőgépek beszerzését, és ennek milyen összefüggései vannak az ország biztonságpolitikai kihívásait illetően. A szocialista képviselő úgy látja, hogy a kormány a saját csapdájába esett, azzal, hogy az Egyesült Államok új ajánlatot tett az F16-os vadászgépekkel kapcsolatban, mivel ha lett volna eredetileg koncepció és határidő, akkor nem lenne lehetőség újabb és újabb ajánlattételre. Juhász Ferenc szavai szerint a kormány semmibe veszi a parlamentet, és a társadalmat is az orránál fogva vezeti, amikor nem tartja be a törvényileg szabályozott kötelező döntéshozatali mechanizmust - vagyis nem kér parlamenti felhatalmazást - hanem egy országgyűlési határozati javaslattal „kvázi biankó csekket kíván kiállítani a repülőgép-beszerzések fedezetéről”. A frakcióvezető-helyettes véleménye szerint amíg nem születik meg a nemzeti biztonsági stratégia, addig a javaslat elfogadása indokolatlan. Iváncsik Imre közölte: továbbra is fenntartják korábbi álláspontjukat, hogy a honvédség hivatásos állománya visszamenőleg, július 1-jétől kapjon kompenzációt, mivel más köztisztviselőkkel szemben a törvény késedelmes megszületése miatt hátrányokat szenvedett. A szocialista honatya jelezte: nem tartják elfogadhatónak a törvényjavaslatban beterjesztett előmeneteli rendszert sem, mivel így annak, aki egy idő után nem tud előrelépni a ranglétrán, távoznia kell a hadseregből. Iváncsik Imre kifogásolta, hogy a törvényjavaslat a miniszter számára a hatályba lépést követően egy évet még biztosít a végrehajtási rendeletek kibocsátásra Hangsúlyozta: ezekkel a hatálybalépés idejére el kell készülnie a minisztériumnak. A magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok fejlesztése A magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatokban 2001 a gyors fejlődés éve - mondta Koczka Géza, a két ország kormányközi gazdasági bizottságának vezetője konferencián tegnap Budapesten. Hozzátette: a külkereskedelmi forgalom 343 millió dolláros 1999. évi mélypontja után tavaly 14 százalékkal, míg az idei év első felében további 31 százalékkal bővült az árucsere volumene, ami 52 millió dolláros ukrán aktívumot mutat. A magyar exportcikkek 60 százalékát feldolgozott termékek, elsősorban gyógyszerek, gyógyászati berendezések alkotják. Az árucsoport növekedése 2001 első félévében csaknem 45 százalékot tett ki. Stagnál azonban a növényvédő szerek, vetőmagok, autóbuszok kivitele. Az ukrán termelők védelmét és a költségvetés bevételeinek növelését célzó folyamatos vámemelések miatt jelentősen csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari cikkek exportja Az Ukrajnából érkező áruk között meghatározó arányt képviselnek az energiahordozók, a szerves anyagok, a műtrágyák, a vaskohászati termékek. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. szakemberei szerint a hagyományos külkereskedelmi ügyletek keretében megvalósuló magyar export jelentős növelésére nincs reális esély, ezért megoldást a tőkeexport jelenthet. Jelentősebb befektetőként már jelenleg is az ukrán piacon lévő magyar cégek példái azt mutatják, hogy a tőkeexport nem csak a piaci pozíciók megőrzését eredményezheti, hanem áruexporthoz is segíthet. A Honvédelmi Minisztérium millenniumi évet záró ünnepsége A Honvédelmi Minisztérium elismerések és pénzjutalmak átadásával tegnapi ünnepségén lezárta millenniumi évi programsorozatát. Szabó János honvédelmi miniszter, Homoki János politikai államtitkár és Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos is azt hangsúlyozta, hogy az államalapítás és a keresztény hit felvételének ezredik évfordulóját méltó módon ünnepelte meg a szaktárca és a magyar honvédség. Homoki János ismertetése szerint a Honvédelmi Minisztérium különféle ünnepségekkel, fesztiválokkal, konferenciákkal, kiállításokkal, kiadványokkal, kulturális és sporteseményekkel, valamint történelmi emléktúrákkal ünnepelte a millenniumi évet Az államtitkár úgy vélekedett, hogy az ünnepségek során erősítették a katonák, a köztisztviselők és közalkalmazottak hazafiságát, nemzeti önbecsülését és a hon védelme felett érzett felelősség tudatát Az események közül kiemelte a magyar katonák világtalálkozóját, a millenniumi honvédbálokat, az Ópusztaszeri Nemzeti Katonai Emlékhely felállítását, a Magyar Honvédelem Napját, a nyitott, laktanyák rendezvénysorozatot, a nemzetközi repülőnapot, valamint a tisztavatásokat Homoki János szólt arról, hogy a millenniumi ünnepségekkel kapcsolatos feladatokra 2000-ben és 2001-ben is száz-száz millió forintot különítettek el és használtak fel a szaktárca költségvetéséből, de ez az összeg nem tartalmazta a különböző katonai szervezeteknél az e célokra fordított összegeket. • Az 1956. október 25-ei véres csütörtök, a Kossuth téri sortűz áldozatairól emlékezett meg a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetsége és a Pofosz, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Kossuth téren álló épületénél tegnap.Hazai tükör IV. Magyar-magyar csúcstalálkozó Orbán Viktor: inkább egy közös alkotást szeretnénk... A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a határon túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt sajtótájékoztatóján, miután megtartotta előadását a IV. Magyar-magyar csúcstalálkozón tegnap Budapesten. Európa az egymásba fonódó nyelvi és kulturális hagyományok sokféleségén alapuló kulturális egységként fejlődött, a kulturális sokféleség gazdaságot jelent és e gazdagság elfogadása az európai béke és stabilitás előfeltétele - idézte a kormányfő az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) jelentéséből. Orbán Viktor utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal megvalósulhat a határokat átívelő, nemzetegyesítő program. A miniszterelnök jelezte, hogy a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. • A mintegy négymillió foglalkoztatott közül 600 ezren már megkapták az elmúlt két hét alatt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság értesítőjét. Orbán Viktor elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy sikeresek az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások és a közeljövőben nyilvánosságra kerülő országjelentés elismerően szól majd az ország teljesítményeiről. Orbán Viktor elismerően szólt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásáról, az Esztergomot Párkánnyal összekötő új híd felépítéséről, a horvátországi templomok és közösségi házak rekonstrukciójáról, valamint megelégedését fejezte azért, mert Szabadkán magyar konzulátus nyitt. A miniszterelnök megemlítette, hogy a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását, és a kedvezményekről szóló törvény nem születhetett volna meg a parlamenti pártok többségének támogatása nélkül. Az úgynevezett Velencei Bizottság jelentésére utalva a kormányfő elismeréssel szólt arról, hogy a tekintélyes európai fórum megállapítása szerint „az anyaállamok szerepet játszanak kisebbségeik védelmében és megőrzésében”. Orbán Viktor ugyanakkor hangoztatta európai uniós csatlakozási törekvéseink összhangban vannak Magyarország Kárpátmedencei nemzetpolitikai törekvéseivel. A Velencei Bizottság jelentése lehetőséget ad arra, hogy közös magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar-szlovén, magyar-horvát és magyar-ukrán kisebbségvédelmi megegyezésről beszélhessünk - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: „inkább egy közös alkotást szeretnénk, és nem egy magyar győzelmet”. Kovács Árpád lett az INTOSAI alelnöke Az INTOSAI kormányzó tanácsa egyben felkérte Kovács Árpádot arra, hogy az ÁSZ legyen a három év múlva esedékes következő világkongresszus házigazdája A napirendi pontok között egyebek mellett a pénzügyi ellenőrzés eljárási elveinek, illetve módszereinek egységesítése szerepelt. A résztvevők áttekintették a számvevőszékek lehetőségeit az államháztartási reformokban, illetve a korrupcióellenes küzdelemben. A kongresszuson Kovács Árpád többek között megbeszélést folytatott az amerikai, az orosz, a svájci és az ír főszámvevővel. Tárgyalt továbbá az osztrák számvevőszék elnökével, az INTOSAI főtitkárával is. • A Belügyminisztérium álláspontja szerint a veszélyességi pótlék a tűzoltóknak nem jár alanyi jogon, csak a veszélyhelyzetben lévő vonuló tűzoltók kapják - hangoztatta a BM-ben tartott gyűlésen tegnap a tárca vezetője. Pintér Sándor a tűzoltók meghívott képviselői és a polgármesterek előtt hangsúlyozta: a minisztérium azonos elveket kíván érvényesíteni a rendőrök, a tűzoltók, a polgári védelmisek és a határőrök illetményének megállapításánál. A számvevőszékek világszervezete, az INTOSAI kormányzó tanácsa Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét választotta első alelnökévé a szervezet szöuli kongresszusán - tájékoztatta az ÁSZ tegnap az MTI-t közleményben. A világ mintegy 180 országából érkezett 500 vezető pénzügyi ellenőr részvételével a héten tartott XVII. kongresszus döntése kifejezte azt a nemzetközi elismerést, amely a magyar pénzügyi rendszer fejlődését, és benne az ÁSZ munkáját övezi - áll a közleményben. Kovács Árpád eddig az INTOSAI belső és külső ellenőrzés harmonizálásával foglalkozó szakbizottságát vezette. 2001. OKTÓBER 26., PÉNTEK Államtitoksértés miatt feljelentést tett Székely Zoltán Államtitoksértés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Székely Zoltán független országgyűlési képviselő a legfőbb ügyésznél a napokban. Erről Székely Zoltán tegnap tájékoztatta az MTI-t. Beszámolója szerint idén január 26-án házkutatást rendeltek el az Országgyűlés irodaházában lévő irodájában, ahol több mint száz „szigorúan titkos” jelzésű iratot foglaltak le. Székely Zoltán szerint az ügyészségnek az iratokat vissza kellett volna szolgáltatnia, miután az országgyűlés alkalmatlannak találta a legfőbb ügyész indítványát, amelyben az ő mentelmi jogának felfüggesztését kérte gondatlanságból elkövetett államtitoksértés vétségének alapos gyanúja miatt a parlamenttől. Megjegyezte: azok az ismeretlen személyek, akik az iratokat elvitték, még a lefoglalási jegyzőkönyvet sem adták át, így törvényébe ütköző bűncselekményt követtek el. A képviselő szerint súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy megfosztották az államtitok megismerésének jogosultságától. Feljelentésében arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy a bűncselekmény-sorozatot vizsgálják ki, a törvénysértő módon visszatartott, államtitkokat tartalmazó iratokat pedig juttassák vissza neki. Székely Zoltánt tavaly októberben a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal érte tetten, amikor kenőpénzt vett át Balla Dániel vállalkozótól. Ezt követően a politikust kizárták az FKGP frakciójából, majd az ügyészség hivatalos személy által, fontosabb ügyben, kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsította. A legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés felfüggesztette Székely Zoltán mentelmi jogát. A független honatya többször emelt kifogást az ellene folyó nyomozás miatt és azt hangoztatta, hogy ártatlan. Az Új Baloldal nem tudja politikai szövetségesének tekinteni a Magyar Szocialista Pártot, inkább ellenfélként viszonyul hozzá a 2002-es parlamenti és önkormányzati választásokon - jelentette ki tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján Schiller László, az Új Baloldal választási szövetség elnöke. Schiller László elmondta: a jelenlegi helyzetben az MSZP-nek kötelessége lenne egy baloldali összefogás élére állnia, ehelyett azonban a szocialisták nem tudtak megegyezni a szociáldemokratákkal, a Munkáspárttal, valamint a baloldali értékrendet valló kis pártokkal. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem baloldali összefogást integráló személy, hanem olyan technokrata bankár, aki nem érti az elszegényedett rétegek problémáit - fogalmazott Schiller László. A politikus szerint nem baloldali alternatíva, hogy az MSZP néppárti jelleget öltött. Schiller László közölte: Medgyessy Péter kabinetfőnök-helyettese előbb megfenyegette őt telefonon, majd megpróbálta megvásárolni, mondván, az MSZP országos listáján van még számára hely. A szövetség vezetője szerint az MSZP megpróbálja hibernálni a magyarországi szociáldemokráciát azzal, hogy Kapolyi Lászlót, az MSZDP elnökét a szabolcsi pártlista harmadik helyére tette. Az Új Baloldal úgy döntött, hogy önállóan indul a 2002-es választásokon - hangzott el. A választási szövetség ehhez a novemberi kongresszuson kéri a felhatalmazást. A pártelnök utalt arra, hogy az Új Baloldalnak hatezer regisztrált tagja van, és csaknem háromezer településen van jelen. • Mádl Ferenc köztársasági elnök részvételével november 6-án Varsóban konferenciát tartanak a közép- és a kelet-európai országok államfői a terrorizmus elleni küzdelemről. A találkozón a tervek szerint az albán, a bosznia-hercegovinai, a bolgár, a cseh, a horvát, az észt, a magyar, a lett, a litván, a moldovai, a román, a szlovák, a szlovén, az ukrán, a macedón, a jugoszláv és a lengyel államfő vesz részt. A konferenciára a varsói elnöki palota épületében kerül sor. Az államfők közös nyilatkozatot fogadnak el, majd a Belvedere Palota kápolnájában megemlékeznek a szeptember 11-ei tenortámadás áldoza-Az OLDAL A MTI ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT Új Baloldal Az MSZP nem politikai szövetséges