Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2001. október (6. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

Hazai tükör hírlap A parlamentből jelentjük Repülőgép-beszerzés, haderőreform Az MSZP szerint kiszámíthatatlanság, hozzá nem értés, kapkodás és felelőtlenség jellem­zi a vadászrepülőgép-beszerzést, ezért a párt felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne költsön el 500 milliárd forintot parlamenti felhatalmazás nélkül az ország pénzéből olyan célokra, amelyekben nincs egyetértés. Erről Juhász Ferenc, a szocialisták parlamen­ti frakciójának helyettes vezetője beszélt tegnap Budapesten, sajtótájékoztatón. Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott a nem­zetbiztonsági kabinet egymást követően külön­böző gyártók mellett tett állásfoglalásait a mi­niszterelnök indukálta, mivel a kabinet nem au­tonóm. Juhász Ferenc felhívta a figyelmet: a NATO nem kérte, hogy Magyarország cserélje le va­dászrepülőgép-parkját, ugyanakkor elvárásokat fogalmazott meg az állomány élet- és munkakö­rülményei javítására, valamint az elavult eszkö­zök cseréjére. Mint mondta: a repülőgép-beszerzésre szánt 500 milliárd forint felemészti az elkövetkező öt-tíz év teljes fejlesztési keretét. Szavai szerint a közvéleményt pontosan tájé­koztatni kellene arról, hogy mi indokolja a va­dászrepülőgépek beszerzését, és ennek milyen összefüggései vannak az ország biztonságpoliti­kai kihívásait illetően. A szocialista képviselő úgy látja, hogy a kor­mány a saját csapdájába esett, azzal, hogy az Egyesült Államok új ajánlatot tett az F16-os va­dászgépekkel kapcsolatban, mivel ha lett volna eredetileg koncepció és határidő, akkor nem lenne lehetőség újabb és újabb ajánlat­tételre. Juhász Ferenc szavai szerint a kormány sem­mibe veszi a parlamentet, és a társadalmat is az orránál fogva vezeti, amikor nem tartja be a tör­vényileg szabályozott kötelező döntéshozatali mechanizmust - vagyis nem kér parlamenti fel­hatalmazást - hanem egy országgyűlési határo­zati javaslattal „kvázi biankó csekket kíván kiál­lítani a repülőgép-beszerzések fedezetéről”. A frakcióvezető-helyettes véleménye szerint amíg nem születik meg a nemzeti biztonsági stra­tégia, addig a javaslat elfogadása indokolatlan. Iváncsik Imre közölte: továbbra is fenntart­ják korábbi álláspontjukat, hogy a honvédség hi­vatásos állománya visszamenőleg, július 1-jétől kapjon kompenzációt, mivel más köztisztvise­lőkkel szemben a törvény késedelmes megszü­letése miatt hátrányokat szenvedett. A szocialista honatya jelezte: nem tartják elfo­gadhatónak a törvényjavaslatban beterjesztett előmeneteli rendszert sem­, mivel így annak, aki egy idő után nem tud előrelépni a ranglétrán, tá­voznia kell a hadseregből. Iváncsik Imre kifogásolta, hogy a törvényja­vaslat a miniszter számára a hatályba lépést kö­vetően egy évet még biztosít a végrehajtási ren­deletek kibocsátásra Hangsúlyozta: ezekkel a hatálybalépés idejére el kell készülnie a minisztériumnak. A magyar-ukrán gazdasági kapcsolatok fejlesztése A magyar-ukrán kereskedelmi kapcsolatokban 2001 a gyors fej­lődés éve - mondta Koczka Géza, a két ország kormányközi gazda­sági bizottságának vezetője konferencián tegnap Budapesten. Hoz­zátette: a külkereskedelmi forgalom 343 millió dolláros 1999. évi mélypontja után tavaly 14 százalékkal, míg az idei év első felében további 31 százalékkal bővült az árucsere volumene, ami 52 millió dolláros ukrán aktívumot mutat. A magyar exportcikkek 60 száza­lékát feldolgozott termékek, elsősorban gyógyszerek, gyógyászati berendezések alkotják. Az árucsoport növekedése 2001 első félévé­ben csaknem 45 százalékot tett ki. Stagnál azonban a növényvédő szerek, vetőmagok, autóbuszok kivitele. Az ukrán termelők védelmét és a költségvetés bevételeinek növe­lését célzó folyamatos vámemelések miatt jelentősen csökkent a mezőgazdasági és az élelmiszeripari cikkek exportja Az Ukrajnából érkező áruk között meghatározó arányt képviselnek az energiahor­dozók, a szerves anyagok, a műtrágyák, a vaskohászati termékek. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési (ITDH) Kht. szakemberei szerint a hagyományos külkereskedelmi ügyletek ke­retében megvalósuló magyar export jelentős növelésére nincs reá­lis esély, ezért megoldást a tőkeexport jelenthet. Jelentősebb befektetőként már jelenleg is az ukrán piacon lévő magyar cégek példái azt mutatják, hogy a tőkeexport nem csak a piaci pozíciók megőrzését eredményezheti, hanem áruexporthoz is segíthet. A Honvédelmi Minisztérium millenniumi évet záró ünnepsége A Honvédelmi Minisztérium elismerések és pénzjutalmak át­adásával tegnapi ü­nnepségén le­zárta millenniumi évi program­­sorozatát. Szabó János honvédelmi mi­niszter, Homoki János politikai államtitkár és Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos is azt hangsúlyozta, hogy az államalapí­tás és a keresztény hit felvételé­nek ezredik évfordulóját méltó módon ünnepelte meg a szaktár­ca és a magyar honvédség. Homoki János ismertetése sze­rint a Honvédelmi Minisztérium különféle ünnepségekkel, feszti­válokkal, konferenciákkal, kiállí­tásokkal, kiadványokkal, kultu­rális és sporteseményekkel, vala­mint történelmi emléktúrákkal ünnepelte a millenniumi évet Az államtitkár úgy vélekedett, hogy az ünnepségek során erősí­tették a katonák, a köztisztvise­lők és közalkalmazottak hazafi­­ságát, nemzeti önbecsülését és a hon védelme felett érzett felelős­ség tudatát Az események közül kiemelte a magyar katonák világtalálkozó­ját, a millenniumi honvédbálo­kat, az Ópusztaszeri Nemzeti Ka­tonai Emlékhely felállítását, a Magyar Honvédelem Napját, a nyitott, laktanyák rendezvényso­rozatot, a nemzetközi repülőna­pot, valamint a tisztavatásokat Homoki János szólt arról, hogy a millenniumi ünnepségek­kel kapcsolatos feladatokra 2000-ben és 2001-ben is száz-száz millió forintot különítettek el és használtak fel a szaktárca költ­ségvetéséből, de ez az összeg nem tartalmazta a különböző ka­tonai szervezeteknél az e célokra fordított összegeket. • Az 1956. október 25-ei vé­res csütörtök, a Kossuth téri sortűz áldozatairól emlékezett meg a Magyar Vidék Országos ’56-os Szövetsége és a Pofosz, a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium Kossuth téren álló épületénél tegnap.Hazai tükör IV. Magyar-magyar csúcstalálkozó Orbán Viktor: inkább egy közös alkotást szeretnénk... A magyar külpolitika elérte azt a célját, hogy amikor a hatá­ron túli magyarokról esik szó, akkor az általános európai ügy is - erről Orbán Viktor miniszterelnök beszélt sajtótájékoz­tatóján, miután megtartotta előadását a IV. Magyar-magyar csúcstalálkozón tegnap Budapesten. Európa az egymásba fonódó nyelvi és kulturális hagyomá­nyok sokféleségén alapuló kultu­rális egységként fejlődött, a kul­turális sokféleség gazdaságot je­lent és e gazdagság elfogadása az európai béke és stabilitás előfel­tétele - idézte a kormányfő az Európa Tanács Joggal a Demok­ráciáért Bizottsága (Velencei Bi­zottság) jelentéséből. Orbán Viktor utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő ma­gyarokról szóló törvény megho­zatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szerveze­tek akarata, és ezáltal megvaló­sulhat a határokat átívelő, nem­zetegyesítő program. A miniszter­elnök jelezte, hogy a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végre­hajtásával kapcsolatosan a szom­szédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. • A mintegy négymillió foglal­koztatott közül 600 ezren már megkapták az elmúlt két hét alatt az Országos Nyugdíjbiztosí­tási Főigazgatóság értesítőjét. Orbán Viktor elmondta: a ha­táron túli magyarok hosszú tá­von is számíthatnak az anyaor­szág támogatására, mert tartós­nak ígérkezik a gazdasági növe­kedés és fokozódik Magyaror­szág nemzetközi versenyképes­sége. A kormányfő emlékeztetett arra, hogy sikeresek az Európai Unióhoz való csatlakozási tár­gyalások és a közeljövőben nyil­­vánosságra kerülő országjelen­tés elismerően szól majd az or­szág teljesítményeiről. Orbán Viktor elismerően szólt az Erdélyi Magyar Tudomány­­egyetem létrehozásáról, az Esz­tergomot Párkánnyal összekötő új híd felépítéséről, a horvátor­szági templomok és közösségi házak rekonstrukciójáról, vala­mint megelégedését fejezte azért, mert Szabadkán magyar konzulátus nyitt. A miniszterelnök megemlítet­te, hogy a magyarországi közvé­lemény kívánatosnak tartja a ha­táron túli magyar közösségek tá­mogatását, és a kedvezmények­ről szóló törvény nem születhe­tett volna meg a parlamenti pár­tok többségének támogatása nél­kül. Az úgynevezett Velencei Bi­zottság jelentésére utalva a kor­mányfő elismeréssel szólt arról, hogy a tekintélyes európai fórum megállapítása szerint „az anyaál­lamok szerepet játszanak ki­sebbségeik védelmében és meg­őrzésében”. Orbán Viktor ugyanakkor han­goztatta európai uniós csatlako­zási törekvéseink összhangban vannak Magyarország Kárpát­medencei nemzetpolitikai törek­véseivel. A Velencei Bizottság jelentése lehetőséget ad arra, hogy közös magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar-szlo­vén, magyar-horvát és ma­gyar-ukrán kisebbségvédelmi megegyezésről beszélhessünk - fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor leszögezte: „in­kább egy közös alkotást szeret­nénk, és nem egy magyar győzel­met”. Kovács Árpád lett az INTOSAI alelnöke Az INTOSAI kormányzó taná­csa egyben felkérte Kovács Ár­pádot arra, hogy az ÁSZ legyen a három év múlva esedékes kö­vetkező világkongresszus házi­gazdája A napirendi pontok között egyebek mellett a pénzügyi el­lenőrzés eljárási elveinek, illet­­ve módszereinek egységesítése szerepelt. A résztvevők áttekin­tették a számvevőszékek lehe­tőségeit az államháztartási re­formokban, illetve a korrupció­­ellenes küzdelemben. A kongresszuson Kovács Árpád többek között megbe­szélést folytatott az amerikai, az orosz, a svájci és az ír fő­számvevővel. Tárgyalt továb­bá az osztrák számvevőszék elnökével, az INTOSAI főtitká­rával is. • A Belügyminisztérium álláspontja szerint a veszélyességi pót­lék a tűzoltóknak nem jár alanyi jogon, csak a veszélyhelyzetben lévő vonuló tűzoltók kapják - hangoztatta a BM-ben tartott gyűlé­sen tegnap a tárca vezetője. Pintér Sándor a tűzoltók meghívott képviselői és a polgármesterek előtt hangsúlyozta: a minisztérium azonos elveket kíván érvényesíteni a rendőrök, a tűzoltók, a pol­gári védelmisek és a határőrök illetményének megállapításánál. A számvevőszékek világszer­vezete, az INTOSAI kormány­zó tanácsa Kovács Árpádot, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnökét választotta el­ső alelnökévé a szervezet szöuli kongresszusán - tájé­koztatta az ÁSZ tegnap az MTI-t közleményben. A világ mintegy 180 országá­ból érkezett 500 vezető pénzü­gyi ellenőr részvételével a héten tartott XVII. kongresszus dönté­se kifejezte azt a nemzetközi el­ismerést, amely a magyar pénz­ügyi rendszer fejlődését, és ben­ne az ÁSZ munkáját övezi - áll a közleményben. Kovács Árpád eddig az INTOSAI belső és kül­ső ellenőrzés harmonizálásával foglalkozó szakbizottságát ve­zette. 2001. OKTÓBER 26., PÉNTEK ­ Államtitoksértés miatt feljelentést tett Székely Zoltán Államtitoksértés bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett ismeretlen tettes ellen Szé­kely Zoltán független országgyűlési képviselő a legfőbb ügyésznél a napokban. Erről Székely Zoltán tegnap tájé­koztatta az MTI-t. Beszámolója szerint idén január 26-án házkutatást rendeltek el az Országgyűlés irodaházában lévő irodájában, ahol több mint száz „szigorúan titkos” jelzésű iratot foglaltak le. Székely Zoltán szerint az ügyészségnek az iratokat vissza kel­lett volna szolgáltatnia, miután az országgyűlés alkalmatlannak találta a legfőbb ügyész indítványát, amelyben az ő mentelmi jo­gának felfüggesztését kérte gondatlanságból elkövetett államti­toksértés vétségének alapos gyanúja miatt a parlamenttől. Megjegyezte: azok az ismeretlen személyek, akik az iratokat el­vitték, még a lefoglalási jegyzőkönyvet sem adták át, így törvé­nyébe ütköző bűncselekményt követtek el. A képviselő szerint súlyosbítja a helyzetet az a tény, hogy meg­fosztották az államtitok megismerésének jogosultságától. Feljelentésében arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy a bűncse­lekmény-sorozatot vizsgálják ki, a törvénysértő módon vis­­­szatartott, államtitkokat tartalmazó iratokat pedig juttassák vissza neki. Székely Zoltánt tavaly októberben a Fővárosi Ügyészségi Nyo­mozó Hivatal érte tetten, amikor kenőpénzt vett át Balla Dániel vállalkozótól. Ezt követően a politikust kizárták az FKGP frakciójából, majd az ügyészség hivatalos személy által, fontosabb ügyben, köteles­ségszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével gyanúsította. A legfőbb ügyész kérésére az Országgyűlés felfüggesztette Székely Zoltán mentelmi jogát. A független honatya többször emelt kifogást az ellene folyó nyomozás miatt és azt hangoztatta, hogy ártatlan. Az Új Baloldal nem tudja poli­tikai szövetségesének tekinteni a Magyar Szocialista Pártot, in­kább ellenfélként viszonyul hoz­zá a 2002-es parlamenti és ön­kormányzati választásokon - je­lentette ki tegnapi budapesti saj­tótájékoztatóján Schiller Lász­ló, az Új Baloldal választási szö­vetség elnöke. Schiller László elmondta: a je­lenlegi helyzetben az MSZP-nek kötelessége lenne egy baloldali összefogás élére állnia, ehelyett azonban a szocialisták nem tud­tak megegyezni a szociáldemok­ratákkal, a Munkáspárttal, vala­mint a baloldali értékrendet val­ló kis pártokkal. Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje nem bal­oldali összefogást integráló sze­mély, hanem olyan technokrata bankár, aki nem érti az elszegé­nyedett rétegek problémáit - fo­galmazott Schiller László. A politikus szerint nem balol­dali alternatíva, hogy az MSZP néppárti jelleget öltött. Schiller László közölte: Med­gyessy Péter kabinetfőnök-he­lyettese előbb megfenyegette őt telefonon, majd megpróbálta megvásárolni, mondván, az MSZP országos listáján van még számá­ra hely. A szövetség vezetője sze­rint az MSZP megpróbálja hiber­­nálni a magyarországi szociálde­mokráciát azzal, hogy Kapolyi Lászlót, az MSZDP elnökét a sza­bolcsi pártlista harmadik helyére tette. Az Új Baloldal úgy döntött, hogy önállóan indul a 2002-es vá­lasztásokon - hangzott el. A választási szövetség ehhez a novemberi kongresszuson ké­ri a felhatalmazást. A pártelnök utalt arra, hogy az Új Baloldal­nak hatezer regisztrált tagja van, és csaknem háromezer települé­sen van jelen. • Mádl Ferenc köztársasági elnök részvételével november 6-án Varsóban konferenciát tar­tanak a közép- és a kelet-euró­pai országok államfői a terroriz­mus elleni küzdelemről. A talál­kozón a tervek szerint az albán, a bosznia-hercegovinai, a bol­gár, a cseh, a horvát, az észt, a magyar, a lett, a litván, a moldo­vai, a román, a szlovák, a szlo­vén, az ukrán, a macedón, a ju­goszláv és a lengyel államfő vesz részt. A konferenciára a varsói elnöki palota épületében kerül sor. Az államfők közös nyilatkozatot fogadnak el, majd a Belvedere Palota kápolnájá­ban megemlékeznek a szeptem­ber 11-ei ten­ortámadás áldoza-Az OLDAL A MTI ANYAGAINAK FELHASZNÁLÁSÁVAL KÉSZÜLT Új Baloldal Az MSZP nem politikai szövetséges

Next