Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2001. december (6. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-15 / 292. szám

Hazai tükör M8-as fejlesztés Veszprém és Szolnok között A Széchenyi terv Pluszban­­ az M8-as gyorsforgalmi út­­ Veszprém és Szolnok közötti­­ kiépítésének megkezdését egy fejlesztési ciklussal előbb­re hozták, azaz 2004-2008 kö­zött már indítható a beruhá­­­zás - hangsúlyozta a „8-as fő­­s út” Térségi Fejlesztési Tanács­­ ülésén Horváth Balázs­­ (MDF), parlamenti képviselő, s a fejlesztési tanács elnöke. Utalt arra is, hogy jövőre el­­­kezdődik a ma még rendkívül­­ balesetveszélyes Veszprém és­­ Márkó, valamint a Székesfe­­­­hérvár és Várpalota közötti út­i szakasz szélesítése. A szék­­­­szárdi Duna-híd építésének a befejezését követően pedig­­ azonnal indul - várhatóan­­ 2003 januárjában - a dunaúj­­­városi híd projektjének a meg­­­­valósítása is. Elhangzott: az­­ osztrákok Rábafüzesnél te­­­herforgalmi csomópont kiala­­­kítását tervezik, illetve egyide­­­jűleg megépítik Graztól a ma­i gyár-osztrák határig az autó­­­pályát is, s ez még inkább sür­­­geti a 8-as főút szélesítését, az­­­az gyorsforgalmi úttá fejlesz­­­tését. A 2015-ig szóló gyorsfor­galmi úthálózat-fejlesztési programban azonban az sze­­­repel, hogy csak 2008 után in­­­dul a Veszprém és Rábafüzes­­ közötti szakasz építése. A tanácskozás részvevői azt­­ szorgalmazzák, hogy az M8-as­­ fejlesztése kerüljön be a­­ TINA-hálózat (az európai ré­giókat összekötő nemzetközi­­ főúthálózat) bővítési prog­­­­ramjába Horváth Balázs kö­­­zölte: a fejlesztési tanács né­­­hány napja kapta meg a Közle­­­­kedési és Vízügyi Minisztéri­­­um tanulmánytervét, amely az­­ M8-as TINA-útvonalként való­­ fejlesztésének szükségessége­­ mellett érvel, a Graz-Vesz­­­prém-Dunaújváros-Szol­­nok-Nagyvárad útvonalon. Hozzátette: legközelebb februárban születhet az Euró­­­­pai Unió TINA-irodájánál elvi­­ döntés arról, hogy az M8-as bekerülhet-e a programba.­­ Természetesen ennek első­sorban az EU-pénzforrások el­nyerése miatt van döntő jelen­­­­tősége. Végezetül Horváth Ba­­­­lázs sajnálatosnak nevezte, hogy a nyugat-dunántúli régió f fejlesztési tanácsa nem adott­­ pénzt a „8-as főút” fejlesztési­­ tanácsának pályázatára, noha­­ azt kitűnőnek minősítette -a hatástanulmányok kidolgozá­­­­sához kértek támogatási­­ összeget-, miközben a közép-­­ dunántúli régió 20 millió forin­tot biztosított erre a célra Ért­­­­hetetlennek nevezte a döntést­­ Kuli Csaba, a Közép-dunántú­­­­li Területfejlesztési Tanács és­­ a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke is. HÍRLAP A mentelmi bizottság állásfoglalása Az Országgyűlés mentelmi bizottsága pénteki ülésén hozott állásfoglalásai szerint egyhangúlag azt javasolja a parlament­nek, hogy függessze fel ifjabb Hegedűs Lóránt (MIÉP) és Dán János (FKGP) mentelmi jogát, ugyanakkor nem javasol­ja a mentelmi jog felfüggesztését Kosztolányi Dénes (Fi­desz), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Sági József (Fidesz) eseté­ben - közölte Isépy Tamás a testület pénteki zárt ülését kö­vető sajtótájékoztatón. A bizottság fideszes elnöke be­számolt arról is: a testület - szin­tén egyhangúlag - úgy foglalt ál­lást, hogy Rigler Zoltánnal (Fi­desz) szemben nem áll fenn összeférhetetlenség. Isépy Ta­más elmondta, ifjabb Hegedűs Lóránt mentelmi jogának felfüg­gesztését Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte közösség elleni izgatás bűntette alapos gyanúja miatt. A legfőbb ügyész indoklása szerint ifjabb Hegedűs Lóránt az Ébresztő című idősza­ki lapban megjelent írása alkal­mas a közösség elleni izgatás bűntette alapos gyanújának meg­állapítására Isépy Tamás jelezte, a MIÉP- es politikus maga is kérte a bi­zottságtól, hogy javasolja men­telmi jogának felfüggesztését If­jabb Hegedűs Lóránt a bizottság előtt kijelentette: bízik a magyar igazságszolgáltatás függetlensé­gében és pártatlanságában, hogy az „ultraliberális hisztériakam­pány” ellenére cikke tartalmát tárgyilagosan ítéli majd meg. A mentelmi bizottság elnöke Dán János (FKGP) ügyét ismer­tetve elmondta, hogy a kisgazda képviselő ellen szintén a legfőbb ügyész kezdeményezte a mentel­mi jog felfüggesztését csalás bűntette és más bűncselekmé­nyek miatt. A képviselő budapes­ti bérelt lakására a parlament gazdasági hivatala 1 millió 684 ezer forintot utalt át a bérbe adó­ként feltüntetett, majd közben felszámolásra került cégnek, hol­ott a képviselő a megjelölt ingat­lanokban soha nem lakott Dán János újságírókkal közölte, hogy soha egyetlen fillér nem került a kezeihez az említette módon, csalást és okirat-hamisítást nem követett el, ezért kérte a bizottsá­got, hogy mentelmi jogának fel­függesztésére ne tegyen javasla­tot. Isépy Tamás hangsúlyozta: a bizottság eddigi gyakorlata az, hogy közvádas ügyekben min­den esetben indítványozza a mentelmi jog felfüggesztését. Emlékeztetett arra, hogy a parla­ment kétharmadának igen szava­zata szükséges a mentelmi jog felfüggesztéséhez. A testület elnöke szólt arról, hogy Kosztolányi Dénes mentel­mi jogának felfüggesztését 7-5 arányban nem javasolta a bizott­ság azzal az indoklással, hogy a képviselő nem lépte túl a véle­ménynyilvánítás szabadságának alkotmányos korlátait akkor, am­­ikor egy televíziós műsorban azt mondta Horváth Jenőről, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöké­ről, hogy III/III-as ügynök volt Mikola és Demszky megbeszélése Mikola István egészségügyi miniszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere megbeszélést folytatott csütörtökön az Egészség­­ügyi Minisztériumban - tartalmazza a két fél kö­zös közleménye, melyet a tárca sajtóirodája jutta­tott el pénteken az MTI-hez. A közlemény szerint a megbeszélésen Demszky Gábor felajánlotta a főváros együttműködését és jelentős anyagi sze­repvállalását az Egészséges nemzetért népegész­ségügyi program megvalósításában. Erre a célra a fővárosi önkormányzat 2002. évi költségvetésé­ből 400 millió forint fordítható. A találkozón a főváros vezetője elégedetten nyugtázta, hogy a minisztérium az égési sérült gyermekek ellátására országos centrumot jelöl ki, a már meglévő két vidéki központ mellett. A Péterfy Sándor utcai kórházban lévő toxikológi­ai osztály gondjai kapcsán Demszky Gábor és Mikola István megállapodott abban, hogy a tárca áttekinti a toxikológiai ellátás szakmai feltétele­it, szervezését és finanszírozását, majd ennek alapján rendezik az osztály helyzetét is 2002. ja­nuár végéig. A közlemény szerint a megbeszélé­sen a főváros vezetői tájékoztatták az egészség­­ügyi tárca irányítóit arról, hogy a Nyírő Gyula kórházban, valamint a Jahn Ferenc kórházban a detoxikálók folyamatosan működnek, és utóbbi intézmény ellátó egysége a központi telephelyre költözik 2002-ben. A találkozón egyetértettek a felek abban, hogy a fővárosban patológiai cent­rumot kell kialakítani. Ez a jelenleg Országgyű­lés előtt lévő, az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység for­máiról szóló törvényjavaslat keretei között való­sítható meg. A közlemény szerint a főpolgármester tájékoz­tatta az egészségügyi minisztert arról, hogy ebben a parlamenti ciklusban címzett támogatásból nem indult új kórházi beruházás. Mikola István ennek kapcsán elmondta, hogy az intézményi törvény el­fogadása után, a tőkehasználati díjelszámolás rendszerének bevezetésével az egészségügyben, a címzett támogatási rendszer a jövőben átgondo­lásra szorul. Együttműködés a VPOP és a felügyelet között Együttműködési megállapo­dást írt alá Arnold Mihály altá­bornagy, a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoka és Hu­nyadi István, a Közlekedési Fő­­felügyelet főigazgatója pénteken, hogy a vámhatóság határ­átlépés alkalmával a közlekedési hatóság ellenőrzési technológiájához iga­zodva végezhesse ellenőrzéseit - tájékoztatott közleményben Si­pos Jenő, a VPOP szóvivője. A VPOP közleményében emlé­keztet arra, hogy a Magyar Köz­társaság csatlakozott az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága ál­tal kidolgozott, a nemzetközi fu­varozást végző járművek sze­mélyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodáshoz. A megállapodás célja a nemzetközi közúti személyszállítás és árufu­varozás fejlődése, javítása a köz­úti közlekedés biztonságának nö­velése és a munkavállalási felté­telek és előírások megtartásának ellenőrzése. Ezen előírások meg­tartása érdekében a vámhatóság határátlépés alkalmával a közle­kedési hatóság ellenőrzési tech­nológiájához igazodva ellenőriz­heti az előírtakat, így például a járművek megengedett együttes össztömegét, a megengedett leg­nagyobb sebességet, az ülőhe­lyek számát, a menetíró készülék meglétét, működőképességét, hi­telesítésének meglétét, az adat­rögzítő lapok megfelelősségét A megállapodás szerint a napi vezetési idő nem haladhatja meg a kilenc órát. A gépjárművezető­nek maximum 6 napi vezetési időt követően kell heti pihenői­dőt beiktatnia, és minden hu­szonnégy órás időszakban leg­alább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell tartania A Vám- és Pénzügyőrség az EU-el­­várásoknak megfelelő hatékony ellenőrzési rendszer kialakításá­hoz szükséges technikai eszkö­zök beszerzésére 4,5 millió forin­tot költött. Székely Zoltán büntetőpere - vallomások a tettenérésről Székely Zoltán Gellért téri tet­tenérésének körülményeiről hallgatott meg a bíróság pénte­ken két rendőrtisztet abban a büntetőperben, amelyet a volt kisgazda, jelenleg független or­szággyűlési képviselő ellen indí­tottak minősített vesztegetés mi­­­­att. Az ORFK tisztjei a tavaly ok­tóber 12-ei akció előzményeiről nem adtak tájékoztatást, mivel azt államtitkoknak minősítették. A vádlott és ügyvédje egyébként indítványozta a bíróságnál a ti­tok alóli feloldást, mivel szerin­tük lényeges és fontos elemek kerülhetnek napvilágra A két tiszt egybehangzóan azt állította, hogy látták, amint a képviselő Balla Dániellel, az ügy kirobbantójával elhagyja a Gellért Hotel éttermét, majd pe­dig beülnek Székely Zoltán autójába. A vallomásukban a rendőrök beszámoltak arról is, hogy látták, amint Balla a hátsó ülésre helyezi a 20 millió forin­tot tartalmazó táskát, és „né­hány pillanat”, illetve más meg­fogalmazás szerint „néhány má­sodperc” múlva kiszáll a jármű­ből, visszaindul a szálloda felé. Ezután pedig nem sokkal az ügyészségi nyomozók igazoltat­ták Székely Zoltánt. A rendőrök, akik néhány méterre álltak csak a járműtől, látták azt is, hogy a motor be van indítva A tisztek vallomásukban szól­tak arról is, hogy miután Balla ki­szállt Székely gépkocsijából, a jármű kereke kanyarodáshoz mozdult, s egyikük még a villogó irányjelzőt is látta Az akció előt­ti egyeztetésen egyébként a résztvevők abban állapodtak meg, hogy még elindulása előtt el kell fogni Székelyt, mert a kör­nyék nagyon forgalmas, kön­nyen eltűnhet. Az egyik tanúval­lomást tevő rendőr hangoztatta a pénzátadás ténye bizonyította a cselekményt, az elkövetés szándékát A tisztek elmondták azt is, hogy az akciót az ügyészek szervezték, a rendőrök csak a helyszínt biztosították, feladatuk, a gépkocsi szemmel tartása volt. A tárgyaláson bemutatták a tettenérésről és a pénz lefoglalá­sáról készített videofilmet, ame­lyen az látható, hogy Székely Zol­tán gépkocsijánál megszámolják azt a 20 millió forintot, amit Bal­la Dániel átadott A vádlott véle­ménye szerint a filmen nem lát­ható olyan jelenet, hogy a táskát kivennék kocsijából. Székely Zoltán a tárgyaláson előzetes le­tartóztatásának megszüntetését kérte, arra hivatkozva, hogy az eddig meghallgatott tanúk nem erősítették meg az ellene felho­zott vádakat. A bíróság rövid tanácskozás után elutasította a kérelmet, mi­vel megállapításuk szerint még fennáll a­ vádlott szökésének és elrejtőzésének veszélye, amit az is bizonyít, hogy három országtól is menedékjogot kért Ezt köve­tően a vádlott ügyvédje és az ügyész is újabb tanúk meghallga­tását indítványozta, ezért a bíró­ság meghatározatlan időre elna­polta a tárgyalást, amely így min­den valószínűség szerint csak a jövő évben folytatódik. 2001. DECEMBER 15., SZOMBAT 5 Hazai tükör / Bolyai Bicentenáriumi Év A Bolyai Bicentenáriumi Évet pénteken Budapesten nyitotta meg Klinghammer István, az Eötvös Loránd Tudományegye­tem rektora Klinghammer István elmondta a tudományos élet becsben tartja apa és fia, a matemat­ikus, polihisztor Bolyai Far­kas és a matematikus Bolyai János emlékét, tudományos mun­kásságát. Hozzátette: a magyarok ma is büszkék Bolyai Jánosra, aki olyan magasra emelte a tudomány zászlaját, hogy arra büsz­kén néz fel az egész világ tudós társadalma Kijelentette: a buda­pesti egyetemek rektorai azzal a kéréssel fordulnak Budapest XI. kerülete önkormányzatához, járuljanak hozzá ahhoz, hogy az új egyetemi városban teret nevezhessenek el a geometria nagy magyar tudósáról. Nagy Fer­enc, a Bolyai Bicentennáiumi Bizottság ügyvezetője emlékeztetett arra, hogy Bolyai János alkotó géniuszából szület­tek a későbbi magyar Nobel-díjasok. - Az erdélyi Bolyai János a matematikusoké, a magyaroké és az egész világé, mert az egye­temes tudományt gazdagította munkásságával - közölte az ügy­vezető. Nagy Ferenc jelezte: a következő hetekben és hónapok­ban számos rendezvényen és tudományos tanácskozáson emlé­keznek Bolyai János születésének 200. évfordulójára Magyaror­szágon, Erdélyben és a világ számos országában. Önkormányzati fórum pályázatokról Az idén a Széchenyi-tervre 11.171 pályázat­ érkezett, melyből 6.987-et bíráltak el, és 4.866 nyertest hirdettek ki - mondta He­gedűs Éva, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára pénteken az OTP Bank által a fővárosi önkormányzatok tiszt­ségviselői, pénzügyi szakemberei számára szervezett szakmai fórumon. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2001-ben 62,8 milliárd forint támogatást ítéltek oda a Széchenyi-terv kereté­ben, s ennek révén 298,1 milliárd forint értékű beruházás való­sul meg. A Széchenyi-terv keretében 1 forint támogatás 4 fo­rint tőkét mozgat meg. A helyettes államtitkár elmondta, hogy 2002-ben az önkormányzatok a Széchenyi-terv keretében a la­kásprogram, az energiatakarékossági program, illetve a turisz­tikai fejlesztési program keretében kiút pályázatokhoz tudnak kapcsolódni. Csökkent a munkanélküliség novemberben • Csökkent a regisztrált munkanélküliek száma 1.739 fővel no­vemberben októberhez képest, a munkaügyi központok novem­ber végén 328.418 munkanélkülit tartottak nyilván - közölte a Gazdasági Minisztérium pénteken Budapesten, sajtótájékozta­tón. Az egy évvel korábbihoz viszonyítva a csökkenés megha­ladja a 33 ezer főt Továbbra is nagyok a területi eltérések: a munkanélküliségi ráta - a munkanélküliek és a gazdaságilag ak­tívak aránya - Budapesten már csak 2,3 százalék, ugyanak­kor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 17,4, Szabolcs-Szatmár-Be­­reg megyében 15,8 százalék. Tavaly novemberben ezeken a te­rületeken a ráta 2,7, 19,3, illetve 18,3 százalék volt. A ráta valamennyi régióban csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A novemberi adatok szerint a legkedvezőbb változás az észak-alföldi, valamint az észak-magyarországi­ régióban figyel­hető meg. Az előbbi területen 2,3 százalékponttal, az utóbbinál pedig 1,7 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta. A többi régióban a csökkenés üteme 0,5-6,9 százalékpont között változott. Mérséklődött a tartósan munkanélküliek száma is. A regisztrált munkanélküliek között 28,7 százalékkal kevesebb volt novemberben a tartósan munkanélküli, mint egy évvel ko­rábban. A hónap során a munkáltatók 26.159 szabad álláshelyet jelentettek be a munkaügyi központoknak, így a korábbi idő­szakról fennmaradó álláshelyekkel együtt a kínálat elérte a 75.580-at. November során az álláshely betöltésével, illetve az ajánlat visszavonásával 32.926-ra mérséklődött ez a szám, így a novemberi záró szám 42.654 volt. Otthonteremtési program Az 1998-ban kidolgozott otthonteremtési program eredmé­nyeként a kiadott lakásépítési engedélyek száma az idén meg­közelíti az 50 ezret, várhatóan elkészül 30 ezer új otthon és 5400 bérlakás, míg az úgynevezett panel-programban 514 házat kor­szerűsítenek. Ezt Mádi László, a Miniszterelnöki Hivatal politi­kai államtitkára és Sasvári Szilárd, a Fidesz-Magyar Polgári Párt lakáspolitikai munkacsoportjának vezetője, az Országgyű­lés Kulturális és Sajtó Bizottságának elnöke mondta el pénte­ken, egy Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatón. Mádi László hangsúlyozta az életkörülmények javulása mel­lett az otthonteremtési programnak jelentős a gazdasági hatása is, hiszen fokozza a termelésbővülést, azáltal pedig a GDP-növe­­kedést.­­ A program erősíti a kis- és középvállalkozások műkö­dőképességét, hiszen a lakásépítésben döntően magyar cégek vesznek részt - fűzte hozzá az államtitkár. Külön kiemelte, hogy egy épülő lakás öt munkahelyet teremt, így a foglalkoztatás ja­vítására szintén nagy hatással van az otthonteremtési program. Sasvári Szilárd rámutatott: a program valamennyi korosztály lakáskörülményeinek a jobbá tételét szolgálja, a fiataloktól, a középkorúakon át, a nyugdíjasokig, közöttük az alacsony jöve­delműekét is, akik részére például a Széchenyi-terv támogatásá­ból az idén 5000 bérlakás épül.

Next