Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2001. december (6. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-06 / 284. szám

A ___ . HÍRLAP Nemzetközi élet - Hazai tükör 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK • Az ENSZ emberi jogi főbiz­tosa Izraelt és a palesztinokat egyaránt a humanitárius nem­zetközi jog megsértésével vá­dolta­ tegnap egy genfi világ­konferencián, de főleg Izrael politikáját, elsősorban telepé­pítési gyakorlatát bírálta. Az Afganisztán jövőjére vo­natkozó megállapodás alá­írása konkrét távlatokat nyit az ázsiai ország békéje és jö­vője előtt - hangoztatta az ENSZ-értekezlet lezárását képező aláírási ceremónián tegnap a német kancellár. Gerhard Schröder­ azután mondott rövid beszédet a pe­tersbergi kastélyszálló nagyter­mében, hogy a szomszédos ta­nácsteremben a négy afgán kül­döttség vezetői aláírták az ENSZ felügyelete alatt, kilenc napi megbeszélések során kimunkált politikai egyezményt. A kancel­lár szavai szerint a dokumentum bátorító jel az egész térség és a világ számára, mert jelzi: komp­romisszumkészséggel és jóaka­rattal megoldhatók a regionális konfliktusok. Lahdar Brahimi, az ENSZ fő­titkár afganisztáni megbízottja olyan áttörésnek minősítette az egyezményt, amely reményt éb­reszt arra vonatkozóan, hogy Afganisztánban 23 évi tragikus polgárháború után végre bekö­szönt a béke és a stabilitás kor­szaka Egyben intette is az alá­író feleket: a sokat szenvedett­ afgán nép várakozásai nem tor­kollhatnak ismét csalódásba. „Az átmeneti időszakban min­den népcsoport, nemzeti és val­lási kisebbség szavát meg kell hallgatni” - figyelmeztetett az ENSZ-főtitkár megbízottja. A tegnap aláírt megállapodás értelmében december 22-én át­meneti kormány veszi kézbe Af­ganisztán irányítását, majd hat hónap után átadja a hatalmat a Lója Dzsirga (nagy nemzetgyű­lés) által kinevezett ideiglenes kormánynak. Ez másfél évig maradna hatalmon, előkészítve a parlamenti választásokat. Afgán értekezlet Aláírták a petersbergi megállapodást Ellencsapás Harcok Tora Bora térségében A tálibellenes Északi Szövetség több száraz­földi csapata és az Egyesült Államok légiere­je tegnap összehangolt támadást intézett Af­ganisztán keleti részén, Oszama bin Laden al-Kaida szervezetének a Tora Bora hegy tér­ségében kialakított harcálláspontjai ellen. Szorab Hán, a szárazföldi hadműveletek irányí­tója elmondta, hogy az északi erők tegnap déltáj­ban a térség mintegy felét ellenőrzésük alá von­ták. Az északiak három szovjet gyártmányú T-55- ös harckocsija szakadatlanul lövi a Tora Bora be­havazott csúcsai alatt nyíló barlangrendszer bejá­ratait egy körülbelül két kilométerrel távolabbi dombtetőről. Az amerikai légierő egy B-52-es re­pülő erődje több tájékozódó berepülés után két nagy bombát dobott az al-Kaida állásaira Szorab Hán szerint az al-Kaida emberi harcko­csikkal, rakétavetőkkel, nagy- és kiskaliberű ak­navetőkkel, valamint géppisztolyokkal rendel­keznek. Az északiak, akik heves ellenállás köze­pette nyomulnak előre, zsákmányul ejtették az al- Kaida egyik harckocsiját. Egy korábbi jelentés szerint az al-Kaida mintegy ezer - túlnyomórészt arab - harcosa sáncolta el magát az ostromlott hegyoldalakon. „Körülvettük őket, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy élve fogjuk el őket, de nemigen adják meg magukat” - idézte az AP Alim Sahot, az egyik afgán törzs vezetőjét. Az afgán vezetők ada­tokkal rendelkeznek arról, hogy négy nappal ko­rábban Oszama bin Laden még a térségben volt, de jelenlegi tartózkodási helyét illetően csak talál­gatnak. Szorab Hán egyelőre nem tudott beszá­molni egyik fél veszteségeiről sem. E harcokkal egy időben az ország délnyugati ré­szén, Hilmend tartományban mudzsahed vezetők megadásra, illetve a tartomány elhagyására szólí­tották fel az ott lévő tálibokat, mondván, „nem akarunk vérfürdőt, tárgyalásokat szeretnénk”. Hilmend egyike annak a négy tartománynak, ame­lyek még részlegesen a tálibok ellenőrzése alatt vannak. Ugyancsak tegnap a francia Istres légitámasz­ponton egy újabb 60 fős egység készült arra, hogy Dusanbe érintésével Mazari-Sarifba érkezzen, s részt vegyen a repülőtér biztonsági szolgálatában. Az első ilyen - 58 fős - francia alakulat december elseje óta teljesít szolgálatot Mazari-Sarifban. Du­­sanbéban közölték: olasz amerikai egységek ér­keztek Tádzsikisztánba, hogy segélyakciókban vegyenek részt. Folytatódó izraeli támadások Peresz a kormányból való kilépésről Az izraeli sajtótermékek többsége szerint az elkövet­kező napokban folytatódni fognak a Palesztin Hatóság elleni izraeli válaszcsapások. A Jediót Ahronót című napilap izraeli biztonsági forrásokra hi­vatkozó jelentése szerint a hétfői és keddi támadások megannyi fi­gyelmeztetést jelentenek Jasszer Arafat palesztin vezető számára, de nem a Palesztin Hatóság meg­semmisítését célozzák. A Maariv című újság értesülé­seinek alátámasztása nélkül teg­nap úgy vélekedett, hogy az izra­eli hadsereg már készen áll a pa­lesztinok elleni küzdelem foko­zására A Háárec ugyanakkor éppen azt emelte ki, hogy az iz­raeli kormány csak szerdán fog érdemben dönteni a palesztinok elleni katonai akciók felújításá­ról. Az újság megemlíti továbbá: az izraeli hadsereg vezetése ke­vés esélyt lát arra, hogy Arafat tényleges lépéseket tenne a ter­ror megfékezésére. A Háárec szerint a katonai akciókat csu­pán az időjárás alakulása befo­lyásolhatja, s elképzelhető, hogy az izraeli hadsereg ismét elfoglal egy palesztin önkormányzat alatt álló várost Jasszer Arafat kedd este a ciszjordániai Rámalláhban fo­gadta Ronald Schlickert, az Egyesült Államok jeruzsálemi főkonzulját és Anthony Zinni nyugalmazott tábornokot, ame­rikai közel-keleti megbízottat - közölte tegnap Nabu Abu Ru­­deina, Arafat elnöki tanácsadó­ja A hét végi véres merényletek óta a palesztin vezető első alka­lommal tanácskozott amerikai illetékesekkel. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet szellemi vezetője az ABC spa­nyol napilapban tegnap megje­lent interjújában elutasította, hogy leállítsák az Izrael-ellenes akciókat, amíg véget nem ér a palesztin területek megszállása .A Hamász nem veszi tudomá­sul, hogy a Palesztin Hatóság rendkívüli állapotot hirdetett a Gázai övezetben és Ciszjordá­­niában. Amíg tart a megszállás, folytatódni fognak a támadá­sok” - hangoztatta a sejk. Az Iszlám Dzsihád vállalta magára a merényletet Az Iszlám Dzsihád szélsősé­ges palesztin szervezet vállalta a tegnap reggel Jeruzsálemben végrehajtott öngyilkos merény­let elkövetését. A bejelentésben az áll továb­bá, hogy a merénylő eredetileg a Hilton hotel épületében akarta működésbe hozni a pokolgépet. Az öngyilkos merénylő tettét tegnap reggel a nyugat-jeruzsá­­lemi David Citadel hotel, a volt Hilton közelében követte el: a robbanásban ő életét vesztette, míg három személy könnyeb­ben megsérült. Újabb közjáték a 28-as pályán Zürichben Újra megközelítette egymást két repülőgép kedden a zürichi repülőtér 28-as pályáján: ezúttal a Malév Boeing 737-es gépe keresztezte a pályát, amikor ott egy kis kétmotoros gép éppen felszállni készült. A svájci Légi Bal­eseteket Vizsgáló Hivatal illetékese tegnap megerősítette a tényre vonatkozó lapértesüléseket, de hangsúlyozta ebben az esetben valóban nem állt fenn veszély, mivel a Pilatus PC típusú kis repülőgép még nem ért el komoly sebességet, s így igen rövid fékúttal meg tudott állni. A Malév-gép a közlés szerint kedden délelőtt 11 óra körül felszálláshoz készülődött, s a 16-os pályára tartva felhatalmazás nélkül keresztezte a 28-as pályát a repülőtéri irá­nyító szolgálattól kapott utasítással ellentétben, feltehetően véletlenül. A Skyguide rendszer irányítói észlelték a Malév-gép manőverét és a Pilatus típusú gépnek parancsot adtak a felszállás előkészületek megszakítására • Az elmúlt időszak nemzetkö­zi fejleményei tükrében Mádl Fe­renc köztársasági elnök levelet intézett számos, a terrorizmus el­leni nemzetközi együttműködés­ben részt vevő iszlám ország ve­zetőjéhez - tájékoztatott Hor­váth Gábor külügyi szóvivő. Hazai tűbor Orbán Viktor a Magyar Rádióban A kormány a következő ülésén dönt arról, hogy Magyarország tesz-e válaszlépést Kana­dával szemben a magyar állampolgárok szá­mára bevezetett vízumkötelezettség miatt - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szoká­sos szerda reggeli rádióinterjújából. A kormányfő - annak kapcsán, hogy Ottawában kedden hivatalosan is bejelentették a vízumkötele­zettséget - azt mondta az ügyről hétfői ülésén már tárgyalt a kabinet, a vélemények azonban „nagyon széttartóak voltak”, így a kormány csak következő ülésén dönt arról, hogy Magyarország bevezesse-e a vízumkényszert Kanadával szemben. A döntést kiváltó okról - a magyarországi ro­mák Kanadába történő kivándorlásáról - Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „iparszerű, szervezett csoportok tűntek fel”. A miniszterelnök megfogalmazása szerint a ka­nadaiak nem látják szívesen, ha olyanok tömege próbál meg letelepedni Kanadában a menedékjog­ra hivatkozva, akiket semmilyen üldöztetést nem ért hazájukban. - Kanada baráti állam, jó viszonyt ápolunk vele, jobb lett volna, ha erre a lépésre nem kerül sor - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint a határon túli magya­rok „lelkileg nagyon rosszul fogadták” azt a rende­letet, amely lehetővé tette a határőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett itt-tar­­tózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, így a kor­mány a rendelet visszavonása mellett döntött. A rendelet bevezetését a kormányfő azzal indo­kolta, hogy minden ország megpróbálja megvéde­ni magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. Arra a kérdésre, hogy változik-e Magyarország viszonya a Palesztin Nemzeti Hatósággal azok után, hogy Izrael Jasszer Arafat palesztin vezetőt tette felelőssé a zsidó államban elkövetett merény­letekért és háborút hirdetett a terrorizmus ellen, Orbán Viktor azt mondta: az eddigi események nem indokolnak magyar diplomáciai lépéseket.­­ Magyarországnak egyelőre nincs oka arra, hogy változtasson akár Izraelhez, akár a palesztin területekhez fűződő diplomáciai kapcsolatán. Ha a világban valamifajta nemzetközi összefogás ala­kul ki, hogy így vagy úgy dűlőre vigye a dolgot, ak­kor majd meg fogjuk fontolni, mi legyen a vélemé­nyünk - közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy mindenkinek érdeke a közel-keleti válsággóc „meggyógyítása”, hiszen a konfliktusok következményei túllépnek Izrael és a palesztin autonóm területek határain. Megkezdődött Székely Zoltán büntetőpere Tagadta bűnösségét a minősített vesztegetéssel vádolt Szé­kely Zoltán független országgyűlési képviselő a Fővárosi Bí­róságon tegnap kezdődött büntetőperben. Az ügyészség vádirata szerint Székely Zoltán 1999-ben az Or­szággyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) Ellen­őrző Albizottságának elnöke­ként találkozott Em­őd polgár­­mesterével, és megpróbálta egy 464 millió forintos csatornaépí­tésre adott támogatás 30 száza­lékát megszerezni, illetve elérni, hogy az általa megjelölt céget vonják be az építésbe. A másik vádpont szerint Szé­kely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bi­zottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól; a pénzt át is vette. A politikus cse­rébe azt ígérte, hogy nem tá­madja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalko­zó számára korábban kedvező döntés született. Székely Zoltán a KAC ellenőr­ző albizottság megalakulásának körülményeiről elmondta: több politikus, így Illés Zoltán és Tu­ri-Kovács Béla is észlelte, hogy a Környezetvédelmi Minisztéri­umban különböző problémák vannak a KAC elosztásával. Tu­datta, hogy az albizottság meg­alakulása után a tagok kezébe került egy 70 nevet rögzítő lista: ezen azok a települések szere­peltek, amelyeknek odaítélték a KAC-ot, de nem volt önrészük. Mint elmondta, a testület az ügy tisztázása érdekében ezután be­kérette a települések vezetőitől a pályázati anyagokat, az önrész igazolását és a közbeszerzési pályázatokat. A vádlott az emődi üggyel kapcsolatban pontosította a vádiratot, mivel elmondása sze­rint 1999 nyarán nem kereshette meg a település polgármestere őt az Országgyűlésben, hiszen parlamenti szünet volt, és a KAC ellenőrző albizottsága még fel sem állt. Szólt arról is, hogy a vélelmezett emődi szabálytalan­ságok miatt bejelentést tett Pe­­pó Pál akkori környezetvédelmi és Pintér Sándor belügyminisz­ternél: vizsgáltassák felül a KAC-ot, mivel az önkormányzat 470 millió forintos jogosulatlan előnyhöz jutott. A tárgyaláson a képviselő me­rő hazugságnak és valótlanság­nak nevezte az emődi polgár­­mester azon állítását, miszerint ő a KAC bizonyos százalékát kérte volna. Megfogalmazása szerint ezt pénzügyileg lehetet­len lett volna kivitelezni. Székely Zoltán megemlítette, hogy ebben az időszakban indí­tott ellene „rágalom­hadjáratot” Font Sándor MDF-es képviselő, de az ügy miatt Bánk Attila, az FKGP akkori alelnöke, és Tor­­gyán József miniszter, pártel­nök is rosszallását fejezte ki, mi­vel koalíciós probléma alakul­hatott volna ki. Hozzátette: az emődi csator­na­ beruházás ügyében jelenleg az APEH folytat eljárást, és az adónyomozók több olyan ügy­ben is vizsgálódnak, amelyet ak­kor ő bolygatott meg. A második vádponttal kap­csolatban Székely Zoltán közöl­te: a szigethalmi csatornafejlesz­tési pályázat akkor szúrt­ szemet neki, amikor észrevette, hogy egy különleges amerikai bank­­garancia megléte alapján szelek­tálnak a kiírók. Emellett Székely Zoltán fur­csának találta, hogy a nyertes, a PMVCS Kft. árajánlata 125 mil­lió forinttal, azaz 20 százalékkal magasabb volt a legolcsóbb ár­ajánlatnál. Mint mondta, ebben az ügy­ben a közbeszerzési vizsgálóbi­zottság elnökeként lépett fel, s kezdeményezte a közbeszerzési pályázat felülvizsgálatát, ami ak­kor már az egyik vesztes, a Cső­szer Rt. kérésére megindult. Az ügyészség a büntetőper­ben Székely Zoltánt kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos sze­mély által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével vádolja. A tárgyalás pénteken a má­sodrendű vádlott és a tanúk meghallgatásával folytatódik. Kanadai vízumkényszer Kanada sajnálja, hogy vissza kellett állítania a vízumkötelezettséget Magyarországgal szem­ben, de ez volt az egyetlen lehetősége a nagy­mértékben megalapozatlan menekültkérelmek ügyének kezelésére - mondta Marta Mosz­­czenska, Kanada budapesti nagykövete tegnapi sajtótájékoztatóján. Az észak-amerikai ország kedden jelentette be, hogy a magyar állampolgárok december 5-én éj­féltől ismét csak érvényes beutazási vízummal utazhatnak Kanadába Mint elhangzott, 1998 óta összesen 8600, csak az idén 3500 magyar állampolgár folyamodott me­nekültstátusért Kanadában, ami Ottawa számára elfogadhatatlanul magas szám. Jim Versleegh, Kanada bécsi nagykövetsége ví­zumosztályának illetékese a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kitért arra, hogy országa nem készít statisztikát a kérelmeket beadók etnikai ho­vatartozására vonatkozóan, ám a magyarországi kérelmezők „nagy számban vallották magukat egy kisebbség tagjának”. Megkezdődött a metró-per felülvizsgálati tárgyalása A metró-per­ben a Legfelsőbb Bíróság öttagú ta­nácsa tegnap hozzákezdett a felülvizsgálati eljárás tárgyalásához, majd a pert határozathozatal céljá­ból december 12-re elnapolta. A felülvizsgálati ké­relmet a felperes Fővárosi Önkormányzat nyújtot­ta be a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsának ez év áprilisában kihirdetett jogerős ítélete ellen, mely szerint az alperes magyar állam nem köteles telje­síteni a főváros mintegy 100 milliárd forintos kö­vetelését. A Fővárosi Önkormányzat részben arra hivat­kozik: egy korábbi perben már jogerősen eldőlt, hogy az államnak fizetnie kell, jelen eljárás csu­pán a fizetési kötelezettség mértékét volt hivatva tisztázni. Másrészt a felülvizsgálati kérelem sze­rint köti a magyar államot a 4-es metró költségve­tési pénzből történő finanszírozására az 1998 tava­szán a fővárossal megkötött magánjogi szerződés. A magyar állam jogi képviselője a tegnapi tárgya­láson a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte.

Next