Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2001. december (6. évfolyam, 280-303. szám)
2001-12-06 / 284. szám
A ___ . HÍRLAP Nemzetközi élet - Hazai tükör 2001. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK • Az ENSZ emberi jogi főbiztosa Izraelt és a palesztinokat egyaránt a humanitárius nemzetközi jog megsértésével vádolta tegnap egy genfi világkonferencián, de főleg Izrael politikáját, elsősorban telepépítési gyakorlatát bírálta. Az Afganisztán jövőjére vonatkozó megállapodás aláírása konkrét távlatokat nyit az ázsiai ország békéje és jövője előtt - hangoztatta az ENSZ-értekezlet lezárását képező aláírási ceremónián tegnap a német kancellár. Gerhard Schröder azután mondott rövid beszédet a petersbergi kastélyszálló nagytermében, hogy a szomszédos tanácsteremben a négy afgán küldöttség vezetői aláírták az ENSZ felügyelete alatt, kilenc napi megbeszélések során kimunkált politikai egyezményt. A kancellár szavai szerint a dokumentum bátorító jel az egész térség és a világ számára, mert jelzi: kompromisszumkészséggel és jóakarattal megoldhatók a regionális konfliktusok. Lahdar Brahimi, az ENSZ főtitkár afganisztáni megbízottja olyan áttörésnek minősítette az egyezményt, amely reményt ébreszt arra vonatkozóan, hogy Afganisztánban 23 évi tragikus polgárháború után végre beköszönt a béke és a stabilitás korszaka Egyben intette is az aláíró feleket: a sokat szenvedett afgán nép várakozásai nem torkollhatnak ismét csalódásba. „Az átmeneti időszakban minden népcsoport, nemzeti és vallási kisebbség szavát meg kell hallgatni” - figyelmeztetett az ENSZ-főtitkár megbízottja. A tegnap aláírt megállapodás értelmében december 22-én átmeneti kormány veszi kézbe Afganisztán irányítását, majd hat hónap után átadja a hatalmat a Lója Dzsirga (nagy nemzetgyűlés) által kinevezett ideiglenes kormánynak. Ez másfél évig maradna hatalmon, előkészítve a parlamenti választásokat. Afgán értekezlet Aláírták a petersbergi megállapodást Ellencsapás Harcok Tora Bora térségében A tálibellenes Északi Szövetség több szárazföldi csapata és az Egyesült Államok légiereje tegnap összehangolt támadást intézett Afganisztán keleti részén, Oszama bin Laden al-Kaida szervezetének a Tora Bora hegy térségében kialakított harcálláspontjai ellen. Szorab Hán, a szárazföldi hadműveletek irányítója elmondta, hogy az északi erők tegnap déltájban a térség mintegy felét ellenőrzésük alá vonták. Az északiak három szovjet gyártmányú T-55- ös harckocsija szakadatlanul lövi a Tora Bora behavazott csúcsai alatt nyíló barlangrendszer bejáratait egy körülbelül két kilométerrel távolabbi dombtetőről. Az amerikai légierő egy B-52-es repülő erődje több tájékozódó berepülés után két nagy bombát dobott az al-Kaida állásaira Szorab Hán szerint az al-Kaida emberi harckocsikkal, rakétavetőkkel, nagy- és kiskaliberű aknavetőkkel, valamint géppisztolyokkal rendelkeznek. Az északiak, akik heves ellenállás közepette nyomulnak előre, zsákmányul ejtették az al- Kaida egyik harckocsiját. Egy korábbi jelentés szerint az al-Kaida mintegy ezer - túlnyomórészt arab - harcosa sáncolta el magát az ostromlott hegyoldalakon. „Körülvettük őket, és minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy élve fogjuk el őket, de nemigen adják meg magukat” - idézte az AP Alim Sahot, az egyik afgán törzs vezetőjét. Az afgán vezetők adatokkal rendelkeznek arról, hogy négy nappal korábban Oszama bin Laden még a térségben volt, de jelenlegi tartózkodási helyét illetően csak találgatnak. Szorab Hán egyelőre nem tudott beszámolni egyik fél veszteségeiről sem. E harcokkal egy időben az ország délnyugati részén, Hilmend tartományban mudzsahed vezetők megadásra, illetve a tartomány elhagyására szólították fel az ott lévő tálibokat, mondván, „nem akarunk vérfürdőt, tárgyalásokat szeretnénk”. Hilmend egyike annak a négy tartománynak, amelyek még részlegesen a tálibok ellenőrzése alatt vannak. Ugyancsak tegnap a francia Istres légitámaszponton egy újabb 60 fős egység készült arra, hogy Dusanbe érintésével Mazari-Sarifba érkezzen, s részt vegyen a repülőtér biztonsági szolgálatában. Az első ilyen - 58 fős - francia alakulat december elseje óta teljesít szolgálatot Mazari-Sarifban. Dusanbéban közölték: olasz amerikai egységek érkeztek Tádzsikisztánba, hogy segélyakciókban vegyenek részt. Folytatódó izraeli támadások Peresz a kormányból való kilépésről Az izraeli sajtótermékek többsége szerint az elkövetkező napokban folytatódni fognak a Palesztin Hatóság elleni izraeli válaszcsapások. A Jediót Ahronót című napilap izraeli biztonsági forrásokra hivatkozó jelentése szerint a hétfői és keddi támadások megannyi figyelmeztetést jelentenek Jasszer Arafat palesztin vezető számára, de nem a Palesztin Hatóság megsemmisítését célozzák. A Maariv című újság értesüléseinek alátámasztása nélkül tegnap úgy vélekedett, hogy az izraeli hadsereg már készen áll a palesztinok elleni küzdelem fokozására A Háárec ugyanakkor éppen azt emelte ki, hogy az izraeli kormány csak szerdán fog érdemben dönteni a palesztinok elleni katonai akciók felújításáról. Az újság megemlíti továbbá: az izraeli hadsereg vezetése kevés esélyt lát arra, hogy Arafat tényleges lépéseket tenne a terror megfékezésére. A Háárec szerint a katonai akciókat csupán az időjárás alakulása befolyásolhatja, s elképzelhető, hogy az izraeli hadsereg ismét elfoglal egy palesztin önkormányzat alatt álló várost Jasszer Arafat kedd este a ciszjordániai Rámalláhban fogadta Ronald Schlickert, az Egyesült Államok jeruzsálemi főkonzulját és Anthony Zinni nyugalmazott tábornokot, amerikai közel-keleti megbízottat - közölte tegnap Nabu Abu Rudeina, Arafat elnöki tanácsadója A hét végi véres merényletek óta a palesztin vezető első alkalommal tanácskozott amerikai illetékesekkel. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szélsőséges palesztin szervezet szellemi vezetője az ABC spanyol napilapban tegnap megjelent interjújában elutasította, hogy leállítsák az Izrael-ellenes akciókat, amíg véget nem ér a palesztin területek megszállása .A Hamász nem veszi tudomásul, hogy a Palesztin Hatóság rendkívüli állapotot hirdetett a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Amíg tart a megszállás, folytatódni fognak a támadások” - hangoztatta a sejk. Az Iszlám Dzsihád vállalta magára a merényletet Az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet vállalta a tegnap reggel Jeruzsálemben végrehajtott öngyilkos merénylet elkövetését. A bejelentésben az áll továbbá, hogy a merénylő eredetileg a Hilton hotel épületében akarta működésbe hozni a pokolgépet. Az öngyilkos merénylő tettét tegnap reggel a nyugat-jeruzsálemi David Citadel hotel, a volt Hilton közelében követte el: a robbanásban ő életét vesztette, míg három személy könnyebben megsérült. Újabb közjáték a 28-as pályán Zürichben Újra megközelítette egymást két repülőgép kedden a zürichi repülőtér 28-as pályáján: ezúttal a Malév Boeing 737-es gépe keresztezte a pályát, amikor ott egy kis kétmotoros gép éppen felszállni készült. A svájci Légi Baleseteket Vizsgáló Hivatal illetékese tegnap megerősítette a tényre vonatkozó lapértesüléseket, de hangsúlyozta ebben az esetben valóban nem állt fenn veszély, mivel a Pilatus PC típusú kis repülőgép még nem ért el komoly sebességet, s így igen rövid fékúttal meg tudott állni. A Malév-gép a közlés szerint kedden délelőtt 11 óra körül felszálláshoz készülődött, s a 16-os pályára tartva felhatalmazás nélkül keresztezte a 28-as pályát a repülőtéri irányító szolgálattól kapott utasítással ellentétben, feltehetően véletlenül. A Skyguide rendszer irányítói észlelték a Malév-gép manőverét és a Pilatus típusú gépnek parancsot adtak a felszállás előkészületek megszakítására • Az elmúlt időszak nemzetközi fejleményei tükrében Mádl Ferenc köztársasági elnök levelet intézett számos, a terrorizmus elleni nemzetközi együttműködésben részt vevő iszlám ország vezetőjéhez - tájékoztatott Horváth Gábor külügyi szóvivő. Hazai tűbor Orbán Viktor a Magyar Rádióban A kormány a következő ülésén dönt arról, hogy Magyarország tesz-e válaszlépést Kanadával szemben a magyar állampolgárok számára bevezetett vízumkötelezettség miatt - derült ki Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerda reggeli rádióinterjújából. A kormányfő - annak kapcsán, hogy Ottawában kedden hivatalosan is bejelentették a vízumkötelezettséget - azt mondta az ügyről hétfői ülésén már tárgyalt a kabinet, a vélemények azonban „nagyon széttartóak voltak”, így a kormány csak következő ülésén dönt arról, hogy Magyarország bevezesse-e a vízumkényszert Kanadával szemben. A döntést kiváltó okról - a magyarországi romák Kanadába történő kivándorlásáról - Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy „iparszerű, szervezett csoportok tűntek fel”. A miniszterelnök megfogalmazása szerint a kanadaiak nem látják szívesen, ha olyanok tömege próbál meg letelepedni Kanadában a menedékjogra hivatkozva, akiket semmilyen üldöztetést nem ért hazájukban. - Kanada baráti állam, jó viszonyt ápolunk vele, jobb lett volna, ha erre a lépésre nem kerül sor - mondta a kormányfő. A miniszterelnök szerint a határon túli magyarok „lelkileg nagyon rosszul fogadták” azt a rendeletet, amely lehetővé tette a határőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett itt-tartózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, így a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. A rendelet bevezetését a kormányfő azzal indokolta, hogy minden ország megpróbálja megvédeni magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. Arra a kérdésre, hogy változik-e Magyarország viszonya a Palesztin Nemzeti Hatósággal azok után, hogy Izrael Jasszer Arafat palesztin vezetőt tette felelőssé a zsidó államban elkövetett merényletekért és háborút hirdetett a terrorizmus ellen, Orbán Viktor azt mondta: az eddigi események nem indokolnak magyar diplomáciai lépéseket. Magyarországnak egyelőre nincs oka arra, hogy változtasson akár Izraelhez, akár a palesztin területekhez fűződő diplomáciai kapcsolatán. Ha a világban valamifajta nemzetközi összefogás alakul ki, hogy így vagy úgy dűlőre vigye a dolgot, akkor majd meg fogjuk fontolni, mi legyen a véleményünk - közölte a miniszterelnök. Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy mindenkinek érdeke a közel-keleti válsággóc „meggyógyítása”, hiszen a konfliktusok következményei túllépnek Izrael és a palesztin autonóm területek határain. Megkezdődött Székely Zoltán büntetőpere Tagadta bűnösségét a minősített vesztegetéssel vádolt Székely Zoltán független országgyűlési képviselő a Fővárosi Bíróságon tegnap kezdődött büntetőperben. Az ügyészség vádirata szerint Székely Zoltán 1999-ben az Országgyűlés Környezetvédelmi Alap Céltámogatás (KAC) Ellenőrző Albizottságának elnökeként találkozott Emőd polgármesterével, és megpróbálta egy 464 millió forintos csatornaépítésre adott támogatás 30 százalékát megszerezni, illetve elérni, hogy az általa megjelölt céget vonják be az építésbe. A másik vádpont szerint Székely Zoltán az Országgyűlés közbeszerzéseket vizsgáló bizottságának elnökeként előbb 30, majd 20 millió forintot kért Balla Dániel vállalkozótól; a pénzt át is vette. A politikus cserébe azt ígérte, hogy nem támadja meg azt a közbeszerzési pályázatot, amelyen a vállalkozó számára korábban kedvező döntés született. Székely Zoltán a KAC ellenőrző albizottság megalakulásának körülményeiről elmondta: több politikus, így Illés Zoltán és Turi-Kovács Béla is észlelte, hogy a Környezetvédelmi Minisztériumban különböző problémák vannak a KAC elosztásával. Tudatta, hogy az albizottság megalakulása után a tagok kezébe került egy 70 nevet rögzítő lista: ezen azok a települések szerepeltek, amelyeknek odaítélték a KAC-ot, de nem volt önrészük. Mint elmondta, a testület az ügy tisztázása érdekében ezután bekérette a települések vezetőitől a pályázati anyagokat, az önrész igazolását és a közbeszerzési pályázatokat. A vádlott az emődi üggyel kapcsolatban pontosította a vádiratot, mivel elmondása szerint 1999 nyarán nem kereshette meg a település polgármestere őt az Országgyűlésben, hiszen parlamenti szünet volt, és a KAC ellenőrző albizottsága még fel sem állt. Szólt arról is, hogy a vélelmezett emődi szabálytalanságok miatt bejelentést tett Pepó Pál akkori környezetvédelmi és Pintér Sándor belügyminiszternél: vizsgáltassák felül a KAC-ot, mivel az önkormányzat 470 millió forintos jogosulatlan előnyhöz jutott. A tárgyaláson a képviselő merő hazugságnak és valótlanságnak nevezte az emődi polgármester azon állítását, miszerint ő a KAC bizonyos százalékát kérte volna. Megfogalmazása szerint ezt pénzügyileg lehetetlen lett volna kivitelezni. Székely Zoltán megemlítette, hogy ebben az időszakban indított ellene „rágalomhadjáratot” Font Sándor MDF-es képviselő, de az ügy miatt Bánk Attila, az FKGP akkori alelnöke, és Torgyán József miniszter, pártelnök is rosszallását fejezte ki, mivel koalíciós probléma alakulhatott volna ki. Hozzátette: az emődi csatorna beruházás ügyében jelenleg az APEH folytat eljárást, és az adónyomozók több olyan ügyben is vizsgálódnak, amelyet akkor ő bolygatott meg. A második vádponttal kapcsolatban Székely Zoltán közölte: a szigethalmi csatornafejlesztési pályázat akkor szúrt szemet neki, amikor észrevette, hogy egy különleges amerikai bankgarancia megléte alapján szelektálnak a kiírók. Emellett Székely Zoltán furcsának találta, hogy a nyertes, a PMVCS Kft. árajánlata 125 millió forinttal, azaz 20 százalékkal magasabb volt a legolcsóbb árajánlatnál. Mint mondta, ebben az ügyben a közbeszerzési vizsgálóbizottság elnökeként lépett fel, s kezdeményezte a közbeszerzési pályázat felülvizsgálatát, ami akkor már az egyik vesztes, a Csőszer Rt. kérésére megindult. Az ügyészség a büntetőperben Székely Zoltánt kétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által hivatali helyzetével visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés bűntettével vádolja. A tárgyalás pénteken a másodrendű vádlott és a tanúk meghallgatásával folytatódik. Kanadai vízumkényszer Kanada sajnálja, hogy vissza kellett állítania a vízumkötelezettséget Magyarországgal szemben, de ez volt az egyetlen lehetősége a nagymértékben megalapozatlan menekültkérelmek ügyének kezelésére - mondta Marta Moszczenska, Kanada budapesti nagykövete tegnapi sajtótájékoztatóján. Az észak-amerikai ország kedden jelentette be, hogy a magyar állampolgárok december 5-én éjféltől ismét csak érvényes beutazási vízummal utazhatnak Kanadába Mint elhangzott, 1998 óta összesen 8600, csak az idén 3500 magyar állampolgár folyamodott menekültstátusért Kanadában, ami Ottawa számára elfogadhatatlanul magas szám. Jim Versleegh, Kanada bécsi nagykövetsége vízumosztályának illetékese a sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva kitért arra, hogy országa nem készít statisztikát a kérelmeket beadók etnikai hovatartozására vonatkozóan, ám a magyarországi kérelmezők „nagy számban vallották magukat egy kisebbség tagjának”. Megkezdődött a metró-per felülvizsgálati tárgyalása A metró-perben a Legfelsőbb Bíróság öttagú tanácsa tegnap hozzákezdett a felülvizsgálati eljárás tárgyalásához, majd a pert határozathozatal céljából december 12-re elnapolta. A felülvizsgálati kérelmet a felperes Fővárosi Önkormányzat nyújtotta be a Legfelsőbb Bíróság másik tanácsának ez év áprilisában kihirdetett jogerős ítélete ellen, mely szerint az alperes magyar állam nem köteles teljesíteni a főváros mintegy 100 milliárd forintos követelését. A Fővárosi Önkormányzat részben arra hivatkozik: egy korábbi perben már jogerősen eldőlt, hogy az államnak fizetnie kell, jelen eljárás csupán a fizetési kötelezettség mértékét volt hivatva tisztázni. Másrészt a felülvizsgálati kérelem szerint köti a magyar államot a 4-es metró költségvetési pénzből történő finanszírozására az 1998 tavaszán a fővárossal megkötött magánjogi szerződés. A magyar állam jogi képviselője a tegnapi tárgyaláson a felülvizsgálati kérelem elutasítását kérte.