Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-05 / 4. szám
Hazai tükör hírlap Összességében 2001-ben kiegyensúlyozottan alakultak az államháztartás folyamatai - értékelte a múlt évet Varga Mihály pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatón. A központi költségvetés a tervhez képest jobban teljesített, míg a társadalombiztosítás alapjai, illetve a helyi önkormányzatok egyenlege - az előzetes adatok alapján - rosszabb lett a vártnál. Varga Mihály 2002-re 3,5-4 százalékos éves GDP-növekedést vár, megítélése szerint az infláció az idén éves szinten 5-6 százalék lesz, év végére 4,5 százalékra mérséklődik. Idén az államháztartás hiánya a GDP-hez mérten 3,2 százalék, a folyó fizetési mérleg deficitje 1—1,5 milliárd euó lesz. A tájékoztatón kiosztott - előzetes adatokra épülő - táblázat szerint tavaly az államháztartás 483,8 milliárd forintos deficittel zárt, ami 16,4 milliárd forinttal jobb a tavalyi módosított előirányzathoz képest, és a GDP 3,3 százaléka A központi költségvetés 2001- ben 413,2 milliárd forint hiánnyal zárt a privatizációs bevételek nélkül. Ez a múlt évi költségvetés módosított előirányzatának 85,9 százaléka. A deficit a GDP 2,8 százalékát teszi ki Az előző évben, 2000-ben a központi költségvetés egyenlege 368,4 milliárd forint hiányt mutatott. A pénzügyminiszter nyomatékosította nem igazolódtak be azok a félelmek, vélekedések, amelyek a fiskális politika fellazulásáról szóltak, sőt a központi költségvetés a vártnál jobban alakult. A módosított előirányzat szerint ugyanis a központi költségvetés egyenlegének GDP-hez mért aránya 3,3 százalék lett volna, ehelyett az arányt 2,8 százalékra sikerült leszorítani. Ez önmagában is a tervezett, módosított előirányzatnál 67,8 milliárd forinttal kedvezőbb. Varga Mihály kérdésekre válaszolva szólt arról, hogy nem módosítják a központi költségvetés ez évre szóló számait. A pénzügyminiszter szerint ugyanis egyes tendenciák kompenzálják egymást. Kérdésekre a miniszter közölte: 2002-ben a pénzügyi tárca a beruházások 7-8 százalékos bővülésével számol. Idén folyó áron 16500 milliárd forintra várják a bruttó hazai termék éves összegét, 2001-ben folyó áron 14760 milliárd forint volt az előzetes számok alapján a hazai GDP. Az előzetes adatok szerint kiosztott táblázat alapján a központi költségvetés összes bevétele 2001-ben 4083,6 milliárd forint volt, szemben az előirányzott 4026,3 milliárd forinttal. A központi büdzsé kiadásai 4496,8 milliárd forintra rúgtak, a módosított előirányzatban szereplő 4507,3 milliárd forint helyett. Az elkülönített állami pénzalapok végül is 2,3 milliárd forintos hiányt mutattak 2001-ben, ez 198,2 milliárd forintos bevétel és 200,5 milliárd forintos kiadás egyenlegeként alakult ki. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege a módosított tavalyi előirányzathoz képest 19,2 milliárd forinttal romlott, együttes deficitjük végül is 29,3 milliárd forint lett. Ez 2060,1 milliárd forintos bevétel és 2089,4 milliárd forintos kiadás eredőjeként jött létre. Az önkormányzatok egyenlegéről kiadott pénzügyminisztériumi előzetes adatok alapján a helyi önkormányzatok eredetileg tervezett 7 milliárd forintos hiánya 39 milliárd forintra nőtt, így az államháztartás egyenlege összességében a 2001. évi módosított 500,2 milliárd forintos hiány helyett 483,8 milliárd forintos deficitre módosult. Ha az önkormányzatok nélkül számítjuk az államháztartás alrendszereinek pozícióját, akkor a központi költségvetés az elkülönített állami alapok, valamint a tb-alapok együttes 2001-es előzetes hiánya 444,8 milliárd forint, ami a módosított előirányzat 90,2 százaléka Az előző évben a központi büdzsé, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítási alapok együttes egyenlege 447,7 milliárd forintot mutatott. Kiegyensúlyozott volt az államháztartás Sajtó-helyreigazítási perek: elnapolva, elhalasztva Bizonyítási eljárás miatt elnapolta a Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, illetve cége, a Medgyessy Tanácsadó Kft. által a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet című íjjságok ellen indított sajtó-helyreigazítási pert tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). A felperes azt kifogásolta, hogy a Magyar Demokrata című hetilap 2001. évi 46. számában megjelent egyik írásban, meg nem erősített információkra hivatkozva, azt közlik, hogy az V. kerületi képviselők a Gresham-palota kapcsán 1998 karácsonyán különböző nagyságú pénzösszegeket kaptak Medgyessy Péter cégétől. A kereset szerint a Magyar Nemzet 2001. november 15-ei száma a Magyar Demokratára hivatkozva átvette a valótlan állítást. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, mivel az szerintük sem tartalmi, sem formai szempontból nem felel meg a sajtó-helyreigazítás kritériumainak. Az alpereseket képviselő ügyvédek előadása szerint sajtó-helyreigazítás keretében nincs lehetőség bocsánatkérésre kötelezésnek, továbbá a lapokban leírtak és a helyreigazítási kereset tartalma nem áll összhangban egymással. A bíróságon a felperes és az alperesek között kisebb jogértelmezési vita zajlott le, ugyanis előbbi védője szerint az ügy eldöntéséhez nem szükséges tanúk meghallgatása, míg a két lap ügyvédjei szerint tanúként meg kell hallgatni a kerületi szocialista frakció tagjait, illetve a cikk szerzőjét is. A bíróság rövid tanácskozás után helyt adott az alperesek kérelmének, így 2002. január 10-ére elnapolta a tárgyalást, amikor az ügyben több tanút hallgatnak meg, s várhatóan elsőfokú ítélet is születik. A bíróság a délután folyamán egy másik sajtó-helyreigazítási pert is tárgyal, amelyet az V. kerületi szocialista frakció képviselői indítottak a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet című újságok szerkesztősége ellen. A Pesti Központi Kerületi Bíróság január 10-ére halasztotta azt a sajtóhelyreigazítási pert, amelyet a főváros V. kerületi önkormányzatának szocialista képviselői indítottak a Magyar Demokrata, a Magyar Nemzet, valamint a Belváros-Lipótváros című lapok szerkesztősége ellen. A szocialista önkormányzati képviselők keresetükben helyreigazítást kértek az említett lapoktól, mivel a Magyar Demokrata, majd utánközlőként a Magyar Nemzet, valamint a kerületi lap azt írta, hogy a képviselők ajándékokat kaptak Medgyessy cégétől 1998 karácsonyán. Az alperesek képviselői a kereset elutasítását kérték, mert szerintük a helyreigazításként kért szöveg sem tartalmilag, sem formailag nem helyes. Az ügyvédek ezen kívül kérték a szocialista önkormányzati képviselőknek, Marsi Péter Pálnak, a fővárosi MIÉP-frakció helyettes vezetőjének, illetve Rozgics Máriának, a cikk szerzőjének meghallgatását. A bíróság ebben a kérdésben úgy döntött, hogy mivel a Medgyessy kontra Magyar Demokrata, Magyar Nemzet sajtóhelyreigazítási perben úgy is meghallgatják a tanúként megnevezett személyeket, így újbóli meghallgatásuk szükségtelen, vallomásaikat ezen per részévé is lehet tenni. A bíróság elutasította a Magyar Nemzet jogi képviselőjének kérését, miszerint függesszék fel a sajtóhelyreigazítási pert, mert előzetesen olyan kérdések eldöntése szükséges az ítélet meghozatalához, amely büntetőbíróság hatáskörébe tartozik. A jogi képviselő hozzátette, hogy a Magyar Demokrata főszerkesztőjének bejelentése nyomán az ORFK nyomozást indított ismeretlen tettes ellen befolyással üzérkedés alapos gyanúja miatt a Gresham-palota ügyében. A bíró az elutasító végzésben szólt arról: a másodrendű alperes jogi képviselője azt sem tudta valószínűsíteni, hogy a mostani per felperesei egy másik eljárás érintettjei lennének, így szükségtelen a felfüggesztés. A végzés meghozatala előtt a felperes képviselője arról beszélt, hogy az alperesek a bíróság előtt is fenntartott állításukkal tulajdonképpen vesztegetésre utalnak az ügyben, még ha azt nem is mondják ki konkrétan. Bánáti János ügyvéd szerint, ha az alperesek nem tudják bizonyítani, hogy bárki is pénzt kapott volna Medgyessy Pétertől vagy cégétől, akkor az már a hamis vád kategóriájába tartozik. A bíróság végül határozatban döntött arról, hogy január 10-ére elhalasztja a per folytatását. OMT-ülés - kedvezménytörvény A kedvezménytörvényhez, a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz kapcsolódó végrehajtási jogszabály-tervezetekről a közeljövőben konzultációt tart az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), ehhez hamarosan megkapják az előterjesztéseket az érdekegyeztető partnerek - erről állapodott meg a testület kormányzati, munkaadói és munkavállalói oldala a témakörrel foglalkozó tegnapi ülésen. Martonyi János külügyminiszter az egyeztetésen elmondta: a romániai magyarság és nem a magyar munkavállalók számára kedvezőtlenek az egyetértési nyilatkozat munkaerő-piaci kitételei, de a kedvezménytörvény egészének érvényesíthetősége miatt az RMDSZ is ezt a megoldást támogatta A nyilatkozatot elfogadható kompromisszumnak, külpolitikai, diplomáciai sikernek nevezte a külügyminiszter. Székely Zoltán levele az MSZP-nek Székely Zoltán, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő független országgyűlési képviselő csatlakozni kíván az MSZP-frakciójához, ezért levelet írt a képviselőcsoportnak, amelyben „mint független kisgazda, együttműködést ajánlott a szocialistáknak az áljobboldali Fideszdiktatúrával szemben” - erről a politikus levélben tájékoztatta az MTI-t. Katona Béla szocialista frakcióvezető-helyettes tegnap az MTI érdeklődésére azt mondta: a képviselőcsoporthoz eddig nem érkezett levél Székely Zoltántól. Az MSZP képviselőcsoportja nem foglalkozik sem Székely Zoltán ügyével, sem esetleges felvételével frakcióba - fűzte hozzá. Székely Zoltán az MTI-t arról tájékoztatta, hogy az MSZP-hez küldött levelében részletesen ismerteti „az újszászi-szolnoki csatornázási beruházás fideszes panamáját”, illetve az abban szereplő politikusok névsorát. Úgy fogalmaz: a levélben tényszerűen bizonyítja, hogy „Polt Péter legfőbb ügyész miként tussolta el ezeket a törvénysértéseket”, és leírja azt, kinek milyen szerepe volt és van a Fidesz-botrány kirobbanásának megakadályozásában. Az MTI-nek küldött tájékoztatójában Font Sándor MDF-es képviselő, Stumpf István kancelláriaminiszter, Boross Péter volt kormányfő és Balla György vállalkozó nevét említi. A Fidesz egymilliárdos ügylete, valamint az ezzel összefüggő 700 millió forintos károsítás, melyet az államkincstár szenvedett el, 2000. december 26-a óta elfekszik Polt Péter asztalán - állítja Székely Zoltán. A volt kisgazda képviselő szocialistáknak írt levelében beszámol arról is, „hogyan született ellene hamis vád, és ebben milyen módon vett részt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhivatal, továbbá illetéktelenül az ORFK”. Székely Zoltán véleménye szerint ezért nyilvánították államtitoknak a nyomozást. Az előzetes letartóztatásban lévő politikus az MSZP- hez küldött levelében úgy fogalmaz: Polt Péter hamis adatok alapján kezdeményezte mentelmi jogának felfüggesztését, és „közokirathamisítás ezzel bűncselekmények gyanújába keveredett”. A levélben Székely Zoltán „sok ezer ártatlan ember védelmében” a legfőbb ügyész eltávolítását szorgalmazza. A képviselő az MTI-nek küldött tájékoztatójában bejelenti, hogy panasszal és feljelentéssel élt Polt Péterrel szemben az Európa Tanács bizottságánál, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága szervezeteinél Strasbourgban. 2002. JANUÁR 5., SZOMBAT 5 Hazai tükör Diákigazolványt is kaphatnak a határon túli magyarok Az Oktatási Minisztérium előzetes becslése szerint várhatóan mintegy 100-150 ezer határon túli magyar tanuló igényel majd a kedvezménytörvényhez kapcsolódóan diákigazolványt. Pálinkás József oktatási miniszter tegnap Budapesten, sajtóbeszélgetésen az MTI érdeklődésére közölte: diákigazolványt a közoktatásban magyar nyelven tanuló diákok, illetve bármilyen nyelven, de felsőoktatási tanulmányaikat a szülőföldjükön folytató hallgatók kaphatnak. Jelenleg mintegy 270 ezer magyar ajkú diák, illetve 30 ezer pedagógus él a környező országokban. A szaktárca vezetője tudatta: a diákigazolvánnyal - amelyhez térítésmentesen juthatnak hozzá - a hallgatók ugyanazokat a kedvezményeket vehetik igénybe Magyarország területén, mint anyaországi társaik. A törvény értelmében minden magyar nyelven tanító pedagógus igényelhet pedagógus igazolványt, illetve oktatói kártyát, amely Magyarországon utazási, kulturális kedvezményekre, szakkönyv-vásárlási támogatásra ad lehetőséget. Jégtorlódás a Tiszán és a Szamoson A Felső-Tiszán két helyen, a Szamoson pedig egy helyen alakult ki jégtorlódás, de a szakemberek szerint egyelőre nincs szükség védelmi beavatkozás elrendelésére - tudta meg az MTI tegnap a térségi vízügyi igazgatóság nyíregyházi ügyeletén. Fazekas László, a szervezet vezetője elmondta, hogy a Tiszán Tiszabecs és Máota között 80-120 centiméteres, Tiszakerecseny és Mezőladány között 150 centis vastagságú a jégtorlódás. A Szamoson az országhatártól Tunyogmatolcsig, jelentős hosszúságban, 27 kilométeres szakaszon torlódott a jég, melynek vastagsága 60-150 centiméter közötti. Az igazgató közölte, hogy a torlódás pillanatnyilag semmilyen veszélyt nem jelent, így a fokozott megfigyelésen kívül nincs beavatkozási feladatuk a vízügyi dolgozóknak. Védekezés elrendelése akkor válik indokolttá, ha jégtorlasz alakul ki - fűzte hozzá Fazekas László. Az Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője beszámolt a Krasznán levonuló árhullámról is, közölve, hogy a folyó mentén változatlanul fenntartják az első fokú árvízvédelmi készültséget, bár a víz folyamatosan apad. A Krasznán egyébként beállt a jég, melynek vastagsága 10 centiméteres. Erősebb adat- és információvédelem A hagyományos területek mellett az idén az adat- és információvédelmet kell kiemelten erősíteni a Magyar Posta Rt.-nél - közölte Dankó László, a társaság biztonsági főigazgatója tegnap Budapesten. A posztját január 1-től betöltő szakember bemutatkozó sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva kifejtette: a társaságnál még nem zárult le az a vizsgálat, amelyet a posta és a Defend közötti bizalmas üzleti információk nyilvánosságra kerülése miatt indítottak. Hozzátette: poligráfos vizsgálatok most nem folynak, s várhatóan a jövő héten már valamilyen megállapításra jut a posta az üggyel kapcsolatban. A főigazgató elmondta: még nincs jóváhagyva az a terv, amely a társaság idei biztonsági, illetve ezzel kapcsolatos fejlesztési kiadásait tartalmazza. A postának a közeljövőben egyre több versenytársa lesz a piacon, ezért nagyon fontos feladat annak a megakadályozása, hogy üzleti titkot képező adatok jogosulatlan kezekbe kerüljenek - fejtette ki, hozzátéve: piaci viszonyok között kiemelten kell foglalkozni a gazdasági információk védelmével. Letette a hivatali esküt Halász János Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap átadta a kinevezési okmányt Halász Jánosnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma új politikai államtitkárának, aki a Parlamentben tartott ünnepségen tette le a hivatali esküt. Az államfő a beiktatáskor egyebek között azt emelte ki, hogy Halász János politikai tevékenysége, életútja is gazdag, tapasztalatokkal teli. A miniszterelnök komoly megfontolások után tett javaslatot Halász János kinevezésére - tette hozzá a köztársasági elnök. Mádl Ferenc szavai szerint az államtitkár stratégiai fontosságú területet képvisel majd tevékenységével. A kulturális minisztérium az elmúlt három évben - önállósodása óta - rendkívüli eredményeket tudott felmutatni - fogalmazott a köztársasági elnök. Borókai Gábor cáfolja a KöM megszüntetésének tervét Feltéve és megengedve, hogy a választók áprilisban további bizalmat szavaznak a polgári erőknek, a választások után megalakuló kormány struktúráját a folyamatosság jellemzi majd, nem pedig a változás - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő tegnap az MTI-vel, arra a lapinformációra reagálva, amely szerint a jelenlegi kormányerők választási győzelmük esetén megszüntetnék a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) önállóságát. Borókai Gábor szavai szerint épp ezért minden olyan mégannyira „kormányközeli” forrásokra hivatkozó hír valótlan, amely radikális átalakításról szól. Az az információ pedig, amely azt állítja, hogy a majdani kormányrendről és azzal együtt a Környezetvédelmi Minisztérium megszüntetéséről már döntés is született, teljességgel megalapozatlan - fogalmazott a kormányszóvivő.