Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. január (7. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-05 / 4. szám

Hazai tükör hírlap Összességében 2001-ben kiegyensúlyozottan alakultak az ál­lamháztartás folyamatai - értékelte a múlt évet Varga Mihály pénzügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatón. A központi költ­ségvetés a tervhez képest jobban teljesített, míg a társadalom­­biztosítás alapjai, illetve a helyi önkormányzatok egyenlege - az előzetes adatok alapján - rosszabb lett a vártnál. Varga Mi­hály 2002-re 3,5-4 százalékos éves GDP-növekedést vár, meg­ítélése szerint az infláció az idén éves szinten 5-6 százalék lesz, év végére 4,5 százalékra mérséklődik. Idén az állam­háztartás hiánya a GDP-hez mérten 3,2 százalék, a folyó fizetési mérleg deficitje 1—1,5 milliárd euó lesz. A tájé­koztatón kiosztott - előzetes ada­tokra épülő - táblázat szerint ta­valy az államháztartás 483,8 milli­árd forintos deficittel zárt, ami 16,4 milliárd forinttal jobb a tava­lyi módosított előirányzathoz ké­pest, és a GDP 3,3 százaléka A központi költségvetés 2001- ben 413,2 milliárd forint hiánnyal zárt a privatizációs bevételek nélkül. Ez a múlt évi költségve­tés módosított előirányzatának 85,9 százaléka. A deficit a GDP 2,8 százalékát teszi k­i Az előző évben, 2000-ben a központi költ­ségvetés egyenlege 368,4 milli­árd forint hiányt mutatott. A pénzügyminiszter nyomatékosí­totta nem igazolódtak be azok a félelmek, vélekedések, amelyek a fiskális politika fellazulásáról szóltak, sőt a központi költség­­vetés a vártnál jobban alakult. A módosított előirányzat szerint ugyanis a központi költségvetés egyenlegének GDP-hez mért ará­nya 3,3 százalék lett volna, ehe­lyett az arányt 2,8 százalékra si­került leszorítani. Ez önmagában is a tervezett, módosított elő­irányzatnál 67,8 milliárd forinttal kedvezőbb. Varga Mihály kérdésekre vá­laszolva szólt arról, hogy nem módosítják a központi költség­­vetés ez évre szóló számait. A pénzügyminiszter szerint ugyan­is egyes tendenciák kompenzál­ják egymást. Kérdésekre a mi­niszter közölte: 2002-ben a pénz­ügyi tárca a beruházások 7-8 százalékos bővülésével számol. Idén folyó áron 16500 milliárd fo­rintra várják a bruttó hazai ter­mék éves összegét, 2001-ben fo­lyó áron 14760 milliárd forint volt az előzetes számok alapján a hazai GDP. Az előzetes adatok szerint kiosztott táblázat alapján a központi költségvetés összes bevétele 2001-ben 4083,6 milli­árd forint volt, szemben az elő­irányzott 4026,3 milliárd forint­tal. A központi büdzsé kiadásai­­ 4496,8 milliárd forintra rúgtak, a módosított előirányzatban sze­replő 4507,3 milliárd forint he­lyett. Az elkülönített állami pénz­alapok végül is 2,3 milliárd forin­tos hiányt mutattak 2001-ben, ez 198,2 milliárd forintos bevétel és 200,5 milliárd forintos kiadás egyenlegeként alakult ki. A tár­sadalombiztosítás pénzügyi alap­jainak egyenlege a módosított ta­valyi előirányzathoz képest 19,2 milliárd forinttal romlott, együt­tes deficitjük végül is 29,3 milli­árd forint lett. Ez 2060,1 milliárd forintos bevétel és 2089,4 milli­árd forintos kiadás eredőjeként jött létre. Az önkormányzatok egyenle­géről kiadott pénzügyminiszté­riumi előzetes adatok alapján a helyi önkormányzatok eredeti­leg tervezett 7 milliárd forintos hiánya 39 milliárd forintra nőtt, így az államháztartás egyenlege összességében a 2001. évi módo­sított 500,2 milliárd forintos hi­ány helyett 483,8 milliárd forin­tos deficitre módosult. Ha az ön­­kormányzatok nélkül számítjuk az államháztartás alrendszerei­nek pozícióját, akkor a központi költségvetés az elkülönített álla­mi alapok, valamint a tb-alapok együttes 2001-es előzetes hiánya 444,8 milliárd forint, ami a módo­sított előirányzat 90,2 százaléka Az előző évben a központi bü­dzsé, az elkülönített állami pénz­alapok és a társadalombiztosítá­si alapok együttes egyenlege 447,7 milliárd forintot mutatott. Kiegyensúlyozott volt az államháztartás Sajtó-helyreigazítási perek: elnapolva, elhalasztva Bizonyítási eljárás miatt elnapolta a Med­­gyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, illetve cége, a Medgyessy Tanácsadó Kft. által a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet cí­mű íjjságok ellen indított saj­tó-helyreigazítá­­si pert tegnap a Pesti Központi Kerületi Bíró­ság (PKKB). A felperes azt kifogásolta, hogy a Magyar Demokrata című hetilap 2001. évi 46. számában megjelent egyik írásban, meg nem erősített információkra hivatkozva, azt közlik, hogy az V. kerületi képviselők a Gre­sham-palota kapcsán 1998 karácsonyán kü­lönböző nagyságú pénzösszegeket kaptak­ Medgyessy Péter cégétől. A kereset szerint a Magyar­ Nemzet 2001. november 15-ei száma a Magyar Demokratá­ra hivatkozva átvette a valótlan állítást. Az al­peresek a kereset elutasítását kérték, mivel az szerintük sem tartalmi, sem formai szem­pontból nem felel meg a sajtó-helyreigazítás kritériumainak. Az alpereseket képviselő ügyvédek előadása szerint sajtó-helyreigazí­tás keretében nincs lehetőség bocsánatké­résre kötelezésnek, továbbá a lapokban leír­tak és a helyreigazítási kereset tartalma nem áll összhangban egymással. A bíróságon a felperes és az alperesek kö­zött kisebb jogértelmezési vita zajlott le, ugyanis előbbi védője szerint az ügy eldönté­séhez nem szükséges tanúk meghallgatása, míg a két lap ügyvédjei szerint tanúként meg kell hallgatni a kerületi szocialista frakció tagjait, illetve a cikk szerzőjét is. A bíróság rövid tanácskozás után helyt adott az alpere­sek kérelmének, így 2002. január 10-ére elna­polta a tárgyalást, amikor az ügyben több ta­nút hallgatnak meg, s várhatóan elsőfokú íté­let is születik. A bíróság a délután folyamán egy másik sajtó-helyreigazítási pert is tárgyal, amelyet az V. kerületi szocialista frakció képviselői indítottak a Magyar Demokrata és a Magyar Nemzet című újságok szerkesztősége ellen. A Pesti Központi Kerületi Bíróság január 10-ére halasztotta azt a sajtóhelyreigazítási pert, amelyet a főváros V. kerületi önkor­mányzatának szocialista képviselői indítot­tak a Magyar Demokrata, a Magyar Nemzet, valamint a Belváros-Lipótváros című lapok szerkesztősége ellen. A szocialista önkor­mányzati képviselők keresetükben helyre­­igazítást kértek az említett lapoktól, mivel a Magyar Demokrata, majd utánközlőként a Magyar Nemzet, valamint a kerületi lap azt ír­ta, hogy a képviselők ajándékokat kaptak Medgyessy cégétől 1998 karácsonyán. Az alperesek képviselői a kereset elutasí­tását kérték, mert szerintük a helyreigazítás­ként kért szöveg sem tartalmilag, sem for­mailag nem helyes. Az ügyvédek ezen kívül kérték a szocialista önkormányzati képvise­lőknek, Marsi Péter Pálnak, a fővárosi MI­­ÉP-frakció helyettes vezetőjének, illetve Rozgics Máriának, a cikk szerzőjének meg­hallgatását. A bíróság ebben a kérdésben úgy döntött, hogy mivel a Medgyessy kontra Ma­gyar Demokrata, Magyar Nemzet sajtóhely­reigazítási perben úgy is meghallgatják a ta­núként megnevezett személyeket, így újbóli meghallgatásuk szükségtelen, vallomásaikat ezen per részévé is lehet tenni. A bíróság elutasította a Magyar Nemzet jo­gi képviselőjének kérését, miszerint füg­gesszék fel a sajtóhelyreigazítási pert, mert előzetesen olyan kérdések eldöntése szüksé­ges az ítélet meghozatalához, amely büntető­­bíróság hatáskörébe tartozik. A jogi képvise­lő hozzátette, hogy a Magyar Demokrata fő­­szerkesztőjének bejelentése nyomán az ORFK nyomozást indított ismeretlen tettes ellen befolyással üzérkedés alapos gyanúja miatt a Gresham-palota ügyében. A bíró az elutasító végzésben szólt arról: a másodrendű alperes jogi képviselője azt sem tudta valószínűsíteni, hogy a mostani per fel­peresei egy másik eljárás érintettjei lenné­nek, így szükségtelen a felfüggesztés. A vég­zés meghozatala előtt a felperes képviselője arról beszélt, hogy az alperesek a bíróság előtt is fenntartott állításukkal tulajdonkép­pen vesztegetésre utalnak az ügyben, még ha azt nem is mondják ki konkrétan. Bánáti Já­nos ügyvéd szerint, ha az alperesek nem tud­ják bizonyítani, hogy bárki is pénzt kapott volna Medgyessy Pétertől vagy cégétől, ak­kor az már a hamis vád kategóriájába tarto­zik. A bíróság végül határozatban döntött ar­­ról, hogy január 10-ére elhalasztja a per foly­tatását. OMT-ülés - kedvezménytörvény A kedvezménytörvényhez, a magyar-román egyetértési nyilatkozathoz kapcsolódó végrehajtási jogszabály-terve­zetekről a közeljövőben kon­zultációt tart az Országos Munkaügyi Tanács (OMT), ehhez hamarosan megkapják az előterjesztéseket az érdek­egyeztető partnerek - erről ál­lapodott meg a testület kor­mányzati, munkaadói és mun­kavállalói oldala a témakörrel foglalkozó tegnapi ülésen. Martonyi János külügymi­niszter az egyeztetésen el­mondta: a romániai magyar­ság és nem a magyar munka­­vállalók számára kedvezőtle­nek az egyetértési nyilatkozat munkaerő-piaci kitételei, de a kedvezménytörvény egészé­nek érvényesíthetősége miatt az RMDSZ is ezt a megoldást támogatta A nyilatkozatot el­fogadható kompromisszum­nak, külpolitikai, diplomáciai sikernek nevezte a külügymi­niszter. Székely Zoltán levele az MSZP-nek Székely Zoltán, jelenleg elő­zetes letartóztatásban lévő független országgyűlési kép­viselő csatlakozni kíván az MSZP-frakciójához, ezért le­velet írt a képviselőcsoport­nak, amelyben „mint függet­len kisgazda, együttműkö­dést ajánlott a szocialisták­nak az áljobboldali Fidesz­­diktatúrával szemben” - er­ről a politikus levélben tájé­koztatta az MTI-t. Katona Béla szocialista frakcióvezető-helyettes teg­nap az MTI érdeklődésére azt mondta: a képviselőcso­porthoz eddig nem érkezett levél Székely Zoltántól.­­ Az MSZP képviselőcsoport­ja nem foglalkozik sem Szé­kely Zoltán ügyével, sem esetleges felvételével frakcióba - fűzte hozzá.­­ Székely Zoltán az MTI-t ar­ról tájékoztatta, hogy az MSZP-hez küldött levelé­ben részletesen ismerteti „az újszászi-szolnoki csa­tornázási beruházás fide­szes panamáját”, illetve az abban szereplő politikusok névsorát. Úgy fogalmaz: a levélben tényszerűen bizonyítja, hogy „Polt Péter legfőbb ügyész miként tussolta el ezeket a törvénysértése­ket”, és leírja azt, kinek mi­lyen szerepe volt és van a Fidesz-botrány kirobbaná­sának megakadályozásá­ban. Az MTI-nek küldött tá­jékoztatójában Font Sán­dor MDF-es képviselő, Stumpf István kancellária­­miniszter, Boross Péter volt kormányfő és Balla György vállalkozó nevét említi.­­ A Fidesz egymilliárdos ügylete, valamint az ezzel összefüggő 700 millió forin­tos károsítás, melyet az ál­lamkincstár szenvedett el, 2000. december 26-a óta el­fekszik Polt Péter asztalán - állítja Székely Zoltán. A volt kisgazda képviselő szo­cialistáknak írt levelében beszámol arról is, „hogyan született ellene hamis vád, és ebben milyen módon vett részt a Fővárosi Ügyészségi Nyomozóhiva­tal, továbbá illetéktelenül az ORFK”. Székely Zoltán véleménye szerint ezért nyilvánították államtitok­nak a nyomozást. Az előzetes letartóztatás­ban lévő politikus az MSZP- hez küldött levelében úgy fogalmaz: Polt Péter hamis adatok alapján kezdemé­nyezte mentelmi jogának felfüggesztését, és „közokirathamisítás ezzel bűn­­cselekmények gyanújába keveredett”. A levélben Székely Zoltán „sok ezer ár­tatlan ember védelmében” a legfőbb ügyész eltávolítását szorgalmazza. A képviselő az MTI-nek küldött tájékoztatójában bejelenti, hogy panasszal és feljelentéssel élt Polt Péter­rel szemben az Európa Ta­nács bizottságánál, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága szervezeteinél Strasbourgban. 2002. JANUÁR 5., SZOMBAT 5 Hazai tükör Diákigazolványt is kaphatnak a határon túli magyarok Az Oktatási Minisztérium előzetes becslése szerint várhatóan mintegy 100-150 ezer határon túli magyar tanuló igényel majd a kedvezménytörvényhez kapcsolódóan diákigazolványt. Pálinkás József oktatási miniszter tegnap Budapesten, sajtóbeszélgetésen az MTI érdeklődésére közölte: diákigazolványt a közoktatásban magyar nyelven tanuló diákok, illetve bármilyen nyelven, de fel­sőoktatási tanulmányaikat a szülőföldjükön folytató hallgatók kaphatnak. Jelenleg mintegy 270 ezer magyar ajkú diák, illetve 30 ezer pedagógus él a környező országokban. A szaktárca vezetője tudatta: a diákigazolvánnyal - amelyhez térítésmentesen juthat­nak hozzá - a hallgatók ugyanazokat a kedvezményeket vehetik igénybe Magyarország területén, mint anyaországi társaik. A tör­vény értelmében minden magyar nyelven tanító pedagógus igé­nyelhet pedagógus igazolványt, illetve oktatói kártyát, amely Ma­gyarországon utazási, kulturális kedvezményekre, szakkönyv-vá­sárlási támogatásra ad lehetőséget. Jégtorlódás a Tiszán és a Szamoson A Felső-Tiszán két helyen, a Szamoson pedig egy helyen alakult ki jégtorlódás, de a szakemberek szerint egyelőre nincs szükség védelmi beavatkozás elrendelésére - tudta meg az MTI tegnap a térségi vízügyi igazgatóság nyíregyházi ügyeletén. Fazekas László, a szervezet vezetője elmondta, hogy a Tiszán Tiszabecs és Máota között 80-120 centiméteres, Tiszakerecseny és Mezőladány kö­zött 150 centis vastagságú a jégtorlódás. A Szamoson az országha­tártól Tunyogmatolcsig, jelentős hosszúságban, 27 kilométeres szakaszon torlódott a jég, melynek vastagsága 60-150 centiméter közötti. Az igazgató közölte, hogy a torlódás pillanatnyilag semmi­lyen veszélyt nem jelent, így a fokozott megfigyelésen kívül nincs beavatkozási feladatuk a vízügyi dolgozóknak.­­ Védekezés elren­delése akkor válik indokolttá, ha jégtorlasz alakul ki - fűzte hozzá Fazekas László. Az Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezető­je beszámolt a Krasznán levonuló árhullámról is, közölve, hogy a folyó mentén változatlanul fenntartják az első fokú árvízvédelmi készültséget, bár a víz folyamatosan apad. A Krasznán egyébként beállt a jég, melynek vastagsága 10 centiméteres. Erősebb adat- és információvédelem A hagyományos területek mellett az idén az adat- és informá­cióvédelmet kell kiemelten erősíteni a Magyar Posta Rt.-nél - kö­zölte Dankó László, a társaság biztonsági főigazgatója tegnap Bu­dapesten. A posztját január 1-től betöltő szakember bemutatkozó sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva kifejtette: a társaság­nál még nem zárult le az a vizsgálat, amelyet a posta és a Defend közötti bizalmas üzleti információk nyilvánosságra kerülése mi­att indítottak. Hozzátette: poligráfos vizsgálatok most nem foly­nak, s várhatóan a jövő héten már valamilyen megállapításra jut a posta az üggyel kapcsolatban. A főigazgató elm­ondta: még nincs jóváhagyva az a terv, amely a társaság idei biztonsági, illet­ve ezzel kapcsolatos fejlesztési kiadásait tartalmazza. A postának a közeljövőben egyre több versenytársa lesz a piacon, ezért na­gyon fontos feladat annak a megakadályozása, hogy üzleti titkot képező adatok jogosulatlan kezekbe kerüljenek - fejtette ki, hoz­zátéve: piaci viszonyok között kiemelten kell foglalkozni a gazda­sági információk védelmével. Letette a hivatali esküt Halász János Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap átadta a kinevezési ok­mányt Halász Jánosnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma új politikai államtitkárának, aki a Par­lamentben tartott ün­nepségen tette le a hivatali esküt. Az államfő a beiktatáskor egye­bek között azt emelte ki, hogy Halász János politikai tevékeny­sége, életútja is gazdag, tapasztalatokkal teli. A miniszterelnök komoly megfontolások után tett javaslatot Halász János kineve­zésére - tette hozzá a köztársasági elnök. Mádl Ferenc szavai sze­rint az államtitkár stratégiai fontosságú területet képvisel majd tevékenységével. A kulturális minisztérium az elmúlt hár­om év­ben - önállósodása óta - rendkívüli eredményeket tudott felmu­tatni - fogalmazott a köztársasági elnök. Borókai Gábor cáfolja a KöM megszüntetésének tervét Feltéve és megengedve, hogy a választók áprilisban további bi­zalmat szavaznak a polgári erőknek, a választások után megala­kuló kormány struktúráját a folyamatosság jellemzi majd, nem pedig a változás - közölte Borókai Gábor kormányszóvivő teg­nap az MTI-vel, arra a lapinformációra reagálva, amely szerint a jelenlegi kormányerők választási győzelmük esetén megszüntet­nék a Környezetvédelmi Minisztérium (KöM) önállóságát. Boró­kai Gábor szavai szerint épp ezért minden olyan­­ mégannyira „kormányközeli” forrásokra hivatkozó­­ hír valótlan, amely radi­kális átalakításról szól.­­ Az az információ pedig, amely azt állít­ja, hogy a majdani kormányrendről és azzal együtt a Környezet­védelmi Minisztérium megszüntetéséről már döntés is született, teljességgel megalapozatlan - fogalmazott a kormányszóvivő.

Next