Komárom-Esztergom Megyei Hírlap, 2002. augusztus (7. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-02 / 179. szám
Hazai tükör Medgyessy-bizottság - a kormányfő meghallgatása Medgyessy Péter elmondása szerint titkosszolgálati tevékenysége alatt soha egyetlen kollegájáról nem írt jelentést, mert - mint azt a titkosszolgálati múltját vizsgáló parlamenti bizottság előtt tegnap közölte - nem ez volt a feladata. A kormányfő a meghallgatáson beszámolt arról, hogy évente egyszer összegző elemzéseket kellett készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről és az ebből következő nemzetbiztonsági kockázatokról, valamint javaslatokat tett az ezzel kapcsolatos, illetve szükségesnek tartott politikai lépésekre. Kérdésre válaszolva jelezte, hogy a tartótisztjével átlagban havonta lezajlott beszélgetésről is készült kivonat a Nemzetbiztonsági Hivatalban. Medgyessy Péter elmondta: 1978-ban - amikor a pénzügyi tárca nemzetközi főosztályán dolgozott - kereste meg az akkori pénzügyminiszteren keresztül egy kémelhárító tiszt azzal, hogy vállalja el az információk védelméből és az elemzésekből álló feladatot, ami szerinte „rendben volt”, így a felkérést elfogadta. Kitért arra: nem zsarolással vették rá a munkára, volt választási lehetősége. Arra nem emlékezett a kormányfő, hogy aláírt-e beszervezési papírt. A védendő információk közé sorolta például a nemzetközi tárgyalásokon elhangzottakat. A miniszterelnök azt mondta, hogy külön fizetést nem kapott kémelhárítói tevékenységéért, mivel munkahelyén magasabb volt a javadalmazása, mint amennyi a szigorúan titkos tiszti tevékenységéért járt volna, és az akkori szabályok szerint automatikusan a magasabb összeget tarthatta meg. Hozzátette: pénz- és tárgyjutalmat viszont kapott kémelhárítói munkájáért. Nem pénzért dolgozott Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nem a pénzért dolgozott a kémelhárításnak. Medgyessy Péter felidézte, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) 1982-ben történt csatlakozással feladata befejeződött, ezzel ennek a tevékenységnek elveszett a szakmai érdekessége is. Mint mondta, 1982. október 1-jén miniszterhelyettessé nevezték ki, így összeférhetetlenségi okok miatt sem maradt szigorúan titkos tiszti állományban, onnan december 31-én szerelt le. Kérdésre válaszolva közölte: nem helyezték nyugállományba, így nyugdíjat sem kapott. Szavai szerint főhadnagyként kezdte munkáját és századosként szerelt le, de megjegyezte, erre pontosan nem emlékszik. Medgyessy Péter kiemelte: a III/II-esen kívül egyetlen csoportfőnökségnek sem dolgozott, és senkit nem szervezett be hasonló munkára. Nem kapott kiképzést Kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy nem kapott kiképzést, mivel szakmai munkát végzett. Egy ellenzéki felvetés kapcsán ezt a KGB elleni fellépésre vonatkozóan is megerősítette, és azt mondta: nem konkrétan a szovjet titkosszolgálat, hanem mindenfajta információszerzési kísérlettel és hírszerzéssel szemben kellett megvédeni azokat a bizalmas információkat, amelyek a Pénzügyminisztériumban keletkeztek. Ja: Medgyessy Péter elmondhárom kapcsolattartó tisztnek kellett jelentenie. Őket nem kívánta megnevezni, annyit közölt csupán, hogy egyikük meghalt, ketten pedig civil munkát végeznek. A miniszterelnök egykori titkos feladatai között beszélt arról, hogy Demján Sándorral együtt - a Szovjetuniót megkerülve - gazdasági tárgyalásnak álcázott látogatást tett Dél-Koreában. Simicskó István (Fidesz) azt kérdezte a kormányfőtől, ha kizárólag elemző munkát végzett, akkor ehhez miért kellett belépnie a titkosszolgálatokhoz. Medgyessy Péter ezt az IMF-csatlakozási tárgyalások titkosságával indokolta. Emlékeztetett arra: a szovjetek 1968-ban megakadályozták Magyarország csatlakozását a Nemzetközi Valutalaphoz, és amikor később nyilvánosságra került, hogy az ország újra készül a csatlakozásra, a szovjetek tiltakoztak Szűrös Mátyás akkori moszkvai nagykövetnél. Mint mondta, ezért kellett titokban előkészíteni a csatlakozást. Úgy fogalmazott: a Pénzügyminisztérium képviselte a nyugatbarát vonalat a konzervatív hatalmi központokkal szemben. Szavai szerint 1978-ban és 1979-ben az olajárrobbanás miatt Magyarországot gazdasági válság fenyegette, ezért jelentéseiben azt vizsgálta, milyen feltételekkel és milyen nemzetközi kockázatokkal kell számolni, ha az ország közelebb akar kerülni a nyugati gazdaságokhoz. A miniszterelnök úgy látja: az 1978-ban kezdődött nyitás akadályozta meg, hogy az 1981-es lengyelországi zavargásokhoz hasonló helyzet alakuljon ki Magyarországon az életszínvonal gyors romlása miatt. Medgyessy Péter a bizottság előtt kijelentette: az emberek jelentős része az előző, rossz rendszerben élte le az életét, és számára is csak a nyolcvanas évek közepén vált nyilvánvalóvá, hogy azt nem lehet megreformálni. „Nekem is szerepem volt” - Azt meg kellett változtatni, ebben nekem is szerepem volt - jegyezte meg. A kormányfő szerint nem lehet úgy tenni, mintha a rendszerváltozás előtti idők nem történtek volna meg. - Vajon az az intézeti igazgató, aki a Semmelweis Orvostörténeti Intézetet vezette, amely állami intézet volt, kiszolgálója volt-e a rendszernek? Segítette-e a rendszer túlélését az, akiből később mindannyiunk által tisztelt miniszterelnök lett? - tette fel a kérdést Antall Józsefre utalva. Medgyessy Péter kérdésre válaszolva jelezte, hogy nem fogja kutatni, honnan kerültek ki a vele kapcsolatos titkosszolgálati dokumentumok, de nem tartja valószínűnek, hogy - mint azt a bizottságban felvetették - az MSZP-ből származnának. Hangsúlyozta: a róla szóló dokumentumok nem terhelőek, és nem számít arra, hogy ilyen típusú irat kerülne elő a későbbiekben. Toler László (MSZP) arra volt kíváncsi, hogy a miniszterelnök miért nem szólt korábban titkosszolgálati múltjáról a nyilvánosság előtt. Medgyessy Péter kiemelte: egy interjúban és több szocialista testület előtt is utalt arra, hogy a pénzügyi tárca nemzetközi osztályán államérdekeket kellett védenie, ám ennél több konkrétumot titoktartási kötelezettsége miatt nem mondhatott. Ha azt kérdezitek tőlem, hogy van-e titok a múltamban, azt mondom, igen. Ha azt kérdezitek, van-e szégyellnivaló a múltamban, azt mondom, nem ismételte meg korábban elhangzott szavait. A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a pénzügyminisztériumi munkájáért megkapta a Munka érdemrend arany fokozatát 1982-ben, és a kitüntetést az egykori miniszterelnökkel, Antall Józseffel egyszerre vehette át. Balogh László (MDF), a testület elnöke a meghallgatás során sérelmezte, hogy a bizottság nem kapott lehetőséget arra, hogy a Medgyessy Péterről szóló dokumentumokról is beszélhessen a nyitt ülésen. A meghallgatás után az ellenzéki képviselők azt kérték, hogy a miniszterelnöknek még egyszer, zárt ülésen tehessenek fel kérdéseket. A kormányfő az idő hiányában el nem hangzott kérdésekre írásbeli választ ígért. Körömi Attila (Fidesz) az ülés végén újabb nyűt meghallgatást javasolt, amelyet Balogh László szerint a bizottság kétötöde kezdeményezhet, így - mint az MTI-nek elmondta - újra kérnek időpontot Medgyessy Pétertől. Mentelmi bizottság: Orbán Viktor Géczi József Alajos, a mentelmi bizottság szocialista elnöke tegnap úgy döntött, hogy nem indít vagyonnyilatkozati eljárást Orbán Viktor volt kormányfő vagyonbevallásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy mentelmi bizottság elnöke a csak a vagyonnyilatkozatban szereplő tételeket vizsgálhatja, és a volt miniszterelnök által megjelölt tételek választ adnak a hiányolt többletbevételek sorsáról és helyéről. Géczi József Alajos felhívta a figyelmet arra, hogy ugyanebben az ügyben, ugyanezen kifogások alapján újabb vagyonnyilatkozati eljárást nem lehet kezdeményezni. A mentelmi bizottság elnöke ugyanakkor rámutatott arra, hogy minden országgyűlési képviselőnek figyelmesen és egyértelműen kell kitöltenie vagyonnyilatkozatát. Jelezte: a közvélemény iránti gesztusnak tekinti, hogy Orbán Viktor felesége vagyonnyilatkozatát is közzétette, de az nem tartozik az eljárás körébe. Millenáris Kht. - vizsgálat A Millenáris Parkot üzemeltető Millenáris Rt.-vel szerződött alvállalkozások között feudális jellegű cégösszefonódások voltak, dzsentriszemlélet uralkodott - közölte Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Programiroda Kulturális Kht. ügyvezető igazgatója tegnap a Millenáris Kht.ban lefolytatott vizsgálatokról szólva. Mizsei Zsuzsa egyebek között elmondta: a rendészeti feladatokat végző alvállalkozó tényleges teljesítménye értékénél egyharmaddal nagyobb összegről - havonta mintegy 10 millió forintról - szóló számlákat állított ki a Millenáris Kht. felé, ráadásul a parkban nem is volt éjszakai járőrözés. Az őrzés és vagyonvédelem jelenlegi költsége ennek kétharmada - tette hozzá. Tájékoztatása szerint 2001 novembere óta egyáltalán nem őrizték a játszóteret, amely többször éjszakai randalírozások helyszíne volt. A kht. ügyvezető igazgatója kitért arra, hogy az Álmok álmodói - Világra szóló magyarok című millenniumi kiállítás informatikai rendszerének élettartama és használhatósága nem felelt meg a fokozott igénybevételnek. Az általa kommersznek nevezett berendezéseket szerinte már most fel kellene újítani. Mizsei Zsuzsa tájékoztatása szerint a Millenáris Kht. 2000-2002-es költségvetése 3,4 milliárd forint volt. A 2002. évre szánt összeget már 2001 végéig elköltötték, az ezek után felvett, 1,5 milliárd forintos hitel 70 százaléka pedig májusig elfogyott. Az Álmok álmodói kiállítás látogatóinak ajándékozott - a kiállítás logójával ellátott - karórákon a kht. 650 millió forintot bukott - mondta az ügyvezető igazgató, és hozzáfűzte, hogy nagyjából az 500 ezredik látogatóig folytatódhat még az órák ajándékozása. Mizsei Zsuzsa tájékoztatott: szükség esetén - a gazdálkodásra vonatkozó vizsgálatokat követően - megteszi a büntetőjogi lépéseket. Az APEH-ellenőrzés várhatóan szeptember közepén zárul le. - Az a célunk, hogy a parkot egységes kulturális centrumként működtessük és - az előző kormány elképzeléseivel ellentétben - elsősorban nem az üzleti hasznosítás a cél - fejtette ki Mizsei Zsuzsa. Hozzátette, hogy a park hosszú távú koncepciója szeptemberre készül el. Utalt rá: a parkot az EU- csatlakozással kapcsolatos rendezvények központjává is szeretnék fejleszteni úgy, hogy az továbbra is helyet adjon a magyar kulturális értékek bemutatásának. Kirchkeszner Ágnes projekt-főtitkár arról beszélt, hogy a továbbra is nagy érdeklődésnek örvendő Álmok álmodói kiállítást a 2001. december 17-ei megnyitó óta idén július közepéig 431 ezren látogatták meg. Elmondta: a park gazdag programkínálatában augusztusban fontos szerep jut a gyermek- és zenei programoknak. Kiemelte, hogy az ingyenesen látogatható programok között augusztus 11-ig tekinthető meg a Fogadó a millenárishoz című létesítményben a Barlangkultúra II. kiállítás. 2002. AUGUSZTUS 2., PÉNTEK 3 MFB: kinevezték az ír vezérigazgatókat Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter - augusz itus 5-ei, azaz jövő hétfői hatállyal - Erős Jánost és Czirják I Sándort nevezte ki a Magyar Fejlesztési Bank Rt. vezérigazgatóivá tegnap - tájékoztatta az MTI-t a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium sajtótitkársága. Zdeborsky György ügyvezetői munkaviszonyát megszüntetve, a miniszter kinevezte a Magyar Fejlesztési Bank Rt. igazgatóságának elnökévé és külső igazgatósági taggá. Czirják Sándor a hazai bankszakma elismert személyisége, a kilencvenes években a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt i s 1990-1996 között. Erős János a Kereskedelmi és Hitelbank vezzérigazgatójaként tevékenykedett 1995 májusa 1998 decembere között. Az MTI információi szerint a két vezérigazgató közül Erős János gyakorolja a munkáltatói jogokat, a bank pénzjügyeit pedig Czirják Sándor irányítja. Móri bankrablás - nyomozati jegyzőkönyvek az ügyvédeknek A rendőrség átadta a móri bankrablással gyanúsított K Ede és H. László ügyvédjének a nyomozás során készült jegyzőkönyvek egy részét tegnap, az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának épületében. H. László ügyvéde, Kiss Attila az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a helyszíni szemle és a házkutatás során készített jegyzőkönyvek másolatát kapta meg. - A dokumentum mintegy 200 oldalas, így még nem tudtam áttekinteni, de informálisan úgy tudom, hogy az nem tartalmaz bizonyító erejű megállapításokat H. Lászlóval kapcsolatban - mondta az ügyvéd. Hozzátette: várhatóan ma a felismerési eljárásról, valamint az orvosi szakértői és a fegyverszakértői jelentésről kap dokumentumokat a rendőrségtől. Kiss Attila elmondta, hogy védence továbbra is is megtagadja a vallomástételt. Leszögezte: nem H. László követte el a móri mészárlást. Bérmegállapodás az FVM-ben Mészáros Gyula, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) közigazgatási államtitkára, valamint Vígh László elnök, az Agrároktatási és Kutatási Dolgozók Szakszervezete, továbbá a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezete nevében tegnap megállapodott a tárcánál végrehajtandó, szeptember 1-jén esedékes 50 százalékos közalkalmazotti illetményemelésről. Az FVM sajtóosztálya közleményben tájékoztatta az MTI-t arról, hogy a megállapodás értelmében a tárca vállalta, a központi költségvetésből biztosított személyi juttatási előirányzat összegét és a munkaadókat terhelő járulékokat differenciálás nélkül adja át a minisztériumhoz tartozó intézményeknek. Az illetménytábla szerinti garantált határokat minden közalkalmazott részére biztosítani kell - szól az államtitkári és szakszervezeti elnöki megállapodás. A kutatóintézeteknél, valamint a szakképző intézményeknél a „nem diplomás dolgozó” közalkalmazotti fizetési osztályba soroltakat a teljes illetményemelés összege megilleti. Az FVM-ben fontosnak tartja, hogy a tárcához tartozó intézményeken belül megtörténjen a béremelés ügyében a szakszervezetekkel való egyeztetés, és javasolják a helyi megállapodás megkötését is - hangsúlyozza a közlemény. Mátraaljai szőlőtermelők - levél az agrárminiszternek Válságkezelő program kidolgozását javasolja az agrártárcának mintegy 45 ezer mátraaljai szőlő- és bortermelő nevében is az Önkormányzatok Mátrai Szövetsége, a Mátraaljai Hegyközségi Tanács és az Összefogás Heves megyéért Egyesület. Minderről tegnap, egy Gyöngyöstarjánban megrendezett egyeztető fórumon döntöttek a három szervezet képviselői, a térség önkormányzati és hegyközségi vezetőinek bevonásával. Szecskő Zsolt, a tanácskozást kezdeményező Gyöngyöstarjáni Hegyközség elnöke a fórumon közölte: mára 232 ezer hektoliter eladatlan borkészlet halmozódott fel a borvidék pincészeteiben. További gondot okoz, hogy a felvásárlók sok esetben még a tavalyi szőlő árát sem fizették ki a termelőknek, az idén pedig 22-32 forintos árat kínálnak a szőlő kilójáért, ami még a termelés önköltségi árát sem fedezi - mutatott rá. A szakember hangsúlyozta: a három szervezet ebben a helyzetben döntött úgy, hogy levélben tesz javaslatot Németh Imre agrárminiszternek a válság megoldására Az ebben megfogalmazottak szerint a tárolókapacitás hiánya miatt, még a szüret megkezdése előtt szükségesnek tartják a borlepárlás és a must sűrítésének támogatását. Javaslatot tesznek továbbá a belső piac védelme érdekében az import borokat terhelő vámtarifa felülvizsgálatára, illetve szükségesnek tartják új borpiacok felkutatását és megnyitását. A levél aláírói azt is javasolják, hogy a költségvetés, állami garanciavállalás mellett biztosítson hitelt a szőlőfelvásárlók részére azzal a kikötéssel, hogy a felvásárlási ár nem lehet alacsonyabb,mint az előző évi ár inflációval növelt mértéke. ______ ....................... i